Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-15 / 33. szám
19S8 DECEMBER 15. CSÜTÖRTÖK TEWIDEKI AüVAR'KIRIíAE 3 kérdésnek jelentőségét és akkor minden oldalról csak felesleges gáncsoskadás volt a válasz. Ezekhez a kitűzött célokhoz változatlanul ragaszkodom és a közvélemény és a Ház támogatásával remélem, hogy eredményesen fogjuk tudni elvégezni munkánkat. Rajniss Ferenc viszonválaszában újabb részleteket hozott fel ebben az ügyben, amire vitéz Imrédy Béla miniszterelnök közbeszólt: • — Bűnügyeket nem a nyilvánosság, hanem a bíróság előtt kell tárgyalni. Rajniss Ferenc további, még szigorúbb intézkedéseket követelt. Tasnádi-Nagy András igazságiigymi- niszter szólalt fel ezután. Rajniss Ferenc őrá vonatkozóan is tett utalásokat, azt mondvá, hogy bizonyos személyek megjelentek nála. Egy noteszről is beszélt Rajniss, amit Biró Pál a nála megjelent közegek előtt zsebretett. Erre vonatkozóan kijelentette a miniszter, hogy nála tényleg járt Bíró Pál, s az ügyészségi alelnöknek és az igazságügy minisztérium ügyészi osztálya vezetőjé r.ek jelenlétében és átadott neki egy jegyzőkönyvecskét. A jelenlévőkkel együtt megállapították, hogy hány lap van benne és a noteszt a minisztériumban tartóttáik. — Megállapítottuk — mondotta az igazságügyminiszter —, hogy a jegyző- könyvecskében a valutavisszaéléssel kapcsolatban semmiféle bejegyzés nem volt. A detektívek azonban azt vallották, hogy amikor Bíró Pál magához vette a noteszt, néhány lapot kitépett belőle. A nyomozás során a vállalat kihallgatott igazgatója kijelentette, hogy ez tényleg megtörtént és nyomozati vallomásában előadta, hogy a kitépett lapokon milyen feljegyzések voltak. A magam részéről is megállapítom — mondotta végül az igazságügyminiszter —, hogy ebben az ügyben az eljárás a legnagyobb eréllyel folyamatban van. Csoór Lajos interpellációjára került ezután a sor. A mezőgazdasági munkásság és törpebirtokosság családi segélyéről beszélt s azt fejtegette, hogy ennek nemcsak nemzeti, de gazdasági szempontból is a legnagyobb jelentősége van. Elismeri a miniszterelnök jóindulatát, de most már konkrét cselekedeteket is vár. Tildy Zoltán a nagy nemzeti reformok sorrendisége tárgyában intézett kérdést a miniszterelnökhöz. A nagy nemzeti reformok szükségességét hangoztatta és elsősorban a földbirtokreform megalkotását sürgette, mert enélkiil nem lehet más téren sem eredményt elérni. A föld- mi velésügyi miniszter terve csak egy-két vitéz problémájának megoldására alkalmas, a lényeg pedig az. hogy a nagybirtokot leépítsék és a kisbirtokos rendszert vigyék keresztül teljes egészében. Nagyon fontos az is, hogy a földkérdésből a politikát kizárják. Segíteni kell azokon a szegény embereken, akiket az előző földreform terhei sújtanak. Foglalkozni kell a földnélküli földmunkásság problémájával is, országosan rendezni kell a mezőgazdasági munkásság bérkérdését és a mezőgazdasági termények értékesítési kérdését is. A miniszterelnök nagy beszéde a földbirtokpolitikai problémákról Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök nyomban válaszolt az interpellációra. — Tildy Zoltán felelősségérzettől áthatott beszédét melegen üdvözlöm --- mondotta a miniszterelnöik. — Amikor a fa lusi lakosság megsegítéséről van szó, célkitűzéseinkben különbség közöttünk nincsen. Egyetértek beszédével abban is, hogy a falusi lakosság problémájának megoldása nem szorulhat háttérbe, ez volt a kormány programja eddig is, és ez is marad. Szándékosan nem használom itt a földreform kifejezést, hanem földbirtokpolitikáról szólok, mert ez megoldási mód jában más. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy amikor a föld felelős vezetőjének változásáról van szó, ez a forgalomban is változást jelent, ami pedig megint visszahat a termelés intenzitására. Minden ilyen változás maga után von bizonyos súrlódásokat, amelyeket ki kell küszöbölni. Ha ezek a súrlódások erősebbek, akkor áll elő a ráz- kód tatás, amely már komolyabb nehézségeket okozhat. A nemzeti jövedelem ma az életstandard gyorsmérvű emelését teszi lehetővé és ezért a termelési szem pont figyelembevétele szükségessé teszi hogy egy evolúciós folyamat álljon elő mert sok esetben olyanoknak önálló eg zisytenciákká való tevéséről van szó, akik azelőtt nem voltak azok. — Az is bizonyos, — mondotta tovább « miniszterelnök — hogy nem lehet az egész országban egy kaptafára húzni a változás keresztülvitelét, de ezt nem is a törvényben, hanem a végrehajtási utasításban kell szabályozni. Remélem, hogy a földmívelésiigyi miniszter a jövő héten már abban a helyzetben lesz, hogy a törvényjavaslatot a Ház elé terjesztheti. Felvetette Tildy Zoltán a régi földreform likvidálásának kérdését is. Az előző kormányok intézkedései folytán a terhek ma már nem elviselhetetlenek - mondotta Imrédy Béla. — A meglévő ne hézségeket azonban többféle módon is V lehet küszöbölni. Egyik ilyen mód a tv gosítás, amelynek munkálatai folynak ugyan, de sajnos megfelelő számú képzett ember hiánya miatt, csak lassúbb tempóban. Ezek különben is nem olyan elsőrendű kérdések, amelyeknek megöl dása minden mást meg kellene hogy előzzön. A munkabcrszabályozás kérdéséhez is hozzá kíván nyúlni a kormány, és azt a helyi viszonyoknak megfelelően rendezi fogjuk. De hiába írunk elő munkabéreket, ha ezt nem tudják megfizetni, akkor legfeljebb csak a munkaalkalmak fognak megint csökkenni. Az árak szabályozása terén sem lehel törésszerűén intézkedni, mert itt sokféle részkérdést kell figyelembe, venni. A mezőgazdasági értékesítés lehetőségei ja vuló tendenciát mutatnak. Az adózás terén már az előző kormány is sok kedvez monyt nyújtott a falusi lakosságnak. — Itt van a tanyai közigazgatás prob lémája is — folytatta a miniszterelnök — amelynek megoldását a belügyminiszter már kidolgozta és rövidesen a Ház elé kerül a törvényjavaslat, Itt van az egészségügyi ellátás kérdése, a szatmári in- éégakeió folytatása és más hasonló probléma. — Higyjék el, — mondotta emelt hangon a miniszterelnök — ezek a falusi problémák éppen olyan drágák nekünk, miét önöknek és minden kérdést a leg nagyobb szeretettel fogunk megvizsgálni. De ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy ennek az országnak semmi sincs olyan veszélyére, mint a haugosko- dás, a hatalom átvételével való rémítgetés, és ha a jövőben megint történik ilyesmi, megint a legerélye- sebben fogunk fellépni ezzel szemben. A kormány éjt nappá téve dolgozik, hogy a kérdéseket megoldja és a törvényes intézkedéseket a Ház elé hozza, de ehhez idő és nyugalom kell. A miniszterelnök nagy tetszéssel; foga dott beszéde után Tildy Zoltán viszonválaszában kijelentette, hogy a legnagyobb elismeréssel fogadja a kormány reformmunkáját. A szlovákok sorsa Rakovszky Tibor a visszacsatolt Nagy- surány állítólagos átengedéséről interpellált a miniszterelnökhöz. Előrebocsátotta, hogy ebben a kérdésben a miniszterelnöktől már megnyugtató felvilágosítást kapott s ezért — tekintve, hogy a: ügy külpolitikai érdekeket is érint — interpelláeiók anyagától eláll, csup néhány megjegyzést kíván tenni. Ha goztatja, hogy a szlovák testvéreknek mindazt meg kell adni, amit az itt élő németek megkaptak és figyelemmel kell kísérni az odaát maradt szlovák testvérek életét is. (Helyeslés.) Idézte Esterházy János grófnak azt a nyilatkozatát, melyet a most elkövetkező népszámlálásról mondott. Nem tagadhatjuk meg a sorsközösséget azoktól, akikkel ezer évig együtt éltünk. Reméli, hogy a határmegállapító bizottságok úgy fogják végezni munkájukat, hogy az a nemzet gazdasági, politikai érdekeit is kielégíti. Rakovszky Tibor második interpellációjában az új földbirtokpolitikai törvényjavaslat benyújtásáról kérdezte meg a földművelésügyi minisztert. A vidéken azt várják, hogy a nép érdekében olyan intézkedések történjenek, amelynek jótékony hatását azonnal megérzik is. A földbirtokprobléma elsősorban szociális probléma. Kifogásolta, hogy az OMGE közgyűlésén, ahol a földművelésügyi miniszter is. felszólalt, a nagybirtok mellett foglaltak állást, holott az egészséges kishirtokok rendszerére kellene áttérni. Ugyanitt kijelentette Szilassy Béla államtitkár, hogy nem tartja helyesnek a Magyarországon lévő nagybirtokrendszert, Azt kérdezte a minisztertől, hogy olyan időben terjeszti-e be a földreformot, hogy az még a jövő év során földhöz juttatja a kisembert? Kérte a minisztert, intézkedjék, hogy a kisember ne fizethessen nagyobb bért, mint amit a nagybérlő fizet. Jó meleg téli IMIM vásároljunk olcsón A kormány még karácsony előtt beterjeszti a földbir okpolitikai javasatot Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter azonnal válaszolt az interpellációra, kijelentette, hogy az OMGE köz gyűlésén elhangzott beszédekért felelős séget nem vállalhat, csupán a saját beszédéért. Kijelentette, hogy a kormány még karácsony előtt beterjeszti a földbirtokpolitikai javaslatot, amely akként fog intézkedni, hogy a birtokbajuttatás még a jövő év folyamán megtörténhessen. De mível egymillió hold elosztásáról van szó, ezt nem lehet azonnal, csupán fokozatosan végrehajtani. Gondoskodni fog arról is, hogy a kisbérlőket ne lehes sen kiuzsorázui, az ilyen törekvésekei le fogja törni. Rendelkezni fog a tör Vény arról is, hogy a kisbérlő földhöz juthasson. Egyébként a kérdést a mi nisztertanács alaposan letárgyalta és annak részletei a javaslattal együtt a nyilvánosságra kerülnek. (Helyeslés és taps.) Rakovszky Tibor és a Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Mojzes János szintén a földkérdésről és a földbirtokpolitikáról interpellált' és megnyugvással vette tudomásul, hogy a jövő héten a kormány benyújtja a reformtörvényt. A földmívelésügyi müjÜTfer kijelen / iVia, 9/C tései szerint elsősorban igénybeveszik a külföldi honosok és a zsidók földjeit. De nem beszélt a miniszter arról az Esterházy hercegről, akinek 233 ezer holdja van. Imrédy Béla miniszterelnök rövid válaszában leszögezte, hogy a jövő héten a törvényt benyújtják. A még be ném nyújtott javaslat részle teiről nem óhajt nyilatkozni. A Ház tudomásul vette a választ. Dulin Jenő az adóvégrehajtásról inter pellált, az interpellációt kiadták a pénzügyminiszternek. Matolesy Mátyás a földmívelésügyi miniszterhez intézett interpellációjában a gróf Wimpffen-örokosok uradalmának munkás viszonyairól' interpellált. Elmondta, hogy a fejérmegyei Ercsi község határában teljésén elhanyagolt állapotok és szociális viszonyok vannak, az uradalmi munkások bérüket nem kapják meg. Összehasonlítja a Németországban időközi munkát végző magyar munkások helyzetét az itteni földmunkásság helyzetével és kifogásolja, hogy a széteső birharünyaházbi a jóminőségek szaküzlete Budapest, MHéczi-út 26 tokok nem a magyar paraszt kezébe, hanem főleg zsidók kezébe kerülnek. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy nagyon jól ismeri a Wimpf fen- birtok viszonyait és az ottlévő állapotokat. Hangsúlyozta, hogy földbirtokpolitikájával a magyar fajt és a kisembert erősíteni kívánja és főleg a beszivárgott idegen elemekkel szemben fognak eljárni. A kisemberek érdekében a jólbevált házhelyakciót tovább fogja folytatni, sőt erről külön törvényjavaslatot kíván benyújtani. Ezután ismertette a miniszter az említett uradalom adatait: 11.300 hold, 15 személyre van írva és éppen emiatt nem tud az uradalomhoz nyúlni. Ezen visszás helyzeten az új törvény segíteni fog. Hangsúlyozta, hogy a munkásviszonyo- kat szívén viseli, ezeken segíteni kíván, hogy megerősödjék úgy anyagilag, mint családilag és erkölcsileg. Elsorolta, hogy milyen intézkedéseket tettek az uradalomban mutatkozó visszás tünetek megszüntetésére és mégegyszer hangsúlyozta, hogy minden felmerülő panaszt orvosolni kíván, de főleg a mezőgazda sági munkásság érdekében kíván dolgozni. Matolesy Mátyás és. a Ház a választ tudomásul vette. A táj- és népkutafó intézet Rajniss Ferenc a kultuszminiszterhez intézett interpellációjában a Magyar Táj- és Népkutató Intézet működésének beszüntetését kifogásolta. Elmondta, hogy az intézet célja az volt, hogy a falukutatást tudósok vegyék kézbe. Őszinte örömmel üdvözölte mindenki a kultuszminiszternek ezt a inozgal~# mát, amely mindössze egy hónapig tartott, mert az intézetet megszűntették éspedig a központi táj- és népkutató- kiállítás kapcsán. Ezt a kiállítást különösen azok miatt a feliratok miatt támadták, amelyek Zrínyi, Nádasdy és Széchenyi grófok mondásait idézték fel, amelyek a kisemberek érdekében emeltek szót. Ezért a kultuszminiszter bizonyos oldalról mutatkozó kifogásoknak engedve, — de bizonyára nem szíve szerint — a kiállítást és az intézetet beszüntette. Teleki Pál gróf kultuszminiszter: Meg győződésem szerint. Rajniss Ferenc ebben az intézkedésben a tudományos kutatás szabadságának sérelmét látja. Teleki Pál gróf arra kérte a Házat, hogy ugyanebben a tárgyban bejegyzett interpelláció elhangzása után együttesen adhassa meg a választ. Kunder miniszter a kisiparosságról a rádióról Tóig*# Knefély Ödön azt fejtegette, „hogjK'amikor a földmunkások megsegítésére meg tudta találni a kormány a segítő eszközöket, meg lehet találni a módját annak is, hogy a kézművesiparosságon segítsenek, A hitelellátás terén is további lépéseket sürget és kérte, hogy a házhelyakciót és az adókedvezményeket terjesszék ki az iparosokra is. Kunde Antal iparügyi miniszter válaszolt az interpellációra. Hangsúlyozta, hogy L a kormány gondoskodása fokozottan iterjed a kisiparosságra. Ezt legjobban bizonyítják a közszállítások, amelyekből év fékben részes mészetesen e; m 1-évre nagyobb mér- a kisiparosság s terel kapcsolatban a ré-
