Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-23 / 40. szám

s

■flw WBCEMBER ». TPÉNTEK

>11" ' 'I ■

if ' * ’ . •. ' •' >. / " Jogot jogért

'A kúszesztendós kisebbségi sorsot •céffi&élt magyar, ha sorsával törődött, a'jogtudrrmá.nyi fogalmaknak egész seregértei ösmerkedett meg és többet torzult a gyakorlatban .a jogból, mint sok joghallgató « hosszú szemeszterek so- ■fim. A'bécsi döntés után egy új fogalommal, a reciprocitással ismerkedett ‘meg elméletben: és megtanulta, hogy ennek a gyakorlatban annyit kell jelentenie, hogy a Szlovákiában maradt ■magyar kisebbség meg: fogja kapni mindama, jbgokat, amiket, a magyar kormány .felszabadult területen , élő szlpvákokrtak biztosítani fog.

/ Ennek a jogelvnek igazságosságát nem lehet kétségbevon,ni. Ha ezt a jogelvet« • a' gyakorlatban' kerésztül- viszik, akkor a két állam-és- a két kisebbség között.■: olyan kölicsöw,hatások érvényesülnek;.' ’" amelyek tűlmehetnek minden paragrafusokba, öntött és ' lerögzített - jogszabályokon és olyan rugalmas’ helyzetét teremtenek, amely mindég tudhat alkalmazkodni az élet realitásaihoz. Ez ‘ a jogelv «• legtisztább altruizmust Írja elő mindkét kor inány * számára > s ebben > a primitív, ■ de tartalmilag óriási etikával-bíró formulában szövegezhető meg s ka azt akarom, hogy a. határontűU testvéreimnek jó dclgu-k- legyen, jól kell bánnom a határon innen élő kisebbségemm el.

Ennek a reciprocitásnak gyakorlati megvalósítása tulajdonképpen n két kormány közötti versengést jelentheti «*■ kisebbségi jogok megadása, körül. Mindegyiknek érdeke, hogy adjon, mert ha ad, a saját vére részesül általa.

Ezt az észszerű műveletet leegyszerűsítve kellene szabályozni. Egy „politi kai könyvelési bizottságot“ kellene, ösz- szeálfítani«a két-állom részéről, amely rnindég arra ügyelne, hogy a szaldó rendben legyen, a követel és tartozik között ne mutatkozzék sem plu-sszos, sem tninuszos egyenleg. Minden kisebb ség szorítsa ki magának kormány áriái, amit tud és legyen egy bizottság, amely félügyel arra, hogy .minden megszer zétt kisebbségi jognak a. túlsó oldalon is meglegyen az ■ egyenértékű ellentétele. . ..... *

Eddig nincs sem elkönyvelve n helyzet, sem felmérlegézve. Eddig a reci procitás csak akként érvényesül, hogy ka az egyik kiutasít, kiutasít a- másik is, s ha az egyik kisebbség jogköveteléseket támaszt, a " kormány nem-mel fidel, hivatkozva arra, hogy a túloldalt kisebbség sem rendelkezik ezzel a jog gpl. Ebből a kötekedő, kötelet huzigáló helyzetből ki kell'mozdítani a reciprocitás kérdését. Az egyik félnek kezdeményezni kell. Össze kell állítani egy kérdőívet a másik kormány számára ós ezen csupa, praktikus kérdést kell felvetni. Ilyenekét: én, hajlandó vagyok minden olyan községemben, ahol legalább Xy százalékos kisebbség él, a kisebbségi nyelvi szabadságot az egész vonalon érvényest ten i, hajlandó vagy te is erre? — én hajlandó vagyok nemzeti színeid használatát területemen engedélyezni, > sajtótermékeidet, bebocsá- tani és j szabadon terjesztetni, hajlandó vagy te ás ugyanezt-tenni? És a praktikus kérdésekkel fel kellene ölelni a kisebbségi élet egész terét s ha. a partner a kérdésekre igen nél válaszol , Jóész a kodifikálatlan, de - abszolút- természetes életgyökerekkel rendelkező kölcsönös kisebbségi jogi helyzet.

