Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-02 / 23. szám
TEüOTDtta jWafiVARHIRBÄB 1938 DECEMBER 2. PÉNTEK tását célozza. Az első javaslat az. úgynevezett családi-pótlék kérdését rendezi és pedig úgy a feleség, mint a gyermek után járó pótlékokat felemeli. A feleség után járó eddigi hat pengőt az új törvény tizenkét pengőben állapítja meg, a gyermekek családipótlékát pedig az eddigi fokozatok eltörlé-' sével tekintet nélkül a gyermekek szá. mára, tizennyolc pengőben állapítja meg. A költségvetésben ezek a javítások körülbelül tizenhatmillió pen- - gőre rúgnak. Ä harmadik javaslat bevezeti a tisztviselői korpótlék intézményét, ajpely a különböző kategóriák szerint hatvantól— száznyolcvan pengőig emelkedik. Végül a negyedik törvényjavaslat a városi, a megyei és községi tisztviselőknek, valamint a nem állami tanszemélyzetnek a OTBA biztosításába váló bevonásáról intézkedik és ezenkívül bevezetik az úgynevezett születési és halálozás esetére szóló segélyt, amelynek felső hatéra a születésnél háromszáz pengő, a temetésnél pedig nyolcszáz pengő, A miniszter ismertetését a párt tagjai nagy lelkesedéssel és örömmel hallgatták & mind a négy törvényjavaslatot elfogadták. Ellenjavaslat nélkül fogadta el a Ház a miniszterelnök napirendi indítványát Pénteken dönt a Ház a felvidéki képviselők behívásáról Kornis Gyula elnök és Lányi Márton alelnök lemondott tisztségéről Formális ülést tartott csütörtökön délelőtt a képviselőház, de — noha a képvi- Belők már előre tudták, hogy igen rövid lese az ülés — már reggel tíz óra előtt zsúfolt volt az ülésterein. Megjelent az ülésen a Háznak csaknem valamennyi tagja. Roskadoztak a karzatok is. Vitéz Bobory György alelnök tíz óra Után két perccel nyitotta meg az ülést. A megnyitáskor már helyén ült vitéz Imrédig Béla miniszterelnök és a kormány valamennyi tagja. Bobory alelnök bejelentette, hogy Kornis Gyula, a képviselőház elnöke és Lányi Márton alelnök lemondott tisztségéről. A jegyző felolvasta a lemondóleveleket. Kornis Gyula lemondólevele ezeket mondja: ,jNágy méltóságú alelnök űr, arra kérem, méltóztassék a december 1-i, csütörtöki ülésen a tisztelt Háznak bejelenteni, hogy az országgyűlés képviselő- háza elnöki tisztségéről ezennel lemondok. Egyben, , méltóztassék tolmácsolni őszinte és hálás köszönetemet azért a jóindulatú megértésért, amellyel á tisztelt Ház elnöki tisztségem betöltésében támogatni szíves volt,” — Előbb kellett volna! — kiáltotta Meizler Károly, miután felolvasták Kornis Gyula levelét. A jegyző ezután felolvasta Lányi Márton alelnök hasonló tartalmú levelét. Bobory György alelnök indítványára jegyzőkönyvben örökítették meg a lemondott elnök és alelnök érdemeit. Az alelnök ezután napirendi javaslatot tetíb: indítványozta, hogy legközelebbi ülését holnap, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel tartsa a Ház és a miniszter- elnök indítványának megfelelő*«, tűzze ki napirendre a felvidéki képviselők meghívására vonatkozó javaslatot. •— Kérdem a tisztelt Házat, hozzájárul-e az indítványhoz? — vetette föl a kérdést Bobory György alelnök. — Igen! — kiáltotta a kormánypárt egyhangúan, de csatlakozott a közfelkiáltáshoz néhány hang az ellenzéki oldalon is. Az egész Ház lelkesen éljenezte ezután a felvidéki képviselőket. — Ebben nincs különbség közöttünk, — jegyezte meg Tauffer Gábor. — A múltkor még volt! — replikázott Meizler Károly. Miután a képviselőház elfogadta az alelnök által beterjesztett miniszterelnöki napirendi indítványt, az ülés tiz óra után öt perccel véget ért,, tehát mindössze három percig tartott. Az ülés végeztével a kormánypárt lelkesen megtapsolta és megéljenezte vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt és a kormány többi tagját. Jaross Andor ünneplése a folyosón Tíz óra után néhány perccel már véget ért a képviselfíház ülése, de a folyosón még déltájban is zajlott az élet. Mindenfele képviselői csoportok verődtek össze és főleg a miniszterelnök reformterveiről tárgyaígattak. Amiként a Ház ülésén a kormánypártból kilépett képviselők és az ellenzék nem mert szavazást provokálni, úgy nem provokált éles vitákat a folyosókon sem. A hangulat barátságos volt. Nagyobb képviselőcsoport vette körül Jaross Andor felvidéki minisztert, akit szeretettel nnnepe’tek. Nyilvánvaló volt a folyosón, hogy Jaross Andor miniszter máris a kormány jtagnépezerübb tagjai közé tartyrihi Gratuláltak a képviselők Jaross miniszternek abból az alkalomból, hogy a pénteki ülésen már behívják a felvidéki képviselőket is és így Jaross Andor mögött jelentékeny és értékes egyéniségekből álló párt fog állani. Hosszú idő óta nem Volt tapasztalható olyan derűs hangulat a képviselőház folyosóján, mint csütörtök délelőtt. Úgy látszik, már előre jót tett a Háznak a két frissítő injekció, amit a közeljövőben kap: a felvidéki képviselők behívása és a reformprogram. A felvidéki törvényhozók névsora Legutóbb ismertettük a felvidéki képviselőknek azt a névsorát, amelyben a magyar törvényhozás leendő tagjait soroltuk fel. A meghívási indítványt a holnapi pénteki ülésre a Ház már napirendre is tűzte. Ezeknek a képviselőknek és felsőházi tagoknak helyes névsora betűrendben a következő: F éneik István, Földest Gyula, Füssy Kálmán, Güter János dr., Gürtler Dénes dr., Holota János dr., Jaross Andor, Korláth Endre dr., Ortutay Jenő, Pajor Miklós dr., Porubszky Géza dr., Salkovszky Jenő dr., Szent.Ivány József, Szilassy Béla dr., Turchányi Imre dr., Virágh Béla, R. Vozáry Aladár. Itt említjük meg, hogy ezen felül a fő- méltóságú kormányzó úr Sziillő Gézát élet. hossziglan felsőházi taggá nevezte ki. Imrédy Béla üdvözlése A NÉP XI. kerületi szervezete a következő üdvözlő sürgönyt küldte Imrédy Béla miniszterelnöknek: A Nemzeti Egység fővárosi pártjának XL kerületi szervezete a csütörtöki nagyválasztmányi ülésének egyhangú lelkesedéssel elfogadott határozata alapján jelentjük Nagyméltóságodnak, hogy Szent Imreváros pártszervezete törhetetlen ragaszkodással és megingathatatlan bizalommal egy emberként áll Nagyméltóságod mögé és a Mindenható áldását kéri honépítő és új fővárosi szellemet teremtő munkásságára. Szántay István, Fáy Lajos törvényhatósági bizottsági tagok, Somody Pál központi párttitkár. Imrédy Béla miniszterelnöknek a zalai Baross-kerület elnöksége Nagykanizsáról a zalai keresztény és nemzeti kereskedŐ- és iparostábor mélységes ragaszkodását és törhetetlen hűségét táviratban adta tudtul. A távirat utolsó mondata: „Mindnyájan mindenkor zárt sorokban állunk készen Nagyméltóságod célkitűzéseinek támogatására”. A Ház igazoló bizottságának ülése A képviselőház állandó igazoló bizottsága december 2-án pénteken délelőtt fél tizenkettő órakor ülést tart. Az ülés napirendjén vitéz Ráta Jenő és Teleki Pál gróf országgyűlési képviselők megbízólevelének megvizsgálása szerepel. A honvédelmi törvény a minisztertanácsban A kormány tagjai csütörtökön déli 12 órai kezdettel vitéz Imrédy Béla miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács folytatta a honvédelmi törvényjavaslat tárgyalását és délután három, órakor ért véget. Az olasz sajtó az Imrédy-kormány programjáról Róma, december 1. Az olasz sajtó nagy érdeklődéssel néz elébe anak az új korszaknak, amely Magyarország belpolitikájában Horthy Miklós kormányzó vasárnapi döntése folytán megkezdődött. A Regime Fascista budapesti tudósítója a magyar politikai helyzettel kapcsolatban a következőket írja: Imrédy Béla miniszterelnök, miután a politikai légkör tisztult és biztosra vehető, hogy a parlament már nem vonja meg többé támogatását, t azonnal hozzálátott a munkához, hogy megvalósítsa azokat az első reformokat, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzeti élet egészségesebbé tétele szempontjából. Az egyik legelső törvényjavaslat, amelyet az Imrédy-kormkny kidolgoz, a zsidókérdésről szól. A miniszterelnök szándékai ismeretesek. Egyre nagyobb fokban akarja kiküszöbölni a szidóságot azokról a területekről, amelyek a nemzeti életet leginkább érintik. A tudósító ezután ismereti a többi készülő törvényjavstotot, majd rámutat a miniszterelnök földbirtok- politikájára, amelynek célja az, hogy a nagybirtok csökkentésével a magyar faj eleven erejét jelentő földmíves- osztályt erősítse. A tudósító részletesen ismerteti a Nem. zeti Egység Pártja ülését, Darányi Kálmán ünneplését, majd rámutat arra, hogy azoknak a reformoknak kiinduló pontja, amelyeket Imrédy Béla kormánya fog megvalósítani, Darányi Kálmán miniszter- elnökségére esik. A Corriere della Sera biztosra veszi Imrédy Béla kormányának parlamenti győ zelmét, majd pedig rámutat arra, hogy a kormány egyik első ténykedése a zsidókérdés új alapokon való megoldása lesz. A kormány és a közvélemény felfogása szerint ugyanis ennek a kérdésnek gyökeresebb megoldása a nemzeti élet megújhodása szempontjából feltétlenül szükséges. A kérdést már az elmúlt hónapokban részlegesen megoldották, de a megoldás nem bizonyult elégségesnek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Felvidék visszacsatolásával igen jelentős zsidó tömegek kerültek vissza Magyar- országhoz. A tudósító ismerteti a zsidókérdés megoldásának új alapjait, amelyeknek lényege az, hogy megakadályozzák a zsidó tömegeknek a nagyvárosokba való betódu- lását, tnajd hangoztatja, hogy a zsidókérdés megoldása a földibirtokpolitikánél is érvényesülni fog. Az erdélyi református egyház a Bethlen Kata egylet védelmében Marosvásárhely, december 1. A törvényszék — mint megírtuk —, az igazság- ügyminisztérium utasítására a napokban megvonta a Bethlen Kata leányinternátus jogi személyiségét. A Bethlen Kata-egye. Milet az Ítélet ellen a marosváaártielyi tábláihoz nyújtott be fellebbezést. Ezzel kapcsolatban a református egyház körébe«? • következőket közölték a nyüvánoscággal: a Bethlen Kata-egyesület jogi személyiségéért vívott küzdelmet politikai síkra átvinni nem lehet és nem ie szabad, mert ez a túloldali közvélemény félrevezetését jelentené. Az egyesület tulajdonképpen nemes célokat szolgál: a nevelés céljait. Azt akarja, hogy a hitéletet elmélyítse, igazi református asszonyoknak nevelje az ide beadott leányokat, akik majdnem mind református lelkészek és tanítók gyermekei. Az internátusbán jelenleg 60 leány- gyermek lakik, akik nehezen tudják meg- I fizetni a havi kötelező díjat. 1 A hiányt az egyház fizeti. Nem lehet okot felsorolni arra, hogy az állam ezt az intézményt eltörölje a föld színéről, hiszen célkitűzései egybeesnek az állam által hangoztatott célkitűzésekkel, a vallási nevelés elveivel. Ha azonban mégis kedvezőtlen döntés következik be, akkor sem lehet átvenni az internátus épületét, mert az tulajdonképpen nem az egyesületé, hanem a református egyházé, amelynek aa egyesület bizonyos bért fizet. így tehát a leányinternátusnak akkor is fenn kell maradnia. :>X= ' // Tharaud halhatatlan // Az új akadémikus a budapesti Eötvös-kollegium tanára volt Párizs, december 1.’ Jerome Tha- raud-t a Francia Akadémia tagjává választotta. Tharaud már az első szar vazás alkalmával megkapta a szavazatok többségét, Jerome Tharaud, a Francia Akadémia ma megválasztott új tagja 187 b- ben született St. Junienben. Mint az Eötvös-kollégium francia tanára hosz- szabb időt töltött Budapesten s ez idő alatt egy kötetre való novellát is lefordított „Contes magyaréa” címmel. Franciaországba visszatérve, öccsével, Jerni.naJ, együtt közösen írt regényei révén előkelő nevet szerzett magának a francia irodalomban. 1906-ban ‘ Gon- • court dijat nyert. Különösen a „Fré- res Tharaud” utinaplói keltettek nagy feltűnést Franciaország határain kívül is. A kommün bukása után írta Quand Israel est roi” című könyvét, amelyben a magyarországi proletárdiktatúra eseményeivel foglalkozik. Tharaud, az új „halhatatlan”, fivérével együtt, mint publicista és politikai újságíró is hires. Válfóltamisíiás az apa nevére Sehadl Ernő dr. elnöklése mellett ma té ilfca a budapesti bűn- tőtörvényszék Leiszner Zoltán orvosi műszerész és Gyúr. csánszky Pál kútfúrómester csalási, illetve okirathamisítási bűnperét. Leisznernek és Gyurcáenszkinak pénzre volt szüksége és együtt tanácskoztak meg, hogy miképpen lehetne kölcsönt szerezni. Gyurcsánszki, mint iparos, a Kisiparosok Szövetkezetéhez fordult, ahol azt a választ kapta, hogy megfelelő inga lan-bizto- síték ellenében nincs akadálya 1600 pengő kölcsön nyújtásának. Leiszner szüleinek van egy ingatlana a .XIV. kerületben, az anya hajlandó volt a szükséges váltókat és egyéb okirtokat aláírni, az apa azonban már évek ót Amerikában él. s így az ő aláírását nem lehetett megszerezni. Leiszner Zoltán úgy segített a dolgon, hogy maga írta alá apja helyett az okiratokat, amelyeknek segítségével folyósították aa 1600 pengőt. A pénzből Gyurcsánszki 300 pengőt tartott meg magának, a többij; átadta Leisznernek. Amikor kiderült, hogy milyen körülmények között történt a kölcsön igény- bevétele és hogy az idősb Leiszner aláírása hamisítvány, mindkettőjük ellen megindult a bűnVádi eljárás intellektuális köztokirmhamisítás, csalás büntette és váltóhamisítás miatt s a királyi ügyészség ilyen értelmű vádiratot adott ki ellenük. A főtárgyaláson Leiszner Zoltán azzal védekezett, hogy Gyurcsánszki biztatta aa iratok aláírására azzal, hogy ebből nem lehet semmi baja, mert tulajdonképpen az övé a ház. Leiszner vallomásával ellentétben Gyurcsánszki tagadta hogy tudott volna Leiszner családi és vagyoni viszonyairól, szerinte jóhiszeműen fogadta el és adta tovább a szövetkezethez az aláírt okiratokat; abban a tudatban volt, hogy Leiszner Zoltán és az aláíróként szereplő személy azonosak. A törvényszék Leiszner Zoltánt bűnösnek mondotta ki a vádbeli cselekményekben és ezekért hathónapi börtönbüntetésrt ítélte, de GyurcsAnszkit bizonyíték hiányában felmentette, Az ítélet nem jogerős,
