Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-10 / 4. szám

8 TEwreifln • J^ÄfltMl-HTODÄß Í9SS NOVEMBER It, CSÜTÖRTÖK m a magyarorszagi e bfidá^ V statisztikában fölényesen vezetnek. Hofui képviseleteket keresünk ÍELEFOH «Ma 5y év óta fennálló gyári fiók: Budapest, VI, Lehel-ulca 25 Zűrzavar Ruszinszkón, letartóztatások, kegyetlenkedések MÁTÉSZALKA, hot. 9. Ruszinspjtómk cseh fennhatóság alatt maradt területén teljes a zűrzavar. A ru­szin nép mindenfelé a Magyarországhoz való visszacsatolás mellett tüntet. A cseh kátonaság a határvonaltól foly­tatja visszavonulását az ország be'sejébe. A meg nem szállott területről igen so­kan szöknek át magyar földre é3 kémek véde'met a bevonuló magyar csapatoktól. "Megbízható forrásból származó hír sze­rint az egyik ruszinföldi községben a cseh lcarhatallmi erők ® lakossággal kegyetlen- kednek. Számos letartóztatás történt és a község vezető polgárait túszként el­szállították. Igló környékén . egyre izgatottabb és nyugtalanabb a hangulat. A szlovákok és ruszinok ellenséges szemmel tekintenek egymásra. Napirenden vannak az összetű­zések Eperjesen is. fl további bevonulás sorrendje A m. kir. honvédség csapatai folyó hó 10-én elérik a katonai bizottságok által megállapított demarkációs, vonalat. Az 1:200.Ó00-es , térkép alapján nyugatról ke­letre, a Csallóköztől kiindulva a demar­kációs vonal a következő: „Szemet Ny. N. H. St. Elizabet, Csek- lész Ny., majd félkörben Rété É., Puszta- födémes D„ azután kelet felé Sopornyáig. Innen a Vág mentén halad mintegy hét és fél kilométer hosszúságban. Majd Vág- Hosszufalu É., Alsójattó D., Nagykér É., aztán egyenesen északkelet felé Zsitva- ujfalu északig. Innen a demarkációs vonal keletnek tartva Tolmácstól nyugaton el­éri a Garamot. A Garam folyót követve dél felé Ujbars és öbars közt halad át Léva északkeletre. Innen tovább folytatódik keletnek, Var- sány É., aztán hurkot alkotva Tegzes D., Bori Ny., Szántó D„ Magyarád D., Egog É„ azután, a Litava völgyében a 169-es magassági pont felett az Ökörhegy északi lejtőjén halad. Most északkelet felé fordul és körülbelül 6 kilométeres hurkot alkot a Csáb—litvai út mentén, úgy, hogy Kcszi- hóez és Csáb. községek magyar területre esnek, viszont Apóvá község cseh terüle­ten marad. A hurok Lukaményénél végző­dik. Innen a vonal tovább egyenesen keletre fordul és Sklabonya északot érinti, majd északra Kiszellő Ny., Nagyzellő É., majd hosszú Ívben Gácsfalva délre kanyarodik, azut.'n közvetlenül Losonc felett halad kelet félé a losonc—rimaszombati műúttól a 321-es magassági pontig. Ott az úttól délre kerül és Rimaszombattól északra egy kilométerre újra átszeli az utat. A demarkációs vonal ezután északkelet­nek fordulva Visnyó északig húzódik. In­nen északra menve Jolsvát nagy ívben megkerüli, azután Rozlosnya É., Rekenyé- ujfalu D., megkerüli a Volovec-hegy 1290 magassági pontot, majd délre fordul és Rozsnyót keletre megközelíti három kilo­méterre. Pádra délnél keletre fordul és Pipitke 1226-os háromszögelési ponton keresztül mintegy kilenc kilométeres úton párhuza­mosan halad a trianoni határral, aztán Mecenzéfnél —- amely cseh területen ma­rad — hosszú, körülbelül tíz kilométer szélességű hurkot alkot északnak Trohanka 1129.ig. Innen tovább Jászót délről meg­kerülve, ismét északra, fordid és Kassát nagy ívben fogja át Kassablla D„ Hermád- szentistván D., Rás Ny. és Izdoba É. men­tén: Györke északtól délre "fordul és Sza- lánchuta nyugatnál eléri a trianoni határt. Mintegy tíz kilométer távolságot együtt halad a trianoni határral, majd Kolbása 'délnél ismét elhagyja. Keletnek halad Mészuest -délig, itt északra fordul és Szalo-. kot délről elhagyva zeg-zugos vonalban ke­letnek tart, úgy, hogy a Nagyrástca, Nagy- kapos és ung tárnád müút mentén fekvő községek Magyarországhoz kerülnek. Ung­vári ezután közvetlenül északon megkerüli, majd délnek fordul Unghosszumezőnéi. Itt kis ívben megkerüli Korlátbelmeeet, majd ismét délre fordul Gomonya Ny., és Bar­kaszó keleten át, majd Izsnyóee nyugatnál északra fordul és másodszor is átmetszik a Csap—-Munkács vasútvonalat. Innen a vas­útvonallal párhuzamocan, attól északra két kilométernyire az út mentén halad és köz­vetlenül északról megkerüli Munkácsot. Azután délre fordul és kis ívet alkot Fornos keleten, úgyhogy Bárdháza és Makarjovo cseh területen marad. A demarkációs vonal továbbmenve Ro- mocsaháza délnél délkeletre fordul és Felsőremete keletet, érintve Salunktól ke­letre Feketepatak délhez jut. Innen to­vább Verbőc Ny., Csorna Ény., Fekete- ardó Ék. és végül Hőlmöcön keresztül csatlakozik a trianoni határhoz.” Kidöntött határsorompókon át A magyar kormány gondoskodik a felvidéki iparosságról Bornemisza Géza íparügyi miniszter üzenete Bornemisza Géza iparügyi miniszter a Fel­vidék visszacsatolása alkalmából az ottani kézmüvcsiparcssághoz az Ipartestületek Or­szágos Központja utján -felhívást intézett. A felhívásban a következőket mondja: — A Gondviselés kegyelme meghozta azt a napot, amikor újra keblére ölel benneteket a magyar haza. Húsz évi elnyomatás ideje alatt mindig forró szeretettel gondoltunk rátok, mert hittük és tudtuk, hogy együtt fogjuk munkálni a szebb és boldogabb magyar jövőt. A trianoni rabság ideje alatt a kézműves- iparosság védelmére és munkalehetőségeinek biztosítására több törvényjavaslatot terjesz­tettünk az országgyűlés elé, A törvényhozás bölcsessége lehetővé tette, hogy szépmultú kézmüvesiparunk meginduljon a fejlődés ut­ján. Az elmúlt évek alatt, számos oly intézményt állítottunk fel, amelyek kézmüvesiparunk tár­sadalmi és gazdasági súlyát hivatottak eiö-' mozdítani. Kiépítettük az ipartestületi hálóza­tot olyfonnán, hogy nia már minden kézmtr­ip áros tagja az ipáftestületnek. Az ipar-testü­leteken belül megszervezett ipartestületi szé­kek őrködnek az ipari tisztesség-felett és gá­tat vetnek a múltban oly sok jogos panaszt kiváltó versenyviszonyok elfajulásának. Beállítottuk az ipari továbbképző tanfolya­mokat, hogy emeljük a szaktudást, amire a folyton fejlődő gazdasági életben minden egyes kézmüiparosnak egyformán szüksége van. Bevezettük a kötelező mestervizsga in­tézményét, hogy önálló mesterek csak azok lehessenek, akik iparukat jól megtanulták és erről a mestervizsgán tanúbizonyságot tesz­nek. Gondunk volt arra is, hogy a kázmü- i párosságot fokozottan bekapcsoljuk a köz- szállítási munkálatokba. Láncszemként illesz­kedik ebbe a törekvésünkbe a kézművesipari hitelellátás megszervezése olyan intézmények felállításával, amelyeknek az a ■ hivatásuk, hogy olcsó és hosszúlejáratú kölcsönhöz jut­tassák, a munkájukkal erre érdemes hitel nél­kül termelni nem tudó iparosokat. . Kiterjedt a törvényhozás figyelme a segé­dek és a tanoncok . szociális viszonyaira is. Gondoskodtunk a legkisebb munkabérekről és a, fizetéses szabadságról. Ezeket a gyakorlat­ban jól bevált intézményeket akarjuk: átül­tetni a felszabadult Felvidékre is. Ipari köz­igazgatásunk és érdekképviseleteink mellette­tek fog állni, hogy az átmeneti időben és azután is segítségtekre legyenek. Minden mél­tányos és jogos kívánságtok meghallgatásra fog találni; legyetek meggyőződve, mindanki azon lesz, hogy minél gyorsabban bekapcso­lódhassatok a magyar kézművesipari munka­közösségbe. Mint a magyar ipari élet irányítója, gon­dozója és első munkása, örömteli szívvel és szeretettel köszöntlek benneteket! Isten ho­zott! Bessíercebdnya ipaxa altar jönni _ IPOLYSÁG, nov. 9. Vasárnap a Besztercebánya és Hermanec vidékén - dolgozó magyar nemzetiségű vas­úti munkásokat azonnali hatállyal elbocsá­tották. A munkások magyar területre jöt­tek és elmondották, hogy Korponán a HUnka-gárdisták egyenruháját viselő egyé­bnek feltartóztatták őket, s összegyűjtőit pénzüket elszedték. Egy fiatalkorú munkás most vásárolt új télikabátját csak úgy hagyták rajta, hogy külön 25 cseh korona vámot fizetett. Besztercebányán leállították a vona­tokat. A lakosság nagyarányú tünte­tést rendezett a Magyarországhoz való csatolás mellett. Áz állítólagos Hlinka-gárdisták a felső- túri földMrtokos marháit elhajtották és a földbirtokosnak semmiféle hivatalos elis­mervényt, sem pénzt nem adtak. Hasonló esetekről érkeznek jelentések több túlol­dali határmenti községből. SALGÓTARJÁN, nov. 9. Salgótarján város közönsége szerdán reggel kilenc órakor búcsúzott el meleg szeretettel helyőrségétől amely Somoskőúj­falun keresztül tovább vonult Fülek felé. Az egész város zászíóerdő. A lakosság örömujjongása határtalan; virágcsokrok-, kai árasztotta el az indulásra kész honvé­deket. Horváth Lá'ízlp helyettes polgár­mester lelkes hangú beszéddel búcsúztatta el a csapatokat, amelyek nevében a pa­rancsnok válaszolt. A csapatok délelőtt ti­zenegy óraikor értek Somoskőújfalu hatá­rába; itt Maltyasovszky Kamii dr. főszol­gabíró üdvözölte őket, majd a bányatársu­lat hölgyeinek nevében Schreiner Jenő bá­nyatanácsos felesége mondott köszöntőt s a parancsnoknak bányászmécsest és díszfo­kost nyújtott át. Tizenegy óra tíz perckor a lakosság nekiesett a határsorompóknak és a határjelzőkövekirek és azokat ' torra kidöntötte, majd a: csapatok megindultak Fülek irányában. „Feltámadunk“ Somoskőújfalu községnél ezerdán délelőtt 11 órakor lépte át a magyar honvédség a trianoni határt, hogy Fülekre és vidékére bevonuljon. A község már a kora hajnali órák óta talpon volt és, lázas izgalommal várta azt a pillanatot, amikor lángoló sze­retettel üdvözölheti a honvédség alakula­tait. A határsorompónál hatalmas és dí­szes diadalkapu fogadta áz érkezőket. A diadalkapu' innenső oldalán „Feltámadunk’’. felírás volt olvasható. A diadalkapu kprül már kora reggel öeszesereglett a környék­nek körülbelül 10—12.000 főnyi népe és lázas türelmetlenséggel várta az átadás pillanatát. A honvédség parancsnokát a diadalkapu alatt Mattyasovszky Kamii salgótarjáni főszolgabíró, Kpltay- Ernő tűzharcos, lire. puska Géza földbirtokos és Fcrencz István áomoskőújfaluai plébános izzó hazaszere­tettől fűtött szavakkal köszöntötte. Ezután Schreiner Jenöné a MANSz, Deák Jánosné pedig a bányászasszonyok nevében üdvö­zölte a csapatok parancsnokát, akinek ha­talmas virágcsokrot és bányászfokost nyújtottak át. Selyemzászló Rimaszombatnak Továbbá egy selyem-zászlót Rimaszom­bat városa részére. Végül Balázs Anna somoskőújfalusi iskolás leány kedves, rr.eg- ható szavak kíséretében virágcsokorral fe­jezte he a köszöntést. Az ünnepség kezde­tén és végén a salgótarjáni kőszénbánya- zenekara a Hiszekegyet és a Himnuszt játszotta, a hatalmas tömeg pedig nagy lelkesedéssel énekelte. Az üdvözlő .beszé­dekre a csapatok parancsnoka szívhez szó­lóan válaszolt a lelkes tömeg szűnni nem akaró helyeslése és ujjongása közben. Az ünnepség alatt megérkeztek Rßgyolc és a körülötte levő községek magyarságának lo- vasbandáriumai és feldíszített kerékpáros csoportjai. Pontosan délelőtt 11 órakor a jelenlevők ezreinek önfeledt, mámoros lelkesedésétől és virágesőtől kísérve megindultak a ma- gyar honvédek, hogy örökre birtokba ve­gyék azt a földet, amely mindig magyar volt és magyar lesz. ' TUDÓSÍTÓINK JOZ A „Prágai Magyar Hírlap” eddigi munkatársait és tudósítóit, akik a most fölszabadult területen laknak, felkérjük, hogy haladéktalanul kezd­jék meg hírszolgálati tevékenységü­ket. Tudósításaikat a következő címre küldjék: A „Felvidéki Magyar Hírlap” szerkesztősége, Budapest, Vili., Jó- zsef-körút 5. Telefon: 14—44—09. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT„ BUDAPEST, VIH, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4, — FELELŐS; GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom