Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-15 / 33. szám

8 193S DECEMBER 15. CSÜTÖRTÖK Húszévi kényszermunkára ítélték Szkoblin tábornok feleségét Mostohaanyja dobta-e a kútba a kis Margitkát? A kegyetlen mostoha a bíróság élőit P á r i s, december 14. A párisi esküdt­szék szerdán este hozta meg ítéletét Ple- viekája asszony, az orosz táncosnő, Szkoblin volt cári tábornok és későbbi szovjetkém feleségének bűnperében és őt Miller tábornok, a párisi emigránsok vezérének elhurcoltatásában bűnrészes­nek mondta ki és egyhangú határozat­tal húsz évi kényszermunkára ítélte, e büntetésének kitöltése után pedig még 10 évre száműzik Franciaország terüle­téről. t Az indokolás szerint az asszony nem­Varsó, december li. A varsói lapok moszkvai tudósítói újabb terrorhullám­ról és rengeteg visszaélésről számolnak be, amelyek legutóbb ismét elárasztot­ták a Szovjetuniót. A tisztogatási láz az ifjúkommunis- ták letartóztatása után magára a GPU-ra is lecsapott és most már a nemrég rettegett GPU-tisztviselők saját életükért remegnek. Ä moszkvai lapok is már nyiltan meg­írják, hogy a szovjet gazdasági életében valóságos káosz uralkodik. A gazdasági ellenőrzés nagyon hiányos, az egész vonalon óriási poesékolás folyik és értékes nyersanyagok szemétre kerül­nek. A moszkvai gombgyárban a beszer­zett nemes-fának mindössze hétszázalé­kát használták fel gyártási célokra, a többit tüzelőanyag hijján elégették. A Pravda című lap szerint a traktorgyárban a javításra bekül­csak hogy tudott a tábornok kettős éle­téről és aljas tizeiméiről, hanem férjé­nek tulajdonképpen ő volt a rossz szelle­me és a gaztettekre ő bujtotta fel. A ta­núvallomások során Plevickája kalan­dos múltja teljesen világossá lett. Titkos kommunista összeköttetéseiről lehullt a lepel és az izgalmas vallomások nemcsak az ő kétségtelen bűnösségét tisztázták, hanem a szovjet párizsi titkos ügynökei­nek a szovjetkövetség által szinte sze­mérmetlen nyíltsággal támogatott özei­méit is. dött traktoroknak csak 11 százalékát javították ki, s emiatt a déli tartományok, ahol a me­zei munkákat a leghamarabb kell meg kezdeni, teljesen traktorok nélkül ma­radtak. A gyár elégtelen teljesítményét a pótalkatrészek hiánya okozza. Ugyan­akkor azonban az üzemanyag is hiány­zik, úgy hogy a szántóföldeken álló trak­torok nem dolgozhatnak és tétlenül rozs­dásodnak. Moszkvában különben most egy nagy­szabású korrupciós per tárgyalása áll az érdeklődés központjában. A vádlott Bluménstein, a filmbizott­ság vezetője, aki több vezető tisztvi­selő társával együtt négy év alatt több, mint hárommillió rubelt sik­kasztott. A sikkasztásokat olyan ügyesen űzték, hogy eddig nem jöttek rá. Magas tisz­teletdíjakat utaltak ki nemlétező szer­zőknek, szerződéseket kötöttek nemié- tező íilmkölcsönző vállalatokkal és a befolyó pénzt természetesen saját cél­jaikra fordították. A székesfehérvári törvényszék fogházá­ból fegyveres börtönőr állította a buda­pesti tábla elé Pénzes Jánosné húszon- kilencéves asszonyt, egy váli zsellér­ember feleségét. Súlyos vádat emelt ellene az ügyészség: az asszony, mint lelketlen mostoha, előre megfontolt szándékkal meg­ölte az alig ötesztendős Pénzes Mar­gitkát. A vád szerint a mostohaanya felnyalábolta a kislánykát és fejjel beledobta a mély kútba. Elsőfokon a székesfehérvári törvény­szék tárgyalta a gyilkosság bűntettével terhelt mostohaanya ügyét, ahol ezt a tényállást állapították meg: A vádlott nő, születési nevén Krein Er­zsébet, 1935. év folyamán lett Pénzes Já­nos felesége. A férjnek első házasságából származott a kis Margitka, aki a máso­dik házasságkötés idején mindössze két és fél esztendős volt. A mostohaanya nem szerette a kisgyermeket és valóban a leg­mostohábban bánt vele. Sokszor minden ok nélkül ütötte-verte. 1936. év nyarán annyira megverte az akkor négy esz­tendős gyereket, hogy annak teste, arca tele volt véraláfutásos foltok­kal. Az anyai nagyanyja a kislányt elvitte a körorvoshoz, majd a községi elöljáróság­nál kérte, hogy unokáját vegyék el a go nősz mostohától, azonban a nagyanya e törekvései hiábavaló volt. A kislány kútba zuhan Tavaly október 12-én mindössze egy zöldpaprikát adott ebédre a kislánynak egy karéj kenyérrel, De utána leitatta Margitkát borral. A délután folyamán újra bort adott a kislánynak, aki a sok alkoholtól dülöngött. Aztán ráparan­csolt a mostohaanya a gyerekre, hogy a nyitott kútból merítsen egy vödör vi­zet, mert a kacsákat meg akarja tömni. A kislány valószínűleg alkoholos má­mora miatt nem hozta elég gyorsan a vödör vizet a mostohájának, ezért Pénzes Jánosné hirtelen haragra ger­jedt, odaszaladt a kúthoz, annak ká­vája előtt ráncigálni kezdte a gyere­ket, majd felnyalábolta és fejjel le­felé beledobta a kútba. Keresték éjszaka és reggel is, de sehol sem találták. Egy ismerős szomszéd reg­gel élt a gyanúval s azt tanácsolta, ke­ressék a gyereket a kútban. Meg is ta­lálták a kislány holttestét a kút vízében. A gyanú mindjárt a mostohaanyára te­relődött, aki azonban csak hosszú csend­őri faggatás után ismerte be azt, hogy a kislányt a kút kávájánál dühében meg- cibálta és a gyerek véletlenül zuluint a kútba. A székesfehérvári törvényszék előtt a tanuk serege vallotta, hogy a mostoha mily kegyetlenül, durván és lelketlenül bánt a kislánnyal. A bíróság a bizonyí­tási adatok alapján szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a mostohaanyát és tizenegyévi fegyházra ítélte el. A törvényszék ítélete ellen az ügyész­ség fellebbezést jelentett be a minősítés és ennek keretében súlyosbítás végett, mert a vádhatóság álláspontja szerint a vádbeli cselekmény gyilkosságnak tekin­tendő és az asszony a legsúlyosabb bün­tetést érdemli meg. De fellebbezéssel élt az asszony és a védője is. így került az ügy a budapesti ítélőtábla elé. Csak gondatlanság... Medvés Medico István dr. táhlabíró részletesen ismertette a bűnpör iratait, majd Tyápay Ede dr. főügyészhely^ttes szólalt föl s azzal érvelt, hogy az a hosszú időn át tartó sanyarga­tás, amellyel a mostoha gyötörte az ártatlan gyermeket, azt mutatja, hogy ölésre irányuló szándék előre megérlelődött az asszonyban, tehát a cselekménye gyilkosságnak minő­sítendő. Pénzes Jánosné az utolsó szó jogán ki­jelentette, hogy a kislányt nem ölte meg, mert véletlenül esett a kútba. A királyi ítélőtábla szokatlanul hosszú időn át tanácskozott az ítélethozatal fe­lett, majd Kállay Miklós dr. tanácselnök kihirdette a tábla döntését, amely meg­változtatja a törvényszék ítéletét és a mostohaanyát a büntetőtörvénykönyvbe ütköző gondatlansággal elkövetett ember­ölés vétségében mondotta ki bűnösnek s ezért a törvényben megengedett legmaga­sabb büntetéssel, háromévi fogházzal büntette■ Ebből a büntetésből a tábla egy évet, egy hónapot és huszonkilenc napot kitöltöttnek vett. A főügyészség semmisségi panaszt je­lentett be az ítélet ellen, mert nem álla­pította meg a tábla a gyilkosság fenn­forgását. A vádlott és a védő viszont megnyugvással tudomásul vették az íté­letet. így a Kúria mondja ki a végső szót ebben a bűnügyben. A szovjei-Ulmbizottság sikkasztási botránya Nemlétezö szerzők és iilmváltalatok részére óriási összegeket utaltak ki Chamberlain beszéde a tuniszi olasz követelésekről A munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjeszt be Chamberlainnel szemben London, december U. Az alsóházban Henderson Adams és Harris képviselők a Tuniszra irányuló olasz követelések ügyében intéztek interpellációkat Cham­berlain miniszterelnökhöz, aki a követ­kezőket felelte: — Az angol kormány által, az angol- olasz egyezményben vállalt az a kö­telezettség, hogy tiszteletben tartja a földközi-tengeri jelenlegi helyzetet, minden bizonnyal vonatkozik Tu­niszra is és minden olyan eljárás, amely ellenkeznék ezzel az egyez­ménnyel, természetesen súlyos aggo­dalmat okozna az angol kormánynak. Nem tehetjük fel azonban olyan tá­madások lehetőségét, amilyenekre az interpellálok céloztak. Henderson: Miután az olasz sajtó azt állítja, hogy Anglia rokonszenvezik az olasz követelésekkel, közölték-e a mi­niszterelnök válaszának egy példányát ftz olasz kormánnyal. Adams: Tekintettel a két demokrácia Ijiizötti érdekközösségre, nem szolgálja-e Mindkettőjük biztonságát* ha. korszerű védőszövet séget kötnének egymással. Chamberlain egyik kérdésre sem fe­lelt. A munkáspárt elhatározta, hogy a hétfői külügyi vita alkalmával bizalmatlansági jajvaslatot terjeszt be, amely szerint mondja ki a Ház, hogy „nincs bizalma a kormány külpolitiká jához“. Butler külügyi államtitkár egy mun­káspárti interpellációra válaszolva, szer­dán közölte az alsóházzal, hogy ezidő szerint nyolcvanhat angol állampolgár vau a Franco-csapatok fogságában. Ezen­kívül harmincnégy kanadai hadifog­lyot is őriznek a nemzeti uralom alatt álló Spanyolországban. Sir Robert Hodgson burgosi angol fő- megbízott utasítást kapott — jelentette ki Butler államtitkár —. hogy kezdjen tárgyalásokat az angol és a kanadai ha­difogj yok szabadónboesátásáróL Meghaldja a 90 százalékot a memeli német győzelem Litvánia önkormányzatot ajánlott fel a memelvidéki németségnek Memel, december li. A vasárnapi vá­lasztás végleges eredménye még mindig nem ismeretes. A szerdáig összeszámlált szavasatok azt mutatják, hogy az egységes német lista a legtöbb he­lyen óriási győzelmet aratott. így például Memel város környékén a leadott szavazatok 97.7 százalékát kapta meg a német lista. Heydekrugban 95.1, Pogegenben pedig 93.5 százalék szavazat esett a német lis­tára. Magában Memel városában még nem végeztek a szavazatok öszeszámlálá- sával. Az eredményt itt mindenesetre rontja az a körülmény, hogy az utóbbi időben sok litván telepedett le Memel városában. A memeli rendőrség kedden ismét szá­mos letartóztatást hajtott végre. Letartóztatták többek között a Yol- deinaras-mozgalom nyolc vezető tag­ját is, akik kormányellenes tevé­kenységet fejtettek ki. Azzal vádol­ják őket, hogy erőszakos államcsínyt szerveztek. A letartóztatottak között több litván tartalékos tiszt is van, továbbá Leizorai- tis, a litván lövészek szövetségének veze­tője is. A memelvidéki német sajtó éles táma­dásokat intéz Franciaország és Anglia ellen, mert a két kormány diplomáciai lépést tett Berlinben a legutóbbi memel­vidéki fejlemények miatt. Páris, december li. A francia külügy­minisztérium félhivatalos lapja, a Temps feltűnést keltő értesülésekkel szolgál a memelvidéki kérdés tervbevett megoldá­sáról. A litván kormány — a félhivatalos lap értesülése szerint — a leginesz- szebbmenő engedményeket ajánlotta fel Németországnak és megígérte, hogy a memelvidéki németség olyan önkormányzatot kap, amely minden tekintetben ki fogja elégíteni. A litván köztársaság elnöke a memel­vidéki tartaomány új kormányzójává a memeli német nemzetiszocialista mozga­lom egyik vezető egyéniségét fog jakine­vezni s azt is megengedik a memelvidéki tartománygyűlésnek, hogy a törvényke­zést teljesen a német nemzetiszocialista törvényhozás szelleméhez igazítsa. A Me- melvidék helyzete tehát ebből a szem­pontból ugyanaz lesz, mint a danzigi sza< badállamé, ahol szintén a német törvé­nyek vannak érvényben, noha a szabad- állam jogilag nem tartozik a Német Bi­rodalomhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom