Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-20 / 37. szám
10 .JPb^^iMfTinÄß WS8 DECEMBER 20. REDD JSzmHÁz-Köi^-KabioRA Meg kell oldani a kassai magyar színészet problémáját A kitűnő magyar színjátéknak nincsen magyar közönségei Katasztrófa fenyegeti Budapest, december 19. Az elmúlt hét derekán Kassán jártam. Üt esztendei ezámkivetettség után először tehettem a lábam abba a városba, ahol 11 éven át működtem és ahová ifjúságom legszebb emlékei fűznek. Az első estén kegyelete* szívvel léptem be a kassai Nemzeti Szín ház gyönyörű épületébe. Ez a csarnok a magyar kisebbségi kultúra húsz éves heroikus küzdelmének felszentelt hajléka. Itt százhúsz éves polgárjogot szerzett a magyar színészet azzal, hogy 1816-ban Kassára először vonult be Thespis kordája. Amikor a régi színházépület helyébe a millenáris Magyarország egyik legszebb kőszínháza épült, akkor az építők úgy hitték, hogy századokra alapozták meg a magyar színjátszás legészakibb hajlékát. Az elmúlt húsz esztendő eseményeit ismerjük és azokat részletesen nem akar juk felidézni. Tudjuk, hogy miként szoj magyar színjátszást rították ki a magyar múzsát ebből a csarnokból, hogy végül mint a legüldö- zöttebb mostohagyereknek egy-hét nyári hónap játszási idejét vessék oda kegyelemmorzsaként. Emlékezünk arra, miként bénították meg az egész felvidéki magyar színjátszást a színkerületi beosz tással és a színi koncessziónak a legtöbb esetben a magyarság érdekei ellenében való osztogatásával... Most felszabadult a magyar kultúra és akadálytalanul szárnyalhat Thalia. Csupán színtársulaton és közönségen múlik, hogy a magyar színészet újból végezhesse nemzetnevelő munkáját, amelynek igen nagy része lesz az új Magyarország felépítésében. Ehhez elsősor ban az szükséges, hogy színészet és közönség visszatérjen a száz év előtti hagyományokhoz: a Nemzeti Színház ala pításának a korához.-. Hol van Berzeviczy Vince és Déryné szelleme? Amikor hosszú évek után áhítatos lé lekkel léptem át a színház küszöbét, ez- a szellemet kerestem. Felötlött a lelkemben annak a „nemzetizgatónak“ emlékezete, aki 103 évvel ezelőtt halt meg, miután életének utolsó részében tékozló fiú ként tért meg szülővárosába és ott meg alapozta a magyar színészetet A főrendi sorból kikerült nagy intendánsra, Berzeviczy Vincére emlékeztem, aki Kassán megteremtette azt a magyar színházat, amely lehetővé tette, hogy a pesti Nem se ti Színház jó magyar színészeket szeréi) dteth essen. Kassa volt a magyar színészet nevelőanyja. Ä hét nagy színészre gondoltam, a kassai hetekre, az első nagy magyar színész-együttesre ... És arra a közönségre gondoltam, amelyről annyi szépet, fölemelőt olvashatunk Déryné hálás visszaemlékezéseiből. Láttam a zsúfolt házakat, az első sorokban a főrangúakat, aztán a város polgárait, az erkélyen és kar sutokon az ifjúságot és a mesterlegényeket, hallani véltem az üdvrivalgásoké és látni véltem a színpadra repülő koszorúkat, virágokat és nyomtatványokat. amelyek ékes rigmusokban dicsőítették a nagy színészek páratlan és összehason- líthatalan művészetét. És mit találtam? Nyolc óra elmúlott, amikor a nézőtérre léptem és rajtam kívül még csak a jegy szedő volt a hatszáz személyt befogadni tudó hatalmas nézőtéren. Meglepődve kérdeztem, hogy vájjon ma eb marad-e az előadási Az uniformisba öltözött jegyszedő kesernyés ajakbiggyész- ttés után felvilágosított, hogy az előadás kezdete nyolc óra tíz perc és addigra összegyűlnek egynéhányat Csathó Kálmán kitűnő darabja, a kor rajznak is beillő „Fűszer és csemege“ volt műsorra tűzve. Komoly gondolko dásra késztető darab, amely azonban szín szerűségével is hat. Valóban méltó arra, hogy sokan megnézzék és okuljanak be lőle, derüljenek és szomorkodjanak rajta. De valóban csak egynéhányon gyűltek össze. Ne vegyék túlzásnak, amit most leírok, ez szóról-szóra így van: az njjamon tudtam megszámlálni azokat, akik erre az estére színházba jöttek. Tizenkilencen voltak a páholyokban, huszonketten a földszinti üléseken, nyolcian az erkélyen és ti- zenkeíten a karzaton. Ez összesen 61 néző. Nem tudtam megállapítani, hogy mennyi volt közöttük a szabadjegyes. A bruttó bevételt száz pengőre becsültem. Későül) az igazgatóságon megtudtam, hogy volt negyvenpengős kassza is. A színház napi rezsije pedig az igazgatóság szerint 6U0 pengő. Az előadás kitűnő volt! Méltó a százéves hagyományokhoz. A színészek szív- vel-lélekkel játszottak, mintha zsúfolt ház lelkes magyar nézőserege sugározná felé jük a hitet, szeretetet. Nagyon jó színészek vannak a kassai társulatban, 44 szí nészt és nagy műszaki személyzetet foglalkoztat a színház, 80 szerződtetett tag ról és így csaknem 200 emberről kell gon doskodnia. Mehet-e ez így tovább? Pillanatnyi segítséggel át lehet hidalni a veszélyes pillanatokat. De hát Kassán csak olyan gyökere lenne a magyar szí nészetnek, hogy szubvenciók injekciózó- sával lehet csupán életben tartani? Hát a kassai magyarságnak nincs meg az ereje hozzá, hogy fenn tudja tartani színtársulatát? Miért küzdöttünk húsz esztendőn keresztül a magyar színészetért? Hogy kajánkodók a világgá kürtölhessék: a magyar színészetnek immár nincs gyökere Kassán? Elhisszük, hogy válság van, hogy a kassai magyarság helyzete nehéz, hogy az átmeneti idő zavarai érezhetők a szín ház, mozik, mulatóhelyek látogatásában. De nem hisszük, hogy a válság olyan méretű lenne, mint ami a nézőtéren tükröződik. Tüzek az éjszakában . . . A felvidéki magyar színészet története még nem talált méltó krónikásra. De tudjuk, hogy a magyar színészet küzdelmei, vergődései valóban olyanok voltak, mint ahogy azt Földes Imre darabja állítja elénk. A magyar színészet tüzeket gyújtott az éjszakában és mi gyakran melegedtünk e lángok mellett. Mint ismeretes, a keleti kerület koncesz- szióját ennek az évnek a nyarán elvették Sereghy Andor igazgatótól. A koncesz- sziót Fischer Károly kapta meg, akinek azonban nem volt felszerelése és nem volt megfelelő tőkéje sem. Ekkor a színpár- toló egyesület tárgyalásokat vezetett be Sereghy és Fischer között és ezek eredményeképpen Fischer lemondott a koncesszióról, Sereghy pedig megkezdte Czervezkedését. Tagjait természetesen csupán az akkor megszállás alatt álló Felvidékről szerezhette, minthogy a határok el voltak zárva. Magyarországi színészeket nem hozhatott A kassai magyar színtársulat november elsején kezdte meg a szezónt. Akkor még a domonkosok színháztermében, a Veritas-ban lehetett csupán játszani és itt színre került az Obsitos. Másnap, a bécsi döntés napján, Pongrácz Gusztáv rendőrigazgató betiltotta az előadást Különben sem lett volna közönség, mert minden kassai a rádió mellett ült és várta a híreket. November 3-tól szigorú statáriumot rendeltek el Kassán nyole órai zárórával. A színtársulat bevonult a nemzeti színház épületébe és Sereghy igazgató három napon át félhat órai kezdettel játszott is, ám a meddő próbálkozást abbahagyta.. Mit tett Mussolini Magyarországért t Minden magyar embernek vezére a hatalom átvétele folytat az Igazságtalan iíék pedig a jogos magyar -li __kell, hogy az olasz nemzet nagy 'piilyen szívós és eredményes küzdelmet ktátumok megváltoztatásáért, elsősorban elések teljesítéséért. J Mussolini luayyatbarliságának történelmi bizonyítékait, mélységesen emberi »hozzan falt és nagylelkűségének páratlan gesztusait sorakoztatja dr. Badícs László könyve, amelynek külön nevezetessége az, hogy a könyv tőszavai Ciano gróf külügyminiszter irta Mussolini iWtgyarbarátsága,Immár történelmi hatóerő Középeurópában Ne hiányozzon tehát egyetlen magyar család karácsonyi asztaláról sem a Stádium szenzációs ú1 kiadványa-------------------------1-------------------Elkövetkezett a felszabadulás mámorom örömünnepe. A felszabadulás napjaiban November 11-én, azon a dicső történelmi napon, s mikor a látomás valóra vált és Horthy Miklós kormányzó a magyar hadsereg élén fehér lovon bevonult a Nagyságos Fejedelem városába, a magyar színház díszelőadással zárta be az ünnepségek ragyogó sorozatát. Zsúfolásig töltötte meg a színházat a közönség, amely örömkönnyel a szemében töltötte meg azt a színházat, amelyben húsz éven át nem lehetet megeleveníteni a magyar múltat és nem lehetett kifejezésre juttatni az igazi magyar érzést. A Bánk bán első felvonását mutatta be a kitűnő társulat és ez az új szellem diadalmas bevonulását hirdette, visszatérést a százéves tradícióhoz, hiszen a nagy magyar tragédiát először Kassán hozták színre. Örömünnep volt és utána kezdődtek a hétköznapok. A Bánk bán, az Obsitos, Illatszertár, Hamburgi menyaszsony, Tüzek az éjszakában, Nem leszek hálátlan, Nincsenek véletlenek, Legyen úgy mint régen volt, Fűszer és csemege... ezekből a darabokból állott a kassai színház műsora. Mindenkinek el kell ismernie, hogy kitűnő, változatos műsor. El kell ismernie, hogy igyekvő, jó színészek játszók. Akkor hált Itt meg kell találni a magyarázatot. A segítség módja csak egy lehet: hivatalos helyről is meg kell indulnia az akciónak a magyar színészet megmentéséért és a közönség körében is meg kell indítani az agitáeiót az érdeklődés felkeltésére és a színtársulat támogatására. A kassai színház viszonyait ismerők elsőrendű fontosságúnak tartják, hogy a színpártoló egyesületet az új helyzet új követelményeinek megfelelően teljesen újjá kell szervezni. Ám ezt a munkát azonnal meg kell kezdeni. Mert ha a klasszikus közmondásoknak mély értelmük van, különösen áll a periculum in mora értelme a kassai színház kétségbe ejtő helyzetére való vonatkozásban. V. Z. A Kisfaludy Társaság vándorgyűlése Komáromban A Kis faludy-Tár saság vasárnap délelőtt Komáromban a Jókai-Egyesület kultúrházában nagysikerű vándorgyűlést rendezett. Ezt megelőzően a társaság tagjai babéi ágat helyeztek Jókai szobrára és Csathó Kálmán mondott itt rövid beszédet A vándorgyűlést Szíjj Ferenc, a Jókai-Egyesület elnöke nyitotta meg. Utána V, jnovich Géza, a Kisfaludy- Túrg elnöke, megköszönte az üdvöz lést, majd Jókait méltató tanulmányát olvasta fel. Kéky Lajos főtitkár bejelentette, hogy a Kisfaludy-Társaság az idén rendelkezésére álló egyetlen pályadíját a Fanta-Művek vezérigazgatójának, Szi- lassy Bélának felesége emlékére tett alapítványa 500 pengős kamatát a Jókai- Egyesületnek engedi át azzal, hogy azt az egyesület legjobb belátása szerint használja fel. A társaság ajándékát Szíjj Ferenc köszönte meg. Szász Károly „Emlékezés Beöthy Zsoltról“ cím mel tartott felolvasását, Harsányi Lajos néhány versét szavalta el, Harsányi Zsolt két kis elbeszélését olvasta fel, Kcky Lajos a megjelenésében akadályozott Lőrinczy György üdvözletét tolmácsolta és Komárom jelentőségét méltató írását mutatta be, Csathó Kálmán „Kére? ztapámék“ címmel derűs elbeszélést elvasott fel, végül Szász Károly előadta a betegsége miatt meg nem jelenhetett Áprily Lajos öt versét. A minden tekintetben kitűnően sikerült vándorgyűlést Szily Ferenc köszönőszavai fejezték be. (•) Bercsényi Tibor felvidéki díszlettervező sikere a budapesti Nemzeti Színházban. Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékának felújításán a budapesti Nemzeti Színházban különleges sikere volt néhány érdekes díszletnek, amelyeket Bercsényi Tibor tervezett. Bercsényi a kassai színházban dolgozik már évek óta. Ez a tehetséges, agilis díszlettervező nemcsak maga készíti el a díszletek terveit, de néhány segítőtársával személyesen festi meg a díszleteket. Az utolsó esztendőben nem kevesebb, mint hetvenöt díszletet tervezett és festett meg. Hosszú évek óta az Ahogy tetszik budapesti előadásán szerepelt színpadképe az első, amelyet tervezett, de nem személyesen festette meg. (*) Mozart-estet rendezett a budapesti műegyetemi zenekar. A budapesti Műegyetem dísztermében a főiskola kitűnő zenekara hétfőn este nagysikerű Mozart- estet tartott. A műsoron szerepelt Mozart művei közül a Bastien és Bastienne kisopera, a Szöktetés a szerályból nyitánya, továbbá a Kis táncjáték és a Török induló. A nagysikerű hangversenyen közreműködött Korponay Valéria és Sárdy János, az Operaház két tagja, valamint Feli érpataky Ervin operaénekes is. (•) KARÁCSONYKOR BEMUTATJÁK LONDONBAN A MAGYAR MELODY CIMU REVÜT. Erix Muschwitz angol rádióvezér, a népszerű revüíró, már régebben írt egy nagy magyar tárgyú látványos revűt „Paprika“ címmel. A revü nem váltotta be a hozzáfűzött reménységeket, amire Maschwitz az egészet átírta. Az új revűt sokezer- fontos költséggel karácsonykor mutatják be Londonban ,,Magyar Melody“ címmel. (*) A gömöri SZMKE titkárság ké- reime a FMH olvasóihoz. Magyar Testvérek! A hosszú téli estékre, — mikor befelé fordul az élet s gyakran bújnak össze az egyfalubéliek, hogy csendesen elszórakozzanak, — szervezetünk igyekszik őket mindennel ellátni, ami csak erőnkből s anyagi lehetőségeinkből telik. De amink van, korántsem elég minden igény kielégítésére. Igen sokat segíthet a nagyközönség, anélkül, hogy bárkit is terhelnénk. Ha valakinek kiolvasott jó könyvei vannak, — igazi magyar értékek, falura valók, — ugyanilyen folyóiratai, képeslapjai, továbbá fölösleges társasjátékai: halma, malom, sakk, dominó, „en#er ne bosszankodj“, stb., — és ezeket elküldi alulírt körzeti titkár címére, az igénylő falvaknak nagy örömet szerez vele s a magyar szívekben megerősíti azt a melengető jó érzést, hogy íme: egymásért, egymással, milyen másképpen élünk ezután a megnagyobbodott szép Hazában! — Ilyen küldeményeket hálásan fogad, nyilvánosan nyugtáz s aSZMKE falvakba .hittat az adományozók nevének közlésével: Tichy Kálmán körzeti titkár, Rozsnyó, Gü- mör m.
