Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-23 / 40. szám
Ára: 10 fillér m %« V* ) L évfolyam 40. szám. Budapest, 1938 december 23. Péntek Előfizetési ár évente 36.— P, félévre f8.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 illér, vasárnap 20 fillér. Jl nemxet- nevelés feladatai Itta: VÉCSEY ZOLTÁN A felszabadult területek közigazgatási, gazdasági újjáépítésének kérdései mellett, tehát az anyagi élet problémáin kívül a nemzeti jövő szempontjából igen nagy jelentősége van a szellemi élet kérdéseinek. Mi, akik végigszenvedtük a cseb uralom húsz esztendejét, meggyötörtén és tehetetlenül tapasztaltuk, hogy az elnemzetlenítő uralom miként vezette hadjáratát az elszakított magyarság szellemi integritása ellen. Láttuk, hogy a hadjárat a gyermekekkel szemben kezdődött. Nem ágyúval, puskával és szuronnyal vívták, hanem azokkal az eszközökkel, amelyek a lelket mérgezik meg és a szellemet bénítják. Ennek a húszéves ostromnak áldozatai magyar iskolák, magyar kultúrintézmények és magyar lelkek voltak. Emlékezzünk vissza magyar falvakra, amelyekben már nem volt magyar iskola. De emlékezzünk magyarnyelvű iskolákra, amelyeknek falain köröskörül olyan történelmi képek dísztelenkcdtek, amelyek a magyar gyermekek szeme elé Libusa hercegasszony élettörténetének epizódjait, a taboriták harci kalandjait, Huss János máglyahalálát és a cseh történelem más jeleneteit tárták fel. Beszéltünk magyar. gyermekekkel, akik nagyon jól tudták, hogy ki volt az a Brzemysl Ottokár, de nem ismerték Hunyady Jánosnak, vagy Deák Ferencnek történeti egyéniségét és szellemét. Forgatunk tankönyveket, amelyek ázsiai hordának bélyegezték meg magyar nyelven a honfoglaló magyarokat, a legsötétebb színekkel festették meg történelmünk legdicsőbb korszakait és irodalmunk, szellemi életünk nagyjait egyszerűen kisajátították más nemzetbeliek számára. Hallottunk iskolaünnepélyeket, amelyen magyar iskolás gyermekek előtt magyargyalázó verseket szaval tattak, vagy mint azon az emlékezetes pozsonyi cserkészünnepélyen történt, magyargyalázó jeleneteket mutattak be. Iskolában, tankönyvekben, színpadon, az utcákon, népünnepélyeken folyt ez a lélekgyilkos propaganda. Magyar tanáraink és magyar tanítóink azok között a rettenetes nehéz körülmények között, amelyekben éltek és működtek, az ellenőrzésnek és a besú- gásnak kifejlődött rendszere mellett is elkövettek mindent, hogy a rájukbízott gyermekekben a magyar érzést és szellemet fenntartsák. Sokat azonban nem tehették, hiszen a ránknehezedő rendszer makacsul elzárkózott a kulturális autonómiára vonatkozó követelésünk elől és ismert módszereivel folytatta lélekölő munkálat a magyar ifiiíság ellen. A hivatalos deviza az az irány volt. amelvet a pozsonyi rádió az éterbe sugárzott szét, a megfizetett aktivista saitó ui«ághasábokoTi tárt a magyarság elé a Massaryk Akadémia irányító tényezői pedig a magyarság szellemi vezérkarával akarták meggyökereztetni. A magyar szellemiségnek valóságos ésodája és a magyarság őserejére vall, hogy a nemzeti lélek gyilkolásának POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V, Honvéd-utca 10. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-körúi 5. Telefon, kiadó- hivatal és hirdetési osztály '-444-00 Az új zsidótörvény szerint hat százalék az országos arényszám Tasnodi Nagy András igazságügyminiszter ismertette a Nemzeti Egység Pártjában az új zsidájavaslatot A visszacsatolt Felvidékre rendelettel eltérő szabályokat állapíthat meg a kormány Csütörtökön délután 6 órakor ült össze a Nemzeti Egység Pártjának értekezlete, hogy letárgyalja azokat a reformtörvényeket, amelyeket a kormány a legutóbbi időben készített el. Az egész magyar politikai és társadalmi élet feszült érdeklődéssel várta a párt mai értekezletét, mert ' ezen kerül elsőízben és hiteles formában nyilvánosság elé az úgynevezett zsidótörvény-javaslat, amelyről hosszú hetek óta a legkülönbözőbb kombinációk láttak napvilágot. Az értekezlet előtt, délután 5 órakor a párt elnöki tanácsa tartott értekezletet. Az értekezleten résztvett Imrédy Béla miniszterelnök és a kormány többi tagja, Hóman Bálint pártvezérhelyettes, Bár- czy Ferenc, a párt elnöke és a párt elnökségi tagjai.. Hat óra után néhány perccel véget ért az elnökségi értekezlet, amely behatóan megvitatta az úgynevezett zsidótörvényt. Az értekezlet ideje alatt a képviselők a klub társalgótermében gyülekeztek, élénk megbeszélést folytattak a benyújtásra kerülő új javaslatokról. Az elnöki tanács - értekezlete után az összes képviselők és a. tanács tagjai is felvonultak az clsőcmeleti tárgyalóterembe. Ez volt ai első éséf, hogy a párt az Országos értekezletet nem a földszinti tanácsteremben tartotta. Az értekezletet Hóman Bálint országos pártvezérhelyettes nyitotta meg. Ki tekintendő zsidónak Hóman Bálint megnyitó beszéde után Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter ismertette a javaslatot. A javaslat első része megállapítja, hogy kit kell zsidónak tekinteni. E szerint zsidó minden telivér zsidó és minden fé 1 vér zsidó. Nem tekintendő zsidón ak az, akii egynegyed vér zsidó, és a félvér zsidónál egy kivétel van: azok a fél vér zsidók, akik olyan vegyesházasságból születtek, amelyet 1938 j a- nuár 1-e előtt kötöttek és amelyben a zsidó szülők már a házasságkötés előtt megkeresztelkedtek, A hadiérdenieket a következő alapon állapítja meg: ezüst vagy arany vi.tézségi érem, vagy olyan vitézi magatartás, amelyért legalább kétilyen húsz esztendeje után magyar érzésben nem csökkent értékű, hanem ellenkezőleg megedzett és megerősödött tömegek tértek vissza a magyarság kebelébe. Ám szükség van arra, hogy most ezeknek a tömegeknek a lelki és szellemi megnevelése határozott irányelvek szerint minél tökéletesebben és minél eredményesebben menjen végbe. A nemzetnevelésre igen nagy feladatok várnak a felszabadult területen. Arra van szükség, hogy iskola, szószék, színpad és minden dobogó, amely a nevelés szolgálatában áll, minden betű, amely a magyar szellemet hivatott szertesugározni a visszatért területen, tudatosan és tervszerűen ennek a nemzetnevelő feladatnak szolgálatába legyen állítva. Tömérdek a teendő és az államnak, közületeknek, hivatott embereknek minden erőfeszítésére szükség Van, hogy a nagy feladatokat sikerrel lehessen végrehajtani. A közigazgatási, jogi, adóügyi kérdések elintézése lehet nehéz technikai feladat, de a szakértők fáradtsággal és megfelelő munkakedvvel hamarosan legyőzik az itt fel tornyosult nehézségeket. A polgári közigazgatás már kezdetét vette, az új igazságszolgáltatási intézkedések életbeléptetésével a törvénykezés terén is létrejön a teljes összhang, az anyaország és a felszabadult területek között. A lelki és a szellemi összhangot a magyar nemzeti érzés, a nemzetközcsség tudata teremtette meg, hiszen ez tulajdonképpen meg sem szakadt, hanem mint örökösen ható fluidum átáradt a mesterséges határokon is. Azonban szükség van arra, hogy egyszellemű legyen a magyar nemzet, hogy azonosak legyenek nemzeti eszményei, hősei, ugyanaz legyen nemzeti műveltsége. Nem túlzás az, amit Szvatkó Pál ír le könyvében, hogy beszélt húszéves magyarral, aki lobogó magyar érzésű fiatalember volt, de nem tudta, hogy van egy költemény, amely e szavakkal kezdődik: „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar!“ Elsősorban az iskola áll igen nagy feladatok előtt. Azokra a tárgyakra gondolunk itt legelőbb, amelyek kimondottan nemzetnevelő jellegűek, az irodalom, a történelem és a földrajz oktatására. De fokozott feladata van a magyar nyelv tanításának is, sok idegenszerűséget kell majd kigyomlálnia és sok magyar gyermeket kell megtanítania a helyes magyar beszédre és írásra. Bizonyos tekintetben előnnyel indulhat harcba az új magyar iskola a gyermeklelkek meghódításáért, hiszen az utóbbi másfél évtizedben az anyaországban éppen a nemzetnevelés nagy tudományágaiban egészen új irányzatok izmosodtak meg és a magyar pedagógia ma valóban teljesíteni tudja hivatását a modern nemzeti lélek nevelésében. Szerintünk ' azonban nemcsak a gyermekek neveléséről van szó, hanem igen fontos feladat a tantestületeknek, az eddig megszállt területen működő tanerőknek átképzése is, hiszen húsz éven keresztül éppen ezektől a forrásoktól voltak hermetikusan elzárva. Tudjuk, hogy a tudományos irodalom minden termékét távof- tartotta a benesi demokrácia szelleme a magyar nemzetnevelőktől és a magyar történelem nagy modern szintézise, a Hóman—Szekfű-múnka csak ebben az esztendőben kapott bevonulási engedélyt az elszakított területre. Az iskola mellett a színháznak, minden kulturális rendezésnek tudatosan vállalnia kell a reávárakQzó nagy. feladatokat ebben a nemzetnevele munkában. Soha a nevelésnek értékesebb feladata nem volt a magyar kuíturtörté- nelemben, mint napjainkban. A nemzet napszámosai a felszabadult kerületen most az élharcosok sorába jterül- nek. Rájuk nehezedik a jövő nagy felelőssége. Mi hisszük, hogy a magyarságban megedzett lelkűk méltó lettz erre a feladatra. Bízzunk abban, ho^jr kultúrpolitikánk, amelyik Klebi^sberg Kunó óta bármely európai nemiét kultúrpolitikájával felveheti a versenyt, ezeket a nagy feladatokat is sikerrel oldja meg.
