Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-16 / 34. szám

1938 DECEMBER 16. PÉNTEK* tewipeKi 3 A visszacsatolt terület lakosai és vállalatai kötelesek befelenteni vagyontárgyaikat, valamint egyes követeléseiket és tartozásaikat Rendelet a Felvidék gazdasági ügyeiről - Statisztikai adatok céljára kell a bejelentés A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki a Ma­gyar Szent Koronához visszacsatolt terü­leteken egyes követeléseknek, tartozások­nak és vagyontárgyaknak kötelező beje­lentéséről. A visszacsatolt területeknek csehszlovák viszonylatban fennáló gazdasági kapcso­lataira és általában külföldi viszonylat­ban fennálló tartozásaira vonatkozó sta­tisztikai adatok megszerzése végett a m. kir. minisztérium az 1938.-XXXÍV. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: Vállalatok bejelentési kötelezettsége 1. i (1) A visszacsatolt területeken szék­hellyel bíró hitelintézetek, biztosító ma­gánvállalatok, ipari és kereskedelmi vál­lalatok és más cégek, akár van külön jogi személyiségük, akár nincs -- a kül­földi cégek telepeit (fiókjait, képvisele­teit) is ideértve, — továbbá az ott szék­hellyel bíró egyéb jogi, valamint az ott lakó természetes személyek az 1938. évi december hó 15. napján fennálló állapot szerint kötelesek 1939. évi január hó 10-ig bejelenteni: a) csehszlovák adóssal szemben fenn­álló bármilyen jogcímen alapuló pénz­követeléseiket, feltéve, hogy ezek a pénz- követelések együttesen 1000 csehszlovák koronát meghaladnak; visszatérő szol­gáltatásoknál ebből a szempontból az egy év alatt esedékes szolgáltatások ösz- szegét kell számítani; b) a tulajdonukban levő, csehszlovák adós által kibocsátott értékpapírokat (részvényeket, zálogleveleket, államadós­sági és más kötvényeket stb.) tekintet nélkül azok őrzési helyére; c) a Cseh-Szlovák Köztársaság terüle­tén fekvő ingatlanaikat és az ilyen in­gatlanok tulajdonjogának szolgáltatása iránt fennálló követeléseiket. d) a Cseh-Szlovák Köztársaság terüle­tén lévő vállalataikat a vállalat vagyo­nának megjelölésével, úgyszintén az ilyen vállalatban, illetőleg vállalati va­gyonban fennálló részesedéseiket. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában em­lített értékpapírok tekintetében a be­jelentést nemcsak a tulajdonos, hanem az a hitelintézet is köteles megtenni, amelyik az értékpapírokat letétként, vagy egyébként az (1) bekezdés beveze­tésében megjelölt ügyfele javára őrzi, vagy kezeli. 3. Az 1. bekezdés a) pontjába foglalt rendelkezés szempontjából pénzkövetelé­sen nemcsak a pénz kölcsönzésére irá­nyuló hitelügyleten, váltón, folyószám­lán, vagy betétkönyvön alapuló követe­léseket, hanem minden más pénzkövete­lést is kell érteni, pld. a vételárkövetelé­seket, visszatérő szolgáltatásokat, bizto­sítási szerződés alapján esedékessé vált követeléseket stb. A bejelentési kötele­zettség szempontjából közömbös, bogy a követelés milyen pénzértékre szól és mi­kor esc'1'kés. Tartozások és ingatlanok 2. §. • (1) Az 1. §.,(1) bekezdésének bevezeté­sében felsoroltak az 1938. évi december hó 15. napján fennálló állapot szerint kötelesek a bármely állambeli külföldi hitelezővel (ideértve a csehszlovák hite lezŐket is) szemben fennálló bármilyen jogcímen alapuló pénztartozásokat, fel­téve, hogy ezek a pénztartozások együt­tesen 1000 csehszlovák koronát mégha ladnak, 1939. évi január hó 10-ig bejelen­teni A visszatérő szolgáltatásoknál eb bői a szempontból az egy év alatt esc dékes szolgáltatások összegét kell szá­mítani. A bejelentési. knt.élezett.séc szempontjából közömbös, hogy a tartó zás milyen pénzértékre szól és mikor esedékes. 2. Az adótársak a tartozásról, külpn- külön kötelesek bejelentést tenni, a be­jelentésben azonban a többi adötársat meg kell nevezni. A kezes a tartozást csak abban az esetben tartozik (az adós megnevezésével) bejelenteni, ha az adós külföldi. 3. A fenti időpontig ugyancsak be kell jelenteni a Cseh-Szlovák köztársaság te riiletén lakó természetes személynek, úgyszintén az ott székhellyel bíró jogi személynek vagy cégnek a visszacsatolt területen fekvő ingatlanát. A bejelen­tésre köteles az, aki az ingatlant kezeli, bérletben, haszonbérletben tartja, vagy egyébként használja. 3. §. Külföldi cégeknek a visszacsatolt terü­leteken levő telepei (fiókjai, képviseletei) a főteleppel szemben fennálló elszámo­lási viszonyból eredő követeléseiket, ille­tőleg tartozásaikat, továbbá a vissza­csatolt területeiken székhellyel bíró cégek a külföldön levő telepeikkel (fiókjaikkal, képviseleteikkel) szemben fennálló elszá­molási viszonyból eredő követeléseiket, illetőleg tartozásaikat ugyancsak kötele­sek az 1. §. és 2. §. rendelkezéseinek meg­felelően bejelenteni. 4. §. (1) A jelen rendelet alapján nem tar­toznak bejelentést tenni a visszacsatolt területeken levő községek, városok és járások, valamint a kezelésükben álló alcspok és alapítványok, a tulajdonukban, a kezelésükben álló vagy érdekkörükbe tartozó üzemek, intézetek, intézmények, úgyszintén az önálló kereskedelmi társa­ságként működő vállalataik, továbbá a csehszlovák társadalombiztosító intéze­teknek a visszacsatolt területeken levő kirendeltségei, a gyámpénztárak és az egyéb közalapok és közalapítványok. Ezek bejelentési kötelezettségét külön rendelet fogja szabályozni. (2) A jelen rendelet alapján nem kell bejelenteni a csehszlovákiai postataka­rékpénztárral szemben fennálló betét és csekkszámla követeléseket, valamint a nála kezelt értékletéteket, továbbá a csehszlovák társadalombiztosító intéze­tekkel szemben fennálló követeléseket. Ezeknek a követeléseknek a bejelentése iránt külön fog intézkedés történni. A bejelentéseket bizalmasan kell kezelni 5. §. (1) A jelen rendelet szempontjából cseh­szlováknak kell tekinteni a Cseh-Szlovák Köztársaság területén lakó természetes személyeket és az ott székhellyel bíró jogi személyeket és cégeket (az utóbbiakat akkor is, ha jogi személyiségük nincs). Belföldi cégek Cseh-Szlovák Köztársa­ság területén levő telepei (fiókjai, képvi­seletei) a csehszlovák cégekkel esnek egy tekintet alá. (2) A jelen rendelet szempontjából kül­földinek kell tekittieni a Magyarország területén kívül lakó természetes szemé­lyeket és az ott székhellyel bíró jogi sze­mélyeket és cégeket (az utóbbiakat ak­kor is, ha jogi személyiségük nincs). Bel­földi cégek Magyarországon kívül levő telepei (fiókjai, képviseletei) a külföldi cégekkel esnek egy tekintet alá. 6. §. A bejelentést a Magyar Nemzeti Bank főintézetéhez (Budapest, V., Szabadság­tér 8.) vagy a visszacsatolt területeken működő valamelyik kirendeltséghez kell benyújtani. A bejelentés céljára kizáró­lag a Magyar Nemzeti Bank által meg­állapított, a Banknak a visszacsatolt te­rületeken működő kirendeltségeinél C» az ezek által kijelölt pénzintézeteknél díjtalanul rendelkezésre álló kérdőív szolgál. A Magyar Nemzeti Bank a szükséghez képest többfajta kérdőív- nyomtatványt rendszeresíthet. A nem a megfelelő nyomtatványon tett, vagy hiá nyosan kitöltött bejelentést a Magyar Nemzeti Bank visszautasíthatja és új be­jelentést követelhet. > 7. §. (1) A bejelentéseket bizalmasan kell kezelni, bírói eljárás céljára azonban azo­kat a bíróság megkeresésére a bíróság­gal közölni kell. (2) A bejelentések tartalma más célra nem használható fel. (1) Amennyiben a cselekmény súlyi sabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel bün­tetendő, aki bejelentési kötelezettségének eleget nem tesz, vagy a kérdőívbe a való­ságnak meg nem felelő adatot jegyez be. (2) A pénzbüntetésre az 1928:X. tc.-ren- delkezései irányadók. (3) Az eljárás a kir. járásbíróság hatás­körébe tartozik. 9. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Bpest, 1938. évi december hó 15. napján. vitéz lmrédy Béla dr., s. k. m. kir. miniszterelnök Átalakul az angol kormány Chamberlain beszéde az alsóházban a brit világbirodalom helyzetéről London, december 15. A liberálispárti Star értesülése szerint Chamberlain mi­niszterelnök újév után ismét átalakítja kormányát. Maugham lordkancellár saját kéré­sére távozik, Morrison földművelés­ügyi minisztert pedig Camberlain kéri fel lemondásra, mert a miniszter politikájával szemben egyre nő az elégedetlenség mezőgazdasági körökben. A nemzetvéde­lem egységesítésének minisztere, Sir Thomas Inskip szintén kiválik a kormányból, mert a nemzetvédelem egységesítésének feladatát a nagyipar vezető tényezőiből alakított tanácsadói bizottság veszi át. Winterton lord, a lancasteri herceg­ség kancellárja szintén távozik a kormányból és feladatkörét, a polgári nemzetvédelem megszervezését Sir Jolin I Anderson lordpecsétőr veszi át. A miniszterelnök magyarázza MacDonaid beszédét London, december 15. Az alsóház csü­törtöki ülésén több interpellációt intéz­tek a kormányhoz Malcolm MacDonald gyarmatügyi miniszter keddi beszéde miatt, amelyben többek között olyan kije­lentéseket tett, bogy az angol világbirodalomban egyre jobban érvényesülnek a bomlasztó nacionalista erők. Az interpelliácók- ra Chamberlain1 miniszterelnök vá­laszolt és kijelentette, hogy a lapok rossz kivonatban közölték MacDo­nald beszédét. A gyarmatügyi miniszter beszéde kü­lönböző befolyásokról szólott, amelyek ezidőszerint az angol világbirodalom egyes részeiben érvényesülnek, ugyanak­kor azonban kijelentette, hogy szilárdan hisz a világbirodalom fennmaradásában és ezt a hitét részletesen meg is indo­kolta. Malcolm MacDonald előadásának az volt a lényege, hogy ha számolni kell is bizonyos válságokkal a világ- birodalom egyes részeiben, maga a világbirodalom a maga összességé­ben feltétlenül le fogja gyűrni eze­ket a részleges válságokat. A kormány teljes mértékben osztja Mal­colm MacDonaldnek ezt a meggyőződé­sét. MacDonald beszéde fényes állam­férfiúi megnyilatkozás volt. Mander liberális képviselőnek arra a kérdésére, tudatában van-e a miniszter- elnök annak, hogy igen sok angol ember véleménye szerint az angol világbiroda­lom nem éli túl a jelenlegi kormányt, Chamberlain nem adott választ. Chamberlain Anglia háborús tartalékairól London, december 15. Chamberlain mi­niszterelnök csütörtök este feltünéstkeltő kijelentéseket tett a konzervatív párt pár­iámén! csoportjának bankettjén. A mi­niszterelnök Anglia háborús gazdasági tartalék­jainak kimeríthetetlenségéről beszélt és többek közt a következőket mondotta: — Amikor a német államférfiak —nem akarom mondani, hogy a német nép — egy esetleg eljövendő angol-német háború lehetséges következményeit mérlegelik, akkor nemcsak a mi fegyverkezéseinkre vannak figyelemmel, hanem elsősorban a mi hatalmas pénzügyi tartalékforrá­sainkra. Ezeknek a tartalékoknak egy hosszú háború esetén óriási jelentőségük van. Ezzel mindnyájan tisztában va­gyunk. Meg vágj'ok győződve arról, hogy Anglia háborús tartalékai elősegítik a béke fenntartását­Lukács főispán fö’dmívelésücyi államtitkár A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a földmívelésügyi miniszter előterjesztésére vitéz Lukács Bélát, Mis. kolc törvényhatósági jogú főispánját ál­lamtitkárrá nevezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom