Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-13 / 31. szám

ÖSS DECEMBER 13. KEDD •FELVIDÉKI J'Uí&ARHIWíAB 7 Földbirtokpolitikai terveit ismertette a földmívelésügyi miniszter az OMGE közgyűlésén Fodor Jenő az OMCrE afelnöke Budapest, december 12. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tegnap a .gazdatársadalom nagy érdeklődése mel­lett tartotta meg közgyűlését. A közgyű­lésen jelen volt gróf Teleki Mihály föld- mívelésügyi miniszter, báró Vay László államtitkár a miniszterelnök képvisele* lében, Szilassy Béla dr. államtitkár, Czett- ler Jenő, Hegedűs Lóránt, báró Rosner István, Szinyoi-Morse Jenő, Schmidt Ist­ván Pap-Szász Tamás, gróf Teleki József, gróf Teleki Béla, gróf Erdődy Rudolf, gróf Hunyady Imre, gróf Széchenyi Do­mokos, báró Voinich Miklós, Baross Endre, Bernét István, Marschall Ferenc ny. miniszter, Wekerlc Sándor és az OMGE tisztikara teljes számban. A földmívelésügyi miniszter földbirtok­politikai elgondolásai A közgyűlést gróf Somssich László nyitotta meg, aki üdvözölte a földmívelésügyi minisz­tert, majd elnöki megnyitójában kitért a magyar mezőgazdasági élet minden pro­blémájára. Meleg szeretettel köszöntötte az anyaországhoz újból visszakerült gaz­datársakat. Ezután gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter nagy érdeklődés köze­pette mondotta el beszédét s vázolta azokat a célkitűzéseket, amelye­ket mint miniszter meg akar valósítani. Gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter a készülő kisbérletrendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy első sorban a parlagon hagyott földek igénybevételéről von szó, másodsor­ban az idegen állampolgárok föld­jeiről — természetesen a viszonos­ság elvének érvényesítése mellett —, utána a bankok és részvénytársa­ságok birtokairól és csak végül szabad hozzányúlni az ősi birtokokhoz. Ez utób­biak szempontjából bizonyos könnyíté­seket fognak megvalósítani, különösen a középbirtokokon, mert az országnak szük­sége van a középbirtokokra. A minisz­ter szerint a középbirtokokat nem lehet annyira igénybevenni, mint a nagybir­tokokat és a középbirtokoknál a családvédelmi szempontok is érvényesülni fognak. Hangsúlyozta továbbá, hogy minden önhibáján kívUl keresetétől elesett cselédnek mezőgazdasági munkásnak feltétlenül kenyérhez kell jutnia, részint kisbérietek, részint részesföldek juttatásával. Végül általános éljenzés közepette üdvözölte a felvidéki gazdákat. Szilassy: „Nem lenne helyes a mai nagybirtokrendszer fennmaradása“ Hosszantartó éljenzés és taps fogadta gróf Teleki Mihály szavait, majd utána Szilassy Béla dr. államtitkár szólalt fel. Megilletődött hangon mondta, hogy ipilyen örömet jelent számára, amikor a felszabadult területekről húsz évi ezenve dós után visszatérhet magyar gazdatár sai sorába. A felvidéki gazdák sohasem kételkedtek abban, hogy magyarságuk meghozza bármilyen hosszú szenvedés után azt az erdményt, hogy visszatérhet­nek az anyaországhoz és most az a legfontosabb feladat, hogy az anyaország és a felszabadult ré­szek termelését összhangba sikerüljön hozni. De meg kell gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket húsz esztendő alatt a cseh földreform ejtett, a ma­gyar etnikum testén. A cél az kell, hogy legyen, hogy az idegenfajú ele­mek helyébe magyar kisgazdaeleme­ket telepítsenek. Olyan birtokpoliti­kát kell folytatni, hogy ezekre a te­rületekre többé idegen fajú népek ne legyenek telepíthetők. Húsz esztendő tapasztalata, hogy azo kon a területeken, hol nem lakik elég sü rün a magyar lakosság, idegen nemzetek aspirációi sokkal könnyebben érvénye­sülhettek. Nem volna helyes tehát, ha a mai nagybirtokrendszer továbbra is fenn­maradna, különösen az országszéle­ken, de meg vhn győződve arról, hogy a magyar gazdatársadalom böl- csesége és szociális érzéke megtalálja a helyes megoldást, s ehhez a felvi­déki gazdák készségesen ajánlják fel támogatásukat és tapasztalataikat. Viszont azt várják, hogy legyenek a felvidéki gazdáknak segítségére altban, hogy az egész országot egy gazdasági egységbe sikerüljön kováé csolni. A tetszéssel fogadott szavak után kiosz tották a különböző mezőgazdasáfei ist dalmi díjakat. Ezután az elhalálozás folytán megüresedett két alelnöki áll&s betöltésére került sor. ^ Az elhunyt Székács Elémér és Beli- czey Géza alelnökök helyébe a köz­gyűlés egyhangúlag Fodor Jenőt, a felvidéki gazdasági egyesületek szö­vetségének elnökét és Mauninger G. Adolfot, Montenuovo herceg uradal­mainak jószágigazgatóját válasz­totta meg. Somssich László gróf elnök rendkívül meleg szavakkal üdvözölte az új alelnö köket: Fodor Jenőt, mint a visszacsatolt Felvidék kiváló gazdasági szakemberét és szervezőjét, valamint Manninger G. Adolfot, a magyar gazdatiszti kar egyik legtiszteltebb tagját. A megválasztásért Fodor Jenő meghatott hangon mondott köszönetét. A közgyűlés ezután egyhangúan meg válsztotta az új igazgatóválasztmányi és számvizsgálóbizottsági tagokat, az elnök ség által előterjesztett jelölőlista alap­ján. Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető igazgató ismertette az igazgatóválaszt­mány jelentését az OMGE 1937—1938. évi működéséről. A jelentéshez elsőnek CzetLler Jenő titkos tanácsos szólt hozzá. Fodor Jenő alelnök szavaihoz kapcso­lódva, visszapillantást vetett a húsz év előtti, forradalmi időkre. Utána Tolnay Knefély ödöu hangsúlyozta, hogy a gazdatnrsadalom teljes bizalommal visel­tetik Teleki Mihály gróf földművelés miniszter iránt. Somssich László gróf elnök meleg szavakkal köszönte meg Czettler Jenő és Tolnay Knefély Ödön bizalmat jelentő szavait. Mutschenbacher Emil dr. ismertette Ozmits Géza indítványát, amelynek a lé nyege az, hogy az árszabályozó társasa gok ügyvitelét a muukahalmozódás fóly tán decentralizálják. Az igazgató vá iasztmány az indítványt lényegileg he­lyesli s javasolja: tegyék át megfelelő előkészítés végett az illetéke« szakbizott sághoz. A közgyűlés ebben az értelem­ben határozott, majd egyhangúlag elfo­gadta az Igazgató választmány jelentését és nagy lelkesedéssel biztosította osztat lan bizalmáról a vezetőséget. Ezután még a közgyűlés tudomásul vette a záró számadást, megszavazta a költségeid irányzatot, majd folyóügyeket intézett el. MAGYAR SZÍV: Fehérzásziós autón beteg cseh katonákat hoznak a beregszászi magyar kárházba A Felvidéki Magyar Hirlap kiküldött tudósítójának riportsorozata Kárpátaljáró Beregszász, december 12. A Felvidéki Magyar Hirlap kiküldött tudósítójától.) A négynapos út utolsó állomása, Bér eg szász felé közeledünk. Az országúton sok­kal erősebb a forgalom, mint egyébül maga Beregszász pedig jó értelem] véve, a legvidékibb á látott három v x*os közük Ungvár a legelegánsabb. Muß ác' Zspfc; zspeg, f hLaváíjges kölcsönzés éhlesiilüíer és Ti írsa iSAKHKlífíSKfDEI. s mindenfajta . ma Ml DELMI R. T.V ok. malomhe vederek száilítója \ MOK-UTOA % Ltó a legkedvesebb, Beregszász pedig meg­maradt Beregszásznak. cseheknek itt nem volt túlságosan ágj^ kedvük paloták építéséhez. A főté­ren á zsidtóemplom elhelyezésével és ará­nyaival is képviseli a lakosság összetéte­lének arányszámát. Ebben a városban fejtettek ki a csehek ég az úgynevezett ukránok óriás propa­gandát, itt volt a központ, ahonnan a tit­kos szálak elindultak és behálózták a bé­kái ózhatok at * A fogadtatás x-endkívül szíves. Ortutay Jenő görög katolikus lelkes, polgármes­ter és Hubay Kálmán dr. helyettes pol­gármester közvetlen szavakkal és ősznite örömei üdvözlik a sajtó képviselőit, örö­müknek nemcsak as as oka, hogy meg­érkeztünk, hanem az is, hogy a rövid idő ellenére óriás munka eredményeire mu tathatnak rá, ami magától is kitűnik: ők maguk szerénységből úgy sem mutatnának rá. Megtekintjük a szociális akciót, amely nek áldásos működését hálásan érzi a vá­ros minden szegénye. Sok, nagyon sok itt a szegény és mintha a tél is itt volna a leghidegebb. Ki épített először? Kirobogunk a bilkei határi-a, ahol a vasutat átszeli és ezzel egyben meg is öli az átmetsző határ. Furcsán szomorú egy ilyen holt vá­gány, amelyen roboghatna a vonat, megrövidítve a távolságot, cserél­Btarlsnyaházban a jóminéségek szál EllM Ráhficzl-út 28 hetne anyagi javakat, vihetne kul­túrát: könyveket, újságokat, de köz­ben van egy láthatatlan valami, egy eszmei vonal, határ és az állomáson befűtött mozdonyok egyike sexxi ’ jöhet ebbe az irányban. Megtekintjük az alsóremetei elemi iskolát. Az iskolákban zavartalanul fo­lyik a káx-pútorosz és magyarnyelvű ta­nítás. Azután meglátogatjuk a kórházat, amelyről Bacsinszky miniszter beszélt már Komáromban a tárgyalások alatt. — Hogyan képzelnék él az urak? — mondotta — hogy Beregszász magyar impórium alá tartozhatna, amikor mi ott modern kórházat építettünk! Óh, ha egy kórház építése már záloga lehetne népi önrendelkezési jognak, ha egy építmény kőié kikristályosodhatna bármiféle jog, akkor például Beregszá­szon a csehek soha nem építhettek volna semmit, mert az első építményeket a magyarok még Árpád korúban emelték, mert Beregszász már árpádkori település. Hatalmas és gyönyörű gótikus katoli­kus temploma is 1140-ből való, egy év múlva lerombolták ugyan a tatái-ok, és 1560-ban teljesen restaurálták. Ez előtt a templom előtt kiáltotta ki a felkelést 11. Rákóczi Ferenc. És itt van az iktári Bethlenek ősi kastélya. Cseh beteg — magyar orvos Ebbe a történelmi levegőbe és törté­nelmi épületek közé emelet kórház iga­zán jelentéktelen valami. Számunkra an­nál is inkább, mert a csehek minden ér­téket elvittek belőle. Mindent, mindent. Most egy fehérzásziós autó kanya­rodik a kórhú? elé. Cseh katona ül benne és két cseh katonát hoz. Amulva nézem a jelenetet. A kórház betegápolói mind a világ legtermészete­sebb dolgáról lenne szó, leemelik gyön­géden a betegeket a kocsiból, hordágyra fektetik és viszik fel az osztályra, asze­rint, hogy hová irányítja az inspekciós orvos. Kiderül, hogy a beregszászi kórház kapuja nyitva áll a cseh katonaság betegei szá­mára is. Fehérzászlós autón áthoz­zak a határon, itt helyezik el és ha meggyógyult, visszamehet. Ezek a magyarok talán mégsem olyan embertelenek, amilyennek éppen ott a irány f(svájci tok) P 135­Króm 65­• dcl«Imente» pontos svájci 6n

Next

/
Oldalképek
Tartalom