Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-10 / 29. szám

8 TEWmflu 1938 DECEMBER 1». SZOMBAT Olaszellenes zavargások Franciaországban ás a gyarmatokon, ellentüntetések Olaszországban Á tuniszi olasz főkonzul tiltakozására a francia hatóságok megerősítették a karhatalmat Bonnet az olasz követelésekről tárgyalt az angol nagykövettel Bonnet külügyminiszter csütörtökön hosszú megbeszélést folytatott az angol nagykövettel. A Matin jelentése szerint a külügyminiszter és az angol nagy­követ az Észak-Afrikára irányuló olasz követelésekről tárgyalt. Emellett Bonnet külügyminiszter közölte Phipps angol nagykövettel, hogy Paris­ban jó benyomást keltett Malcolm Mac­Donald gyarmatügyi miniszter képviselő- házi beszéde, amelyből kitűnik, bogy a gyarmatok kérdésében a franca és angol álláspont teljesen fedi egymást. Rónia, december 9. A lapok közük a szerdai tüntetéseket a tuniszi olasz kö­vetség ellen és kiemelik többek között, hogy az olasz főkonzul felszólította a követség megvédésére siető olaszokat, őrizzék meg hidegvérüket. A főkonzul kijelentette, hogy tilta­kozó lépéssel értesíti a francia hely­tartót arról, ha nem szűnnek meg az olaszellenes erőszakosságok, a. tuni­szi olaszok jogos önvédelemhez fog­nak nyúlni. A Messaggero tuniszi jelentése szerint az olasz tiltakozó lépés eredménye­képpen a francia hatóságok megerő­sítették a rendőrséget és a katonai csapatokat és lezárták az olasz fő- konzulátushoz vezető útvonalakat. A konzulátus előtt azóta nem történt ■Rendzavarás. Ezzel szemben még előfor­dult, hogy egyes olaszokat bántalmaztak. Paris, december 9. Az olaszellenes tün­tetések szünet nélkül folynak Franciaor­szágban és az 'észak-afrikai' francia gyar­matokon Tuniszban sorozatos verekedések vol­tak a franciák és az olaszok között, úgyhogy többszáz olasz az olasz fő- konzulátus épületébe volt kénytelen menekülni. A főkonzulátus előtt egyideig rendkí­vül feszült volt a helyzet. A francia tün­tető kőzáporral ostromolták az épületet; majd tintásüvegeket dobáltak a föld­szinti és elsőemeleti ablakokba. Az ösz- szes ablaküvegek betörtek. Az olasz fő- konzul telefonon kért segítséget a rendőrfőnökségtől, a kiküldött rendőri készültség azonban elkésett. A francia tüntetők a főkonzulátus falát francia nemzeti színekkel mázolták be. A tuniszi olasz főkonznl felszólította a tuniszi ola­szokat, hogy tanúsítsanak hidegvért, de legyenek elkészülve arra is,’ hogyha francia részről nem kapnak védel­met, akkor az önvédelem eszközéhez kell" folyamodniok. Ugyancsak szerdán este Toulonseban és Strassburgban' is olaszellenes tünteté­sek voltak. A párisi diákság csütörtök délben szin­tén nagyarányú tüntetést rendezett, amelyben több mint ötezer diák vett részt. Az egész párisi diáknegyed, a híres Quartier latin kivonult az utcára s a Sorbonne irányából jövet bejárta a kör­nyékbeli kerületeket A diákcsoportok élén táblákat vittek a következő felírás­sal: „Tunisz és Korzika francia volt és az is marad“. Bombavetö repülő­gépek Tunisz felett Páris, december 9. Pénteken hajnalban katonai csapatmegerősítések érkeztek Algírból Tuniszba, hogy helyreállítsák a rendet és nyugalmat. Már csütörtökön tizennégy francia bombavetőgép je­lent meg Tunisz fölött, hogy megfé­lemlítse a tüntetőket anélkül azonban, hogy ez a megfélemlí­tés sikerült volna. A csütörtöki tünteté­sek az éjszakába is belenyúltak s esak pénteken hajnalban csendesedett el a város. A párisi lapok jelentése szerint a tuniszi olaszok egész éjszaka tün­tettek Tunisz és Korzika elcsatolása mellett, amire a francia és a benszü- lött lakosság . elieiitiintetésekkel vá­laszolt. A tüntetők megfékezésére lo­vasságot kellett kivezényelni. Pénteken reggel a városban valamivel nyugodtabb volt a hangulat, de attól tartanak, hogy a tüntetések és összetűző sek megismétlődnek. Az olasz ifjúság ellentüntetései Roma, december 9. Egész Olaszország­ból mindenfelől újabb tüntetésekről érke­zik hír, válaszképpen a tuniszi és korzi­kai olaszellenós megmozdulásokra. Ilyen tüntetés volt Zárában, Trieszt­ben, Velencében, Firenzében, Cata­Páris, december 9. Tegnap délután négy órakor több mint négyhónapos szü­net után megkezdődött a kamara új ülés­szaka. A kormány és a képviselőház majdnem valamennyi tagja eljött a meg­nyitó ülésre s a karzatok és páholyok is zsúfolásig megteltek. Az első ülésen mindenekelőtt a szünet alatt beterjesztett ötven interpelláció sorsáról döntöttek és Daladier miniszterelnök kérésére úgy határoztak, hogy egyelőre csak a kormány általános politikájára vo­natkozó tizennyolc interpellációt vi­tatják meg. A vita első szónoka Fernand-Laurent jobboldali képviselő volt, aki megsemmisítő kritikával illette a népfront politikáját, majd bejelen­tette, hogy a francia jobboldal haj­landó támogatni a Daladier-kor- mányt, feltéve, hogy a kormány fenn­tartás nélkül nemzeti és különösen nemzetvédelmi politikát folytat. Chateau középpárti képviselő főleg a kormány külpolitikájával foglalkozott, amelyet minden tekintetben helyeselt. Daladier megmentette Münchenben a bé­két, most pedig Németországgal is ki­egyezett. Dommange jobboldali képviselő a marxista pártokat ostorozta és a kom­munista párt- feloszlatását követelte. Duclos kommunista képviselő tiltakozott az ellen, hogy a múlt minden hibájáért a kommunista, pártot tegyék felelőssé. Reynaud besxédle Franciaország gazda­sági íalpraállásáról A kamara péntek délelőtti ülését Paul Reynaud pénzügyminiszter közel másfél- órás beszéde töltötte ki. Reynaud védel­mébe vette a kormány pénzügyi és szo­ciális szükségrendeleteit a baloldalról el­hangzott támadások ellen. Reynaud be­szédének alapgondolata az a megállapí­tás volt, hogy a pénzügyi és gazdasági talpraállás sikere a nemzeti újjászületéstől függ. Reynaud utalt arra, hogy az ipari, ter­melés Franciaországban az utolsó hét év alatt, huszonöt százalékkal csökkent, ■ugyanakkor, amikor Németországban harminc százalékkal emelkedett. A gazdasági és pénzügyi talpraállí- tásnak abból kell kiindulnia, — foly­tatta Reynaud pénzügyminiszter — hogyan lehetne megakadályozni a iiiában és másutt. Azokban a városokban, ahol francia konzulátus van, mindenütt erős rendőri készültség akadályozta meg, hogy a tün­tetők az épület közelébe jussanak. Többszáz egyetemi hallgató tünte­tett pénteken délelőtt Róma utcáin a franciák olaszellenes támadásai miatt. A tüntetők bejárták a város fő útvona­lait és fasiszta dalokat énekeltek. Elő­ször a fasiszta székház elé vonultak, majd a francia követség elé akartak menni, ott azonban rendőrkordon várta már őket, mire rendben elvonultak. tőkemenekülést és visszahozni az or­szágba a külföldre menekült tőkét. A közelmúltban életbeléptetett pénzügyi rendszabályok ebből a szempontból már is eredményesnek bizonyultak s nem­csak a külföldre menekült tőke áramlik most már vissza az országba, hanem le­hetővé vált a hivatalos bankkamatláb többszörös leszállítása is. A pénzügyi és gazdasági szanálással egyidejűleg gon­doskodni kell a nemzetvédelem fokozá­sáról, vagyis minél nagyobbarányú fegyverkezésekről is. A Tomboló vi&aroK a délutáni ülésen A kamara délutáni ülése, amelynek fői szónoka Daladier miniszterelnök volt; fél ötkor kezdődött, zsúfolt padsorok és karzatok előtt. Elsőnek Wal deck-Roebfet kommunista képviselő beszélt, aki élesen támadta a kormányt. Oberkirch szélső- jobboldali elszászi képviselő emelkedett szólásra. Amikor Oberkirch azt mái- dotta, hogy a Németországban szerzett tapasztalatok után maga is az irányított gazdálkodás híve lett. olyan elemi erővel tört ki a vihar a szélsőbaloldalon, hogy Daladier mi­niszterelnöknek is közbe kellett lépnie. A miniszterelnök emlékeztette a zajongó képviselőket arra, hogy Oberkirch már a világháború előtt is a francia érdekeket képviselte Elszászban, joga van tehát arra, hogy beszéde meghallgatását kérje a kamarától. A zaj ennek ellenére sem csillapodott. Oberkirch alig tudta befe­jezni beszédét, amelyben arra a végső következtetésre jutott, hogy Németországnak és Franciaország­nak közeledniük kell egymáshoz. A viharos jelenetek később is folyta­tódtak, amikor Péri kommunista kép­viselő beszélt és hevesen támadta a kor­mány külpolitikáját. A jobboldali kép­viselők Sztálin ügynökének nevezték Perit és azt kiáltozták feléje, hogy be­széljen inkább az oroszországi és spa­nyolországi állapotokról. Ezután Daladier miniszterelnök mon­dott hatalmas beszedet. Mindenekelőtt beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány az általános szrájk letörésére foganatosított, majd ismer­tette a kormány külpolitikai és pénzügy­politikai vonalvezetését. Daladier nagy beszédet mondott a francia kamarában izgalmas összetűzések és heves viharok az ülésen Országzászlóavatás a magyar-szlovák testvériség jegyében Vérebéin, december 9. Lélekemelő ünnepség keretében avatták íel a csaknem egészen ol- sí.lovákosított Verebélyen az országzászlót. Az országzászlót előbb a római katolikus, majd a református templomban avatták fel, magasan szárnyaló beszédek mellett. Az elhangzott be­szédek sorából kiemelkedett a járásparancs­nok beszéde, amely kihangsúlyozta, hogy min­den törekvése arra irányul, hogy a járásban a magyar és szlovák lakosság együttműködé­sét a közös haza iránti mélységes ragaszkodás megerősítse és fokozza. Ezeket a szavakat az egybegyűlt szlovákok nagy tetszéssel fogadták, A verebélyi országzászlóavatás egyik bizonyí­téka volt annak, bogy a felszabadult területe­ken a magyar és szlovák testvériség a jövő munkája érdekében örvengdetesen kialakul. Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága. 72.993/1938. F. szám. Pályázat. A magyar királyi államvasutak igaz­gatósága a visszacsatolt felvidéki terü­letek vasúti vonalainak átvételével kap­csolatban négy középiskolát végzett if­jak felvételére pályázatot hirdet. E felvételre kizárólag csak a vissza­csatolt területen községi illetőséggel bíró olyan nÖtien férfiak pályázhatnak, akik a 25. életévüket a pályázati határ­idő lejártáig még nem töltötték be és legalábbis valamely középiskola négy osztályát végezték. A sajátkezűleg írt és 2 pengős okmány­bélyeggel ellátott kérvényt a magyar királyi államvasutak budapesti, mis­kolci, vagy debreceni üzletvezetőségéhez kell címezni és beküldeni. A bélyeg nél­küli mellékletek 30 filléres okmánybé­lyeggel látandók el. Aki kérvényéhez szegénységi bizonyítványt hsától, annak a kérvényre és mellékleteire okmány- bélyeget tennie nem kell. A kérvényhez a következő okmányo­kat kell csatolni: 1. Születési anyakönyvi kivonatot (ke­resztlevél nem elég). 2. A középiskola IV. osztályának sike­res elvégzését igazoló iskolai bizonyít­ványt. j * 3. A visszacsatolt területen lévő köz?' ségi illetőséget igazoló bizonyítványt. 4. A folyamodó feddhetetlen előéletét és nőtlenségéti igazoló hatósági igazol­ványt. 5. ;A folyamodó édesatyjának jelen­legi, vagy ha már nem élne, a volt fog­lalkozását igazoló iratot. f\6. A folyamodó esetleges korábbi fog­ja ÍJicfeását igazoló iratokat, amelyek igazolják, hogy a folyamodó iskolai ta- nuliúányainak bevégzése :öta eltelt egész időt hol és mivel töltötte. 7. Folyamodónak egy külön félív pa­pírra felragasztott és sajátkezűleg ol­vashatóan aláírt arcképét. A folyamodók közül azoknak, akiknek lekóhelyén nincs* vasúti állomás, a fo­lyamodványban meg kell említeniök azt a vasúti állomást, mely lakóhelyükhöz legközelebb esik. A kellően fel nem szerelt, továbbá nem sajátkezűleg írt, vagy gépírásos kérvények nem tárgyaltatnak. A kérvények beadási határideje 1938 évi december hó 20-ika. A pályázók sorából kiválasztott folya­modókat a vasúti szolgálatra való testi alkalmasságuk megállapítása végett or­vosi vizsgálatra fogjuk berendelni. A felvételre kijelölteket egyelőre a MÁV törzshálózatán ezidőszerint ér­vényben levő órabérrel órabéres minő­ségben fogjuk az ország különböző he­lyein fekvő állomásokra helyezni és gyakorlati kiképzésük végett a végre­hajtó forgalmi szolgálathoz beosztani. A gyakorlati kiképzés után az előírt szakvizsgákat tartoznak letenni. A fel­vett folyamodók véglegesítésre, illetve kinevezésre csak a szakvizsgák letétele után tarthatnak számot. M. Kir. Államvasutak Igazgatósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom