Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-30 / 21. szám
4 raroiDEta J^<&ARHIUI>AE 1938 NOVEMBER 30. SZERDA A néma iarcaparti At£>én Eperjes, november 29. Az elmúlt zűrzavaros napok után Eperjes, az egykori tarca- parti Athén visszatér a nyugodt élethez, de előbb berendezkedik a megváltozott körülmények közt. Igen sok liivatal Kassáról itt telepedett le, úgyhogy a volt kassai államrend- őrségnak már neim is Jutott megfelelő hely. Ezért az államrendörség arra kérte a katonai helyőrségi parancsnokságot, hogy engedje át részére a koronalka szárnya épületét, 6 noha először a helyőrség parancsnoksága tudni sem akart erről, mégis átadták. Érdekes, hogy a költözködés során, a kassai „Resurrezit” szabadkőműves páholy teljes berendezkedését a Hlinka-gárda. Eperjesre szállíttatta éa a ferencrendi kolostorban kapott elhelyezést. Eperjes magyar istentisztelet nélkül Mach Sándornak a magyar-szlovák testvériségről tett vallomását sok tekintetben elsősorban néhány túlbuzgó eperjesi szlovák katolikus embernek kellene megszívlelnie. Az eperjesi ferencrendiek zárdájában, páter Noviczky Augusztái volt házfőnök idejében mindennemű magyar istentiszteletet kiszorítottak. Az újonnan kinevezett páter Grácián házfőnök nyomban orvosolta ezt a sérelmet, hogy a késői nyár óta, a déli féltizenkettes misén, — amely mindenkor az eperjesi magyarok miséje volt, — a magyar dalárda szereplését megengedte és a kóruson magyar egyházi énekeket énekeltek. November tizenharmad ika óta, a magyar bivek legnagyobb meglepetésére a magyar ének elmaradt és ennek oka állítólag bizonyos hivatalos személyek és községeik közbenjárása. A halottak és Mindszentek napján is szokásban volt eddig a magyar gyászszertartás megtartása, még pedig magyar prédikáció és istentisztelet. Ez év november elsejón azonban ez is elmaradt már. Nem játszhat iák a magyar filmeket A városi magyar nyclvszigetnek eddig minden hónapban megvolt az öröme, hogy az eperjesi moziban egy magyar filmet megtekinthetett. Természetesen, hogy az ilyen előadások mindig zsúfolt nézőtér előtt folytak le. Legújabban a hatóság nem engedélyezte a magyar filmek előadásait. A bécsi döntés előtt plakátokon jelentette be a mozitulajdonos a legközelebbi magyar filmet, de a bemu- tattatásra már nem került sor... 'Egy kér- dezösiködőnek a tulajdonos azt felelte, hogy a film elveszett, azért nem mutathatta be. hogy az eperjesi magyar társadalom sok esetben neim tartott össze és mulasztások történtek a szegényebb sorsú magyarok megsegítése, istápolása körül, ugyanakkor pedig a csehek mindennemű anyagi segítség kilátásba helyezésével magukhoz láncolták a gyengéket és szegényeket. Marosi Jenőt, Úri pestmegyei község főjegyzőjét folytatólag elkövetett hivatali sikkasztás bűntettének vádja miatt állásától már régebben felfüggesztették. Ebben a bűnpörben az elmúlt hónapók folyamán már kétíziben is tartott főtárgyalást a pestvidéki törvényszék Várady-tanácsa. Az egyik főtárgyaláson kihallgatták tanúképpen Solty Pétert, Úri község adóügyi jegyzőjét is, aki mily osan terhelő vallomást tett Marosival szemben. Időközben Solty Pétert felettes hatósága megbízta a főjegyzői teendők ellátásával. Marosi Jenő kezdettől Soltyban látta egyik legnagyobb ellenségét, ettőlfögva mágjóbban gyűlölködött Solty Péterre. A gyűlölködés most sajnálatos eseményekben robbant ki. Marosi Jenő, a felfüggesztett főjegyző ugyanis megjelent az urii községházin, ahol utódától: Solty Pétertől egy telekügyben információt kért. Amikor Solty Péter gyanútlanul az egyik iratszekrényhez lépett, hogy onnan kivegye a kért okmányt, Marosi Jenő hirtelen a háta mögé ugrott, előkapta Frommer pisztolyát és közvetlen közelből Soltyra lőtt. A golyó mindössze néhány centiméternyire Solty Péter feje mellett fúródott a falba. A két férfi között tulakodás támadt. Solty minden erejét öszes.zedve, rávetette magát a revolverével dühösen hadonászó Marosi Jenőre. A közelharc során Marosi öklével A magyar-szlovák testvériség eszméje Bármennyire nehéz is a sárosi magyar nyelváziget magyarjainak helyzete, nem mondanak le arról a jogukról, hogy Isten és törvényadta joguk szerint magyarul éljenek. Az eperjesi magyarok tudják: életberendezésükben m-ost már az az első feladat, hogy ki kell küszöbölni a társadalmi különbségeket. A rang- és osztálykülönbségnek nincs helye s a magyar társadalom, széles rétegeit kell átfognia az új szervező munkának. A magyarszlovák közeledés és barátságos atmoszféra kialakulása — aminek mégis be kell következnie -— bizonyára megsegíti az eperjesi magyarságot is nemzetfenntartó munkájában! többször Solty Péter arcába vágott, majd a fűiébe harapott, úgy, hogy az alacso- nyobb termetű adóügyi jegyzőt elöntötte d vér, s lezuhant az iroda padlójára. Marosi Jénő a mellére térdelt, $ kezébe kaparintotta pisztolyát, újra meg újra reálőtt. Csodálatosképpen azonban, szerencsére, az újab lövések sem találtak, ami Marosi Jenő rendkívüli izgatottságának volt a nyilvánvaló következménye. Solty Péternek végül is sikerült Marosi kezéből kiütnie a revolvert. A dulakodás zajára több utcai járókelő is betódult az irodahelyiségbe és így véget vetett az izgalmas jeleneteknek. Marosi Jenő azonban még ekkor sem nyugodott meg, egy óvatlan alkalommal kezébe ragadta zseb* kését és újra Soltyra rontott. — Tönkretettél, gazember! Megöllek! -— kiáltozta. Marosi körülkergette utódát az iroda- helyiségben, majd amikor* ennek sikerült az utcára kifutnia, utána vetette magát és Solty Pétert egészen hazáig üldözte. Nagynehezen tudták a csendőrök megfékezni a magáról teljesen megfeledkezett Marosi Jenőt, akit ezután őrizetbe vettek, majd a volt főjegyzőt beszállították a pestvidéki törvényszék fogházába. Itt előreláthatólag holnap délelőtt hallgatja ki a vizsgálóbíró Marosi Jenőt, Úri község felfüggesztett községi főjegyzőjét. Revolverrel és Icéssel támadt! utódjára a felfüggesztett Az eperjesi magyarok remélik, hogy a jobb belátás mégis csak győzedelmeskedni fog és egy-egy filmtől nem féltik a szlovákokat „el- nemzetíenítéstöl”, viszont az eperjesi magyaroknak alkotmánylovélben biztosított joga van, hogy kulturális életét anyanyelvén élhesse. És ezért remélhető az is, hogy meg fog szűnni az a kicsinyes mentalitás is, amely abban éli ki magát, hogy a magyarul beszélő egyéneket úgy az utcákon, mint a kávé- házakban molesztálják. De sérelme az eperjesi magyaroknak az is, hogy az „Uj Világ” című, nívós magyar hetilaptól, amely a közeli és távolabbi sárosi magyarság egyetlen szóvivője, megvonták az utcai kolportázsjogot és ezentúl nem lehet az utcai ujságelárusítoknál a lapot megvenni. A néma tarcaparti Athén A legszomorubb képet a sárosi és eperjesi magyarság iskolaügye alkotja. Az egykori tarcaparti Athénban, ahol három főiskolája is volt a magyarságnak, (jogakadéfliia, evangélikus teológia és görög-katolikuffszeminárium) ma csak egy elemi iskolája Van, a magyar evangélikus elemi iskola éf növendékeinek száma sem több harmincnál. A sárosi és eperjesi magyarok legtöbben szlevák iskolába járatják gyermekeiket és természetesen, hogy ezt az ifjúságot eddig egyoldalúan nevelték. A legnagyobb baj és szerencsétlenség ! az volt,-------------------------------\----------------Forgács Mátyás Budapest V., Nádt^-utaa 29. i zsák, zsineg', ponyva ' nagykereskedés, gyári bizöTnáayos Nagyobb 1 e\ v-l,d ék i városokban helyi k\é p v i-s e l ő t keres Í v i ; ■ \ '1 Életbiztosítás vagy uzsora 7 Három hónapra iiéitók a volt igazgatói A királyi ügyészség háromrendbeli uzsora miatt emelt vádat Barta Béla, az Astra Biztosító volt igazgatója ellen, da vele kapcsolatban egy-egy rendbeli ugyancsak uzsora bűncselekményért megvádolta Vári Győző ügynököt, Vásárhelyi Alfréd iparművészt és a más ügyből kifolyóan, uzsoracselekményért jelenleg büntetéséi töltő Nagy János ügynököt is. A vád szerint Barta és vádlott-társai biztosítási ügyletbe burkolt uzsorakölcsö. nőket folyósítottak és a valóban kifizetett összegnél nagyobb értékű kötelezettséget váilaltattoik a megszorult kölcsönkér őkkel. Kovács Jenő sértett 1000 pengő helyett csupán 600, Preineszberger Béla 1000 pengő helyett 650, Bozsik István pedig 900 pengős kötelezettség vállalása érdekében mindössze 600 pengőt kapott kézhez. A megállapodáskor kikötötték, hogy kötelesek biztosítást kötni és a kölcsönösszegből nyomban levonták a biztosítás egyévi díját. A vád szerint ez az eljárásuk törvénybe ütköző. Mind a négy vádlott tagadta bűnösségét. Barta azzal védekezett, hogy csak életbiztosítási ügyleteket bonyolított le és a kölcsön folyósításának nem volt feltétele a biztosítás. A többi vádlott azt adta elő védelmére, hogy csupán ügynöki tevékenységet fejtett ki és semmiféle uzsora lebonyolításához nem nyújtott segédkezet. A törvényizék lefolytatta a bizonyító eljárást, majd Kabdebó Márton dr. ügyész vádbeszéde és Mosony Kálmán dr. védő felszólalása után bűnösnek mondotta ki Barta Bélát háromrendbeli uzsora vétségében és ezért kéthónapi fogházra ítélte, vádlott-társait bünsegédi bűnrészességben találta bűnösnek és Várit háromheti, Vásárhelyit és Nagy Jánost pedig két-két- heti fogházbüntetéssel sújtotta. Az ítélet nem jogerős. A Condor útja Berlin, november 29. A Tokió felé tartó Condor német repülőgép kedden hajnalban középeurópai idő szerint 5 óra 14 perckor leszállt Basraban. Basra, november 29. A Condor repülőgép 5 óra 57 perckor folytatta útját Tokió felé. Következő állomása Karachi. Karachi, november 29. A Condor repülőgép középeurópai idő szerint 12 óra 87 perckor szerencsésen leszállt a karachii repülőtéréin, ahonnan tovább folytatja útját Hanoi felé. A hadigondozottak ügye az új honvédelmi törvény keretében kerül rendezésre Budapest, tvovember 29. A Hadirokkantok, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége sajtótájékoztatóban ismertette a hadigondozottak helyzetét és a felvidéki hadigondozottak ügyét. A Szövetség törekvése az, hogy a hadigondozottal; járadékának rendezése mára hozandó véderőtörvény keretében történjék meg és a törvénynek legyen egy szakasza, amely a hadigondozottak járadékának rendezéséről intézkedik, mert az egyre növekvő kínálás folytán itt az utolsó pillanat, hogy vpgül az oly sokat nélkülözött hadigondozottak némileg igazságos állami ámogatáshoz jussanak. A csonkaország hadigondozottinak szá- ma ez idő szerint közel egy negyedmillió. A hadigondozottak. helyzete az állami jo- gosítványok (trafik, stb. engedély) szempontjából kielégítőnek mondha'Ő, a járadékok azonban csak az elsőosztályu tiszti ellátási csoportban ütik meg az igazságos mértéket. A Honsz felfogása szerint a hadigondozottak számára folyósítandó „*á-s radék nem segély, vagy könyöradomány,, hanem éppen olyan nyugdíj, mint amilyent a hivatásos katonák, vagy tisztviselők élveznek. A Szövetség álláspontja szerint az államnak 5—6 esztendőn keresztül 5—6 millió pengőt kellene költségvetésébe beállítania, hogy a járadékok emeléséhez szükséges összeget fedezhesse. A felvidéki hadigondozottak a cseh államban az állami jogosítványok terére sokkal hátrányosabb helyzetben voltak, mint a csokaország hadigondozottal _ A Szövetség álláspontja az, hogy a felvidéki hadigondozottak továbbra is ugyanannyi értékű járadékot kapjanak, mint amilyent öszegü járadékot a cseh uralom alatt élveztek és az állami jogosítványok terén a szokásos előnyökhöz hozzájussanak. A felvidéki hadigondozottak ügye a legközelebbi jövőben rendezésre kerül, a honvédelmi minisztérium a felvidéki hadigondozottakat a mostani kategóriákba ottani helyzetüknek megfelelően fogja beosztani. Megvizsgálják a „néma pénzhamisító" elmeállapotát A budapesti büntetőtörvényszék Fo- nyódy-tanácsa mára tűzte ki Radványi Rezső Rudolf és több társa pénzhanúsi. tási, illetve hamis pénz forgalombahoza- tála miatt indult bűnperének a főtárgyaidé sát. Radványi beteg és így őt nem leihe* tett felelősségre vonni, de más okok miatt is elnapolást talált szükségesnek a bíróság. Német Anna takarítónőt, Kovács Sándor magántisztviselőt és Erdödi Erzsébet vádlottat fogházőrök állították az ítélőtanács elé. Amikor az elnök számbavette a megjelenteket és Kovácshoz is kérdést intézett, az nem válaszolt, hanem sírva- fakadt és idegesen kapkodta jobbra-balra a fejét. — Maga nem tud beszélni? — kérdezte tőle Fonyódy elnök. Kovács nem felelt. A fogházőr kijelentette, hogy a fogházban sem beszél. — A rendőri nyomozás során, de a vize, gálóbiró előtt is beszélt és töredelmesen beismerte bűnösségét. ' Okosabb lenne, ha most is rendesen pállana, — hangzott az elnöki figyelmeztetés. Kovács továbbra is hallgatott, majd a „néma” vádlót védője szólalt fel és kérte, hogy a törvényszék rendelje el Kovács Sándor elmeállapotának a megvizsgálását, mert olyan körülmények merültek fel, amelyek arra mutatnak, hogy nem épé elméjű. A két nővádlott védője szabad- lábrahelyezési indítványt terjesztett elő. Bölöny Ödön dr. királyi ügyész a védők kérelmeinek elutasítását kérte, a törvényszék azonban úgy határozott, hogy orvps- szakértővel megvizsgáltatja Kováes Sándor elmeállapotát, Német Annát és Erdödi Erzsébetet pedig szabadlábra helyezi.
