Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-11 / 30. szám
Ma: képesmelléklet Ára: 20 fillér . ' I. évfolyam 30. szám. Budapest, 1938 december 11. Vasárnap Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta. 3.— pepgö egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: V., Honvéd-utca 10. Kiadóhivatal Budapest, Vili., József-körút 5. Telefon, kiadó- hivatal és hirdetési osztály 1-444-00. Memel (sp) — A memeli választások északkeletre helyezték át a német igények Súlypontját, északkeletre, ahol eddig feltűnő tartózkodást mutatott a német külpolitika. A kezünkbe tartjuk a francia lapokat, amelyék csendesen föladják Memelt, s úgy beszélnek erről a területről, mint ami már Németországhoz tartozik. S a nyugateurópai újságok előlegezett beleegyezése eddig a legbiztosabb jele volt a megtörténendő eseményeknek: emlékezzünk Hitler februári beszéde után az angol lapok adták föl először Ausztriát, „Finis Austriae“- ról beszéltek és elparentálták az országot. Runciman prágai tárgyalásai alatt • pedig a Times, mert először nyíltan beszélni" „a másik megoldás lehetőségéről“, Cseh-Szlqvákia nemzetiségi területeinek leválasztásáról. Ha tehát most Nyugat-Európa feladja Memelt, nem Valószínű, hogy Litvánia tartani tudja. De Memel kétésfélezer négyzetkilométerével, százötvenezer lakosával nem lehet az északkeleti német politika egyetlen célja. A nyugati közvélemény Hauzigról is sokat elmélkedik- A len- gy^l-néuret Viszony fejlődésén múlik, vájjon az újabb félmillió ember látszat függetlensége megmarad-e vagy sem, ép úgy, mint Mussolinin múlt az osztrák-kérdés elintézése. A lengyelek bizonyára csak nagyon komoly ellenszolgáltatás fejében hajlandók a danzigi statútum megváltoztatásába beleegyezni. Természetesen a Lengyelország szempontjából fontos kérdést a németek sem oldhatják meg hübelebalázs mód- .jára, s elképzelhető, hogy Danzig szerepet játszhat még bizonyos magyar-lengyel kívánságok teljesítésénél is. Mindenesetre való, hogy Németország folytatja a német nép egységének kiépítését, s jóformán félévenként csatolja vissza az újabb tömegeket. Etnikai alapelvének még mindig hallatlan dinamikája van, s akinek a némethez hasonló igényei vannak a kontinensen, egyetlen utat ismerhet céljai elérésénél: követni a német rendszert és módszereket. Lám, minél világosabban teljesednek ki a német célok Északkeleten, annál határozottabban domborodnak ki a német politika elvei Nyugaton is. A demokratikus világhatalmak öt évig egyszerűen nem hittek Hitler ígéreteinek, hiába állította a Vezér és Kancellár, hogy csak Keleten vannak igényei, Nyugaton nem. München óta hirtelen London és Páris is hinni kezdett. A francia-német béke megkötése, s különösen Daladier mai: parlamenti győzelme, mely bebizonyítja, hogy a baloldali francia kamara is követni kénytelen — talán fogcsikorgatva — miniszterelnökét a németba- rátság útján, pedig tudja, hogy jelentős belpolitikai, talán rendszerváltoztató következményei lesznek Daladier támogatásának, világosan igazolja Nyugat- Európa új felfogását Hitlerrel szemben. Most elhiszik, hogy Németország békét kíván Nyugaton, s csak Kelet felé szabad kezet kíván. Elhiszik, s szerinte cselekszenek. Nem lephet meg, ha a párisi győzelem után Ribbentrop nagyobb figyelmet szentelhet az északkeleti helyzetnek, mint eddig tette. Az etnikai dinamizmus ismét hat, — de Memel esetében kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a német külpolitika immár bizoA kormányzó kinevezte külügyminiszterré gróf Csáky Istvánt Csáky gróf nyilafkozala Magyarország külpolitikájáról A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny vasárnapi száma a következő legfelsőbb elhatározást és kéziratokat közli: A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére dr. vitéz Omoroviczai Im- rédy Béla magyar királyi miniszterelnököt a külügyminisztérium vezetésétől felmentem és magyar királyi külügyminiszterré Körösszeghi és Ador jani gróf Csáky István dr. rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott első osztályú követ- ségi tanácsost kinevezem. A vonatkozó kézirataimat idezárom. Kelt Budapesten, 1938 december 10. napján. Horthy sk. vitéz Imrédy Béla dr. sk. Kedves dr. vitéz Imrédy! Előterjesztett kérelmére önt a magyar királyi külügyminisztérium vezetésétől felmentem. Kelt Budapesten, 1938 december 10. napján. Horthy s. k. dr. vitéz Imrédy Béla s. k. . • • • ... . * í í Kedves dr. gróf Csáky! A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére önt magyar királyi külügymi- mszterré kinevezem. Kelt Budapesten 1938 december 10. napján. Horthy s. k. dr. vitéz Imrédy Béla s. k Gróf Csáky István pályafutása Gróf Csáky István dr. 1894-ben született, római katolikus vallású, nőtlen, 1919-ben elvégezte a fennállott cs. és kir. konzuli akadémiát és államtudori oklevelet is szerzett. A magyar külügyi szolgálatba 1919- ben lépett be, mint követségi attasé, 1921-ben II. osztályú követségi titkár, 1928-ban pedig I. osztályú követségi tit kár lett. 1930-ban II. osztályú követségi tanácsossá lépett elő, 1936-ban pedig I. osztályú követségi tanácsossá. Ez évben követ címet és jelleget nyert. 1919-től 1921-ig központi szolgálatot teljesített, 1921-től 1923-ig a vatikáni követségen szolgált, 1923-tól 1924-ig ismét a külügyminisztériumban teljesített szolgálatot, 1924-től 1926-ig a bukaresti m. kir. követségen teljesített szolgálatot, 192firtól 1933-ig ismét központi szolgálaton volt, 1930-tól mint sajtófőnök, 1933-tól 1935-ig ügyvivői minőségben a madridi követséget vezette. 1935 óta ismét központi szolgálaton volt mint a miniszter kabinetfőnöke. Csáky Isfván gróf nyilatkozata a berlini Börsenzeitungban Berlin, december 10. A Börsenzeitung tudósítója jelenti . Budapestről, hogy Csáky István gróffal hosszobb beszélgetést folytatott a magyar külpolitika időszerű kérdéseiről. A tudósító röviden ösz- szefoglalja a beszélgetést és a többi között azt írja, hogy Csáky István gróf hangsúlyozta a magyar kormány szilárd elhatározását, hogy külpolitikáját továbbra is a Németországgal és Olaszországgal való barátságra akarja építeni. Tekintettel bizonyos félreértésekre, amelyek a bécsi döntés után az új határ megállapítása által teremtett helyzettel kapcsolatban Berlin és Budapest között felmerültek, Csáky István gróf utalt a magyar kormánynak arra az óhajára, hogy ezeket a félreértéseket ne csak eloszlassák, hanem felismerésükből a Magyarország és Németország közötti- bizalmas barátság új elemeit teremtsék meg. ................................................................................................................. Vn-mivumnq-um^jjxwnr/j-jjwjltji nyos történelmi princípiumokat is vegyít eljárásába. Tény, hogy a memeli nép vasárnapi vá’asztási eredményét a németek népszave zásszerű döntésnek kívánják felfogni, mint a júniusi községi választások eredményével tették Cseh-Slovákiában. Tény, hogy módszereikben a henleinizmus bevált szokásait alkalmazzák: megszervezik a németeket, hévül málasztják a litván ellenállást és a memelvidéki németek száján át kiáltanak a világhoz a kisebbség fölszabadítása érdekében. De a mai me- melvidék történelmi alakulat: az 1914-i Németország meghatározott része. A memeli németek igényei nem vonatkoznak etnográfiai határokra, hanem az 1918-i határok visszaállítására, egy terület helyzetének igazságos rendezésére. S ennek az új szempontnak megjelenését figyelembe kell vennünk. A német külpolitika, eddig sohasem helyezkedett a történelmi alapelvre igényeinek megindokolásánál, sőt szembehelyezkedett vele. Csak néhány német magánember, főleg néhány lelkes nemzeti szocialistává vált osztrák említett hébe-korba újságokban és folyóiratokban „történelmi alapelveket“ anélkül, hogy hivatalos körök helyeslésére talált volna. E magánkiilpolitikusok a harmadik birodalmat a német-római császárság. illetve a Habsburg-birodalom örökösének tekintik s a „történelmi jog“ alapján szeretnék bejelenteni igényüket mindarra, ami évszázadokig a középkori császárság hűbéres tartománya, vagy a Habsburgok birtoka volt. Mi sem egyszerűbb szerintük, mint a történelemtudomány segítségével bebizonyítani a kívánság jogosságát, a három- négyszázóves "birtoklásokat. A német kormány elveti e felfogásokat és sem gyarmati, sem európai igényeinél nem helyezkedik e habsburgi történelmi jog alapjára, amely ha valahogy érvényre' jutna, a legnagyobb félreértéseket és bajokat okozhatna a világon. A német külpolitika csak realitásokkal dolgozik: az etnikai alapelvvel és a német nép létérdekeivel. A memeli „történelmi határ“ ugyan némi eltérést mutat az alapvető felfogástól, de egyrészt egyáltalán nem biztos még, hogy a memeli kérdés tényleg máris akkuttá vált, másrészt a memeli probléma magában véve any- nyira apró, s a történelmi határ oly lényegtelenül tér el az etnikai határtól, hogy túl nagy bizonyító ereje az ottani állapotnak nincsen. A döntést végeredményben Memelben mégis a német népcsoport belső fejlődése hozza meg, mint meghozta a henleinizmus Cseh-Szlová kiában.
