Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-13 / 31. szám
ÖSS DECEMBER 13. KEDD •FELVIDÉKI J'Uí&ARHIWíAB 7 Földbirtokpolitikai terveit ismertette a földmívelésügyi miniszter az OMGE közgyűlésén Fodor Jenő az OMCrE afelnöke Budapest, december 12. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tegnap a .gazdatársadalom nagy érdeklődése mellett tartotta meg közgyűlését. A közgyűlésen jelen volt gróf Teleki Mihály föld- mívelésügyi miniszter, báró Vay László államtitkár a miniszterelnök képvisele* lében, Szilassy Béla dr. államtitkár, Czett- ler Jenő, Hegedűs Lóránt, báró Rosner István, Szinyoi-Morse Jenő, Schmidt István Pap-Szász Tamás, gróf Teleki József, gróf Teleki Béla, gróf Erdődy Rudolf, gróf Hunyady Imre, gróf Széchenyi Domokos, báró Voinich Miklós, Baross Endre, Bernét István, Marschall Ferenc ny. miniszter, Wekerlc Sándor és az OMGE tisztikara teljes számban. A földmívelésügyi miniszter földbirtokpolitikai elgondolásai A közgyűlést gróf Somssich László nyitotta meg, aki üdvözölte a földmívelésügyi minisztert, majd elnöki megnyitójában kitért a magyar mezőgazdasági élet minden problémájára. Meleg szeretettel köszöntötte az anyaországhoz újból visszakerült gazdatársakat. Ezután gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter nagy érdeklődés közepette mondotta el beszédét s vázolta azokat a célkitűzéseket, amelyeket mint miniszter meg akar valósítani. Gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter a készülő kisbérletrendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy első sorban a parlagon hagyott földek igénybevételéről von szó, másodsorban az idegen állampolgárok földjeiről — természetesen a viszonosság elvének érvényesítése mellett —, utána a bankok és részvénytársaságok birtokairól és csak végül szabad hozzányúlni az ősi birtokokhoz. Ez utóbbiak szempontjából bizonyos könnyítéseket fognak megvalósítani, különösen a középbirtokokon, mert az országnak szüksége van a középbirtokokra. A miniszter szerint a középbirtokokat nem lehet annyira igénybevenni, mint a nagybirtokokat és a középbirtokoknál a családvédelmi szempontok is érvényesülni fognak. Hangsúlyozta továbbá, hogy minden önhibáján kívUl keresetétől elesett cselédnek mezőgazdasági munkásnak feltétlenül kenyérhez kell jutnia, részint kisbérietek, részint részesföldek juttatásával. Végül általános éljenzés közepette üdvözölte a felvidéki gazdákat. Szilassy: „Nem lenne helyes a mai nagybirtokrendszer fennmaradása“ Hosszantartó éljenzés és taps fogadta gróf Teleki Mihály szavait, majd utána Szilassy Béla dr. államtitkár szólalt fel. Megilletődött hangon mondta, hogy ipilyen örömet jelent számára, amikor a felszabadult területekről húsz évi ezenve dós után visszatérhet magyar gazdatár sai sorába. A felvidéki gazdák sohasem kételkedtek abban, hogy magyarságuk meghozza bármilyen hosszú szenvedés után azt az erdményt, hogy visszatérhetnek az anyaországhoz és most az a legfontosabb feladat, hogy az anyaország és a felszabadult részek termelését összhangba sikerüljön hozni. De meg kell gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket húsz esztendő alatt a cseh földreform ejtett, a magyar etnikum testén. A cél az kell, hogy legyen, hogy az idegenfajú elemek helyébe magyar kisgazdaelemeket telepítsenek. Olyan birtokpolitikát kell folytatni, hogy ezekre a területekre többé idegen fajú népek ne legyenek telepíthetők. Húsz esztendő tapasztalata, hogy azo kon a területeken, hol nem lakik elég sü rün a magyar lakosság, idegen nemzetek aspirációi sokkal könnyebben érvényesülhettek. Nem volna helyes tehát, ha a mai nagybirtokrendszer továbbra is fennmaradna, különösen az országszéleken, de meg vhn győződve arról, hogy a magyar gazdatársadalom böl- csesége és szociális érzéke megtalálja a helyes megoldást, s ehhez a felvidéki gazdák készségesen ajánlják fel támogatásukat és tapasztalataikat. Viszont azt várják, hogy legyenek a felvidéki gazdáknak segítségére altban, hogy az egész országot egy gazdasági egységbe sikerüljön kováé csolni. A tetszéssel fogadott szavak után kiosz tották a különböző mezőgazdasáfei ist dalmi díjakat. Ezután az elhalálozás folytán megüresedett két alelnöki áll&s betöltésére került sor. ^ Az elhunyt Székács Elémér és Beli- czey Géza alelnökök helyébe a közgyűlés egyhangúlag Fodor Jenőt, a felvidéki gazdasági egyesületek szövetségének elnökét és Mauninger G. Adolfot, Montenuovo herceg uradalmainak jószágigazgatóját választotta meg. Somssich László gróf elnök rendkívül meleg szavakkal üdvözölte az új alelnö köket: Fodor Jenőt, mint a visszacsatolt Felvidék kiváló gazdasági szakemberét és szervezőjét, valamint Manninger G. Adolfot, a magyar gazdatiszti kar egyik legtiszteltebb tagját. A megválasztásért Fodor Jenő meghatott hangon mondott köszönetét. A közgyűlés ezután egyhangúan meg válsztotta az új igazgatóválasztmányi és számvizsgálóbizottsági tagokat, az elnök ség által előterjesztett jelölőlista alapján. Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető igazgató ismertette az igazgatóválasztmány jelentését az OMGE 1937—1938. évi működéséről. A jelentéshez elsőnek CzetLler Jenő titkos tanácsos szólt hozzá. Fodor Jenő alelnök szavaihoz kapcsolódva, visszapillantást vetett a húsz év előtti, forradalmi időkre. Utána Tolnay Knefély ödöu hangsúlyozta, hogy a gazdatnrsadalom teljes bizalommal viseltetik Teleki Mihály gróf földművelés miniszter iránt. Somssich László gróf elnök meleg szavakkal köszönte meg Czettler Jenő és Tolnay Knefély Ödön bizalmat jelentő szavait. Mutschenbacher Emil dr. ismertette Ozmits Géza indítványát, amelynek a lé nyege az, hogy az árszabályozó társasa gok ügyvitelét a muukahalmozódás fóly tán decentralizálják. Az igazgató vá iasztmány az indítványt lényegileg helyesli s javasolja: tegyék át megfelelő előkészítés végett az illetéke« szakbizott sághoz. A közgyűlés ebben az értelemben határozott, majd egyhangúlag elfogadta az Igazgató választmány jelentését és nagy lelkesedéssel biztosította osztat lan bizalmáról a vezetőséget. Ezután még a közgyűlés tudomásul vette a záró számadást, megszavazta a költségeid irányzatot, majd folyóügyeket intézett el. MAGYAR SZÍV: Fehérzásziós autón beteg cseh katonákat hoznak a beregszászi magyar kárházba A Felvidéki Magyar Hirlap kiküldött tudósítójának riportsorozata Kárpátaljáró Beregszász, december 12. A Felvidéki Magyar Hirlap kiküldött tudósítójától.) A négynapos út utolsó állomása, Bér eg szász felé közeledünk. Az országúton sokkal erősebb a forgalom, mint egyébül maga Beregszász pedig jó értelem] véve, a legvidékibb á látott három v x*os közük Ungvár a legelegánsabb. Muß ác' Zspfc; zspeg, f hLaváíjges kölcsönzés éhlesiilüíer és Ti írsa