Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-18 / 36. szám
Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 'illér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség V., Honvéd-utca 10. Kladőhivataf: Budapest, Vili., József-kőrúi 5. Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00 A felvidéki önkormányzat Irta: Darvas János Néhány nap múlva új korszak kezdődik a fölszabadult Felvidék életében. A katonai közigazgatás missziója letelik s a dolgok vezetését a végleges köz- igazgatási gépezet: a.polgári köziigazgatás veszi át. Lapunk tegnapi számában nagy vonalakban fölvázoltuk a leendő közigazgatási kereteket és jeleztük, hogy a felvidéki miniszter nagyszerű vezérkara teljesen előkészítette a felvidéki megyei és járási funkcionáriusok névsorát, a névsort a belügyminisztériumnak nyújtotta át, úgyhogy a jövő hét első két napján megtörténhetnek a kinevezések s utána mintegy két napra, körülbelül december 22-ikére minden kinevezett elfoglalhatja szolgálati helyét. A Felvidék ezek szerint karácsonyra már betagla- lódik a magyar állam ezeréves alkotmányos életébe, mint annak szerves és oszthatatlan része. A katonai közigazgatás a legsúlyosabb gazdasági föltételek között vette át az irányítást s ennek ellenére megtett mindent, hogy lehetőleg mennél kisebb zökkenővel vezesse át a fölszabadított terület népét az átmenet gazdasági nehézségein. Külön ki kell emelnünk a magyar honvédek csodálatos népszeretetét és szociális érzékét, amely nemzeti munkájukban mindig érvényre jutott. A fölszabadított nép jól tudja, hogy a magyar honvédség minden erejét meghaladó önfeláldozással végezte föladatát s ha ennek ellenére még sok, igen sok gazdasági probléma marad megoldásra, tudjuk, hogy az a forradalmi méretű átalakulásnak, az átcsatolásnak természetes és szükség- szerű következménye. A későbbi hetek és hónapok szervező munkájának a föladata, hogy ezeket a nehézségeket legyőzzük és a Felvidék gazdasági vérkeringését helyreállítsuk. A Felvidék mindig hálával fog emlékezni a magyar honvédség munkájára és segítségére, a fölszabadulás nagy, szent élménye a magyar honvédek képét örökítette meg minden felvidéki magyar szívében. A polgári közigazgatás bevezetésével nemcsak formailag, hanem belső tartalom szempontjából is új korszak kezdődik a Felvidéken, de egyben egész Magyarországon is. Az állam közigazgatásába hetaglalódik az a terület, amelyen eddig a cseh-szlovák jogrend volt uralmon. Bizonyos jog-kettősség lép életbe. Ennek ellentmondásait bölcs belátással és ügyes kézzel kell kiküszöbölni és összhangzásba hozni úgy, hogy a magyar nemzeti érdekek mennél teljesebb mértékben érvényre jussanak, de anélkül, hogy a velünk együtt átcsatolt szlovák és kárpátorosz testvérek nemzeti érdekei sérelmet ne szenvedjenek. S örömmel állapíthatjuk meg most mindjárt, hogy az indulás a lehető legszerencsésebb auspiciu- mok jegyében körténik és a lehető legnagyobb sikerrel kecsegtet. A Felvidék életének győzelmes renesszanszát várhatjuk tőle. Mindenekelőtt hálával kell megállapítanunk, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Teleki Pál kul- taszminiszterhez hasonlóan következe* Csütörtökön vezetik be a Felvidéken a polgári közigazgatást Hogyan szervezik meg a megyei és járási Önkormányzatot Csak nemzeti alapon álló magyar, szlovák és kárpátorosz pártok kapnak képviseletet Az Egyesült Magyar Párt döntő szerepe a közigazgatásban Budapest, december 16. Legutóbb jelentettük, hogy a felvidéki minisztérium kidolgozta a felvidéki polgári köz- igazgatásra vonatkozó tervezeteit s ezeket átnyújtotta a belügyminisztériumnak. Az egyik terv a felvidéki vármegyék közigazgatási elhatárolására és beosztására vonatkozik, a másik pedig a vármegyei és járási tisztviselői állások betöltésére tett javaslatot. A kinevezések előreláthatólag hétfőn és kedden jelennek meg a hivatalos lapban, úgyhogy körülbelül csütörtökön, tehát közvetlenül karácsony előtt egész terjedelmében életbe léphet a Felvidéken a polgári közigazgatás. Megyei és járási önkormányzat A vármegyei és járási beosztás kereteit nagyjából fölvázoltuk. Most módunkban áll néhány szóval megjelölni a leendő megyei és járási önkormányzat körvonalait. Itt elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy egyes visszaállított megyékben a trianoni Csonka-Magyartrrszágho* és az elszakított Felvidékhez tartozott régi vármegyei területek egyesültek újból. Így például a párkányi járást újból a csonka-magyarországi Esztergom megyéhez csatolták, hasonlóképpen a zempléni megyéhez kerül a királyhel- meci járás, viszont más oldalon, a csaknem egészében Csehszlovákiához tartozott Gömörmegyéhez visszakerül a Csonka-Magyarországon volt pntnoki járás. E miatt ezekben a megyékben kettős jogrendszer került egy vármegyei igazgatás alá. Ez á kettősség elsősorban az önkormányzati szervek megválasztásánál tűnik ki. A magyarországi törtesen megvalósította a „Felvidék a felvidékieké“ jelszót. A minisztertanács elismerte azt az alapelvet, hogy a Felvidék kérdéseiben a szakminisztériumok a felvidéki miniszterrel egyetértésben járhatnak el. Ez az elv különösképpen jut érvényre az új felvidéki közigazgatási rendszer életbeléptetésénél. A munka gyakorlati részében kitűnt, hogy ezt a bonyolult kérdéstömkeleget úgyszólván meg sem lehetett volna oldani Jaross miniszternek és szakértő munkatársainak, ezek között pedig elsősorban Ho- lota Jánosnak szervezőzsenije nélkül. A felvidéki közigazgatást most a felvidékiek kezébe teszik le s ennek a megoldásnak az előkészítése a felvidéki minisztériumnak az érdeme. Ez az első nagy szolgálat, amit ez a tárcanélkülinek mondott, de ugyanakkor valamennyi tárca tevékenységét előkészítő minisztérium a Felvidék javára elvég zett. Az első nagy tett, amellyel Jaross Andor és vezérkara büszkén állhat megbízói elé. A Felvidék a felvidékieké, — ezt mondja az új közigazgatási rendszer, de enek ellenére nem jelent szeparatizmust az eddigi magyarországi 1 öz- igazgatási rendszerrel szemben. Ilyesmiről szó sincs. De viszont nem is puszta kópiája vagy gépies restaurálása az eddigi magyar rendszernek. Hanem szerencsés szintézis. Ügyes kézzel hozták összhangba a magyar történelmi folytonosságot a felvidéki jogfolytonossággal. A megyék és járások történelmi keretei lehetőleg mindenütt megmaradnak és megtartják az évszázados szükségletnek legjobban megfelelő megyei és járási székhelyeket is. De a szervezésben tekintettél vannak a bécsi határmegvonás következtében előállott új földrajzi és közlekedésügyi helyzettel és így olvasztották egészséges közigazgatási egységbe a pozsonyi és nyitrai megyék egykori területét Érsekújvár székhellyel és Bars meg Hont földjét Léva székhellyel. Az nem baj, hogy egyes megyék keretében volt csehszlovákiai és volt csonka- országi területek egyesülnek, a felvidéki közigazgatási szakerők majd áthidalják e kettős jogrendszer nehézségeit, ezek úgyis ideiglenesek és remélhetőleg rövid lejáratúak lesznek. Amiképpen a közigazgatási keretek visszaállításánál szerencsésen összhangba hozták a történelmi szemponlc az élet friss szükségletével, ugyanolyan módon egészséges szintézissel oldják meg az önkormányzati szervek szervezetét is. Az eddigi magyarországi megyéknek megvan a rendes választott és kinevezett képviseletük. A Felvidéken nem voltak megyék, csak járások. A megyei törvényhatósági képviselőtestületeket az új felvidéki megyéknél V- hát a járási képviselőtestületek alkotmányosan választott és kinevezett tagjaiból alkotják majd meg. A járási képviselőtestületek szervezete megmarad a Felvidéken a volt csehszlovák törvény szerint. A fölszabadult területen az utolsó választási eredmények maradnak érvényben. Azonban az új államjogi helyzet új szükségletet teremtett és új módosításokat parancsok Magyarországon nincs kommunista párt. Nem lehet tehát a Fölvidéken sem. Annál kevésbé lehet, mert hiszen a kommunista pártot a felvidéki terület átadása előtt a szlovák kormány is jogérvényesen föloszlatta. Az így megsemmisült járási és községi mandátumok helyére a törvényesen előírt létszámig becsületes magyar embereket kell állítani. De ugyanúgy nincs helyük Magyarországon a cseh pártoknak sem. Elsősorban azért, mert a fölszabadult Felvidéken többé nincsenek csehek. Tisztára cseh pártok voltak a cseh agrárpárt, a cseh szociáldemokrata párt, a cseh nemzeti szocialista párt, a cseh nemzeti egység pártja, a cseh fasiszta párt és a cseh iparospárt. Ezek nálunk már csak azért sem létezhetnek, mert hiszen helyi alapítóik és pénzelőik ma már a határon túl vannak. Ezek Szlovákországba húzódtak vissza, de bár ott még nagy számban élnek csehek, a szlovák kormányzat még sem tűri, hogy ott cseh pártokat szervezzenek. Ha azonban a szlovák nemzet sem tűri meg a testvér cseheknek a politikai szervezkedést, annál kevésbé hagyhatjuk meg mi, magyarok a cseh pártok maradványait, amikor e frakciók amúgyis ünnepélyesen bejelentették föloszlásukat a Magyar Nemzeti Tanácsnak. Az így megüresedett járási és helyi mandátumokat szintén becsületes magyar emberekkel kell be-
