Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-15 / 33. szám

»SS DECEMBER 15. CSÜTÖRTÖK

Felvidéki

szövetkezeteink

Itta: Hantos László

A felvidéki magyarság húszéves küzdelmében erősen kivették részüket a magyar falvak gazdasági várai, a szövetkezetek is. Csendben dolgoztak, gyűjtői ték a magyar falvak filléreit, megtakarították a magyarság kevés pénzét, kid túrházakat, iskolákat, templomokat emeltek. Összetartották a falu népét. meO- ' a cs&h pártpolitika, a vallási különösé gek szét akartak marcangolni. A szövet kezeti házban testvér állott testvér mellett, itt nem volt pártoskodás, itt semmi Vfiás nem örtént, mint annyi, hogy amit megmenthetett a szövetkezeti mozgalom a csehszlovák törvények keretein belül a magyarságnak, megmentette, megtartotta és gyarapította is.

Nehéz volt a felvidéki magyar szövet loezeti mozgalom húsz esztendeje. A cseh Nemzet mindig értett a gazdasági politikához és amikor az államhatalom birtokába jutott, első dolga volt, hogy gazda ságilag kösse meg az állam határai közé szorult nemzetiségeket. Ez a gúzsbakötés mindjárt az első időkben megtörtént. A legelsők természetesen a szövetkezetek voltak A csehek hosszú évszázadokig él tek kisebbségi sorsbam és igen jól tudták azt, hogy mit jelent a gazdaságilag független népcsoport egy állam keretében. A cseh nemzet vezetői már a múlt század közepén megkezdték a függetlenségi harcot, akkor, amikor gazdaságilag fiigget lenítenitették magukat Bécstől és Prágái építették ki gazdasági központjukká. Hitelszervezeteik olyan nagyszerűek voltak, hogy azokra méltán támaszkodha tott az a politikai maffia, amely aztán vető alá húzta a páriskörnyéki béketárgyalásokon a benesi köztársaságot. Az első évek forradalmi nemzetgyűlése, amit bátran nevezhetünk cseh nemzeti dikta túrának, hozta azokat a törvényeket, amelyek a húsz esztendő során útját állották a magyarság gazdasági szervezkedésének.

A cseh nemzeti diktatúra az első évek alatt csaknem teljesen megsemmisítette a felvidéki magyarság gazdasági életének szerveit, betiltotta a vármegyei gazdasági egyesületek működését, kényszerközpontba tömöritette a felvidéki ma gyárság szövetkezeteit, csírájában elfojtott minden magyar gazdasági kezdeményezést. Volt egynéhány nagyobb szövetkezetünk az első időkben, melyek tönkrementek, volt egynéhány gazdasági megmozdulásunk, melyet minden esetben gyorsan leállított a cseh gazdasági poll tika.

Az első komoly szövetkezeti indulás 1925;ben történt, Galántán fogtak össze a kevesek kevés pénzzel, de annál nagyobb hittel és lelkesedéssel a szövetkezeti munkához. Papok, tanítók, egyszerű falusi gazdaemberek jöttek össze, hogy lerak ják a Hamsa alapjait. 41 szövetkezettel indult a Hanza, hogy aztán 13 év elmúltával 220 fogyasztási szövetkezettel térjen vissza az anyaországhoz. Ezt a mozgalmat a felvidéki magyarság tényleg a „segíts magadon, Isten is megsegít“ igazságra építette fel, mert a magyar szövetkezeti mozgalmat a Felvidéken magunkon kívül tényleg csak a jó Isten támogatta. Becsületes, jó munka volt a Hanza munkája, amiről a visszatérés örömnapjai és ünepei közt sem szabad elfelejtenünk. Még Svájcból is jöttek sző vetkezeti vezérek a felvidéki magyar szövetkezeti mozgalom megcsodálására A nyugati magyar falvakon szövetkezeti házak épültek kultúrteremmel, vagy kid tárházak, ahol egybegyülhetett a falu cpraja-nagyja, ahol magyar szót, ma gyár életet szívhatott magába. A felvidéki kultúrházak rendszerét nem találjuk meg az anyaországban, ezt kisebbségi életünk termelte ki.

Annyit építettünk szövetkezeti mozgalmunk segítségével, amennyit tudtunk Fogyasztási szövetkezeteink mellett tér mészetesen kivették részüket hitelszövetkezeteink is, amennyiben anyagi erejük bői tellett, minden magyar megmozdít lésből. A legnagyobb gát a pozsonyi Központi Szövetkezet volt a magyar sző vetkezeteknek a magyar életbe való be kapcsolásánál, mert mint ellenőrzési köz pont a legtöbbször nem engedélyezett olyan kiadásokat, amelyek magyar célokra mentek.

A felvidéki magyar szövetkezeti mozgalom húsz esztendő alatt olyan munkát végzett, amit senkinek sem szabad lebecsülnie. A húsz esztendő olyan szövetkezeti mozgalmat termelt ki, amely példát nyújthat az anyaországi szövetkezeti mozgalomnak is.

(—) Megszüntették az esztergomi fővámhiyatalt. A központi vámigazgatóság az esztergomi fővámhivata] működését 1938 december 14-ével megszüntette és a hivatal íüggő ügyeinek elintézésével a budapesti fővámhivatalt MsU. meg.

Románia nem kapta meg Németországtól a kért élőállat-kontingenst

Bukarest, december 14. A negyven napon át folyó tárgyalások után a német- román gazdasági megbeszélések befejeződtek és sikerült megállapítani a két ország közötti új kereskedelmi egyezmény részleteit. Az új egyezmény fontosabb intézkedései a következők:

A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy a két ország kösötti árucsere színvonala nem csökkenthető az eddig elért legmagasabb színvonal alá. így tehát Románia Németországba irányuló kivitele legalább olyan nagy lesz, mint amennyit eddig Németországba, a régi Ausztriáiba és a szudétavidékre irányúit összkivitele kitett, abban az évben, amikor a legnagyobb kivitelt bonyolította le. Nincs szó tehát arámylagos színvonalról, hanem egy abszolút mennyiségről, amelyet el kell érni.

Megállapodás jött létre arra vonatko zóan, hogy mennyi búzát vesz át Németország Romániától. Románia idei búzafeleslege 240.000 vagont tesz ki. Ebből a mennyiségből a német birodalom 35.000 vágón búzát vesz át, s ezenkívül jelentős mennyiségű tengerit és más mezőgazda- sági termékeket is. A búza egyrészéért szabad devizát fizet Németország. Jelentős petroleumterméket is vesz át az egyezmény értelmében Németország.

Az élőállatkivitelre vonatkozóan kom promisszum jött létre. Németország nem adta meg azt a kontingenst, amelyet ere detileg kért Románia. A Németországból származó behozatal nagyrésze kliring alapon bonyolódik le.

A Felvidék gazdasági szakoktatásának kérdése

Budapest, december 14. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara (Miskolc) javaslatot terjesztett a földmívelésügyi minisztériumhoz aziránt, hogy a Felvidék mezőgazdasági szakoktatásának előmozdítása érdekében nyissák meg a kassai Gazdasági Akadémiát s a rimaszombati földmív'esiskolát és ezeket helyezzék a földmívelésügyi minisztérium fennhatósága alá. A kamara ezenkívül a kormánytól 18 téli gazdasági iskola fölállítását kérte a visszacsatolt Felvidéken. A földmívelésügyi mininsztérium a kamara kérelmét, illetve indítványét megfontolás tárgyává tette s ez ügyben a döntés a visszacsatolt Felvidék érdekeinek szem előtt tartásával fog megtörténni.

(—) A trianoni Magyarország sertés- állománya több, mint ötmillió. A föld mívelésügyi minisztérium a Külkereske delmi Hivatal és a Sertésértékesítési Bizottság részvételével s a Magyar Gazdaságkutató Intézettel együttműködve, adatgyűjtést indított meg, amelynek célja, hogy a sertésállományt, valamint a sertéshízlalás nagyságát évenként háromszor megállapítsa és ebből a várható kínálatra vonatkozóan következtetéseket vonjon le. Az 1938 március 15-i felvétel szerint a trianoni Magyarország sertésállománya kereken 5.2 millió darab volt Ez az állomány a tavaszi és nyári malacozások következtében a folyó évi október hó 15-ére idényszerűen szaporodott, s a jövő tavaszig természetesen ismét lényegesen csökkenni fog és az állomány 1939 tavaszán előreláthatólag megközelí tőén egyezni fog az-1938. évi tavaszi állománnyal. Az uradalmakkal és ipari hizlalókkal szemben a kisgazdák hízlalási tevékenysége nagyobb, mint az elmúlt télen volt.

(—) A Sertésértékesitési Bizottság felhívása. A sertésértékesítés irányításával megbízott Sertésértékesitési Bizottság nyomatékosan felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy saját érdekükben ne hozzák idő előtt piacra túlkönnyű, kellőképpen ki nem hizlalt sertéseiket, hanerr igyekezzenek ezekkel legalább a darabonkénti 120 kg-os élősúlyt elérni.

A Magyar Nemzeti Bank aro'yamai

Valuták: Angol font 15.90—16.10, Belga 57.45— 58.05, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán kor. 71.—71.80, Dinár 6.—750, (500 és 1000 din. címletek kivételével), USA doll. 340.50—344.50, Kanadai dől. 332—337, Francia fr.’ 8.90—9.10,. Holland forint 185.35—187.35, Lengyel il. 60.—«1.40, Leu 2.40—

3.45, Leva 3.—8.60, Lira 16.90—17.90 (as 500 é#

topipeK! *^fa(&\RHnUlAR

Magyar Általános Kőszénbánya

Részvénytársulat

ipari célokra különbözői ősziéit

Budapest, V., Zoltán-u. 2-4. (telefon: 129-560)

szállít tatai és dorog-tokodi bányász tályozású, latina

tatai- és doroj

generátorüzemeljtíe^ áíUEgas gá

tatai senfiratoyf?

mezőgazdasági munkálatokhoá rendkr^jfonyosg#* feöásználtató

tatai tojás- &s tég

fűtési célokra, kályha tüze ^|9réf

tatai toiásbrikettet, kokszbrítféttet ét»zgnet

1000 lírás bankjegyek kivét.), Német márka —.—, Norv. kor. 79.90-80.80, Svájci fr. 77.15—78.05, Svéd kor. 81.95-82.85.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 185.75— 187.35, Athén 8.025—3.055, Belgrád 7.82-7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.60—58.04, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.20—71.80, London 15.94—16.09, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 341.90—344.50, Oslo 80.125—80.825, Párizs 8.97— 9.07, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11-4.15, Stockholm 82.15-82.85, Varsó 64.-64 50, Zürich 77.85—

78.05, Isztanbul 268—271.

Budapesti értéktőzsde: nyug-odt

Nyugodt hangulat, kis forgalom jellemezte a mai értéktőzsdét. Az értékek árfolyama mérsékelten lemorzsolódott.

Nemzeti Bank 165.—, Bauxit 174.—, Borsodi szén 8.—, • Cementia 84.—, Kohó 18.85, Aszfalt

6.—, Kőszén 274.—, Nagybátónyi 40.5, Salgó 27.8, TTrikányi »3.3, Fegyver 39-5, Ganz 17.35, Acél 23.—, Győri vágón 36.—, Rima 58.—, Gutt- mann 6.1, Ofa 15.—, NaSici 55.—, Nova 11.75, Tröszt 51.—, Délcukor 69.-—, Magyar cukor

72.5, Georgia 17.75, Izzó 98.—, Gyapjúmosó 3.1, Pamutipar 28,—, Gumi 55.5, Vasúti forg. 15.5, Telefon 8.—.

Budapesti gabonatőzsde: javult

Javulás jellemezte a mai gabonatőzsdét. A búza 10, a rozs 10—15 fillérrel drágult. A tengeri- és az árpapiac élénk. A határidőpiacon a márciusi rozs 7, a májusi tengeri 10 fillérrel lett drágább. Rozs: márciusra: 14.52, 14.73, zárlat 14.65—14.67, májusra: 14.89, 15.05, zárlat 14.97—14.98. Kukorica: májusra: 14.64

14.62, 14.73. zárlat 14.66—14.67.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: ti- szavidéki 77kg-os 20.15—20.30, 78 kg-os 20.35—

20.50, 79 kg-os 20.55—20.70, 80 kg-os 20.05—

20.80, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 19.05—20.20, 78 kg-os 20.25—20.40, 79 kg- os 20.45-20.60, 80 kg-os 20.55—20.70, fejérmegyei 77 kg-os 20.15—20.30, 78 kg-os 20.85—

20.50, 79 kg-os 20.55—20.70, 80 kg-os 20.65—20.85. Rozs: pestvidéki 14.10—14.25, más származású 14.25—14.50. Takarmányárpa: elsőrendű 16.30—

16.50, középminőségű 16.00—16.30. Sörárpa: kiváló 20.00—20.50, príma 19.00—19.50. Zab: elsőrendű 18.50—18.70, középminőségű 18.35—18.50. Kukorica: tiszántúli 12.65—12.75, egyéb áll. 12.65—12.75. Őrlemények: korpa 12.70—12.90, 8-as liszt 15.80—16.00. Rozs: 300 mm minta szerint 14.50 Bp. közraktár, 300 mm nyírségi 14.35 budapesti paritásban. Árpa: 150 mm

16.00, 900 mm felvidéki 19.50 budapesti paritásban. Zab: 150 mm 19.50 budapesti paritásban. Kukorica: 300 mm 12.25, 150 mm 12.25 Komárom, 150 mm dunántúli 12.65 budapesti paritásban, 150 mm 13.00 bicskei paritásban, 150 mm Szolnokon át, január 12.95 budapesti paritásban, 300 mm 12.25, 300 mm 12.45 Komárom, 300 mm Szolnokon át 12.70 budapesti paritásban. Lucerna: 11 mm minta szerint 230.— állomás, 5 mm 230.—, 10 mm 190.— Budapest, 44 mm 245.— állomás, 20 mm felvidéki 220.—, 0.7 mm 222.— Budapest. Lóhere: 29 mm 95.— Léva, 4 mm 95.— Budapest, 100 mm 100.— állofnás, 3.4 mm 102.50 Monor. Csillagfürt: 150 mm kékvirágú, gömb 10.80 nyíri.

Zürichi árfolyamok

Zürich, december li. (Záróárfolyamok.) Pá- ris 11.60. London 20.61 y.,, New-York 442.—, Brüsszel 74.45, Milánó 23.27 J^, Amszterdam 240.15, Berlin 177.25. Szófia 5.40, Prága 15.12, Varsó 83.12, Belgrád 10.—, Athén 3 95, Bukarest 3.25.

SertésvHsár

A szerdai ferencvárosi sertésvásárra felhajtottak összesen 2538 drb. sertést. A vásár állományából angol húsertés 490 darab. Árak: szedett sertés I. 92—94, II. 80—85, angol sonkasertés II. 86—92. exportzsír márkázott 150 fillér kilogrammonként. Az irányzat lanyha.

Fiús vásár

Készlet: nagymarha 19 (elkelt 15), növendék 1 (1), borjú 142 (132), juh 2% (0), bárány 34 (21), félsertés lehúzott 180 (150), szalonnás 202 (196), süldő 470 (410), malac 122 (102). — Arak:

marhahús csontöznivaló 40—80, növendék 70, borjú bőrben I. 142-152, II. 120—140, bárány bőrben I. 120-130, felsertés lehúzott 110-135, szalonnás 120—128, süldő 104—130, malac 120—' 170, seTtés 100 fillér kilogrammonként. A vásár lanyha Volt.

Lisztárak

A budapesti lisztár/egyzöbizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50-38.75, Ogg 36.50-37.75, Og

36.50— 37.75, Of 36.50—37.75, 2gg 35.50-36.75, 2g

35.50— 36.75, 2f 35.50—36.75, 4-es 34—35, 5-ös

32.50— 33.50, 6-os 29—30.50. 7-es 20.75—22,50; rozsliszt: 0-ás 29—30, 01-es 26.26—27.25, l es 21.50—

22.50, 2-es 19—21.

Magpiac

Köles fehér 18—22, vörös 16.50—17, egyéb 16—»

16.50, káposztarepce 23.50—23.75, tökmag nagyszemű 28—29, kisszemü 24.50—25,. olaj dohos 21 —22, kék mák 132—136, borsó Viktória sterilizált 18—19, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 22—27, kisszemü Sterilizált 20—22, fehér szokványba*) dunai 25.50— 26, dunántúli 25—26, félsőmagyarországi 23.50— 24, gömbölyű fiirjbab 27—28, hosszú fürjbab 26—27, barnabab 27—27.59, lucernamag nyers sraukás 210—255,, febérbárcás (2j) q-nái több) 310—315, lóhefcmag nyers arankáé 85—95Í fe- hérbárcás (20 q-nál több) 125—130, bükköny tavaszi 16.50—17:50, szöszös 34—35, csiilagfürt fehér lapos 11—11.50, szár. répaszelet 8.50—10.

A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai

Marhahús, rostélyos és felsál 128—180, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús, comb 280—310, vésés 180—240, pörkölt 180. Juhhús, hátulja 150—180, eleje 100—150. Sertéshús, karaj 2.20—240, tárja comb 166— 200, oldalas 150—176, zsírsza’onna 154—166, .sertésháj 165—175, sertészsír, budapesti 160—165.

Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (120—130), csirke, rántanivaló 1 kg (150—160, sütnivaló 1 kg (130—150), kacsa, hízott 1 kg (130), lúd, hízott 1 kg (120—125), pujka, hízott 1 kg (100—135). Vágott: tyúk I-a 1 kg (140—145), Il-a 1 kg (120—130), csirke, rántanivaló I-a 1 kg (170— 210), Il-a 1 kg (100—150), kacsa, hízott T-a 1 kg (120-130), Ií-a 1 kg (110—115), lúd, hízott I-a 1 kg (110—125), Il-a 1 kg (90—110), pujka I-a (110—140), Il-a (50—100). Tojás: Teatojás, válogatott drb. 11—12, kg 195—200, ládáéra (158—164), kosáráru (162—164), hűtőházi tojás 040—144), meszestojás (125—128), főző- és aprótojás drb. 9—10. Halak: Ponty, élő 120—» 180, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (60—» 90), teavaj, tömbben (260), márkázott (320), pasztőrözött 360, sovány tehéntúró (40—50), trappista, hazai (120—170. Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (28—34), nagyszemű (38— 44), színes (26—32), borsó, hántolt, feles (26—» 38), lenese, hazai (26—64). Zöldségfélék: Petrezselyem I-a (11—12), Il-a (10—11), zöldjével 18—11), sárgarépa, karotta (4—8), sárgarépa I-a »—14 (6—9), ll-a (4—6), vegyes zöldség, zöldjével (9—10), zeller I-a (18—22), Il-a (16 —18), cékla I-a (8—14), Il-a (4—8)', kalarábé kg 12—20 (7—12), drb (2—5), kapor, csomó (10 —20), karfiol, hazai, levéllel (8—15), tisztított 20—27 (10—24), póréhagyma, csomó (6—10), vöröshagyma, érett, makói 14—16 (10—12), közönséges (8—10), piros (14—16), fokhagyma T-a 26—36 (22—28). lT»a (15—22). feketegyökér (40—50). Kénosztafélék: Fejeskáposzta, I-a (3 —4.5), II a (2.5—3), kelkáposzta I-a (7—8),.II-a 1G—7). kelbimbó (4Ó—60). vöröskáposzta (10— 14). fejessaláta I-a (12—20), Il-a (8—12), en- divia saláta (7—12). Burgonya: Gülbaba (8— 8.5). nvári rózsa (9 9 5). őszi rózsa (7.5—7.8), kifli (16—18), Eila (6 5—6 8). Gyümölcs: A'tna, nemesfai I-a (70—100), Il-a (50—70), közönséges válogatott (30—50), körte, nemesfai T-a (90—160), Il-a (G5—85), naspolya, hazai (25— 50). aszaltszilva, hazai (96—120), szilvaíz (110), szőlő, csemege, kötözött (45—100), dió, ke- »nényhéjű (115—140), dióbél (370—400), mogyoró (180—200), mandulából, hazai (8R0-* 480). Déllgyümölcs: Gesztenye, külföldi (50— 90), hazai 60—120 (50—70), narancs, sárgabélü j 76—120 (52—76), grape fruit (16—351, mandarin , (73—110), citrom I-a (6—8), Il-a (4—6),

I füge, koszorús (66—68), zsákos (74—125),