iSAKHKlífíSKfDEI. s mindenfajta . ma Ml DELMI R. T.V ok. malomhe vederek száilítója \ MOK-UTOA % Ltó a legkedvesebb, Beregszász pedig megmaradt Beregszásznak. cseheknek itt nem volt túlságosan ágj^ kedvük paloták építéséhez. A főtéren á zsidtóemplom elhelyezésével és arányaival is képviseli a lakosság összetételének arányszámát. Ebben a városban fejtettek ki a csehek ég az úgynevezett ukránok óriás propagandát, itt volt a központ, ahonnan a titkos szálak elindultak és behálózták a békái ózhatok at * A fogadtatás x-endkívül szíves. Ortutay Jenő görög katolikus lelkes, polgármester és Hubay Kálmán dr. helyettes polgármester közvetlen szavakkal és ősznite örömei üdvözlik a sajtó képviselőit, örömüknek nemcsak as as oka, hogy megérkeztünk, hanem az is, hogy a rövid idő ellenére óriás munka eredményeire mu tathatnak rá, ami magától is kitűnik: ők maguk szerénységből úgy sem mutatnának rá. Megtekintjük a szociális akciót, amely nek áldásos működését hálásan érzi a város minden szegénye. Sok, nagyon sok itt a szegény és mintha a tél is itt volna a leghidegebb. Ki épített először? Kirobogunk a bilkei határi-a, ahol a vasutat átszeli és ezzel egyben meg is öli az átmetsző határ. Furcsán szomorú egy ilyen holt vágány, amelyen roboghatna a vonat, megrövidítve a távolságot, cserélBtarlsnyaházban a jóminéségek szál EllM Ráhficzl-út 28 hetne anyagi javakat, vihetne kultúrát: könyveket, újságokat, de közben van egy láthatatlan valami, egy eszmei vonal, határ és az állomáson befűtött mozdonyok egyike sexxi ’ jöhet ebbe az irányban. Megtekintjük az alsóremetei elemi iskolát. Az iskolákban zavartalanul folyik a káx-pútorosz és magyarnyelvű tanítás. Azután meglátogatjuk a kórházat, amelyről Bacsinszky miniszter beszélt már Komáromban a tárgyalások alatt. — Hogyan képzelnék él az urak? — mondotta — hogy Beregszász magyar impórium alá tartozhatna, amikor mi ott modern kórházat építettünk! Óh, ha egy kórház építése már záloga lehetne népi önrendelkezési jognak, ha egy építmény kőié kikristályosodhatna bármiféle jog, akkor például Beregszászon a csehek soha nem építhettek volna semmit, mert az első építményeket a magyarok még Árpád korúban emelték, mert Beregszász már árpádkori település. Hatalmas és gyönyörű gótikus katolikus temploma is 1140-ből való, egy év múlva lerombolták ugyan a tatái-ok, és 1560-ban teljesen restaurálták. Ez előtt a templom előtt kiáltotta ki a felkelést 11. Rákóczi Ferenc. És itt van az iktári Bethlenek ősi kastélya. Cseh beteg — magyar orvos Ebbe a történelmi levegőbe és történelmi épületek közé emelet kórház igazán jelentéktelen valami. Számunkra annál is inkább, mert a csehek minden értéket elvittek belőle. Mindent, mindent. Most egy fehérzásziós autó kanyarodik a kórhú? elé. Cseh katona ül benne és két cseh katonát hoz. Amulva nézem a jelenetet. A kórház betegápolói mind a világ legtermészetesebb dolgáról lenne szó, leemelik gyöngéden a betegeket a kocsiból, hordágyra fektetik és viszik fel az osztályra, aszerint, hogy hová irányítja az inspekciós orvos. Kiderül, hogy a beregszászi kórház kapuja nyitva áll a cseh katonaság betegei számára is. Fehérzászlós autón áthozzak a határon, itt helyezik el és ha meggyógyult, visszamehet. Ezek a magyarok talán mégsem olyan embertelenek, amilyennek éppen ott a irány f(svájci tok) P 135Króm 65• dcl«Imente» pontos svájci 6n
