Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-20 / 37. szám

ÖÄ IMSCEMGRER 20« ElEDD VEW!W<VT • 5 3AROSS ANDOR: „M szegény embert olyan életszinvonair*a keit bogy érezze, mi magyannab lenni“ t Leírhatatlan lelkesedéssel fogadta Érsekújvár népe a Felvidék miniszterének beszámolóját Tíz Egyesült Magyar Párt programfa fobboldalL keresztény, szociális, nacionalista és magyar program Érsekújvár, dec. 19. Jaross Andor tár­ca nélküli miniszter vasárnap délelőtt Ér­sekújvárt résztvett és nagy beszédet mon­dott az Egyesült Magyar Párt érsekuj- vári nagygyűlésén. A miniszter gépko­csival érkezett Léváról, ahol szombaton este mondott beszédet. A nagygyűlés előtt a városháza tanácstermében fogadta Érsekújvár egyházainak, katonai és pol­gári hatóságainak üdvözletét, majd Nagysurány szlovák többségű község la­kosságának küldöttségét, amely azt kérte tőle, hogy az esetleges határ kiigazítás során semmi esetre se áldozzák fel Nagy- surányt. Ennek a községnek a többsége mindig magyarérzelmű volt, — mondotta a küldöttség szónoka és megérdemli, hogy megmaradjon Magyarország hatá­rain belül. Jaross Andor megköszönte Jaross Andor tárcanélküli miniszter a közönség szűnni nem akaró éljenzése és tapsa közben lépett a szónoki emel­vényre. „Jaross a mi vezérünk“ — hang zott az ütemes felkiáltás perceken át. Amikor végre megkezdhette beszédét, kö­szönetét mondott a lelkes fogadtatásért és ünneplésért, majd rámutatott arra hogy az Egyesült Magyar Pártnak olyan programot kell adnia, amelynek ható­ereje túlterjed a mostani határokon is. — Az Egyesült Magyar Párt nem ki ván hadat üzenni inás magyar pártok­nak, hiszen olyan iskolát járt, amely azt tanította, hogy a magyar párt-oknak nem egymás ellen, hanem egymás mellett kell baroolniok. (Ügy van! Ügy van! He lyeslés.) Amikor a párt programmját szélesebb síkra, a széles magyar mezőkre akarja átvinni, olyan szellemben teszi ezt, hogy összefogjon minden olyan ma gyár törekvés, amely az Egyesült Ma gyár Párt programmjával rokon. — Mi ez a Programm? — tette fel a kérdést a miniszter. Ez a Programm jobb­oldali, nacionalista, keresztény, magyar Programm. De vájjon lehet-e elképzelni jobboldali, keresztény, magyar program mot a szociális gondolat érvényesülése nélkül? Nem lehet, egybe kell kötni a na cionalizmust' és a szociális gondoskodást A magyarságnak hivatása van a Kár­pátok medencéjében és a jövőben csak úgy lehet alkalmas nemzeti hi­vatásának teljesítésére, ha nemzeti közösséget teremt. Európa majdnem minden nemzete meg teremtette vagy meg akarja teremteni azt az organikus erőt, azt a szervezettbe get, amely alkalmassá teszi, hogy bár mely pillanatban sorompóba tudjon állni a nemzet érdekében. Nekünk is olyan szervezettséget kell teremteni, hegy ellen tudjunk állni az ellenséges áramlatoknak. (Zúgó helyeslés és taps.) M felvidéki szettem: a nagyobb ember közelség — Szükség van az új magyar közösség érzésére, mert a mai magyar társadalom nem elég hordképes ilyen feladat válla lóisára. Mi, visszacsatolt felvidéki ma­gyarok valamivel előbbre vagyunk, mert a hatalom velünk szemben alkalmazott ereje legyalult, közelebb hozott bennün két, nálunk nagyobb az emberközelség. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés.) — A kis trianoni Magyarország nem az üdvözléseket és külön köszönetét mon­dott Nagysurány község ragaszkodó sáért. A nagygyűlés az Arany oroszlán szál­loda nagytermében volt. A hatalmas ter­met teljesen megtöltötte a közönség, sót az előcsarnokban is álldogáltak a kint­rekedtek. A nagytéren álló tömeg szá­mára hangszóró közvetítette a miniszter beszédét. A színpadon elhelyezett asztal­nál helyet foglalt Holota János dr. és Turchányi Imre dr. országgyűlési képvi selő is, a közönség első padsorában pe­dig ott ült Jaross Andorné, a miniszter felesége. A nagygyűlést ölvedy János körzeti I pártelnök, helyettes városbíró nyitotta meg, utána Kosztelecz Rózsi virágcsok- rott nyújtott át a miniszternek. tudta társadalmi líton annyira megoldani feladatait, hegy ne volna szükség új kö­zösségi szellemre/ A mi feladatunk az, hogy kifejlesz- szük Magyarországon azt a közszelle­met, amelyet a mai kormány is cél­jának és programjának vall. Egységessé kell tenni a magyar tömegek gondolkozását, erőre és fegyelemre van szükségünk. (Helyeslés és taps.) zsidókérdés- kéz fegyelme­zetten kell hozzányúlni** A miniszter ezután a zsidókérdéssel foglalkozott. A zsidókérdéshez fegyelme­zetten kell hozzányúlni, — mondotta — nem pedig a demagógia eszközeivel. A zsidó problémát törvényalkotással kell megoldani. Kétségtelen tény, hogy az európai nem­zetek akkor, amikor meg akarják terem­teni a maguk nemzeti közösségének a szervezetét, úgyszólván valamennyien azt a tapasztalatot szerezték, hogy itt, Euró­pában él egy népcsoport, amely vérségé- nél fogva nem tud más nemzetek vérke­ringésébe úgy beilleszkedni, hogy a saját fajtestvérei érdekeinek szolgálatáról le­mondjon. (Helyeslés és taps.) Meg kell tisztítani a magyar népközösséget a zsi­dóságtól általában véve. Nekünk, kisebb­ségi magyaroknak, megvannak a ma­gunk tapasztalatai. (Úgy van! Úgy van! — Hosszantartó helyeslés és taps!) Lát­tuk azt, miként menekült a zsidóság, úgy­szólván az első alkalommal a magyar nemzet hajójáról. (Igaz! Úgy van!) Úgy gondolták, hogy ha nyugalmasabb, las­súbb folyóvízre szállhatnak át, amelynek a sodra nem olyan erős, annak a sodrá­ban lehet haladni, lehet üzletet kötni, csendesen élni, anélkül, hogy áldozatot kellene hozni valamelyik nemzet oldalán. A legutóbbi hetekben tapasztaltuk, hogy a magyar államiság bekövetkeztétől való félelem arra vezetett . nagyon sok zsidó em­bert, hogy a csehszlovák köztársaság érdekében hatalmas összegekkel igye­kezzék ellensúlyozni a mi felszabadu­lásunkat célzó propagandát. (Igaz! Ügy van! Hosszantartó helyeslés, él­jenzés és taps.) — De ugyanakkor meg akarjuk külön­böztetni azt a néhány, sajnos az ujjun­kon megszámlálható zsidóvalldsú magyar embert, aki nem menekült el tőlünk, ha­nem velünk együtt kitartott. Ez nem zsidókérdés, ez egyéni kérdés. És egyé­nileg is ki akarom ragadni ezt a néhány embert, mert azok mellett, akik a veszély­ben velünk voltak, kötelességünk szintén kitartani. (Helyeslés.) R gazdasági viszonyok A gazdasági viszonyokról szólva han­goztatta a miniszter, hogy a kormány valamennyi tagja komolyan dolgozik azon, hogy a visszacsatolt területeken a gazdasági viszonyokat orvosolják és megjavítsák. Sajnos, a mai Magyar- országnak a mezőgazdaság alapvető tu­lajdonsága és míg a csehszlovák köztár­saságban meglehetősen kiegyenlítettek voltak a viszonyok gazdaságpolitikai te­kintetben, addig a szegényebb jellegű Magyarország nehézségekkel küzd a gaz­dasági értékesítés terén. De mi, akik húsz éven át nem ijed­tünk meg a nagy áldozatoktól, ma sem ijedünk meg a kis áldozatoktól. Ma délelőtt felkeresett egy nagysurányi küldöttség és egy szlovák hang szólalt meg, amely azt kérte, hogy á magyar ál­lam testében maradhassanak továbbra is. Ha a szlovákok is hajlandók áldozatot hozni azért, hogy a magyar állam kereté­ben élhessenek, hogyne volnánk hajlan­dók mi! (Helyeslés és taps.) Ez nem je­lenti azt, hogy bele kell nyugodni min­denbe, fel kell emelni a szegény embert olyan életszínvonalra, hogy érezze, milyen becsület magyarnak lenni. — A vagyonosabb embernek át kell éreznie azt a felelősséget, hogy boldog, megelégedett, a magyar élet nem azt je­lenti, hogy szépen bútorozott, jól fűtött lakása van és pénze, hogy kávéházba. színházba járjon, költekezzék vagy nya­ralni mehessen, hanem azt jelenti, hogy minden magyar embernek van meleg tűzhelye, becsületes kenyere, és életlehe­tősége. (Helyeslés és taps.) Cselekedetek­kel akarjuk a magyar ember sorsát meg­javítani. de úgy akarjuk, amint a gon­dos házigazda teszi, ha azt tapasztalja, hogy házában nagyon egyenlőtlenek a lakások, az egyik lakónak sok szobája van, a másiknak egy, a harmadiknak a tetején becsurog az eső. A jó gazda ilyenkor nem fogja lerombolni a házat, hanem összeáll a szakemberekkel, falat házat, megjavítja a tetőt és lassan, de fokozatosan megteremti minden család­nak a becsületes otthont. Mi feszítők akarunk lenni a magyar életben, de úgy, hogy a házon belül lakóknak a felelősségérzetét akarjuk felébreszteni, vigyázva arra, nehogy megrepedezzenek a ház falai is. — Én nem akarom senki fiát rábe­szélni arra, hogy bennünket kövessen, de ha követ valaki bennünket, akkor csak hű lesz ahhoz a bajtársias szellem­hez, amelyet húsz év közös harca, szen­vedése hozott létre, amely bennünket eb­ben az életben az emlékeken keresztül egybeköt és egybefűz. — A Kárpátok medencéjében — fe­jezte be beszédét a miniszter — ka­tonás szellemű, kemény új magyar generációt kell formálnunk, amely alkalmas lesz arra, hogy ez a nem­zet belülről megerősödjék. Szűnni nem akaró éljenzés fogadta aí miniszter beszédét, amelyet lépten-nyo- mon megszakított a helyeslés és éljenzés. A beszédért ölvedy János mondott kö­szönetét s a párt nevében fogadalmat tett, hogy Érsekújvár kurucái a mai naptól kezdve egy test, egy lélekkel ott állnak azon a fronton, amelyet Jaross Andor jelöl ki. A gyűlés a Himnusz eléneklésével ért v éget. A gyűlés után a miniszter feleségével együtt szűk családi körben ebédelt, majd | délután visszatért a fővárosba. Harminc napra belilioíiálc a Népszavai A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A belügyminiszter a 295.315—1938. VII. a. számú rendeletével az Eszter­gályos János felelős szerkesztésében és kiadásában Budapesten megje­lenő és a Világosság Könyv­nyomda R. T. nyomdájában (Conti- utca 4.) előállított „Népszava“ című politikai napilap további megjelenését és terjesztését harminc napi időtartamra, Izgatásért elítéltek egy szegedi szektáríánust Dobó Szilveszter szegedi mezőgazda- sági munkás a ,Jehova tanúi“ vallási szekta követője. A szegedi tanyák között többek jelenlétében a katolikus vallás és a papok ellen izgató jellegű kijelentéseket hangoztatott Feljelentés folytán eljárás indult ellene hitfelokezet és osztály elleni izgatás vétsége miatt. A szegedi törvény­szék ötöstanácsa bűnösnek mondotta ki Dobó Szilvesztert e cselekményekben és ezért egyhónapi fogházra ítélte el. Az elsőfokú bíróság enyhítő körülménynek vette a vádlót javára büntetlen előéletét és alacsony értől miségi fokát, de főként azaz 1938 december 20-ától 1939 január 18-áig bezárólag betiltotta, mert a lap december 18-án megjelent 288. számában „Két nagy reform“ feliratú közle­ményével az 1912-.LXIII. t.-e. 11. §-ának negyedik bekezdése értelmében s az 5484* 1914. M. E. számú rendelet alapján az or­szágnak az 1922:XVII. t.-e. 6. §-ával vé­dett külpolitikai érdekeit súlyosan veszé­lyeztette. azt, hogy a vádlottra hét gyermekének eltartási kötelezettsége hárul. A bejelentett semmisségi panaszokat ma trágyalta a kúria Auassa-tanácsá, ahol Balogh István dr. kir. korona- ügyészhelyettes felszólalása után a sem­misségi panaszok elutasításával jog­erőssé vált az egyhónapos fogházbün­tetés. __ Jr Egyetemes nemzeti program

Next

/
Oldalképek
Tartalom