Ehhez sürgősen, hozzá kellene fogni éssn reciprocitást . úgy érvényesíteni, yminf értelméből folyik: sogot jogért és nemcsak: úgy, mint'x eddig: fogat

|pgórt 9.*

VEWn>EVJ • Ffadmmetöat

A felsőház letárgyalta a tisztviselői és családvédelmi javaslatot

Kunder Antal kereskedelmi, Reményi-Schne! er Lajos pénzügyminiszter felszólalása a vitában

A felsőim« ma. délelőtt tartotta ülését, amelyen letárgyalta a képvteelőházból átküidött törvényjavaslatokat, köztük a tisztvisölői, és családvédelmi javaslatokat. . •

Széchenyi Bertalan gróf elnök, tíz órakor nyitotta meg az, ülést. Az elnöki jelentések után v,ita nélkül- elfogadták az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló javaslatot. * •

ÉzutÁD az ipari munkások gyermeknevelési' pótlékáról szóló törvényjavaslatot,: ismertette Papp Kálmán előadó ós hangoztatta, hogy a felsőház sohasem zárkózott el a szociális gondoskodás elől.

Szilágyi Lajos szólalt fel ezután és engedélyt kért arra, hogy a tárggyal szorosán össze nem függő általános politikai kérdésekkel is foglalkozhassék.

Meské Zoltán; Minek az, mi célja van annakt

(Felkiáltások a jobboldalon: Kom járulunk hozzá!)

Széchényi Bertalan gróf elnök enundiálta, hogy az , engedélyt a Ház megadja.

Szilágyi Lajos ezután élesen bírálta a ' második /rárédp-kormány maga tartó sát. ós bár jól tudja, hogy fejtegetései nem találkoznak Meskó Zoltán létezésével

Meskó Zoltán: Ös másokéval sem.

Szilágyi Lajos mégis szóvá teszi, hogy a kormány nem mutatkozott be a felsőházban.

Vitéz Endrey Antal: De bemutatta Kassát, és Komáromot. (Helyeslés.)

Szilágyi Lajos kifogásolta, hogy bizonyos dolgok felől a felsőházat nem tájékoztatták, így többi, között nincs tájékoztatva a felsőhás a felvidéki miniszternek a politikai megnyilatkozásain kívül végzett munkájáról, a, Felvidéken fennállt katonai közigazgatásról és most kezdődő polgári közigazgatásra vonatkozó rendelkezésekről sem. Hallják a lizáimi nyilatkozatokat...

Vitéz Endréy Antal: Ma ez a közvélemény.

Szilágyi Lajos: .. .melyekről tudja, hogy miként jönnek létre.

Vitéz Endrey Antal: Tévedés, ma a széles - néprétegekből jönnek ezek a bizalmi nyilatkozatok. (Felkiáltások: Ez a néphangulat!)

Szilágyi Lajos arról beszél, hogy az elmúlt hetekben a kormány., pártját többen otthagyták.

Meskó Zoltán: Rossz időben tették.

Szilágyi Lajos kifogásolta, hogy a pártból kilépett képviselőket megbélyeg zik. Kifogásolja a csuklyás elnevezést, majd a kormány reformpolitikáját bírálta, amellyel szemben ellenzékbe vonult. Helytelennek tartja azt az össze- hí sonlrtást amely a csehszlovák uralom alatt fennállott viszonyokat a csonka- ország viszonyaival hasonlítgatják össze. Hivatkozik a Revíziós Liga határozati javaslatára, amely leszögezi hogy a cseh uralom alatt' magyar ember számára nem 'voltak szabadságjogok. (Helyeslés.) A , közös törekvésnek annak kell lennie, hogy a trianoni határoknak még a nyomát is eltöröljük, -mert •tökéletes egybeolvadást akarunk. Végük azt fejtegette, hogy a parlamenti bírálatra szükség van, egyébként a javaslatot elfogadja.-. Heekenberger Konrád a törvényjavaslatot elfogadja, mert azt helyesnek tartja s , héhány családvédelemmel kapcsolatos észrevételt* tesz.

Kunder Antal beszéde

Ezután Kunder Antal .-.válaszolt a szónokoknak. Szilágyi Lajos beszédére azt válaszolta, hogy tudatában vannak annak, hogy a legjobb 'szociálpolitika a jó gazdaságpolitika és hogy a most benyújtandó két törvényjavaslat a zsidókérdésről és a: földbirtpkref 'ormról szóló javaslat szükségessé teszik, hogy a nemzetgazdaság irányítását a. nemzeti jövedelem fejlesztése érdekében végezzék. (Helyeslés.)

A javaslattal kapcsolatban megemlítette, hogy az folyamatosan csatlakozik a háború utáni szociális alkotásokhoz. A javaslat, nem jelent megállást a szociális fejlődés útján,, legközelebbi lépésként a. munkások szabad idejének kérdé sével akar foglalkozni (Általános he- Í£esbés.)s úgy. mint a s jugati államokban

ezt. * már megtették és mint - Olaszországban a Dopolavoro, Németországban a Kraft durch Freude nevű szervezetekben már; meg •’van, hogy munkások megismerjék a nemzet történetét és ezen keresztül szorosabban kapcsolódjanak a nemzet életébe. (Helyeslés.) Megindokol ta, hogy a javaslat mért nem foglalkozik a mezőgazdasági munkások kérdésévé) és bejelentette, hogy a kérdés megoldásáraúj törvényjavaslat fog ■ készülni. (Éljenzés;) A miniszter megemlítette még, hogy körülbelül háromszázmillió pengő az a munkabér, amely az iparban a javaslatot érintő vonatkozásában kifizetésre kerül. A nj*ugati államokban körülbelül 4 százalék körül mozog az átterhelés, amelyből a gyermeknevelési járulékot fedezik. Ezt véve alapul, tizenkét milliós bevételre tettünk szert. Hatvan pengővel számítva ez kétszázezr gyermek megsegítését teszi léhetőve. A miniszter a munkaadók részéről tapasztalt megértésről emlékezett meg ezután, majd a tehetséges gyermekek tanításának fontosságát hangsúlyozta és végül kérte a javaslat elfogadását. (Éljenzés és taps.)

A Ház ezután a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta, ugyancsak vita nélkül fogadta el a tisztviselők korpótlékáról, valamint a köztisztviselők helyzetének családvédelmet szolgáló javításáról szóló törvényjavaslatokat.

Válasz

Szilágyi Lajosnak

Ezután az OTBA-javaslat tárgyalása következett, amelynél Meskó Zoltán szólalt fel s mindenekelőtt válaszolt Szilit gyi Lajosnak.

Kifejtette, hogy az elmúlt néhány hónap beigazolta, hogy a kormány, amély- Tyel szemben a: nemzet a legmesszebb: menő bizalommal volt. és vau, megtette a maga kötelességét. Igazolja ezt. az is. hogy Isten segítségével nagyobb vérül- dozatok nélkül olyan területeket, nyertünk vissza, melyei) közel egymillió magyar testvérünk lakik, Csak jóindulattal és szeretettel lehet arról a kormányzatról beszélni, amely ezeket a területeket .visszacsatolhatta, csak rossz indulattal mondhatja valaki azt, hogy a négy és fél hónap tétlenségben múlt el. Éppen ezért különös az is, hogy egyes képviselők akkor léptek ki a kormánypártból, amikor az országnak legnagyobb szüksége volt az összhangra és az egységre, amikor leginkább volt fontos, bogy a kormány mögött álljon minden magyar ember. Senki sem tesz jó szolgálatot' az országnak, amikor a mai nehéz viszonyok mellett régebbi eseményeket bolygat fel és azokat nem helytálló formában állítja be. Nem helytálló az a megállapítás sem, hogy a kormány szociális elgondolásai vérszegények. Ha mégis

Kolozsvár; dec.. 22. A román belügyminiszter utasítására már a . hét eleje óta tart az átlambiztonsági razzia. A szigorú razzia következtében különösen az erdélyi magyarságnak -kell sok zaklatást . elszenvednie. A rendőrség tisztvise-. lői a csendőrséggel karöltve országszerte

házról házra járnak és mindenkit igazoltatnak. Akiknek irataik nincsenek rendben, azokat előállítják a rendőrségen, illetve csendőrségen.

Az erdélyi városokban naponta százával kerülnek Rendőrségre azok a magyarok és más -nemzetiségű egyének, akik nem tudták a szükséges okmányokat a razziát " végző' közegeknélfelmutatni.- Legazok volnának,..akkor ez azért van. mert az ország, vérszegény. A jelenlegi kormányzás úránt a legmesszebbmenő bizalommal viseltetik, várva várja a reformok végrehajtását.

A törvényjavaslatot még sem . fogadja el, főleg azért, ráért az orvostársadalom meghallgatása nélkül hozták meg ezt a javaslatot. Ezután a szociális biztosítás széleskörű kiterjesztését sürgette és elismeréssel állapította meg. hogy az egészségügyi kormányzat a. falu köz« egészségének feljavítására komoly intézkedéseket tett.

Reményi« Schneller Lajos beszéde

Ezután Bemenj I Schneller Lajos pénre ügy miniszter reflektált Meskó Zoltán felszólalására és örömmel’ állapította meg. hogy egyetértenek abban az alapelvben, hogy a szociális biztosítást minél szélesebb rétegre kel) kiterjeszteni. Egyedül a keresztülvitel módszere az, amely ellen Meskó Zoltánnak aggályai vannak, erről pedig a végrehajtási utasítás fog gondoskodni. Ennek elkészítésénél az orvosi rendet meg fogják hallgatni és honorálni fogják jogos kívánságaikat. . Kijelentette még a miniszter, hogy az OTBA-nak nyújtandó államsegélyt igyekezni fog nem póthitel formájában, hanem a költségvetésbe beillesztett, összeggel lefedezni. A legnagyobb’ elismeréssel szólt a tisztviselői kar munkájáról, különösen, amit az utóbbi hónapokban végeztek, hogy a megfelelő reformjavaslatok elkészüljenek és a Felvidékkel kapcsolatos közigazgatási átvétel kellő, időben megtörténhessék. Míg egyszer hangsúlyozta, hogy a végrehajtási utasítás kidolgozása folyamán a« orvosi rend részéről értékes tanácsokat remél és ezeket honorálni fogja.

Ezután a Ház általánosságban, mint részleteiben a törvényjavaslatot elfogadta.

Széchenyi Bertalan gróf elnök bejelentette, hogy a képviselőházból átérkező' ügyek szerint fog intézkedni a felsőhöz legközelebbi összehívásáról.

Ezzel az ülés véget. ért.

többjüket később szabadon bocsátották, de azok: a férfiak, akik katonai okmányaikat, vagy a népesedési hivataltól kapott igazolványukat nem tudták felmutatni,^ továbbra is fogva maradtak.

A razzia során talált idegen állampolgárokat kiutasítják. Már eddig is többszáz embert tettek át a határon.

Még a cselédeket és más háztartási alkalmazottakat is őrizetbe vették, ha néni volt szabályszerű munkakönyvük Az előállítottak hatósági bizottság elé kerülnek és ha ott, sem tudják magukat kellőleg igazolni, mindaddig fogva tartják őket, amíg helyzetük nem tisztázódik,

Monstre állambiztonsági razziák Romániában

Tömeges előállítások - és kiutasítások