Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-10 / 29. szám
6 ^newimevi 1938 DECEMBER U. SZOMBAT POZSONY A MA TÜKRÉBEN Szlovákia székesfővárosa a megrázkódtatások aléltságában 15—20 százalékos drágulás a kereskedelemben döntés után — A hangossá vált suttogó Pozsony a bécsi Pozsony, december 9. (A Felvidéki Ma- %í!jar Hírlap pozsonyi munkatársától-) Pozsony kormány-székhely lett. Minden felkészültség-, minden nagyobbarányú berendezkedés nélkül egy önálló, autóddal ország kormanyszékvárosa lett abból a Pozsonyból, amelyet húsz éven át la esehszlovákizmus egyik végvárául akartak kiépíteni, de az építés csak technikai teljesítmény, gazdasági beruházás és külső átfestés volt, a lényeg, a város Jelke, ha megtépázottan és megkínzottan 5s, a régi maradt. Ez a pozsonyi lelkiség hagyta, hogy épüljenek a paloták, terjedjen az utcákat (nyitó és tereket kikerekítő határ, ráaggassák a városra a nagyváros sok talmi díszét, nagyképüsködve kotyvasszák ösz- sze gyors fórra lón az áj metropolist, de nem vett magára semmit abból a szellemből, amit. a cseh „civilizátor“ belé akart sznggerálni. Pozsony Pozsony maradt s a modern 'építészeti machinációk nem törpítették el és nem tüntették el a történelemnek évszázados emlékeit, szépségeit s nem kezdték ki a történelmi múlt kövekben és emberi lelkekben rögzített szellemék Pozsony Pozsony maradt s ha el is bzöiilötte a cseh „beamter"-sereg, ha rá is eőbilefcüdt & prágai gazdasági expanzió min .Irinnen súlya, a pozsonyi magyar és a po asonyi német, az őslakosság továbbélt és nem tudták lelkét letépni a város jellegéről: leikéről. így. találta Pozsonyt a bécsi döntés, pozsonyi akaratmegnyilatkozásra felké fezül ten állt a magyarság és a német eég és talán sohasem volt nagyobb, mélyebb és kínosabb történelmi fájdalom, mint akkor, mikor a pozsonyiak megtudták, hogy a történelem új parancsa az akaratuk ellen döntött. Egy város lelke sírt azon az éjszakán és hulló könnyei nyomán nem enyhült a fájdalom... Hogyan fest a mai Pozsony? rA bécsi döntés utáni Pozsony, az új szlovák politika? forradalmi centruma lett. Forr, kavarog és zavarog- minden ebben a .városban és a régi pozsonyi lélekbe töviseket tűzdeltek. Hogy az a kivételes jogi helyzet, amit Pozsony magyar törté- tieliui, kulturális és gazdasági múltja miatt szabtak meg a bécsi döntőbírák a Város számára, mint fest a mai helyzetben, mint nem lett megvalósítva, erről több cikkünkben és külön fogunk majd beszámolni. Most maradjunk csak a külső, a város felülszámlázható jelenségeknél és csak ezekről adjunk számot. Az új rezsim kettészakította — legalább látszólag — a pozsonyi őslakosságot !A mindig- magyarbarát és a magyarokkal közös sorsot kereső pozsonyi németség a szudétanémet befolyás alá került és ez a befolyás hatalmas nyomással szervezi meg a pozsonyi németséget. A szlovák-német külpolitikai kapcsolatok Pozsonyban a kormány és a németek közötti szoros együttműködést teremtették meg s zna Pozsonyban a Hlinka-képek mellett ott a német Führer arcképe, szabad a német „Heil Hitler“ köszöntés, a kampós- kereszt viselése a a béeei és berlini sajtó dominálja az utcát és a kávéházakat, Ez az új rezsim vebemejas erővel for- ifolt a csehek, magyarok és zsidók ellen. A csehek és zsidók ellen nyíltan folyik a harc, a magyarok felé szép szavakba és ígéretekbe burkoltan irányul a koncentrikus küzdelem. Az új rezsim új szelleme esti tüntetéseket váltott ki és ma többszáz zsidó és cseh üzlet kirakatai állnak bedeszkázottan s az üvegkár meghaladja az egymillió csehszlovák koronát. A kirakatok beüvegezése nehezen megy. Az üveget Németországból kellene megrendelni, de erre a célra egyelőre nem ad devizát a nemzeti bank. Üres üzletek — emelkedő árak Ezek a tüntetések, a kiutasítások és egy rendes és tervszerű gazdasági kialakulásnak mindén hiánya, a Csallóköz, Ligetfalu és Dévény elvesztése és a körülmény, hogy Pozsonyban a suttogó propaganda hangosan hirdeti, hogy Hitler a szudétanémeteknek járó 15 milliárdos jóvátétel és a nemzeti bank aranykészletére támasztott harmadrésznyi igény fejében zálogba veszi Pozsonyt, Pilzent és Brünnt, azt eredményezték, hogy a kereskedelem megbénultan áll. A valamikor bécsi ízlés és elegancia jegyében készült belvárosi kirakatok most úgy festenek, mint egy kis vidéki város üzleteié. Nincs vásárló — nincs áru. Harisnyát alig kapni, a textilneműek ára IS—20 százalékkal emelkedett. A gazdasági izoláltság a piacon és a magántársaságokban erősen érezhető. Kevés a tej, még kevesebb a vaj és túró. A tojás ára 40 fillérről 90 fillérre emelkedett, a zsír ára 10 koronáról 16-ra ment fel és a hús ára 20—30 korona körül mozog. A baromfi jóformán teljesen eltűnt. Azelőtt 10 korona volt a csallóközi kukoricával hizlalt liba kilója, ma 18 korona a morvaországi, állítólag tejjel hizlalt, de keményhúsú liba. Hiányzik a fehér- húsú magyar sertés, ami az erősen fejlett hentesiparban érezteti hatását. A hentesáru ára is megy fel, a kis szafa- ládé 50 fillérről 60 fiiérre ugrott. Vannak üzletek és üzemek, ahol katasztrofális a pangás és üzlettelenség. Megszűnt a pozsonyi terménytőzsde és kiürült az a kávéház, ahol a tőzsdések és az emigránsok tanyáztak Csak a szállítók keresnek és vannak nagyon elfoglalva. Ez az esztendő soha sem sejtett konjunktúrát jelent számukra. Márciusban Bécsből menekültek Pozsonyba a zsidók, májusban a szudétanémet területről kezdtek ide hureolkodni, szeptemberben nekiiramodtak a csehek, a zsidók, októberben kezdtek elpárologni az emigránsok, a szocialista nagyságok, most jönnek az. új rezsim emberéi és mennek, akiknek különböző címeken kiutasítást adnak. Valóságos népvándorlás folyik itt ebben az ájult, megrázkódtatott városban, amely akarva-nem akarva székesfőváros lett. gi. ✓✓ // így kicsit MUtäsfteU — váltotta az 51 ívoo Uékszakál, aki ftégyszec házasodott Ittyem 'ácült, — kiáltotta közbe, a tácgyalátecem egyik hallgatóba Weise Miksa 51 éves magántisztviselő ellen a budapesti királyi ügyészség háromrendbeli kettős házasság bűntette miatt emelt vádat és vonta őt felelős sógre a bűn tető törvény szék Szüts Jenő dr. elnöklésével tárgyaló tanácsa. A vád szerint Weisz, aki özvegyember volt, még 1923 júliusában újból megnősült, Rosner Esztert vette feleségül. Nem vált el tőle és tíz év múlva házasságra lépett Karsai Erzsébettel. Ez a házasságkötés 1933 július 8-áu történt a VII. kerületi anya könyvvezető előtt. Rákövetkező ötödik hónapban: dec, 6-án, a VI. kerületi anya- köny ^-vezetőségen Schultz Margitnak esküdött örök hűséget és előtte is elhallgatta, hogy már több felesége van. Csak rövid ideig élt együtt ezzel az asz- szonnyal és 1934 május 2-án Hirschler Szerént vette feleségül. Az első feleség megtudta, hogy férje újabb házasságokat kötött és feljelentette a férjét, akit le is tartóztattak. A vádirat ismertetése után a hallgatóság sorában ülő egyik* férfi félhaugon odaszólt szomszédjának: — Ilyen őrült, négyszer nősült! Nagy derültség követte a megjegyzést, az elnök azonban szigorúan rendreutasí tóttá a közbeszólót. Ezután részletesen kihallgatta a törvényszék a vádlott Weisz Miksát. — Egy kicsit bűnösnek érzem magam, — mondotta vallomásában. — Első feleségem még 1918-ban meghalt. 1923-ban Gyulafehér vár ott vettem feleségül Rosner Esztert, akivel két évig éltem együtt Gyulafehérvárról Brassóba utaztunk, de a viszony elhidegült közöttünk és 1931- ben beadtam a válópert Később áttettek a határon és közvetlenül nem érdeklődhettem a válóper eredménye iránt. Ügyvédemtől egy óv múlva azt az értesítést kaptam, hogy minden rendben van Jóhiszeműen ineguőeültem újból, de Kársát Erzsébettel csak nyolc napig tartott a házasságom. Kénytelen voltam új asszony után nézni, mert szívbeteg vagyok és szükségem van gyöngéd, ápoló asszonyi kezekre. Schultz Margitnak azt mondtam, hogy özvegy vagyok és semmi akadálya nincs a házasságnak. De vele sem voltam boldog-, két bét után elhagyott, Ezután vettem feleségül Hirschler Szerént, vele a házasság megkötése után tudattam, hogy már vaunak feleségeim. A törvényszék a bizonyító eljárás befejezése és a perbeszédek elhangzása után bűnösnek mondotta ki Weisz Miksát a vádszerinti háromrendbeli kettős házasság bűntettében és ezért hétbónapl börtönbüntetésre ítélte, amely nyomban jogerőre emelkedett. Az Astra vette át a nagybányai festőiskolát Nagybánya, december 9. Az Astra román közművelődési egyesület átvette a nagybányai festőiskolát, A festőtelepen hat nagy és két kicsi műterem van. A műtermeket eddig a város adta bérbe. Az ástra elnöke kijelentette, hogy azért vette át a román közművelődési egyesület a festőiskolát, hogy végetvessen a festőiskola válságának. Ez nem volt egyéni kezdeményezés, mert legutóbb törvényileg szabályozták a kultúrházak ápolását és ezt a feladatot Erdélyben az Astrára bízták. Ennek alapján az Astra összpontosít minden kulturális intézményt a maga hatáskörébe. Szabályrendeletet szerkesztenek, amely meghatározza a festőiskola jövőbeni működését. A művészeti részt továbbra is a művészek kezében hagyják, az Astra csupán az igazgatási részt veszi át. MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK IGAZGATÓSÁGA. 72.993/1938. F. sz. Pályázat MÁV. üzemi segélydijas felvételre. A magyar királyi államvasutak igazgatósága a visszacsatolt felvidéki területek vasúti vonalainak átvételével kapcsolatban érettségizett ifjak részére pályázatot hirdet. E felvételre kizárólag csak a visszacsatolt területen községi illetőséggel bíró olyan nőtlen férfiak pályázhatnak, akik a 25. életévüket a pályázati határidő lejártáig még nem töltötték be és középiskolai érettségi vizsgát tettek, vagy középiskolával egyenrangú más tanintézetet végeztek. A sajátkezűleg írt és 2 pengős okmány - bélyeggel ellátott kérvényt a magyar királyi államvasutak igazgatóságához (Budapest, VI., Andrássy-út 75) kell címezni, A bélyeg nélküli mellékleteket 30 filléres okmanybélyeggel kell ellátni. Aki kérvényéhez szegénységi bizonyítványt csatol, annak a kérvényre és mellékleteire okmánybélyeget tennie nejri kell. A kérvényhez a következő okmányokat' kell csatolni: Jf 1. Születési anyakönyvivonatot* (keresztlevél nem elég). JF / 2. Gimnáziumi, reáliskolái, felsőkereskedelmi iskolai érettségi bizonyíttányfc, vagy ezekkel az iskolákkal egyenrangú intézetekben)szerzett végbizonyítványt, 3. ,/Aj visszacsatolt területen levő községi illetőséget igazoló bizonyítványt. /4. Á folyáinoicló feddhetetlen előéletét és (bötlíjúségpt igazoló hatósági | bizonyít '"^Folyam odó -édesatyjanak Jelenlegi, vaáy ha már nem élne, a volt foglalkozá- igazéin iratot. __ 6. Foljwmofíó esetleges korábbi foglalozásaitigazoló iratokat. Igazolni kell altalaban, hqgy a folyamodd az érettségi bizonyítván^ keltétől a íblyamodvány beadásának napjáig eltelt agész idő alatt mivel foglalkozott., 7. Folyamodónak' pgy /külön félív papírra felragasztod és\fj#uátkezilleg olvas- hátóftn aláárft arcképét. A fölyamothjk/közül azoknak, akiknek lakóhelyén nincs vasúti állomás, a folya- mődváuybau meg kell említeniük azt a vasúti állomást, mely lakóhelyükhöz legközelebb esik. A kellően fel nem szerelt, továbbá a nem sajátkezűleg írt, vagy gépírásos kérvények nem tárgyaltainak. A kérvények beadási határideje 1938. évi december bó 20-ika. A pályázók sorából kiválasztott folyamodókat a vasúti szolgálatra való testi és szellemi alkalmasságuk megállanítása végett felvételi vizsgára fogjuk berendelni. A vizsgálatok Budapesten tartat nak meg, amelyekre az érdekeltek külön névre szóló behívóval rendeltetnek be. A vizsgálatra három (3) pengő orvosi vizsgálati díjat kell a berendeltnek magával hoznia és a Budapesten való tartózkodás költségeit sajátjából kell fedeznie. Budapestre való utazáshoz és visszaútra szabadjegyet küldünk. Az alkalmasnak talált folyamodók közül a felvételre ki.ielölteket 75.— pengő havi segélyén iaf karpaszományos üzemi segédtiszti-segélydíias minőségben fog iuk az ország különböző helyein, vidéki állomásokra felvenni és gyakorlati kiképzés végett a végrehajtó (külső) forgalmi szolgálathoz beosztani, azután pedig az előirt szakvizsgák sikeres letétele után. alkalmasság esetén a vasúti tiszt- kénző tanfolyamra berendelni. Csak ennek a tanfolvnmnak «’keres el- régzé«e knnesftj maid őket államvasúti tisztviselői kinevezésre. M, Kir. Államvasutak Igazgatósága.
