Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-11 / 30. szám

Ma: képesmelléklet Ára: 20 fillér . ' I. évfolyam 30. szám. Budapest, 1938 december 11. Vasárnap Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta. 3.— pepgö egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V., Honvéd-utca 10. Kiadóhivatal Budapest, Vili., József-körút 5. Telefon, kiadó- hivatal és hirdetési osztály 1-444-00. Memel (sp) — A memeli választások észak­keletre helyezték át a német igények Súlypontját, északkeletre, ahol eddig feltűnő tartózkodást mutatott a német külpolitika. A kezünkbe tartjuk a fran­cia lapokat, amelyék csendesen fölad­ják Memelt, s úgy beszélnek erről a te­rületről, mint ami már Németországhoz tartozik. S a nyugateurópai újságok előlegezett beleegyezése eddig a legbiz­tosabb jele volt a megtörténendő ese­ményeknek: emlékezzünk Hitler feb­ruári beszéde után az angol lapok adták föl először Ausztriát, „Finis Austriae“- ról beszéltek és elparentálták az orszá­got. Runciman prágai tárgyalásai alatt • pedig a Times, mert először nyíltan be­szélni" „a másik megoldás lehetőségé­ről“, Cseh-Szlqvákia nemzetiségi terüle­teinek leválasztásáról. Ha tehát most Nyugat-Európa feladja Memelt, nem Valószínű, hogy Litvánia tartani tudja. De Memel kétésfélezer négyzetkilo­méterével, százötvenezer lakosával nem lehet az északkeleti német politika egyetlen célja. A nyugati közvélemény Hauzigról is sokat elmélkedik- A len- gy^l-néuret Viszony fejlődésén múlik, vájjon az újabb félmillió ember látszat függetlensége megmarad-e vagy sem, ép úgy, mint Mussolinin múlt az oszt­rák-kérdés elintézése. A lengyelek bizo­nyára csak nagyon komoly ellenszolgál­tatás fejében hajlandók a danzigi statú­tum megváltoztatásába beleegyezni. Természetesen a Lengyelország szem­pontjából fontos kérdést a németek sem oldhatják meg hübelebalázs mód- .jára, s elképzelhető, hogy Danzig szere­pet játszhat még bizonyos magyar-len­gyel kívánságok teljesítésénél is. Min­denesetre való, hogy Németország foly­tatja a német nép egységének kiépítését, s jóformán félévenként csatolja vissza az újabb tömegeket. Etnikai alapelvé­nek még mindig hallatlan dinamikája van, s akinek a némethez hasonló igé­nyei vannak a kontinensen, egyetlen utat ismerhet céljai elérésénél: követni a német rendszert és módszereket. Lám, minél világosabban teljesednek ki a né­met célok Északkeleten, annál határo­zottabban domborodnak ki a német po­litika elvei Nyugaton is. A demokrati­kus világhatalmak öt évig egyszerűen nem hittek Hitler ígéreteinek, hiába ál­lította a Vezér és Kancellár, hogy csak Keleten vannak igényei, Nyugaton nem. München óta hirtelen London és Páris is hinni kezdett. A francia-német béke megkötése, s különösen Daladier mai: parlamenti győzelme, mely bebizo­nyítja, hogy a baloldali francia kamara is követni kénytelen — talán fogcsikor­gatva — miniszterelnökét a németba- rátság útján, pedig tudja, hogy jelentős belpolitikai, talán rendszerváltoztató következményei lesznek Daladier támo­gatásának, világosan igazolja Nyugat- Európa új felfogását Hitlerrel szemben. Most elhiszik, hogy Németország békét kíván Nyugaton, s csak Kelet felé sza­bad kezet kíván. Elhiszik, s szerinte cselekszenek. Nem lephet meg, ha a párisi győze­lem után Ribbentrop nagyobb figyelmet szentelhet az északkeleti helyzetnek, mint eddig tette. Az etnikai dinamiz­mus ismét hat, — de Memel esetében kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a német külpolitika immár bizo­A kormányzó kinevezte külügyminiszterré gróf Csáky Istvánt Csáky gróf nyilafkozala Magyarország külpolitikájáról A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny vasárnapi száma a következő legfelsőbb elhatározást és kéz­iratokat közli: A magyar királyi miniszterelnök elő­terjesztésére dr. vitéz Omoroviczai Im- rédy Béla magyar királyi miniszterelnö­köt a külügyminisztérium vezetésétől felmentem és magyar királyi külügy­miniszterré Körösszeghi és Ador jani gróf Csáky István dr. rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott első osztályú követ- ségi tanácsost kinevezem. A vonatkozó kézirataimat idezárom. Kelt Budapesten, 1938 december 10. napján. Horthy sk. vitéz Imrédy Béla dr. sk. Kedves dr. vitéz Imrédy! Előterjesztett kérelmére önt a magyar királyi külügyminisztérium vezetésétől felmentem. Kelt Budapesten, 1938 december 10. napján. Horthy s. k. dr. vitéz Imrédy Béla s. k. . • • • ... . * í í Kedves dr. gróf Csáky! A magyar királyi miniszterelnök előter­jesztésére önt magyar királyi külügymi- mszterré kinevezem. Kelt Budapesten 1938 december 10. napján. Horthy s. k. dr. vitéz Imrédy Béla s. k Gróf Csáky István pályafutása Gróf Csáky István dr. 1894-ben szüle­tett, római katolikus vallású, nőtlen, 1919-ben elvégezte a fennállott cs. és kir. konzuli akadémiát és államtudori okle­velet is szerzett. A magyar külügyi szolgálatba 1919- ben lépett be, mint követségi attasé, 1921-ben II. osztályú követségi titkár, 1928-ban pedig I. osztályú követségi tit kár lett. 1930-ban II. osztályú követségi tanácsossá lépett elő, 1936-ban pedig I. osztályú követségi tanácsossá. Ez évben követ címet és jelleget nyert. 1919-től 1921-ig központi szolgálatot tel­jesített, 1921-től 1923-ig a vatikáni követ­ségen szolgált, 1923-tól 1924-ig ismét a külügyminisztériumban teljesített szol­gálatot, 1924-től 1926-ig a bukaresti m. kir. követségen teljesített szolgálatot, 192firtól 1933-ig ismét központi szolgála­ton volt, 1930-tól mint sajtófőnök, 1933-tól 1935-ig ügyvivői minőségben a madridi követséget vezette. 1935 óta ismét központi szolgálaton volt mint a miniszter kabinetfőnöke. Csáky Isfván gróf nyilatkozata a berlini Börsenzeitungban Berlin, december 10. A Börsenzeitung tudósítója jelenti . Budapestről, hogy Csáky István gróffal hosszobb beszélge­tést folytatott a magyar külpolitika idő­szerű kérdéseiről. A tudósító röviden ösz- szefoglalja a beszélgetést és a többi kö­zött azt írja, hogy Csáky István gróf hangsúlyozta a magyar kormány szilárd elhatározását, hogy külpolitikáját to­vábbra is a Németországgal és Olaszor­szággal való barátságra akarja építeni. Tekintettel bizonyos félreértésekre, amelyek a bécsi döntés után az új határ megállapítása által teremtett helyzettel kapcsolatban Berlin és Budapest között felmerültek, Csáky István gróf utalt a magyar kormánynak arra az óhajára, hogy ezeket a félreértéseket ne csak el­oszlassák, hanem felismerésükből a Magyarország és Németország közötti- bizalmas barátság új elemeit teremtsék meg. ................................................................................................................. Vn-mivumnq-um^jjxwnr/j-jjwjltji nyos történelmi princípiumokat is ve­gyít eljárásába. Tény, hogy a memeli nép vasárnapi vá’asztási eredményét a németek népszave zásszerű döntésnek kívánják felfogni, mint a júniusi köz­ségi választások eredményével tették Cseh-Slovákiában. Tény, hogy módsze­reikben a henleinizmus bevált szokásait alkalmazzák: megszervezik a némete­ket, hévül málasztják a litván ellen­állást és a memelvidéki németek száján át kiáltanak a világhoz a kisebbség föl­szabadítása érdekében. De a mai me- melvidék történelmi alakulat: az 1914-i Németország meghatározott része. A memeli németek igényei nem vonatkoz­nak etnográfiai határokra, hanem az 1918-i határok visszaállítására, egy te­rület helyzetének igazságos rendezé­sére. S ennek az új szempontnak meg­jelenését figyelembe kell vennünk. A német külpolitika, eddig sohasem helyezkedett a történelmi alapelvre igé­nyeinek megindokolásánál, sőt szembe­helyezkedett vele. Csak néhány német magánember, főleg néhány lelkes nem­zeti szocialistává vált osztrák említett hébe-korba újságokban és folyóiratok­ban „történelmi alapelveket“ anélkül, hogy hivatalos körök helyeslésére talált volna. E magánkiilpolitikusok a harma­dik birodalmat a német-római császár­ság. illetve a Habsburg-birodalom örö­kösének tekintik s a „történelmi jog“ alapján szeretnék bejelenteni igényüket mindarra, ami évszázadokig a közép­kori császárság hűbéres tartománya, vagy a Habsburgok birtoka volt. Mi sem egyszerűbb szerintük, mint a törté­nelemtudomány segítségével bebizonyí­tani a kívánság jogosságát, a három- négyszázóves "birtoklásokat. A német kormány elveti e felfogásokat és sem gyarmati, sem európai igényeinél nem helyezkedik e habsburgi történelmi jog alapjára, amely ha valahogy érvényre' jutna, a legnagyobb félreértéseket és bajokat okozhatna a világon. A német külpolitika csak realitásokkal dolgozik: az etnikai alapelvvel és a német nép lét­érdekeivel. A memeli „történelmi határ“ ugyan némi eltérést mutat az alapvető felfogástól, de egyrészt egyáltalán nem biztos még, hogy a memeli kérdés tényleg máris akkuttá vált, másrészt a memeli probléma magában véve any- nyira apró, s a történelmi határ oly lé­nyegtelenül tér el az etnikai határtól, hogy túl nagy bizonyító ereje az ottani állapotnak nincsen. A döntést végered­ményben Memelben mégis a német nép­csoport belső fejlődése hozza meg, mint meghozta a henleinizmus Cseh-Szlová kiában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom