Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-14 / 32. szám
2 TFWJThFVr. M'A r»VADTTTRTi&I> 1938 DECEMBER 14. SZERDA költözködésre, ezzel a vidék gazdasági fellendülését is elősegítik. Bejelentette Kunder Antal, :hogy a .tarifáknál fennálló különbségeket eltüntessék, például a távolsági telefonbeszélgetésben, amely Általában helyesléssel fogadták a Ház folyosóján azt a törekvést, hogy a kormány mindent elkövet a Fel- -> vjdék gazdasági életének beolvasztására, és munkaalkalmak teremtésével a muu- kábos juttatás minden lehetőségét megadja. Felvidéki problémák sorában a polgári közigazgatás életbeléptetésének kérdéséről is sok szó esett. ,A katonai közigazgatás felváltása december 20-án megtörténik s erről a munkáról a következőket mondotta Jaross Andor miniszter: — Igyekezünk és valószínűlég meg tudjuk csinálni, hogy jövő héten, december 20-án az egész Felvidéken életbelépjen n polgári közigazgatás. Ezzel kapcsolatban természetesen a vármegyei rendszer lép életbe. A jelenlegi járási beosztás megmarad. A közigazgatási hatóságok azonnal megkezdik működésüket és megindul a pénzügyi és igazságügyi közigazgatás átszervezése is. Ügy tervezzük, hogy négy-öt napon belül nyilvánosságra kerül az egész közigazgatási beosztás. Elmoodta még Jaross Andor, hogy az érsekújvári kongresszus elhalasztására azért volt szükség, mert a párt egész apparátusa a polgári közigazgatás bevezetésével van elfoglalva. Rengeteg' munk'át ad ez a pártnak. A helyi feladatok megoldása érdekében bekapcsolták a munkába a helyi- és vidéki vezetőket. Kizárólag ezek a technikai előkészü- > letek tették' szükségessé, hogy a pártkongresszust" Tantiár első hetére ,4- - » -jívmís halasszák. Egyébként vasárnap Érsekújváron párt- gyűlés lesz, amelyen Jaross Andor is megjelenik és itt’megvitatják az összes felvidéki kérdéseket. Huszonhét interpelláció A Ház üléstermében a tisztviselői vita során felszólalt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter is, és megnyugtató kijelentéseket tett a tisztviselők helyzetének esetleges további javításához. A keddi ülésen az egyik tisztviselőjavaslatot megszavazták, a többi a holnapi ülésen folytatólagos vitában szerepel. Egyébként holnap, szerdán inter- pelláoiós ülés lesz a Házban, ez alkalommal huszonhét interpellációt mondanak el, amelyek elé igen nagy figyelemmel te kint a politikai közvélemény. Ez a 27 interpelláció a következő: 1. Tóbler János, a cseh Bata-cipőgyár letelepedéséről. 2. Drózdy Győző, a közmunkaválságról szóló jogszabályok átalakításáról. 3. Mojzes János, az elavult választó- jogi törvény megváltoztatásáról. 4. Payr Hugó, a fővárosban megismétlődő utcai tüntetésekről. 5. Rátz Kálmán, a'kormány által önmaga mellett megrendezett utcai tűnte tésekről, 6. Hubay Kálmán, a december 1-én történt rondőri brutalitásokról. 7. Rajniss Ferenc, a Rimamurányi Vasművek visszaéléseiről. 8. Csoór Lajos, a mezőgazdasági munkásság és törpebirtokosság családi se gélyéről. 9. Mojzes János, az új földbirtokpoli tikáról. 10. Rakovszky Tibor, a visszacsatolt Nagy során y állítólagos átengedéséről. 11. Rakovszky Tibor, az új földbirtok politikai javaslat benyújtásáról. 12. Tildy Zoltán, a nagy nemzeti re formok sorrendiéről. 13. Dulln Jenő, az adóvégrehajtások ról. 14. Matolcsy Mátyás, a Wimpffen grófi örökösök uradalmának munkás- visznnva>‘ról. 15. Malasits Géza a lisztforgalmiadó- váltság eltörléséről. 16. Rajniss Ferenc, a magyar Táj- és Népkutató Intézet működésének beszün- tetésérőL a Felvidéken 30%-kal volt olcsóbb, ezt az árat meghagyták, sőt szó lehet arról, hogy az anyaországban is ezt a tarifát vezetik be. 1 17. Toluay-Knefély Ödön a kézművesiparosság fennmaradását biztosító gyors intézkedésekről. 18. Soltész János, a liszt forgalmi adó eltörléséről. 19. Béldi Béla, a rádiódíjak leszállítá- sáról, a rádiókészülékek ármegállapításáról és a rádió államosításáról. 20. Béldi Béla, az önkompenzációs rendszer megszüntetéséről. 21. Béldi Béla, egyes TÉBE és GYOSZ tagok adóamnesztiájáról. 22. Béldi Béla. külkereskedelmi politikánk irányelveiről. Darányi Kálmán házelnök délelőtt tíz órakor nyitotta meg a képviselőház keddi ülését. Bemutatta a miniszterelnök átiratát, Csákg István gróf külügyminiszterré történt kinevezéséről. (Éljenzés a Ház minden oldalún.; Ronkay Ferenc előadó bemutatta a bizottság jelentését az, ipari munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló javaslatról, Somogyvári Gyula előadó pedig az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyainkról szóló törvényjavaslatról terjesztette elő a bizottság jelentését. Mindkét javaslatra a Ház kimondta a sürgősséget. Ezután a közszolgálati tisztviselők korpótlékáról szóló javaslat tárgyalása következett. Molnár Imre előadó ismertette a javaslatot. Beható és részletes ismertetését a Ház nagy figyelemmel hallgatta. Az első szónok Fábián Béla volt, aki a javaslat ellen szólalt fel, főleg azért, mert a tisztviselőkérdós rendezésében más intézkedéseket várt. Ilomonnay Tivadar helyeselte és elfogadta a javaslatot. Behatóan ismertette a tisztviselőknek a bekében élvezett korpótlék rendszerét, majd a mostani lassú előlépési viszonyokat tette szóvá. A javaslat a tisztviselők számára javulást hoz, mégis arra kérte a kormányt, hogy gondoskodjék az automatikus előléptetési lehetőségekről. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter rövid felszólalásában leszögezte, hogy jól ismeri a tisztviselők helyzetét, mert maga is tisztviselőként kezdte pályáját. Azért hozta a kormány reformjavaslatai során a tisztviselő javaslatot elsőnek, hogy ezzel is kimutassa elismerését irántuk és bizonyos rekom- penzációt nyújtson, az általuk végzett embertelen sok munkáért. Tisztában vau vele, hogy a korpótlók egymagában nem megoldása a kérdésnek. Az eddigi lépések után további lépések fognak következni, majd újabb, továbbiak (Éljenzés és taps.). Végül kérte, hogy a javaslatot fogadják el. A Ház ezután általánosságban, majd vita nélkül részleteiben is elfogadta a tisztviselői javaslatot. Családvédelem a t sztvíselök érdekében Molnár Imre előadó ismertette ezután a közszolgálat alkalmazottak és nyugdíjasok anyagi helyzetének családvédelmet szolgáló javításáról szóló törvény- javaslatot. Malasits Géza szólt hozza elsőnek a javaslathoz. Azt fejtegette, hogy a felső fizetési osztály munkája nem szaporodott olyan mértékben, mint az alsóbb fokozatokban. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter közbeszólt: — Egyformán szaporodott. 23. Hubay Kálmán, a Magyarság című napilap betiltásáról. 24. Hubay Kálmán, Keresztessy Gyula táblai tanácselnök működéséről. 25. Meizler Károly, a Táj- és Népkutató Központ újra való megszervező séről. 26. Meizler Károly, a zsidókérdésről. 27. Törs Tibor, a Táj- és Népkutató Központ megszüntetéséről és a központ kiállításának bezárásáról. Az interpellációk nagy száma miatt a Ház úgy határozott, hogy már délelőtt 11 órakor áttér az interpellációk meg hallgatására. A keddi nap politikai eseményeihez tartozik még, hogy a Ház egyesített bizottságai délután 5 órakor letárgyalták a keresethalmozásról szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter által módosított formában, továbbá, hogy a Nemzeti Egység Pártjában klubnap volt, amelyen a kormány valamennyi tagja és a képviselők csaknem teljes számban megjelentek és hosszasan elbeszélgettek a napirenden szereplő aktuális kérdésekről, továbbá a küszöbön álló új reformokról. Malasits Géza szerint a tisztviselők agyondolgozzák magukat és nem ártana, ha a miniszter urak kicsit lefojtanák a buzgalmukat, , Reményi-Schneller Lajos pénzügymi- uiszter így replikázott: — Szóval ne dolgozzunk, ne csináljuk meg a reformokat?! — De igen! — kiáltották többen. Malasits Géza a javaslatot, amelyet nem tart kielégítőnek, nem fogadta el. Kovács Sándor felszólalása elején zajos közbeszólások hangzottak el, melyek arra céloztak, hogy Kovácsot a Keresztény Párt programjával választották meg, de ő később átlépett a kormánypártba. • — Kovács a javaslatot örömmel és helyesléssel fogadta, mert a jelen körülmények között, ha nem is végleges, de komoly segítséget jelent a tisztviselők számára, segíti a sok- gyermekes családokat, és jelentős lépés az egyke elleni küzdelemben. Honionnay Tivadar kifejtette, hogy ő és pártja — a Keresztény Párt— a javaslatot csupán első lépésnek tekinti a tisztviselők megsegítésének lítján. Abban a reményben szavazza meg, hogy a további lépések nem fognak elmaradni. Több kérést intézett a pénzügyminiszterhez a tisztviselők helyzetének további javítására. Reményi-Schneller Lajos pénzügymi niszter válaszolt ezután a vita szónokainak. Megemlítette, hogy ez a javaslat a legfontosabb a tisztviselői javaslatok közül s egyúttal a legnagyobb megtér helést jelenti az államkincstárnak. A kormány a családvédelmi szempontot tartja a legfontosabbnak és ebből a szempontból igyekszik segíteni a tisztviselőkön. A vitában elhangzott részletkérdésekre válaszolva megemlítette, hogy ha a kultuszminiszternek nincs kifogása ellene és költségvetési fedezet lesz reá, akkor az operai alkalmazottaknak is megadjak a korpótlékot. Elfogadta a kiházasítási segélyre vonatkozó tervet is, amely bizo nyos vonatkozásban már meg is valósult a Pénzintézeti Központ kólesönei réven Kérte a javaslat elfogadását. A Húz ezután úgy általánosságban, miöt részleteiben elfogadta ezt a javas latot is. A biztosítási javaslat Ezután az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap szolgáltatásaira igényjogosultak körének kiterjesztéséről szóló javaslatot ismertette Molnár Imre előadó, hangsúlyozva, hogy nem új in tézmény felállításáról, hanem egy biztosítási ágazat kiterjesztéséről van szó. Kéthly Anna behatóan foglalkozott a tisztviselők egészségügyi és szociális helyzetével, nemkülönben bérviszonyaival. A javaslatot, amelyre mindenkép pen szükség van, elfogadta. Tildy Zoltán azt fejtegette, hocv a munkásnak, mint minden dolgozni vágyó magyar embernek meg kell adni a munkalehetőséget, azután pedig a munkabérekről kell tisztességesen gondoskodni. Tiltakozott az ellen a beállítás ellen, mintha a parlament hátrál* tatni akarná a korszerű reformokat, Egyébként a javaslatot helyeselte, elismeréssel van a kormány ilyen törekvései iránt, legfeljebb a reformok sorrendiségének kérdésében lehet vitának helye. Határozati javaslatot nyújtott be a földmunkásságnak és a törpebirtokosságnak egészségügyi biztosításáról, ellátásáról szóló törvényjavaslat iránt, amelyet A kormány harminc napon belül terjesz- szen be. A javaslatot, teljes elismeréssel a kormány iránt, megszavazta. Esztergályos János a mezőgazdasági munkásság nehéz helyzetéről szólott, megemlítette, hogy ezeknek a Felvidéken megvan a munkanélküli segélyük, megvan a mezőgazdasági munkássá® beteg- segélyezési biztosítása. — De nem kap semmit! Csalás az egészt, — szólt közbe Gürtler Dénes. Esztergályos ezután statisztikai adatokat olvasott fel a falusi nép egészségügyi viszonyairól, s végül, — hosszas vitába keveredve a jobboldallal és a pénzügyminiszterrel— a javaslatot elfogadta« Béldy Béla a javaslatot szintén elfogadta és több határozati javaslatot nyújtott be a beteg segélyezés egybefoglalásáról és a népegészségügyi reformok meggyorsításáról. Csoór Lajos a falusi nép szociális és egészségügyi helyzetéről beszélt és a javaslatot nem fogadta el. Fenczik Isfván felszólalása Ezután nagy érdeklődés közepette Fenczik Istvúu emelkedett szólásra. Megállapította, hogy egész Középeuró- pában ezekkel a korszerű problémákkal nagy nehézségek állottak elő. Ismertetta a csehszlovák államban eltöltött húsz év, történetét, szólott a totális és demokratikus államok rendszeréről, a szociális problémák megoldására irányuló problémák megoldásáról, továbbá a csehszlovák népjóléti, egészségügyi és szociális minisztérium tevékenységéről. Szerinte Csehszlovákiának az volt a tragédiája, hogy pártalapra fektette a szociális elgondolásokat. Például a betegsegélyezésben éppen úgy érvényesült a pártszempont, mint egyebütt. Minden ország jövője aszerint alakul ki, hogy hogyan oldják meg a szociális problémákat. Ha Magyarország a szociális problémákat osak tíz százalékban megoldja’ gyakorlatilag, ahhoz kópéét, ahogyan a! cseh állam elméletileg megoldotta, akkor Magyarország első helyen áll Európában. (Zajos éljenzés és taps.) Egyébként a maga részéről azt a világnézetet választja és tartja helyesnek, amely a kárpátorosz nép problémáját előbbre viszi. Az a feladat áll most előttünk, hogy az elszakított részeket vissza- csatolva megerősítsük a középosztályt. Ez pedig csak olyan reformtörekvésekkel lehetséges, amelyek életlehetőséget adnak a középosztály számára. Éppen ezért örömmel üdvözölte a javaslatot. Éppen így megoldódik a kisgazdáknak és a mezőgazdasági munkásságnak is a problémája, ha a földreformjavaslatot ide hozzák. Elfogadta a javaslatot, abbán a reményben, hogy a további lépések gyors tempóban jönnek. Ezután a szociáldemokraták közbeszólásaikkal igyekeztek megzavarni a szónokot, akit beszéde be- fejeztekor zajosan megtapsoltak és számosán üdvözöltek. Ezután az elnök a vitát lezárta. Javaslatára elhatározták, hogy szerdán folytatják a tisztviselői és szociális javaslatok tárgyalását. Az interpellációskönyv felolvasása után az ülés háromnegyed kettőkor ért véget. Magyar házaspár halálos tragédiája Bukarestben Bukarest, december 13. A keddre virradó éjszaka a román fővárosban borzalmas családi dráma játszódott le* amelynek szereplői magyarok. Bodnár Ferenc asztalosmestert, aki a maramaros-megyei Okna községből került Bukarestbe, felesége, leánynevén Schütz Margit, álmában megfojtotta. A férjgyilkos asszony szörnyű tette elkövetése után borotvával elvágta saját nyakát. Az asszonyt haldokolva szállították a kórházba. Bodnárné féltékenységből követte el rémtettét. December 20-án valószínűleg az egész Felvidéken élelbelép a polgári közigazgatás A köztisztviselők korpótlékáról szóló törvényjavaslatot elfogadta a Ház
