Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-10 / 29. szám

1938 DECEMBER 10. SZOM,RAT SüKÖZGATOASÁG if díszközgyűlést tartott a BótSvavölgyi Gazdasági Egyesület Szepsi, december 9. A Bódvavölgyi Gazdasági ’Egyesület rendkívüli díszköz­gyűlést tartott báró Schell Péter elnök lete a’^átt. Ezen az Abauj-Torna Várme­gyei Gazdasági Egyesületet Dobozy Ist- vaijr alelnök, a Bodrogközi Gazdasági Egyesületet Cziganyi György elnök, gróf Senyey Pál igazgatósági tag és Szabó István főtitkár képviselte s megjelentek az egyesület körzetében működő m. kir. gazdasági felügyelők, a környék földbir­tokosai « gazdatársadahnána színe-java. ZBáró Schell Péter elnöki megnyitóját a magyar Hiszekegy szavaival kezdette, majd hálát adva a Mindenhatónak a fel­szabadulásért, hangsúlyozta, hogy az egyesület nem szóval, de tettekkel állott mindenkor a magyar nemzeti érdek szolgálatában, a gazdatársada- lom érdekeinek védelmében. Az egye­sület feladata most sem szűnt meg — mondotta —, mert most nyílt csak igayi lehetőség arra, hogy törhetetlen szorgalommal részese legyen annak a munkának, amely a boldog magyar jövő kiépítését célozza. Dobozy látván és Cziganyi György egye­sületeik üdvözletét tolmácsolták. Czir ■besz János titkár ezután rövid beszámo­lóban ismerteit a Bódvavölgyi Gazdasági Egyesület működését és terveit, Dobozy Istvánnak, az anyaországi testvéregyesü- let alelnökének lelkes szavaira a közgyű­lés résztvevői nagyszámban ígéretet -tet­tek arra, hogy a december 11-én Szikszón tartandó díszközgyűlésen nagy számmal vesz­nek részt. Santl János m. kir. gazdasági felügyelő másfélórás értékes előadásban ismertette az anyaország mezőgazdasági intézmé­nyeit és a gazdákat közelről érintő ható­sági intézkedéseket. Zsigmond István m. kir. gazdasági felügyelő a szarvasmarha­és sertésértékesítés lehetőségeit ismer­tette. Az ezt követő vitában Csizlnazia Ferenc járási állatorvos gyakorlati föl- világosításokat adott, majd Csdji Pál al­elnök méltatta a Hangya szervezetek fon­tosságát, a gazdasági, közélelmezési és hiteléletbe való azonnali bekapcsolódásá­nak szükségességét hangsúlyozta. Szabó István a Bodrogközi Gazdasági Egyesü­let főtitkára az indítványok során ismer­tette a Földműves Kölcsönös Pénztárak ós Gazdasági Szövetkezetek és nyilvános gabonaraktárak szövetségének a cseh­szlovák uralom alatti működését. Hang­súlyozta, hogy ez intézmények mindenkor a csehagrár érdekek védelmezői voltak, főtörekvésük a magyar egység megbon­tása volt, melyet gazdasági téren akar­tak megvalósítani. Itt maradt 17 Föld­műves Kölcsönös Pénztár és több száz gabonaraktár. Hangoztatta, hogy a Bod­rogközi és Bódvavölgyi Gazdasági Egye­sületek ez intézményeket saját népük ak­tív szolgálatába kívánják állítani s ez- irányban a szükséges lépések megtéte­lére határozatot is hoztak. Csáji János nagyidai gazda indítványára a közgyűlés Fodor Jenő és báró Schell Péter, valamint a Gazdasági Egyesület összes áldozatos tényezői­nek a felvidéki gazdatársadalom ér­dekében kifejtett munkájuk felbe­csülhetetlen érdemeit, jegyzőkönyv­ben örökítette meg. Ezután a közgyűlés elhatározta, hogy táviratban üdvözli Jaross Andor fel­vidéki-, Teleky Mihály gróf földműve­lésügyi minisztert és Fodor Jenőt, a Felvidéki Gazdasági Egyesületek Szö­vetségének elnökét. Báró Schell Péter meghatódott záró­szavai után a közgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Az év végéig lehet bejelenteni a csehszlovákiai Ingatlanokat Budapest, december 9. A visszacsa­tolt Felvidéken lakó és Csehszlovákiá­ban ingatlantulajdonnal rendelkezők tartoznak ingatlanaikat és ilyen ingat­lanokon bekebelezett jogaikat legkésőbb december 10-ig bejelenteni. A pozsonyi Magyar Jogvédő Iroda közli az érdekel­tekkel, hogy a Csehszlovák Nemzeti (—) Fel fog lendülni a magyar—cseh áru- esereforgalom. Prágából jelentik: A cseh­szlovák-magyar kereskedelmi kamara szerdai közgyűlésén Stodola elnök annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a múlt évben már jelentősen megélénkülő úrucserefargalom a két ország között a közeljövőben mindinkább fel fog lendülni. A közgyűlésen felolvasott évi jelentés ezt igazolni látszik. A budapesti magyar-csehszlovák kereskedelmi kamara ne­vében Friedmann Ignác kormányfőtanácsos, a kamara elnöke felszólalásában foglalkozott a két ország gazdasági együttműködésének1 lehe­tőségeivel és hangsúlyozta, hogy magyar rész­ről is mindent elkövetnek majd a két ország közötti kereskedelmi viszony megjavítására. Az étkezési burgonya legkisebb termelői ára Budapest, december 9. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A földmívelésügyi miniszter de­cember 11-től kezdődően további intézkedésig a belföldi forgalomban szállítandó étkezési mi­nőségre válogatott burgonya métermázsánkiati legkisebb termelői árát budapesti paritásban az alábbiakban állapította meg: Nyári rózsa 6.50, Gülbafca 6.—, Őszi rózsa 5.30, Ella 4.65. Krüger 4.—, Wohltmann 4.— pengő. A felso­rolt árakból Budapesttől 250 kilométernél mefcz- szebbe fekvő állomásokról érkező szállítmá­nyoknál kizárólag a 16/C. kocsiosztály fuvar­díja, 250 kilométernél közelebb fekvő állomá­soknál pedig ^kizárólag a 16/C. kocsiosztály fu­vardíja vonható le. Más címen (kövezetvám, mérlegdíj) levonás nem eszközölhető. Budapes­ten kívül más külföldi rendeltetésű állomásra szállítandó burgonyáit legkisebb termelői ára úgy számítandó ki, mintha azok is budapesti rendeltetésre vásároltatnának. Egy-egy község­ben ezek szerint minden belföldi rendeltetésű burgonyáért ugyanazt a legkisebb termelői árat átéli fizetni. Bank értesítése szerint a prágai cseh­szlovák pénzügyminisztérium a bejelen­tési határidőt 1938 december 31-ig meg­hosszabbította és a kért Űrlapokat meg­küldte. Közelebbi felvilágosítást, válasz­bélyeg melléklése esetén a pozsonyi Ma­gyar Jogvédő Iroda, Hlinka-tér 12. nyújt. (—) A Felvidék búzaminőségei. A többter- mclési irányzat az utóbbi két gazdasági év alatt jelentőségéből sokat veszített és különö­sen a pozsonyi kirendeltség szorgalmazása folytán a Felvidékén is kezdték áttérni a mi­nőségi termelésre. A Csallóközben inkább a bánkúti újabb fajtaféleségek, a dombos vidé­keken a Székács és más magyarországi neme­sített törzsek terjedtek el. A m. kir, Gabona- és Lisztkísérleti Állomás meg fogja vizsgálni az idei termést és a minták alapján fogja meg­adni véleményét a továbbiakra nézve. (—) Közel 25 ezerrel emelkedett a cseh­szlovákiai munkanélküliek száma. Prágából jelentik: A népjóléti minisztérium hivatalos közlése szerint a munkanélküliek száma Csehszlovákiában 1938 november végén 102.232 volt; október végén 77.331 munkanélküli sze­repéit a nyilvántartóban. Hazai-likőr-, Rum- ésSzeszáruavárRf. Tavasszal kezdik meg a Prágát Técsővel össze­kötő gépkocsi távút építését Prága, december 9. A Prágát a kárpátaljai Técsővel összekötő állami gépkocsi-távút építkezései a jövő év április elején kezdőd­nek meg. Az útvonal Brünnön, Zsolnán és Eperjesen át vezet majd. A szorosan vett útépítéshez 00.000 munkásra lesz szükség, erdőirtásra, cementgyártásra, kőbányászásra további 40.000 munkásra. Előkészületek tör­ténnek Kelet-Szlovákia vasúti összeköttetésé­nek újjáépítésére is. Az elveszett kassai góc­pontot az eperjesi pályaudvar kibővítésével akarják pótolni, ahol 32 fővágányon és több mellékvágányon bonyolódnék le a forgalom. Az új vasútvonal Kisszeben, Kapin, Yarannón, Őrmezőn keresztül létesítené az új összekötte­tést Eperjes és Mezőlaborc között. (—) A cipész-kisiparosok Bata letelepedése ellen. A cipész-kisiparosok már több ízhen tiltakoztak Bata magyarországi letelepedése ellen. Ez ügyben a parlamentben interpellá­ciót is jegyeztek be. A cipész-kisiparosok el­határozták, hogy „Harmincötezer kisiparos segélykiáltása“ címen, memorandumot jut­tatnak el az illetékesekhez. A memorandumot elküldték a kormány és a törvényhozás ösz- szes tagjainak és a napokban külön küldött­ség viszi azt vitéz Imrédy Béla miniszter- elnökhöz, Kunder Antal iparügyi miniszter­hez és Laky Dezső árkormánybiztoshoz. Fontos határozatokat hozott a TÉBE felvidéki bizottsága Budapest, december 9. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) felvidéki bi­zottsága Nyulászy János igazgató elnöklete alatt a közelmúltban alakult bizottság összes tagjainak, részvételé vei szakértekczletet tartott ma délelőtt s azon nagyfontosságú határoza­tokat hoztak a felvidéki pénzintézetek bonyo­lult vlsszleszámitolási, valamint a pengőátszá­mításnak a könyvelésben és a mérlegfelállítás­ban való alkalmazása kérdéseiben. A szakérte­kezleten a Magyar Nemzeti Bank Is képvisel­tette magát. Az értekezleten hozott határoza­tokat a TÉBE körlevélben fogja közölni tag­jaival. Budapesti értéktőzsde: zárva A mai értéktőzsde barátságos hangulatban indult. A kontremin fedezett s a befutott vé­teli megbízások folytán az árfolyamok javul­tak. A tőzsdeidő későbbi folyamán a uyere­ménybiztosító eladások folytán a árfolyamnye­reség nagyrésze lemorzsolódott, de a tőzsde ennek ellenére barátságos hangulatban zárt. Bauxit 6, Kőzsén 4.5, Cukor 2.5, Pamut, Kohó 2, Kima 1.75, Urikányi 1.50, Fegyver, Tröszt 1.25, Vasútforgalmi 1 pengővel drágult. Zár óár folyamok: Nemzeti Bank 165.—, Bauxit 186.5, Beoesini 13.—, Borsodi szén 9.6, Cementia 88.—, Kohó 22.25, Aszfalt 6.85, Kőszén 283.5, Nagybátonyl 41.—, Salgó 29.6, Urikányi 86.25, Fegyver 41.—, Ganz 18.—, Acél 24.75, Győri »a- gón 35.—, Kima 72.25, Nasiei 56.25, Duna-Szúva 5.—, Levante 0.2, Nova 12.9, Tröszt 55.5, Állam­vasút 7.5, Délcukor 68.—, Magyar cukor 78.—, Pamutipar 30—, -Vasuti forg. 17.25, Telefon 8.8. Budapesti gabonatőzsde: barátságos A készárupiac forgalma ma sem élénkült meg. A kereslet tartózkodó. Búzában a forga­lom az előző napi szűk keretek között moz­gott. Kozsban áru alig volt a piacon, mindösz- sze 300 q rozs kelt el a készárupiacon, A fel­vidéki sörárpakínálat napról-napra élénkebb. Ma 2000 q cserélt gazdát a szerdainál 20—80 fillérrel olcsóbb áron. A tiszai búza, rozs és ten­geri 5 fillérrel olcsóbbodott, a zab pedig 10 fil­lérrel. A kukoricakínálat élénk, az árak tar­tottak. A határidőpiacon az irányzat nyitáskor tartott, később ellanyhult. A májusi rozs 3, a márciusi 8 fillérrel lett olcsóbb. A májusi ku­korica a felvidéki kínálat folytán 8 fillérrel olcsóbbodott. Roes márciusra: 15.11, 15.15. zár­lat 15.03—15.05, májusra: 15.27, zárlat 15.24— 15.26. Tengeri májusra: 15.25—15.12, zárlat 15.17 15.18. Hivatalos jegyzések és kötések; Búza; tisza- vidéki 77 kg-os 20.05- 20,20, 78 kg-os 20,25- 20.40 79 kg-os 20.45—2060, 80 kg-os 20.55—20.70, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 19.95—2010. 78 kg-os 20.15—20.30, 79 kg-os 20.35 —20.50 80 kg-os 20.45—20 60 fejérnmgyei 77 kg-os 30.05—20 20. 78 kg-os 20 25—20 40. 79 kg-os 20.45 —20 60 80 kg-os 20.58—2070. fíozs; pest vidéki 14.10—14.20, más származású 1425—14.35. Takar­mányárpa: elsőrendű 17.50-—17.80 közénminő- sém'i 16 90—17 20. Sdrdrpát kiváló ‘’0 23—20.75. príma 19 25—19.75 sörárpa 18.50—19.00. Zab: el­sőrendű 19 00—19 1 5 kÖ7,óTrminőséirii 18.90—19 00. Kukorica: tiszántúli 13.00—13 10 pervéh áll. 13.00—1310 őrlemények: korpa 12,70—12 90. 8-as liszt 15 80—96 00 Ttozs 150 o pestvidéki 1415 950 q 1410 budapesti paritásban. Kukorica: 150 o tiszevtdáki 13 13t/t— 150 q 1310 150 o W-olrmknn át 13 05. 150 o Szelünkön át 130714 budapesti paritásban. Árpa: 600 q felvidéki ?fl_. 300 0 feiv'déki 10 85. ISO q felvidéki 20 25 200 o felvidéki -20 —, 300 a 20.35 150 q 19.25. 300 n 19 50 bndanestj paritásban. TMcerna: Irt q febérbárpés 310— 10 a 190—. 9 q 240— Buda­pest. 5 u 210 Kaposvár. 19 q 215—- Budapest. 2*4 q 210 — állomás 24 0 2.55— Léva. Lépő re: 1°0 q m'utn sseriut 101.— Budaupst. 11 q 80—. áOnmás 8 q 98.— Budapest. Vikf áriaborsó: 100 o 20 50 Budapest. Szöszösbilkköny: 50 q 35.— Budapest, Budapest* &£/ ForgácVu, §fb. lel, 291—342 Sajót fözj&éipől szállít mindenfajta ayümölcyfiálifikát. — Likőre, rum- és 'bor párlátgy ármányai legkhrqlóbbak. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuták: Angol font 15.90—16.10, Belga 57.35—57.95, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán korona 70.95—T1.75, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 dináros címletek kivételével), USA dollár 340.40— 344.40, Kanadai dollár 332—337, Francia frank 8.90— 9.10, Holland írt. 185.15—187.15. Lengyel *1. 60.-61.40. Leu 2.40—3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90— 17.90 (az 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Német márka —.—, Norvég kor. 79.20—80.80, Svájci frank 77.05—77.95, Svéd korona 81.95—82.85. Külföldi kifizetések: Amsterdam 185.55—t 187.15, Athén 3.025—3.055, Belgrad, 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.53—57.97, Bu­karest 3.41—3.44, Kopenliága 71.175—71.775, London 15.935—16.085, Milánó 17.66—17.8864, New-Yórk 341.80—344.40, Oslo 80.10—80.80. Pá­rizs 8.97—9.07, Prága 11.79—1.93,. Szófia 4.11­4.15, Stockholm 82.15—82.85, Varsó 64.—64.50, Zürich 77.25—77.95, Isztanbul 268-271. Zürichi árfolyamok Zürich, december 9. (Záróárfolyamok.) Pás rizs 11.62)4, London 20.63, New-York 442.—* Brüsszel 74,45, Milánó 23.23, Amszterdam 240.35, Berlin 177.37, Szófia 5.40, Prága 15.10, Varsó 82.87, Belgrad 10.—, Athén 3.95, Buka­rest 3.25. A budapesti lisztárjegyzöbizottság árjegy­zései (az 1938. év. gabonából készült őrlemé­nyek) : búzaliszt: dara 37.50—38.75, Ogg 36.50—i 87.75, Og 36.50—37.75, Of 36.50—37.75, 2gg 35.50 —36.75, 2g 35.50—36.75, 2f 35.50—36.76, 4-es 34— 35, 5-ös 32.50—33.50, 6-os 29—30.50, 7-es 20.75—* 22.50; rozsliszt 0-ás 29—30, 01-es 26.25—27.25» 1-es 21.50-22.50, 2-es 19-21. Sertésvíísár A pénteki ferencvárosi sertésvásárra 3629 da­rab sertést hajtottak fel és 15 süldőt. Az állo­mányból 1044 darab angol hússertés volt. Aa irányzat nagyon lanyha. Arak; I. szedett 94— 98, kivételesen 100, II. 90—93, silány 84—88, öregsertés I. 90—92, II. 84—88, angol t őkísér­tés 94—98, angol sonkasertés. I. 90—96, kivéte­lesen 98, süldő 94, exportzsír márkázott X5Q fillér kg-ként. Húsvásár Készlet: nagymarha 10 (elkelt 10), növendék 1 (1), borjú 597 (597), juh 85 (65), bárány 35 (26), lehúzott félsertés 426 (426), szalonnás 487 (487). süldő 272 (272), malac 251 (251). — Arak! csontozni való marha 40—82, növendék 49, borjú bőrben I. 130—140, II. 90—134, juh le- bőröíött II. 40—60. bárány bőrben 100—120, le­húzott félsertés 120—144, szalonnás 124—134, süldő 120—138, malac 120—170, sertészsír 100— 110 fillér kg-ként. A vásár irányzata közepes volt. , Magpiac Köles fehér 18—22, vörös 16.50—17, egyéb! 16—16.50, káposztarepce 23.50—23.75, tökmag nagyszemű 28—30, kisszeinű 25—26, olaj do­hos 22—23, kék mák 132—136. borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált IS —19, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, kö­zépszemű sterilizált 22—27, kisszeinű sterili­zált 20—22, fehér szokványbab dunai 25.50—i 26, dunántúli 24.50—25, felsőmagyarországi 24.50—25, gömbölyű fürjbab 27—28, hosszú íürjbab 26—27, barnabab 27—27.50, lucerna- mag, nyers arankás 205—250, fehérbárcás (20 q-nál nál több) 305—310, lóheremag, nyers arankás 85—100, fehérbárcás (20 q-nál több) ISO—135, bükköny tavaszi 16.50—17.50, szöszös 34—35, csilagfürt, fehér lapos 11—1.50, szárí­tott répaszelet 8.50—10. ►' Á budapesti vásárcsarnokok kiskeres­kedelmi árai Marhahús: rostélyos, felsál kg. 160—240, le­veshús: comb 280—320, vésés 180—240. Juhhús: hátulja 140—160. eleje 100—140. Sertéshús: ka­raj 190—240, tarja, .comb, lapocka 166—200, ol­dalas 148—180, szalonna, zsírnak való 144—i 160, háj 160—172, zsír 60—170. Élőbaromfi: csirke drb. 100—260, tyúk 220—350. Tisztított baromfi; tyúk 130—180, csirke 150—260, lúd, hízott 120—160, kacsa 120—160. Tojás: drb. 11 —12, kilója 190—210, főző és apró drb. 8—10, kilója 180—190. Halak; élöponty 120—180, je­gelt 100—140. Tej literje 30, tejfel 100—120, teavaj 320—340 pasztőrözött 340—360, tehén­túró, sovány 60—80. Kenyér: fehér 42 —46, fél­fehér 34—38, félbarna 32—36, barna 20—22. Szárazfözelék: bah 36—52 borsó 40—45, len­cse 44—96. Zöldségféléki burgonya Gülbaba 10—12. nyári rózsa 11—14, őszi 10—11, Ella 8—10, kifli 18—24, vöröshagyma 14—16, fok­hagyma 24—40, fejeskáposzta 6—10, kel 10— 16, savanyúkáposna 24—30, vegyes zöldség 16—20, kalarábé 12—20, sóska 40—68, paraj 20—28, tök 16—24, karfiol 16—32, sütőtök 10— 14. Gyümölcs: alma 60—140- közönséges 48—i 76, körte, nemes 80—160, narancs 70—120, szőlő, kötözött 60—140, gesztenye 60—100, man­darin 96—130. A forgalom lanyha. Molnárgyűlés Érsekujvárott Budapest, december 9. Az ógyallai, párkányi, érsekújvári és verebélyi járások volt molnár- szakipartársulata 'Gergely Sándor malomtulaj­donos elnökletével és Kárpát Ede titkár elő­adásával december 11-én, délelőtt 9 órakor, Érsekuj­várott, a Grand-kávéházban közgyűlést tart. A meghívóban jelzik, hogy a visszacsatolt részek molnárai teljesen tájékozatlanok az őket érdekli helyzetről és ezt sürgősen pótol- niok kell. A közgyűlésen megválasztják az el­nököt és a tisztikart, eldöntik a szakipartár­sulat székhelyét, a titkár jelentést tesz az anyagi helyzetről a m. kir. iparügyi miniszté­rium útmutatásai alapján, a Molnárok Lapja munkatársa felvilágosító előadást tart, meg­tárgyalják az 1937—38. évi tagdíjak behajtását, megállapítják a titkár fizetését és letárgyalják az esetleges indítványokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom