Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-21 / 38. szám

1538 DECEMBER 21. SZERDA tewiíívc! 5 A képviselőház január 12-én tartja legközelebbi érdemleges ■» Csütörtökön a felsőhöz tart ülést, pénteken formális ülése lesz a Háznak Reményi-Schneller Lafos pénzügyminiszter vitazáró beszéde a kereset- halmozási törvényjavaslatnál A képviselőház ma, kedden tartotta a karácsonyi szünet előtti utolsó érdemle­ges ülését, amelyen tovább folytatták a keresethalmozási törvényjavaslat tár­gyalását. A mai ülés végén Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter vála­szolt az elhangzott felszólalásokra és be­jelentette, hogy törvényjavaslat készül •magángazdaságban található keresethal­mozás megszüntetésére is. Egyéb állás­halmozás és keresethalmozás kérdést pe­dig egyfelől az adótörvényeknél, más­felől az új összeférhetetlenségi . törvény­nél fogják figyelembe venni. Bejelentette még a miniszter, hogy & tisztviselői kar sorsának javítására irányuló intézke­dései egyáltalán nem zárultak le. A képviselőház egyébként péntekem formális ülést tart, hogy tudomásul vegye a felsőház üzenetét Ugyanié a felsőbáz csütörtökön tart ülést amelyen a képviselőházban a már megszavazott törvényjavaslatokat tárgyalja le. E for mális üléstől eltekintve a Ház legköze­lebbi érdemleges ülése január hó 12-én, csütörtökön lesz, amelyen folytatják a keresethalmozási javaslat tárgyalását. A mai ülésről itt számolunk be. Indítványok a mai vitában Darányi Kálmán házelnök 10 órakor nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy Lichtenstein László főispánná való kinevezésére való tekintettel az ónodi kerületben viselt megbízatásáról lemond. Ezután a kivándorlási tanács négy tag­ját választották meg, Baross Gábor, Ho- monnay Tivadar, Makkai János és Ra- kovszky Tibor képviselők személyében. Rátértek a közszolgálati nyugdíjasok ellátásának és a férjes nők közszolgá lati alkalmazásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalá­sára Kéthly Anna szocialista a törvénnyel kapcsolatban különösen azt fejtegette, hogy a nőnek épp úgy joga van a mun­kára, mint a férfinak. Ezután szóvátette a Népszava betiltását. A javaslatot nem fogadta el. Müller Antal keresztényszocialista üd­vözli és elfogadja a javaslatot, mert a családvédelem megteremtését látja benne Rakovszky Tibor azt hangsúlyozza, hogy a keresethalmozás megoldását nem így képzelték el. Határozati javaslatot nyújt be, hogy elvként mondják ki, hogy senki köz- pénztárból egynél több jogcímen fize­tésben, illetményben, ellátásban ne része sülhessen s ezért elsősorban nyugdíjas országgyűlési képviselők nyugdíjának folyósítását, képviselői megbízatásának idejére függesszék fel, hasonlóképpen miniszterek, államtitkárok, a Ház elnö kei és alelnökei, valamint a háznagy- képviselői illetményeinek folyósítását szüntessék be mindaddig, amíg hivata loskodásuk tart. Hozza a kormány mi előbb a Ház elé a törvényhozói és köz tisztviselői összeférhetetlenségi törvény­javaslatot. Árvátfalvy Nagy István pártonkívüli a javaslatot elfogadja, de fontosnak tartaná, ha a tisztviselői jövedelmeket mielőbb visszaállíatnák a régi mértékre A hadirokkantuk érdekében indítványt terjeszt elő: a hadirokkantak ellátását szolgáló járadékok és járadéksegélyek továbbá a világháborús katonai szolgá lat alapján folyósított mindennemű pót díjak a törvény alkalmazásánál figyel­men kívül hagvandók. vagyis az ellá­táshoz hozzá nem számíthatók. A másik indítványa így szól: hadirokkant köz- szolgálati alkalmazott felesége a jelen törvény alapján szintén népi bocsát­ható éli Dulin Jenő kisgazdapárti mindenben helyesli az előtte szóló indítványait s a maga részéről a következő javaslatokat terjeszti elő: A kormány terjesszen eló törvényjavaslatot, amely tiltsa meg, hogy bárki közpenztárból, vagy állami lag támogatott vállalatoktól, akár egy, akár több jogcímen személyes munkája ellenértékként több fizetést kaphasson, mint a miniszterelnök. (Helyeslés a bal­oldalon.) Másik indítványa pedig ekként szól: A kormány terjesszen a ház elé törvényjavaslatot, amely mondja ki, hogy senki közpénztárból két, vagy több címen fizetést nem élvezhet, s ebből a szempontból közpénztárnak veendő min­den olyan vállalat, melyet az állam pénzügyileg segélyez, vagy forgótőkével lát el. Tóth Pál szerint az előbbi indítványok nem vonhatók a javaslat keretébe. A tör­vényjavaslatot eiső lépesnek tekinti ah­hoz, hogy a Ház minden oldalán felvető­dött problémák végleges megoldásra ke­rüljenek. A korszellem azt követeli, hogy éhező embernek ebben az országban lenni nem szabad. A javaslatot elfogadta. (He­lyeslés.) CSUTORTw™ ÄRA** HU.. KARÁCSONYI SZÁM Lakatos Gyula indítványt nyújtott be, hogy mindenkinek a nyugdíja korlátoz­ható legyen, aki olyan kereseti foglalko zást üz, amely kereseti adóval, alkalma­zotti kereseti adóval, vagy tantieme adó­val van megróva. A nagy reformok kap­csán azt hangoztatja, hogy azokat össz­hangba kell hozni a nemzet teherviselő képesség-évei. Nem lehet egyik oldalról reformot csinálni, a másik oldalon a nemzet jövedelmét Csökkenteni. A ké­szülő zsidótörvényt hangulati törvény­nek tekinti. Egyébként a javaslatot el­fogadja. Ezután általános figyelem közepette a pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy válaszoljon a vita szónokainak. A pénzügyminiszter beszéde Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter beszédében hangoztatta, hogy a javaslat a nyugdíjaknak egyéb kereset­tel való találkozását szabályozza. A má­sik szektor az aktív tisztviselők kérdése, ez a kérdés már törvényben van szabá­lyozva. A mostani javaslat elfogadásá­val befejezést nyer a nyugdíjasok kér­dése is, tehát mindazoké, akik illetmé­nyeiket a kincstártól, vagy abhoz közel­álló vállalattól húzzák. Marad még a ke­resethalmozások két szektora, és pedig a magángazdaságban található keresethal­mozások kérdése és erre nézve is tör­vényjavaslatot fog hozni a Ház elé a kormány. A harmadik szektor, amikor a vagyon­ból eredő jövedelem találkozik nyugdíj­jal, vagy egyéb keresettel. Ez kizárólag adózási módon oldható meg, az adótör­vények benyújtása alkalmával oldják meg a kérdést. Ehhez a kérdéshez tartozik az össze­férhetetlenség kérdése is, s errevoUatko- zólag a kormány egy külön törvény- javaslatot kíván beterjeszteni. A maga hatáskörében a miniszter eddig is igye­kezett a törvényt végrehajtani, megaka­dályozni, hogy magasrangú nyugdíjas tisztviselő vállalatnál állásba jusson. A törvényjavaslat egyébként a kirívó eseteket minden kivétel nélkül orvosolja. Ezek nemcsak a keresethalmozásnál áll­tak elő, hanem a férjes nők alkalmazá­sánál is. Ezután a miniszter azokra a módosításokra tért át, amelyeket a bi­zottsági tárgyalások során hajtottak végre. Ismertette a módosítások jelentő­ségét, amelyek egyfelől a kereseti érték­határt emelik fel, másfelől pedig a családvédelmi szempontokat elégítik ki, s figyelembe veszik a háborús érdeme­ket is. Bejelentette a miniszter, hogy a részletes tárgyalásnál indítványt fog be­nyújtani fíóman Bálint felszólalása alapján. A módosítás lényege az, hogy ha a férjes nő férje, aki magánalkalma­zásban áll, nyugdíjba menne és nyugdija nem érné el azt a nyugdíjat, amelyet az államnál élvezne hasonló állásban, akkor az ilyen férjes nőt is bevennék abba a kategóriába, amely elsősorban alkalma zandó új állások betöltésénél. A miniszter a továbbiakban bejelen­tette, hogy az eddig letárgyalt javasla tok nem azt jelentik, mintha ezzel a tiszt­viselői kar sorsának javítására irányidó ténykedés befejezést nyert volna, hanem megfelelő időben és ha a megfelelő esz közök rendelkezésre állanak, újabb javas­latokkal fog a Ház elé jönni, (Helyeslés.) Bejelentette még a miniszter, hogy a férjes nők nyugdíjazásának kérdésével valamelyik törvényjavaslat során kíván foglalkozni és ezt valamelyik szakaszba beleilleszti. A kiházasttási segéllyel kap­csolatban a miniszter reméli, hogy a költségvetés . tárgyalásakor már ered­ményre fog tudni jutni és az első lépése­ket megteheti. Ami rokkantak és vitézek ügyét illeti, a jövőben is támogatni fogja teljes erejéből kívánságaikat. (He­lyeslés.) A benyújtott javaslatokkal szemben a miniszter kijelentette, hogy a végrehajtási utasítás során igyekszik azokat honorálni, egyébként kéri most azoknak elvetését, és a törvényjavaslat­nak elfogadását. (Helyeslés és taps.) Legközelebbi érdemleges ülés január 12-én Az elnök ezután szünetet rendelt el, melynek elteltével a vitát megszakította és napirendi indítványt tett. Azt java­solta, hogy az ünnepekre való tekintettel a Ház legközelebbi ülését jövő évi ja­nuár hó 12-én, azaz csütörtökön délelőtt tartsa és annak napirendjére tűzzék ki'v ma.i ülésen szereplő törvéúy ja vaslat föly-^': tatólagos tárgyalását. (Helyeslés.) Beje­lentette az elnök, hogy a felsőház üze­netének átvétele céljából a Ház meg egy formális ülést fog tartani ezen a héten. A Ház megszavazta az elnök indítva- ; nyát és ezzel az ülés háromnegyed kettő órakor véget ért. A kormányzó rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki Yörnle Jánost, a külügy­miniszter állandó helyettesét Ma érkezett meg Magyarország kor­mányzójától a külügyminiszter állandó helyettesének, Vörnle János dr.-nak rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré történt kinevezése. Vörnle János dr. követ, aki a külügy­miniszter mellett e magas és felelősség teljes tisztséget ellátja, Ujmoldován szü­letett 1890-ben. Atyja főszolgabíró volt. Középiskoláit Temesváron, a jogot Po­zsonyban és Budapesten végezte, jogi és államtudományi doktor. Kétévi külföldi tanulmányút után belépett a bécsi csá­szári és királyi, házi és udvari levél­tárba. 1914-ben beosztást nyert a császári és királyi külügyminisztériumban. Az összeomlás után Budapestre jött, a bol- sevizmus alatt a bécsi Bethlen-féle ellen­forradalmi komité mellett működött, az­után diplomáciai beosztásokat kapott és mint követsógi titkár a bécsi, bukaresti és római követségeink mellett teljesített szolgálatot. Szófiába már mint követ- ségi tanácsos került, onnan újból Buka­restbe, Belgrádiig, majd Prágába helyez­ték át, utóbbi helyeken már mint az illető követségek első tisztviselője mű­ködött. Maniu memoranduméi a román királyhoz A volt nemzeti parasztpárt vezére megtagadta az újjászületés frontjához való csatlakozást Bukarest, december 20. Bukaresti poli­tikai körökben élénk találgatásokkal kí­sérik Maniu Gyulának, a volt nemzeti parasztpárt vezérének, a királyhoz be­nyújtott memorandumát. Maniu tudvalévőleg a legélesebben rosszalía a vasgárdista vezetők ellen alkalmazott eljárást és a nevesebb politikusok közül, elsősorban ő ta­gadta meg az államilag létesített po­litikai párthoz, a nemzeti újjászüle­tés frontjához való csatlakozását. Vajda-Voevod Sándor, a kolozsvári Tribuna című lapnak adott nyilatkoza­tában célzást tesz Maniunak erre a m©^ morandumára. Vajda kijelentette, hogy az idők ma sokkal komolyabbak mind belpolitikai, mind külpolitikai tekintet­ben annál, hogy a cselekvés emberei iro­dalmi rögtönzésekre adják magukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom