Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-13 / 31. szám

tewideKi i^ü^ARHIRLAB 1938 DECEMBER 13. KEDD cyA Visszacsatolják a Memel-vidéket a német birodalomhoz Bizonyos, hogy a választásokon fölényes győzelmet arattak a németek — Januárra várják a Memel-vidék átadását Ostromállapotot rendelt el a litván kormány Memel, december 12. A memelvidéki vá­lasztás vasárnap este 8 órakor végétért. A szavazócédulákat tartalmazó lezárt bo­rítékokat az ország minden részéből az éj folyamán Menteibe vitték és hétfőn megkezdték a szavazójegyek összeszámlá- lását. A választási törvényben megálla­pított eljárás olyan, hogy az eredmény kihirdetése körülbelül csak egy hét múlva várható. A szavazásra jogosultaknak mintegy 95 százaléka adta le szavazatát. Egyes helyeken a részvétel százszá­zalékos. A memeli választásokkal kapcsolatban a Deutsche Diplomatische-Politische Kor­respondenz többek közt a következőket írja: Ha a számszerű eredmény a körülmé­nyes választási -eljárás folytán még nem is áll rendelkezésre, ma már mindenki tudja, hogy ez a választás a Memelvidék egyhangú vallomástétele volt német népisége mellett. Ostromállapot Kaunasban és környékén Kaunas, december 12. Litvániában a memelvidéki legújabb események súlyos helyzetet teremtettek b á kormány Kaunasra és környékére kénytelen volt az ostromállapotot újból elrendelni. A rendelkezések alapján bizonyos sze­mélyeket rendőri felügyelet alá lehet helyezni, vagy koncentrációs táborba küldeni. Az ostromállapot elrendelése — az indokolás szerint — azért vált szüksé­gessé, mert a memelvidéki eseményekkel kapcso­latban felelőtlen elemek az úgyneve­zett „nemzeti konszolidáció“ érdeké­ben hangulatot csináltak s a súlyos helyzetből politikai tőkét akartak kovácsolni. A litván kormány, bármely oldalról is megkíséreljék a zavarkeltést, minden esz­közzel fentartja a rendet -— mondják kormánykörökben. „Európa térképe rövidesen ismét megváltozik“ London, december 12. A memelvidéki választáson elért német győzelem az angol közvéleményt nem érte váratlanuL Politikai körökben az a vélemény ala­kult ki, hogy #• • Európa térképe rövidesen újból megváltozik a választások eredménye következtében. A Daily Telegraph ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Angliának nincsenek érdekei és kötelezettségei a Memelvidé- ken s szerencsére a népszövetségi meg­állapodások sem kötelezőek már. A lap, ugyanúgy, mint több más lap, azzal szá­mol, hogy január havában békésen átadják a Memelvidéket a Német birodalom­nak, olymódon, hogy Litvánia szá­mára szabadkikötőt biztosítanak, nehogy Litvánia tengeri. kereskedelme Libau lett kikötőn keresztül bonyolód­jék le. A Daily Telegraph diplomáciai szer­kesztője szerint angol felelős politikai körökben már leszámoltak azzal a ténnyel, hogy a Memelvidéket visszacsatol­ják a német birodalomhoz. London, december 12. francia kormány diplomáicai lépéseket tett Berlinben a memelvidéki alkotmány tiszteletbentartása érdekében. Chamber­lain miniszterelnök hétfőn bejelentette az alsóházban, hogy az angol kormány utasította berlini ügyvivőjét, jelentse ki a francia nagykövettel egyetemben: Anglia reméli, hogy a német kormány tisz- teltben fogja tartani a memelvidéki alkotmányt. A pestvidéki törvényszék Nagy Miklós- tanácsa hétfőn délelőtt folytatta rabló­gyilkossággal és egyéb bűncselekmények­kel vádolt Készéi József napszámos és vádlottársai bűnpörének főtárgyalását. A királyi ügyészség vádiarata szerint Készéi, előzetesen összebeszélve Szé­kely Jánosné nevű barátnőjével, meggyilkolta és kirabolta Stumpf Mihály soroksári vagyonos kereske­dőt. Az ügyészség Készéi Józsefet ezenkívül megvesztegetés és közokirat hamis ítás bűntettével is megvádolta, valamint vá­dat emelt Székely Jánosné ellen orgazda­ság bűntette címén, Kóber Boldizsárral szemben megvesztegetés bűntette miatt és Szolnok Ignác volt vármegyei fogház­őrrel szemben közokirathamisítás és fo- golyszöktetés bűntette jogcímén. A vád­lottak általánosságban tagadták bűnössé­güket, Készéi mindössze az elkövetés té­nyét ismerte be, de az előre megfontolt szándékot mindvégig tagadta. A nagy­számmal kihallgatott tanuk részint a vád­lottak ellen, részint mellettük tettek val­lomást. A mai folytatólagos főtárgyaláson a törvényszék még pótlólag kihallgatta Bilkey-Gorzó János vármegyei tisztelet­beli főlevéltárnokot, aki előadta, hogy an­nakidején ő volt a megyeháza székház­gondnoka és így az ő tiszte volt a fog­ház feletti felügyeletet ellátni. Elismerte London, december 12. Anglia és Francia- ország között ezidőszerint nem áll fenn olyan egyezmény, amely katonai segélynyújtásra köte­lezné Angliát abban az esetben, ha Olaszország háborús akciót kezdene Franciaország vagy a francia gyar­matok ellen, — jelentette ki Chamberlain miniszter elnök az alsóház hétfői ülésén a szoká­sos külpolitikai interpellációk vitája A vasárnapi memelvidéki tartomány­gyűlési választások lezajlása után fel le­het tételezni, — folytatta Chamberlain, — hogy az új memelvidéki tartomány­gyűlés olyan követelésekkel lép fel a lit­ván kormánnyal szemben, amelyek nem állanak összhangban a memelvidéki al­kotmánnyal. A hétfőesti londoni lapok egyöntetűen azt írják, hogy a tanú, hogy a fogházőrök követhettek el kisebb- nagyobb szabálytalanságokat, de amint erre a felettes hatóságuk rá­jött, nyomban a legszigorúbb meg­torlást alkalmazta. Ez történt Szol­nok Ignác fogházőrrel is, akit állá­sából a megvesztegetése® ' eset kipat­tanása után azonnal elbocsátottak. Az elnök ezután több katonai szolgá­latra behívott tanú vallomási jegyző­könyvét ismertette, majd a bizonyító el­járás befejeződött. Szünet után sor került a perbeszédekre. Az ügyész vádbeszédében az előre meg­fontolt szándékot bizonyította és a rabló- gyilkossággal vádolt Készei Józsefre a büntetőtörvénykönyvben megengedett leg­súlyosabb büntetés kiszabását indítvá­nyozta. Ezután a négy védőügyvéd mondotta el beszédét. Késő este hirdették ki a törvényszék ítéletét. A bíróság Készéi Józsefet gyilkos­ság, rablás, megvesztegetés és lopás bűntettéért, valamint közokiratha­misítás vétségéért kötéláltali ha­lálra ítélte. Székely Jánosné egyévi és hathónapi börtönre, Kóber Boldizsárt kéthónapi fogházra, Szolnok Ignáczot pedig egy évi és hathónapi börtönre ítélték. Az ítélet még nem jogerős. A német-francia . békeegyezménnyel kapcsolatos interpellációkra Chamber­lain azt válaszolta, hogy az angol kor­mány örömmel üdvözli ezt az egyez­ményt, amely nagymértékben hozzájá­rul Európa megbékéléséhez. Erről a fel­fogásáról az angol kormány még az egyezmény aláírása előtt tájékoztatta a francia kormányt. Az interpellációs vita során az a kér­dés is elhangzott, hogy a versaillesi békeszerződésnek mely részeit és szakaszait tekinti az angol a memelvidéki probléma kulcsa Ber­linben van, és hogy a német kormány fogja eldönteni, mi legyen a Memel­vidék jövő sorsa. Az Evening Standard, a többi lappal ellentétben, annak a véleményének ad kifejezést, hogy Hitler Adolf nem akarja elcsatolni a Memelvidéket Litvániától, mert tisztában van azzal, hogy ebben az esetben Litvánia teljesen lengyel befo­lyás alá kerül, ami pedig nem áll érde­kében a német politikának. A többi lap ezzel szemben kétségtelennek tartja, jtygy a Memelvidék előbb-utóhb csatlakozni fog a Német Birodalom­hoz, ■v'ágy legalább is német védnök­ség alá kerül. Uj kormányzót kapott a Mem«l-vidék Kaunas, december Te - Smetona elnök Gailiust a Memelvidék' kormányzójává nevezte ki. Kibilius eddigi kormányzót az állami tanács tagjává nevezték ki. Gailius, a Memelvidék tizenkettedik kormányzója 45 éves. Évekig íJlint kor­mányzósági tanácsos működött külön­böző kormányzók alatt A memeli egye­sült litván párt lajstromvezetője és ő képviseli a litvánokat a választási főbi­zottságban. A fiatalabb litván nemzedék­hez tartozik. Kinevezéséig a litván „Rytas“ kiadóvállalat igazgatója volt. Itteni politikai körökben kinevezését arra vezetik vissza, hogy mindig a litvá­nok és memeli németek közti megértés mellett szállt síkra. kormány még kötelező erejűnek és nincs-e szándékában felmondani az egész Versailles! szerződést? Butler külügyi államtitkár azt válaszolta, hogy a kérdés első része túlságosan bo­nyolult és nem intézhető el rövid kérdé­sek és feleletek formájában. Ami a kér­dés második részét illeti, kijelentette, hogy Angliának nem áll szándékában a versaillesi békeszerződés felmondása. Beltenger munkáspárti képviselő fel­hívta a kormány figyelmét arra, hogy annakidején félhivatalos közlemény je­lent meg, amely szerint Hitler kancellár a godesbergi találkozás során a német gyarmati problémát is felvetette, Chamberlain miniszterelnök az in­terpellációra válaszolva kijelentette, hogy német részről eddig még nem vetették fel hivatalosan az egykori német gyarmatok visszaadásának kérdését, illetve nem intéztek ilyirányú követelést az angol kormányhoz. A godesbergi meg­beszélés során tehát szintén nem jelentet­ték be hivatalosan a német gyarmati kö­veteléseket. Véget ért a francia kikötőmunkások sztrájkja Páris, december 12. A le havrei kikötő­munkások sztrájkja végétért. A sztrájk­vezetőség visszavonta a sztrájkparancsot és hétfőn reggel megindult a munka. A sztrájkvezetőség kénytelen volt a sztráj­kot lefújni, mert a sztrájkoló munkások egyre nagyobb számban jelentkeztek köz­vetlenül a hajózási vállalatnál, hogy dol­gozni akarnak. A Normandie óriáshajó, amely a sztrájk következtében már több mint egy hét óta vesztegelni kénytelen a kikötőben, a közeli napokban ismét ki­futhat. Miután Le Havre kikötőjében a kikö­tőmunkások sztrájkja megszűnt, St. Nazarie hajógyárainak sztráj­koló munkássága is elhatározni, hogy a sztrájkot beszünteti és ked- t den felveszi a munkát. St. Nazaireben ugyanúgy, mint Le Hav- reban maguk a szakszervezet tagjai vol­tak azok, akik nyomást gyakoroltak ve­zetőikre és kérték a sztrájk azonnali fel­tétel nélküli beszüntetését. St. Nazaire- ben a sztrájkoló munkások azonkívül hozzájárultak ahhoz, hogy a sztrájk kö­vetkeztében elmulasztott munkaórákat behozzák. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Az angol és STÁDIUM SAJTÓ VÁLLALAT BT., BUDAPEST, VIII., RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS« GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ Kötéláttaii fiaiáira ítették a soroksári rabtógyiíkost Anglia nem köteles katonai segélyt nyuftanl ha Olaszország háborús akciót kezdene Francia- ország ellen Angol és francia diplomáciai lépés Berlinben a Memel-ügyben \ lap végül felveti a kérdést, hogy wi.pl/iiih. iA.nnnnfnf. '»/íl.n.svtin. Np/wiplnrsynn | majd, hogy a korridor kérdéséhen Len­gyelországtól engedményeket kérjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom