Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-02 / 23. szám
8 TEHHDEfi -MAötejlHIRMB 1938 DECEMBER 2. PÉNTEK A Baross Szövetség a keresztény magyar kereskedelem követeléseiről Moszkva aggódik... A párisi szovjetkövet felvilágosítást kért a francia-német nyilatkozatról Budapest, december 1. A Baross Szövetség országos elnöki tanácsa most ült ösz- sze először a szövetség Múzeum-utcai szék- házában. Az ülésen igen sok vidéki szervezet is képviseltette magát A napirend előtt Valentin Antal szóvátette egy szélső- jobboldali szervezet részéről elhangzott támadást a szövetséggel és elnökével szemben. A felszólalásra válaszolva, Ilovszky János a következő elvi kijelentést tette: — A Baross Szövetség nem foglalkozik napi politikával, hanem a kereskedők, iparosok és őstermelők érdekében folytat céltudatos munkát. Ennek során azonban nem leng ki sem balra, sem szélsőjobb- oldalra, kizárólag és határozottan a keresztény Magyarország kiépítését szolgálja és munkálja. Ez a szövetség a keresztény iparostág és kereskedőtársadalom vára lesz, de sohasem fog hajlani szélsőségekre. A gyűlés egyhangúan bizalmáról biztosította az országos elnököt, majd minden félreértést elkerülendő, leszögezte, hogy a Baross Szövetségnek csak keresztény iparos és kereskedő lehet a tagja. Több felszólalás után a nagytanács a készülő új zsidótörvénnyel kapcsolatban beadványt szerkesztett és fogadott eL Ezt a beadványt megküldi a szövetség az úgynevezett zsidóbizottságnak. A Baross Szövetség az új zsidótörvény összeállításánál kéri, hogy közszállítást a jövőben csak kereszténynek adhassanak ki, kiviteli és behozatali engedélyt zsidó ne kaphasson. Ezt módjában van a kormánynak végre- i hajtani, mert minden export-import-enge- délyt a Külkereskedelmi Hivatal bírál el | Budapest, december 1. Jelemitősléigteljes találkozót adott egymásnak a Felvidék és az anyaország fiatal értelmisége tegnap este a Károlyi-palotában megnyílt Táj- és Népkutató Kiállításon. A találkozó gondolatát gróf Teleld Pál és Jaross Andor miniszterek vetették fel, hogy azon a két nemzetrész értékes fiatalsága, írók és publicisták, kultúr emberek és szociográfusok kicseréljék egymásközt a különböző életformákban kialakult véleményeket. Az egybegyűltek előtt Magyary Zoltán egyetemi tanár nyitotta meg a tar lálkozót, kimentette gróf Teleki Pál és Jaross Andor minisztereket, akik ebben az órában minisztertanácson voltak. Schubert Tódor, a kitűnő lévai kultúrember, húszéves „kisebbségi” művelődési életünknek józan érzékű, nagyvonalú szervezője meleg szavakkal köszöntötte az anyaország megjelent értelmiségét és hangsúlyozta, hogy a hazatért Felvidék magyarjai a legnagyobb készséggel és örömmel kérnek részt a közös haza szociális újjáépítési munkájából. A kölcsönös üdvözlések után dr. Magyary Zoltán, dr. Elek Péter és dr. Kiss István szakszerű kalauzolása mellett a megjelentek végigjárták a kiállítási terméket, majd utána a Központi Egyetemen hosszabb eszmecsere kezdődött. Bolya Lajos értékes előadásban ismertette a felvidéki fiatal értelmiség mai felfogását az anyaországi reformokat illetően, kijelentette, hogy szándékosan történt az első találkozó éppen a Táj- és Népkutató Kiállításon, ámely a magyar nép és a föld világos diagnózisát mutatja be meggyőző erődet és így ezen keresztül keresztülvihető az ellenőrzés. Követeli a szövetség, hogy kegyszereket ezentúl csak keresztény kereskedő' árulhasson. Nagyfontosságú ez különösen most, a karácsonyi ünnepek előtt. Követeli a szövetség, hogy a megmagyarosított nevű zsidó kereskedők régi nevüket is kötelesek legyenek feltüntetni cégtáblájukon, nehogy a név szolgáljon megtévesztésül. Zsidó földbirtokosok 300 holdnál nagyobb birtokát vegyék igénybe kishaszonbérle- tek céljaira. Sürgeti a szövetség, hogy • vegyék revízió alá az egy év óta kiadott iparigazolványokat, állampolgársági, erkölcsi és megbízható- sági, valamint származási szemipontból. Az állampolgársági bizonyítványokat vizsgálják felül visszamenőleg. Miklós Ferenc bizottsági tag javaslatára elhatározták, hogy a gazdasági és szociális problémák letárgyalására állandó gazdasági bizottságot állítanak fel. Végül az elnök sürgette — mint minden esztendőben — a karácsonyi segélyek elrendelését és kifizetését, hangoztatta, hogy a szociális reformok megvalósításánál elsősorban gondolni kell a köztisztviselők javadalmazására, mert ez a kereskedelem és ipar érdeke is. Kérte a gyűlés, hogy az Imrédy-kormány szólítsa fel karácsonyi segélyek kifizetésére a közintézményeket, megyéket, városokat és a magánvállalatokat is. A karácsonyi segélyeket legkésőbb december közepéig folyósítsák, hogy a pénz forgalomba kerülhessen. A Baross-Szövetség nagytanácsa végül lelkesen tüntetett Imrédy Béla miniszterelnök és kormánya mellett. vidéki értelmiség is e két elemben, a nép és a föld összefüggésében ismerte fel a nemzettartás lehetőségeit. Az eszmecsere során több komoly hozzászólás hangzott el. A megjelentek között a felvidékiek részéről ott láttuk Schubert Tódort, gróf Révai Istvánt, gróf Esterházy Lujzát, Staud Gábort, Pfeiffer István kanonokot, Szombathy Viktort, Bolya Lajos, Haltenberger Ince, Sinkó Ferenc, Janson Jenő, Dobossy László, Czvank László, Bellyei László és Vajlok Sándor tanárokat, a Felvidéki Magyar Hírlap részéről Szvatkó Pál, Darvas János, Borsody István és Vass László szerkesztőket, — az anyaországiakat képviselték: Matolcsy Mátyás és Meizner Károly képviselők, gr. Dessewffy Gyula, Baramko- vics István, Illyés Gyula, Féja Géza, Szabó Lőrinc, Darvas József, Szabó Pál, Juhász Géza, Gulyás Pál, Tóth Béla, Veres Péter, Kovács Imre, Kardos Béla, Rónay András és még sokan mások. A találkozó résztvevői elhatározták, hogy a közeljövőben újból összejönnek, hogy megbeszéljék a közös munka módozatait. — A Protestáns Bál. A nagymultú Protestáns Bál rendezőbizottsága az idei 69-ik Protestáns Bál megrendezése céljából ismét megalakult. A bálbizottság elnökévé egyhangú lelkesedéssel a harmadik évre is gróf Ambrózy Györgyöt választották meg. A Bált január 21-én tartják a budapesti Hungária-száTló összes termeiben; a Bált előkészítő Teák közül a legközelebbit pedig ugyancsak a Hungária- szállóban december 7-én este féltíz órai kezdettel rendezi. Meghivóigénylés a bálirodában: TV„ Semmel weis-utca 17., I. í. Telefon: JJB5-308. Páris, december 1. A szovjetkormány élénk aggodalommal értesült a francianémet baráti nyilatkozat tervéről. Sou- ritz párisi szovjetnagykövet Moszkva utasítására felkereste Da- ladier miniszterelnököt és BQnnet külügyminisztert s felvilágosításokat és megnyugtatást kért tőlük a francia kormány szándékait illetően. Bonnet ismételten kijelentette, hogy a tervezett francia-német nyilatkozat semmiben sem fogja módosítani Franciaország népszövetségi politikáját s nem fogja érinteni azokat a szerződéseket, amelyeket a francia kormány a genfi Budapest, december 1. Paulinj Béla, vagy ahogy egész Magyarországon Szólítják, Béla bácsi, a Magyar Bokrétaszövetség vezetője, ő teremtette meg a gyönyörűséges magyar Gyöngyösbokrétát: ő találta föl, ö szervezte meg, ő igazgatja s amikor a bécsi döntés felé közeledtünk, éjjel-nappal főtt a feje új terveken. A felszábaduló Felvidéket készült bekapcsolni a Magyar Bokrétaszövetségbe, hogy a magyar Felvidék népélete, tánca és gyönyörűséges viselete egészítse ki bokrétájának ragyogó színeit. Most már elkészült tervével, de volt egy eset, amikor szándéka megelőzte a lehetőséget. Ez volt az ö esete a kéméndi piros csizmával. Béla bácsi, egy napon hogy-hogynem, Kéméndre gondolt és úgy rémlett emlékezetében, hogy a kéméndi lányok és asszonyok nagyon szép viseletben jártak s hogy valamikor piros csizmát viseltek. A piros csizma viselete annyira népszerű volt valamikor, hogy még dal is szólt róla: Amíg engem Szerettél, Piros csizmát viseltél, De amióta nem szeretsz, Mezítláb is elmehetsz. — Hívja csak fel gyorsan Kéméndet, — — mondotta Béla bácsi titkárának. —- A jegyzői irodát. Eszeágában se járt, hogy Kéménd ,külföldön” lehet. Az összeköttetés hamar létrejött, Béla bácsi odament a készülék- hete, bemutatkozott s azt mondotta: —; Kedves jegyző úr, aziránt érdeklődöm, hogy vam-e még Kéménden piros csizma s aranykontyot viselnek-e még a lányok f — Talán van csizmá, gondolom lesz, minek kell az? — hangzott furcsa kiejtéssel. Béla bácsi elmagyarázta, hogy a Magyar Bokrétaszövetség bokrétába szeretné gyűjteni a derék kéméndieket is. — Akkor talon jobb lest, ha beszél a tanító úrral. Az magyar. Béla bácsi hangja elakadt a telefonba. Hirtelenében azt még csak megértette, hogy valaki rosszul beszél magyarul, ki tudja, milyen nemzetiségű? de hogy nem vallja magát magyarnak, az megfi furcsa.., Különösen furcsa, ha egy magyar község jegyzője állítja magáról, hogy nem magyar. Ö nem magyar, de a tanító igen. Minthogy azonban Béla bácsi sok furcsaságot tapasztalt már az életben, nem is törte a fejét rajta, hanem levélben a magyar tanítóhoz fordult, Csepreghy Kálmánhoz, aki négy-öt nap múlva hosszú levélben készségesen szolgált felvilágosítással a kéméndiek viseletéről. Szép, lelkes levelet írt s ízes magyarsággal fejezte ki nagy boldogságát afölött, hogy a Magyar Bokrétaszövetség a szerény kéméndiekre is gondolt. Levelét azonban Béla bácsi legnagyobb megdöbbenésére így fejezte be: — Esek után mondanom sem kell, a legnagyobb készséggel állok rendelkezésre, csak an« kérném mélyen. Htodéit Pn*m>intézmény keretei között kötött meg. Az Excelsior lehetségesnek tartja, hogy francia részről bizonyos feltételekhez fogják kötni a frsncia-szovjelt szövetségi viszony fenntartását. Ha Moszkva súlyt vet a francia-szovjet segélynyújtási egyezmény fennmaradására — írja a lap —, úgy egyszersmindenkorra véget kell vetnie a belügyeinkbe való beavatkozásnak. Ha viszont szovjetrészről továbbra is országunk belső rendjének felforgatására törekszenek, úgy semmi ok sincs arra, hogy Franciaország továbbra is érvényben tartsa ezt a szövetségi szerződést. bátyámat, hogy mielőtt a szervezést megkezdené, intézzen kérelmet a prágai kultuszminisztériumhoz, hogy engedélyt kapjak, mert anélkül nem kezdhetek munkámba. Béla bácái azt hitte, hogy álmodik. Miért kell neki egy magyar falu bokréta- ügyében a prágai kultuszminisztériumhoz fordulni. Mi köze Kéméndnek Prágához. És ekkor elővette a térképet. így tudta meg, hogy Kéménd — Csehszlovákiához tartozik. Azaz hála Istennek, már csak tartozott, fm. i.) Felhívás a Felvidék sakk-köreinek vezetőségéhez Szükséges, hogy a felszabadult Felvidék sakkéletét minél előbb bekapcsoljuk a magyar sakkélet lüktető vérkeringésébe. Ennek előkészítése céljából tájékozódni akarunk a Felvidéken a cseh megszállás alatt működött! sakk-körök szervezetéről, tisztikaráról, taglétszámáról, működésük lényeges elemeiről. A magyar sakkélet is most benső reform és megújhodás útján jár és az a kis kör, amely Maróczy Géza magyar nagymesterrel és Sipőcz László igazgatóval az. élén ezt a belső megújhodást munkálja, számít a felvidéki magyar sakkkörök friss lendületére, magyar akarására. Az a terv, hogy a felvidéki sakk-egyesületeket bekapcsoljuk az országos csapatbajnokság intézményébe és jelentős sakk-eseményeknek, versenyeknek, előadásoknak rendezésével a magyar sakk-kultúra legmagasabb fokát nyújtsuk a számukra. JKérjük tehát az egyesületek vezetőségét, hogy a kért információkat küldjék be Vécsey Zoltán dr.-nak, a Felvidéki Magyar Hirlan szerkesztőségébe. Svéd képviselőnő lelkes szavai Magyarországról Stockholm, december 1. A svéd lapok terjedelmes cikkekben számolnak be Elsie Hed- ström dr., a svéd parlament tagjának Göteborgban legutóbb megtartott. Magyarország helyzetét ismertető nagyhatású előadásáról. Hedström dr. a Gyógyhelyi Bizottság meghívására még a nyár folyamán Budapesten járt, ahol a magyar főváros gyógytényezőit és szociális berendezéseit tanulmányozta. Hedström dr. Göteborgban megtartott előadásában ismertette a magyarságnak revíziós küzdelmét és céltudatos törhetetlen akaraterejét, amellyel a trianoni bilincseket egymásután lerázza. Hangoztatta, hogy Európa csak hálával és elismeréssel tartozik ennek a bátor és büszke nemzetnek, mert Európa civilizációját megvédte a Kelet felöl létét és kultúráját veszélyeztető támadásoktól. Megemlítette, hogy Magyarországot a múltban gyakran érték nemzeti katasztrófák, amelyekből azonban mindannyiszor csodával határos módon fel tudott támadni és vissza tudta szerezni azt a helyet, amely ezt a nemzetet az európai népek közösségében jogosan megületi. Ismertette továbbá a magyar idegenforgalom nagyszabású fellendülését, a magyar főváros gyógytényezőinek páratlan értékét és azokat a törekvéseket, amelyek a nép széles rétegeinek szociális és egészségügyi viszonyainak javítását célozzák. Csak elismeréssel és rokonszenvvel lehet — mondotta — ennek a kiváló nemzetnek a jobb jövő elérésére folytatott küzdelmét figyeleméi kísérni. A csonkaországi és a felvidéki fiatalság találkozója Kétévtizedes kisebbségi harcaiban a felPaulioí Béla ©sete a kéméndi piros csizmával