Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-01 / 22. szám

Ára: 10 fillér l évfolyam 22. szám. Budapest, 1938 december 1. Csütörtök Előfizetési ér évente 36.— P, félévre 18.-— P, negyedévre 9.— P, havonta 3.— P Egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztéség és kiadóhivatal, Budapest, VTTL, József-körút 5. Telefon, kiadóhivatal és hirde­tési osztály 1-444-00. Agyonlőtték szökés közben Codreanut és tizenhárom vasgárdista társát Az agyonlőtt foglyok között vannak Dúca miniszterelnök és Stelescu gyilkosai — Leleplezték a vasgártía újabb nagyszabású terrorakciólát Codreanu és tizenhárom társa agyonlövésével Ro­mánia ismét az európai érdeklődés elő­terébe került. Az elmúlt napokban kü­lönben is sokat beszéltek a balkáni or­szágról, egyrészt Károly király nyu­gati utazása, másrészt a romániai poli­tikai merényletek feltűnő elszaporodása miatt. Károly király György angol ki­rályt ment meglátogatni, de visszaté­rőben megállt Párizsban és Berchtes- gadenben, s általában e harmadik láto­gatásnak tulajdonították a legnagyobb jelentőséget európaszerte. Az eredeti elképzelés szerint a király „segítséget és anyagi támogatást kért Londontól a növekvő német terjeszkedés ellen.” Ez a nézet bizonyára legenda lesz: Ang­liának, s méginkább Franciaországnak ma sem kedve, sem pénze nincs közép­európai államokat Németország ellen támogatni. Pénze akkor sem volt, ami­kor kedve lett volna, de Csehszlovákia összeomlása után a kedv is elmúlt. Po­zitív eredményt a három látogatás kö­zül tényleg csak Berchtesgaden hozott, amennyiben új s az eddiginél mindkét félre sokkal kedvezőbb — sokkal szoro­sabb — kereskedelmi szerződés kelet­kezett, amely egyrészt hatványozott mértékben helyezi el a román mező- gazdasági fölösleget Németországban, másrészt megnyitja a kapukat Német­ország számára az eddig elsősorban angol érdekeket támogató román petro­leum felé. Károly király sürgősen rendezni kí­vánta Németország és Románia viszo­nyát, s gazdasági áldozatoktól sem riadt vissza az ügy érdekében. Két ok miatt. Először aggódott a csehszlovák összeomlás következményeitől, másod­szor nyugtalanította a romániai vas­gárda terrorista tevékenységének fel- ujulása. A csehszlovák ellenállás meg­törésével Németország útja szabad lett a kisantant államok felé. Románia, éppen Csehszlovákia példáján okulva, belátta, hogy a középeurópai államok sokkal többet remélhetnek a Berlinnel való megegyezéstől, mint az ellenállás­tól: még Csehszlovákiát is az mentette meg a végleges összeomlástól, hogy az utolsó pillanatban száz százalékos poli­tikai fordulattal ellenfelénél keresett — és talált — menedéket. Románia sem cselekedhet másképp, gondolták^ a bu­karesti illetékesek. Behódolni Németor­szágnak, elnyerni kegyeit, mielőtt a birodalom haragra gerjedne müncheni módra szabályozza az ország sorsát, — ez lett a cél, s e cél jegyében zajlott le a berchtesgadeni találkozás. Megkörnyékezhető ilyen módon Né­metország? Bizonyosnak látszik, hogy a birodalomnak céljai vannak Romá­niával, de egyelőre nem tudni, miféle céljai. Az elmúlt hónapokban a vas­gárda tevékenysége soha nem látott arányokban felujult: „halálzászlóalj” tartja rettegésben a román politikuso­kat, mindenfelé szabadcsapatok alakul­nak, a nép szervezkedik, Temesváron fölrobbantották a színházat, Kolozsvá­rott lelőtték az egyetem rektorát. Ki áll e tevékenység mögött? Ki pénzeli a vasgárdát? A román lapok burkoltan, s ijedt óvatossággal megállapítják, hogy a vasgárdisták „feltűnő kapcsola­tot tartanak fönn bizonyos külföldi, szélsőjobboldali körökkel”, de követ­keztetést nem mernek levonni megálla­pításaikból. Németország szívesen látná a belpolitikai krízist Romániában és a Bakarest, november 80. A kora délelőtti órákban a Bukarest melletti katonai fegy- házból egy másik fegyintézetbe akartál! átkisémi Zelea Codreanu tíz évre elítélt vasgárdista vezért, valamint Dúca volt miniszterelnök három gyilkosát és Stelescu volt képviselő tiz gyilkosát, akik vala­mennyien egyetemi hallgatók és húsz— húszévi kényszermunkára vannak elítélve. A 14 fogoly átkísérés közben szökni pró­bált, mire az őrszemélyzet fegyverét hasz­nálta és mind a 14-et agyonlőtte. Bukarest, november 30. Az Orient Rá­dió Távirati Iroda jelenti: A második had­test hivatalos közlése szerint a november 29-ről 30-ra virradó éjszaka megkezdték a Ramnicu Sara ti fegyliázban lévő elítél­tek átszállítását a Jilava fegyházba, Bu­karest mellett. Reggel öt órakor, amikor a szállítmány egy erdő mellett haladt, a gépkocsikat, amelyekben a foglyok voltaik, ismeretlenek lövésekkel támadtak meg. Az ismeretlenek azután nyomban futásnak eredtek. Ugyanakkor a foglyok felhasz­nálva a sötétséget, kiugráltak a kocsikból és az erdő felé igyekeztek, azzal a nyilván­való szándékkal, hogy megszökjenek. Mi­után a csendőrök a törvényben előírt mó­don felszólították őket, hogy álljanak meg, rájuk lőttek. A lövések megölték a következőket: Zelea Codranut, aki tízévi fegyházra és hatévi internálásra volt elítélve. Constantinescu Miklóst, Calimache Já­nost és Belimache Dórut, Dúca volt mi­niszterelnök gyilkosait, akik életfogytiglani kényszermunkára voltak ítélve. Caratanese Jánost, Bozatan Józsefet, Curca Istvánt, Pele Jánost, Stade Jánost, Atanasiu Jánost, Bogdán Gábort és Vlad , Raflut, Stelescu Mihály gyilkosait, akik mindnyájan életfogytiglani fegyházra vol­tak ítélve, Georgescu Istvánt és Tranda- fir Jánost, akiket szintén Stelescu meg­gyilkolásában való részesség miatt ítéltek el, tíz-tíz évi fegyházra. A második hadtest katonai ügyésze, nemkülönben a polgári ügyészség hely­fasizmus hatalomra jutását? Egy buka­resti franciabarát lap ingerülten leszö­gezi: a birodalom ugyanúgy béyülről igyekszik szétmálasztani Romániát, mint Csehszlovákiával tette Henlein se­gítségével, s ha egyszer az ország hé­vül szétesik, a pánik kitör, s Codreanu behívja Hitlert, ugyanolyan etnográ­fiai, vagy másféle alapelvek érvénye­sülnek majd Romániával szemben, mint a müncheni döntésnél. Tudj Isten, Hit­ler autósztradát épít Romániába is s e vasbetónszalaggal épp úgy magához köti a távoli tartományt, mint Csehor­szágot. Úgy tesz, mint hajdan Róma tett. A recept kitűnő, Hitler pontosan követi a latin példát, s Románia jól tudja, mit jelentett a dákok számára Traján tökéletes (autó) sztrádája az Al- duna menténl színi szemlét tartott. A tizennégy fel­sorolt fogoly halálát az ügyészségek jelen­létében megállapították és erői egy orvos jegyzőkönyvet vett fel. A holttestek eltemetésére engedélyt adtak. A vizsgálat még folyik. Bukarest, november S0. Stefanescou­Goanga kolozsvári rektor merénylőjének kézrekerítesére kedden egész nap folyt a nyomozás. Nemcsak Kolozsváron és kör­nyékén kutattak a merénylő után, hanem aiz ország egész területén. Kolozsváron és más egyetemi központokban számos diákot tartóztattak le. Egyes értesülések szerint már meg is állapították a merénylők kilétét, a vizsgálat érdekében azonban nevüket egyelőre nem közlik a nyil­vánossággal. Az egész országra elrendelt nyomozás­sal kapcsolatban foganatositott intézke- dések, különösen a hétfőn és keddre vir­radó éjszaka, valamint a keddi nap folya­mán eszközölt házkutatások, új, meglepő felfedezésekre vezettek. Újonnan szerve­zett sejteket, illetve úgynevezett fészkeké találtak, amelyekben a vasgárdista terro­risták ismét megkezdték tevékenységüket. Kiképző központoknak jöttek a nyomára, ahol céllövő és bombavető gyakorlatokat végeztek azoknak a merényleteknek elkövetése cél­jából, amelyeket a vasgárdisták úgyneve­zett nemzeti törvényszékei határoztak el. Ezek a törvényszékek halálos ítéleteket mondtak ki, magas állami méltóságok viselői ellen és általában mindazok ellen, akik ellen­Egyes körökben tehát nagy a pánik, s a vasgárda új akcióját veszedelmes előjelnek tartják. Napokkal ezelőtt hal­lottuk, hogy a temesvári és a kolozs­vári merényletek után a vasgárda to­vábbi akciót tervez és vezérét, Codrea­nut ki akarja szabadítani. Nem tudjuk, milyen összeköttetésben állt e hírekkel Codreanunak és társainak legyilkolása, a hírhedt „szökés közben agyonlőtték” módszerének brutális alkalmazása. A helyzet a merész lépés után minden­esetre kiéleződött. Lehet, hogy Károly király a segítségével megfélemlíti és végleg letöri a vasgárdát, de lehet, hogy a „külföldi támasz” nem ejti el a szél­sőjobboldali szervezetet és a vezér ha­lála felbőszíti az elégedettleneket. Ro­mánia mindenesetre hirtelen súlyos belső válság elé került, amit a király A katonai parancsnokság az ügyészség javaslatára és a közrend érdekében ügy intézkedett, hogy a temetés a jilavai kato­nai központban történjék meg. A halottak eltemetését még a délelőtt folyamán a jilavai fegyház katonai személyzete el is végezte. séges magatartást mutattak ezzel a term- risztikus mozgalommal szemben. A kiképző központokban külön szak­értőket bíztak meg pokolgépek elkészíté­sével, amelyek azt a célt voltak hivatot­tak szolgálni, hogy közriadalmat keltse­nek és más terrorcselekmények végrehaj­tására szolgáljanak. A vasgárdisták nemzeti törvényszéke halálos ítéletet hozott Alexianu George professzor, Szucsava tartomány- királyi helytartója ellen, akit a csemovitzi egye­tem belső rendjének fenntartása érdeké­ben foganatosított intézkedéseiért a ro­mánság ellenségének nyilvánítottak. Az ítéletet, amely a halálzászlóaij középen halálfejes és kétoldalt keresztes pecsétjével van ellátva, fenyegető levél kíséretében postán küld­ték meg a királyi helytartónak. Hasonló levelet kapott Cnístescu ezredes, a cser- noviitzi katonai törvényszék bírája is. A halálzászlóalj A csemovitzi razziák alkalmával letar­tóztattak egy Fagadaru Miklós nevű ko­lozsvári ügyvédet, aki Tamás Vazul néven tartózkodott Csernovitzban. Az ügyvéd több okmánya, így születési anyakönyvi kivonata is erre a névre volt kiállítva. Fagadarut a kolozsvári kiképző központ küldte Cser novit zba utasításokkal, vala­külföldi útja nem tudott megakadá­lyozni, sőt talán megsiettetett. Cseh­szlovákia után Románia következett: a válság ott öltött akkút formákat. A végkifejlődést senki sem ismerheti. De mindenki, akinek függőben lévő ügyei vannak Romániával, legyen résen, szedje össze magát s figyelje feszülten a fejleményeket. Elérkezhet az idő, amikor a szomszédokat a román krízis a, csehszlovák problémákhoz hasonló kérdések elé állíthatja. Az eshetőség gyors ^ bekövetkezése nem lehetetlen, szükség van tehát az erő összpontosí­tására, minden belső ellentét és fele­lőtlen vita félretevésére, a külső hely­zetet figyelembe nem vevő csip-csup személyeskedések kiirtására, nehogy a döntő pillanat összekúszált állapotban lelj« a szomszédokat, (sp.) A román rendörsóg a vasgárda úfabb nagyszabású terror ah ció iát lepi ezt e le

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom