Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-13 / 31. szám
ÍI58 DECEMBER 13. KEDiu TEWMfc! • JfcvűfeítHIRIÄB A Felvidék gazdasági éleiének és árproblémáinak rendezésére adó-, szállítási- és hitelkedvezményeket javasollak a Ház bizottságában A Házkülügyi bizottságának elnökévé Takács-Tolvay Józsefgrófot választották — Vita az agrárollóról — Javaslat egy felvidéki gazdasági bizottság megalakítására Kunder Antal kereskedelmi miniszter beszéde «)! BUDAPEST ALAPÍTÁSI ÉV-ARÍA TERÉZIA BRANDY A képviselőház külügyi., valamint köz- gazdasági és közlekedésügyi egyesített bizottsága ma délelőtt fél tizenegy órai kezdettel ülést tartott. Az ülés előtt megalakult az új ülésszakra a külügyi bizottság. Jr külügyi bizottság alakuló ülését Putnoky Mórié korelnök nyitotta meg. Javaslatot tett 'a tisztikar megválasztására, amelyet a bizottság elfogadott. Eszerint elnökké vitéz Takách-Tölvay József grófot, helyettes-elnökké Esterházy Móric grófot és vitéz Marton Bélát, jegyzővé vitéz Biró Györgyöt választották meg. Kánya Kálmán érdemei Vitéz Takách-Tolvay József gróf elnök tiszttársai nevében köszönetét fejezte ki az irántuk megnyilvánult bizalomért, majd meleg elismeréssel emlékezett meg Kánya Kálmán ny. külügyminiszterről, aki nehéz időkben rendkívül eredményes munkával szolgálta az országot. Békés, boldog nyugalomban eltöltendő, hosszú életet kívánt a távozó külügyminiszternek. Ezután üdvözölte Csáky István gróf külügyminisztert kinevezése alkalmából. Tildy holtán a bizottság ellenzéki tagjai nevében emlékezett meg Kánya Kálmán nyugalmazott külügyminiszter érdemeiről, majd javaslatot tett arra, hogy a külügyi bizottságot hívják mielőbb össze az időszerű külpolitikai problémák megvitatására. Az elnök magáévá tette Tildy Zoltán bizottsági tag indítványát és kijelentette, hogy érintkezésbe fog lépni az irányító tényezőkkel a bizottság mielőbbi összehívása érdekében. Egyes külállamokhal való kereskedelmi és forgalmi viszonyok Az egyesített bizottság ezután tárgyalás alá vette az egyes külállcsmokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatot vitéz Somogyváry Gyula előadó ismertette. A javaslatban a kormány felhatalmazást kér arra, hogy egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink szabályozása céljából legfeljebb három év tartamára vagy hat hónapot meg nem haladó felmondási idő kikötésével a szükséghez képest megállapodásokat létesíthessen. A felhatalmazás 1940 december 31-éig szól. Erre a felhatalmazásra szükség van gazdasági életünk zavartalanságának biztosítása céljából; a régi hasonló törvényes felhatalmazás ez év december 31-én lejár. Az előadó kérte az egyesített bizottságot a törvényjavaslat eifc gadására. Az agrárollón a felvidék szempontjából is segíteni kell Eber Antal utalt a nálunk mutatkozó agrárollóra, amely igen súlyos közgazdasági jelenség és orvoslása elsőrendű fontosságú. A Felvidék szempontjából is segíteni kell ezen. Ezt kívánja nemcsak a mezőgazdaság, hanem a kisipar és a kereskedelem érdeke is. Másrészről az egyoldalú protekcionizmus vezetett oda, hogy külkereskedelmi forgalmunk például Olaszországgal majdnem teljesen összeomlott. Hangoztatta, távol áll attól az állásponttól, hogy mellőzzük a gyáripar érdekeit, de nem lehet tovább egyoldalúlag csak a gyáripart tekinteni orvosszernek a munka- nélküliség szempontjából, mert a mező- gazdaság, a kisipar és a kereskedelem is elsőrendű fontosságú a munkanélküliség szemszögéből. Krúdy Ferenc szintén hangoztatta, hogy a magyar mezőgazdaságnak ma is nehéz problémája az állandósult agrárolló. A békebeli viszonyokat legalább megközelítő árharmónia visszatérése nélkül gazdasági fellendülésről csak kisebb arányokban lehet szó és ez a kívánatos harmónia elsősorban az iparcikkeknek és a vasúti szállítási költségeknek a mező- gazdaság árnívóhoz Közeledő leszállítását, viszont a munkabérek emelését kívánja- A magyar gazdasági életnek nincs szüksége a mai kiterjedt kartell hálózatra. Ez a kiterjedt kartellhálózat az oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek mérlege kedvezőtlen. A legköze lebbi idők gazdasági politikája vegye fontolóra ezeket a szempontokat. Rcmkay Ferenc rámutatott arra, hogy az ipari és kereskedelmi cikkek magas árnívója ma a legaktuálisabb kérdés, amely elsősorban a mezőgazdasági lakosságút érdekli. Ennek a kérdésnek meg oldása semmiesetre sem abban keresendő, hogy leépítsük iparunkat és így közgazdaságilag függő helyzetbe kerül jünk a nyugati államokkal, mert nem szabad elfelejteni, hogy nyugatról csak Addig kaphatunk olcsó iparcikkeket. amíg belföldi iparunk konkurálni tud a külfölddel. A gyáripari cikkek órnívójá nak irányítását az árkormánybiztosság kezében tarthatja. A helyzet megoldása tehát nem itt, hanem a közvetítő ke. kedeleni leépítésében van. Kárpátoroszország iparfejlesztése Peyer Károly hangoztatta, hogy helyesnek tartja a mezőgazdasági lakos ság életszínvonalának emelését és minden ily irányú javaslatot készséggel támogat. Fenczik István dr. szerint Magyarországnak mindent el kell követnie iparának fejlesztésére. A főcél az árharmónia megteremtése. Kárpátoroszország természeti fekvésénél fogva alkalmas arra, hogy gyárországgá fejlesszék. A kárpátorosz terület faja, vize, szene, sója és más természeti kincse igen fontos tényező Középeurópa gazdasági politikájában. Magyarország iparát éppen any- nyira kell fejleszteni, mint ahogyan fejlesztették mezőgazdaságát. Lakatos Gyula rámutatott arra a káros jelenségre, ha a nemzeti termelés fő- ágazatai egymás ellen fordulnak. A Felvidék és az anyaország ipari árai Knob Sándor szerint az agrárolló nyílása hivatalos adatok szerint az utolsó években sokkal összébbszorult, mint a válság idején.' Ezen a téren tehát komoly javulás állapítható meg. Kétségtelen, hogy a Felvidék és az anyaország ipari árai között van bizonyos különbség, ennek. azonban jórészben a cseh korona új beváltási árfolyamában van a magyarázata. A visszacsatolással egymillió új fogyasztó kapcsolódik be a magyar gazdasági életbe s ennek az ipari termelési költségek alakulásában bizonyos, előnyei fognak mutatkozni. Meg van győződve róla, hogy az ipar ezeket az előnyöket az árak további mérséklése útján a fogyaszt tás rendelkezésére fogja bocsátani. Turchányi Imre a ruházati cikkek árának csökkentéséi kéri Turchányi Imre csatlakozik Fenczik felszólalásához. Kéri, hasson oda a kormány minden eszközzel, hogy a gazdasági életben esetleg mutatkozó zökkenőket kiküszöböljék. A mezőgazdasággal foglalkozó szegény nép életében legfontosabb szerepet játszó ruházati cikkek árának csökkentését kéri. A törvény- javaslatot elfogadja. Kéri a kormánytól, léptessen életbe olyan intézkedéseket, amelyek az említett hátrányokat megszüntetik. Pajor Miklós a Felvidéki ipar és kereskedelem támogatás t kéri a kormánytól Pajor Miklós hangoztatta, hogy a visz- szacsatolás folytán a gazdasági életben a cseh áralakulás tekintetében lényeges változások várhatók, amelyeket a kormánynak ki kellene használni. Kérte a kormányt, hogy a felvidéki ipart és ke• reskedelmet minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa, a vállalkozási kedvet különböző kedvezményekkel, főleg pedig az addinionális premiumrendszer emelésével fokozza, A kartelleket és szindikátusokat az irányított gazdálkodás függvényeinek tartja, amelyeket a termelés szabályozásának és az árak megállapításának szolgálatába kell állítani, kerülni kell azonban, hogy kiváltságos helyzetüket indokolatlan árdrágítás céljaira használják fel. Külön bizottságot javasol Bethlen István a felvidéki gazdasági és kereskedelmi problémák megvizsgálására Bethlen István: A visszacsatolt terüle tekkel kapcsolatos árdiszparitás kiegyenlítése tekintetében úgy vélekedik, hogy ezen a téren Kereskedelempolitikai vagy technikai ügyeskedésekkel nem lehet túlságosan nagy eredményeket elérni. Ehelyett a felvidéki lakosság érdekében más utakat kell keresni, ö ezt az utat bizonyos adókedvezmények alkalmazásában látja. Például felhozza a ház birtok és földbirtok adózásával nyújtható kedvezményeket, továbbá a szállítási és hitelkedvezményeket. Ezekkel lehet kiegyenlített állapotokat teremteni s a felvidéki lakosságot abba a helyzetbe juttatni, hogy különösen a visszacsatolás előtti hónapokban szenvedett súlyos kárait kiheverve megerősödhessek az anyaországgal való együttélésben. Egyébként más kiegyenlítő ténye zők is közrehatnak majd, mert hiszen számos tekintetben a magyarországi viszonyok sokkal kedvezőbb helyzetet biztosítanak az idecsatolt lakosságnak, mint amilyenben azelőtt élt. Javasolja, hogy mindezeknek a kérdéseknek megvizsgálása és rendezése céljából a felvidéki képviselőkből, valamint a csonkamagyarországi szakemberekből állítsanak össze külön bizottságot, amely a felvidéki minisztériuminál együttműködve vizsgálja meg a kérdéseket, s amelynek javaslatai alapján a kormány megteheti a célszerűnek látott intézkedéseket. Olaszország felé az állalkivilel megakadt Schandl Károly felhívja a kormány figyelmét, hogy a száj- és körömfájás járványa alól felszabadult Dunántúlon, melynek gazdatársadalma az állattenyésztésből és állatértékesítésből él, a marhavásárok újból megkezdődtek, de a forgalom nehezen indul meg. Ennek főleg az az oka, hogy Olaszország felé az: állatkivitel fennakadt. Kéri a kereskedelmi minisztert, hogy a barátságos olasz kormánynál mindent kövessenek el, hogy az állalkivilel újból meginduljon, s ezzel a dunántúli kisgazdatúrsáda- lom helyzete újból kedvezően alakuljon. Kunder Antal kereskedelmi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. A' miniszteri beszéd befejeztekor a bizottság elfogadta a javaslatot. Részleteiben is elfogadta a Ház bizottsága az ipari munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló javaslatot A kópviselőház külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi egyesített bizottságának ülése után a társadalom- politikai, valamint közgazdasági cs közlekedésügyi bizottság tartott együttes ülést, amelyen részletesen letárgyalták az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló javaslatot, A bizottság a törvényjavaslatot Drobni Lajos, Hammerli József, Propper Sándor, Horváth Ferenc, Peyer Károly, Ráis Kálmán, Fellner Pál, Benárd Ágoston, Fricke Valér, Krompaszky Miksa és Czirják Antal felszólalásai után részleteiben is elfogadta. JÖN MÁR A MAGYAR TEEEFIMEN RÁDIÓ
