Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-17 / 10. szám

6 adásának tempója is meg kell hogy gyor- süljön, de főleg a kisbérien rendszerre kell rátérnünk és a kisbérlati rendszerhez szük­séges földterületeket kell biztosítanunk. A SORREND A részletekbe ugyan nem kivánok itt egészen belebocsátkozni, de meg kell je­gyeznem, hogy annál az igénybevételnél, amelynek végső határát jelöltem meg ka­posvári beszédemben, amikor azt mondot­tam, hogy igénybevehető kell hogy legyen, de. nem igénybe veefidö azoknak a birtokok­nak egy bizonyos hányada, amelyek az Ötszáz holdat meghaladják, — ez nem azt jelenti, hogy minden ötszáz holdon felüli birtoknak egy bizonyos része elveendő, ha­nem azt jelenti, hogy ott, ahol egyéb lehe­tőségek nincsenek meg és a szükséglet fennáll, ez a szelep is nyitva legyen. De kétségtelen, hogy sorrendet kell tartani és ennek a sorrendnek betartásánál figye­lembe kell vennünk egy nagyon fontos tör­ténelmi és nemzetpolitikai szempontot és ez Az, hogy minden társadalomnak szüksége van nemzeti és történelmi öntudattól át­hatott középoszályra. TERMELÉSI SZEMPONT Ez a középosztály Magyarországon — sajnos — nem nagyon sűrű, nem nagyon nagyszámú. Ennek következtében figyel­nünk kell arra, hogy a földbirtokpolitiká­nak során ennek a középosztálynak fenn­állását, gazdasági megalapozottságát, a földdel való kapcsolatát fel ne borítsuk, mert az pótolhatatlan károkat idézne elő. Figyelnünk kell továbbá arra is, hogy a csupa kisbirtok szisztémájára át ne tér­jünk, mert közélelmezési szempontból is szükségünk van a nagy-, közép- és kisbir- tokok bizonyos hányadára. Ennek követ­keztében a földbirtokpolitikát úgy kell végrehajtani, hogy ez a termelési szempont is mindenütt figyelembe vétessék. Tehát Sorrend állapítandó meg, amely sorrendnél természetszerűleg elöl kell hogy járjanak olyan birtokosok, amelyeknek tulajdonosai távolállanak az ország életétől, külföldön élnek, vagy pedig nincsenek belegyökerezve egészen a nemzeti életbe. Természetes, hogy elől kell járnia a személytelen birtoknak, a kötött birtoknak az egyént birtokkal szem ben. Világos, hogy a felállítandó kereteken belül előbb vehet ők igénybe a nagyobb bir­tokok, mint a kisebbek. Természetes az is, hogy a jól müveit birtokokat kímélni kell a gyengébben műveltekkel szemben, amint.-, hogy általában a mezőgazdasági politiká­ban igen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a jó termelés szempontjait, részben jutalmakkal és részben korlátozásokkal, talán represszív intézkedésekkel is bizto­sítsuk. HITELELLÁTÁS Gondoskodnunk kell arról is, hogy a falu népe mégfelelő lakáshoz jusson. A házhely- akcióra, a házhelyhez juttatásra, a ház­építésre továbbra is gondolunk s a cseléd­házak kijavítását és cselédházak építését szintén tervbe kell vennünk. Végül szük­ségünk van arra, hogy azok az új exisz tenciák, akik itt a maguk urai lesznek, — a birtokokon megfelelő felszereléssel és forgótőkével bírjanak, tehát a hitelellátást és a megfelelő anyagszállítást, részükre meg kell szervezni. A gazdaságpolitikának egy másik ágára áttérve: szükségünk van arra, hogy a nagy tőkekoncentrációknak, tehát a nagyvállalatoknak s főleg a hitel­ügyi tőkekoncentrációknak politikája a nemzet politikai célkitűzésével párhuzamo­san haladjon. Azoknak, akik a nagy tőke­koncentrációkat fenntartják, azokat vezetik, tudomásul kell venniök és bele kell illesz­kedniük ebbe az elgondolásba, — ha kell, kényszerintézkedések révén is. KÖZMUNKÁK A FELVIDÉKEN Szükség van továbbra is arra, hogy közmunkapolitikánk nagy, széles néptöme­gek foglalkoztatását biztosítsa, különösen olyan vidékeken és olyan körülmények kö­zött, ahol és amikor munkátlanság fenye­get. Ennek következtében azok az elgon­dolások, amelyek főleg az útépítés terén részben már megvalósulás alatt vannak, kiegés 2ítendők. Egyrészt közlekedéspoliti­kai, másrészt foglalkoztatási szempont­ból az állam úthálózatának kiegészítését és különösen a visszakerült területeknek az országba való bekapcsolását a legrövi­debb időn belül meg kell valósítani. (Éljen­zés és taps.) Ez a program kell, hogy ki-, terjeszkedjék a vizimunkálatokra is ós egyéb olyan nagyszabású és a _ nyers­anyagfeldolgozással kapcsolatos kérdések megoldására, mint például bauxitból alumi­nium gyártására vagy pedig egyéb a visz- szacsatolt felvidéken mutatkozó bányakin­csek feldolgozására. — Mindezeknek a kérdéseknek megva­lósítása, tehát a gazdaságpolitikának egy­ségesebb irányítása és befolyásolása s a tőkekoncentrációnak ebbe az irányzatba való beállítása, a közmunkaprogram, s a többi szükségessé teszik megfelelő pénz­ügyi és hitelpolitikának folytatásán megfe­telpideKi J^A&VaRHIRME 1938 NOVEMBER 17, CSÜTÖRTÖK lelő árpolitikával és as árettenőrzés meg­felelő megszervezésével. SZOCIÁLIS ADÓPOLITIKA Az adópolitikánál a jövedelmi és va­gyonadónak jobb kimunkálása lesz az első probléma. A páit ne riadjon vissza akkor, amikor olyan javaslatot fogunk előterjesz­teni, amely lehetővé teszi ezeknek a jöve­delmi és vagyonadó-alapoknak Jobb ki* munkálását és amely a jogorvoslatok rend­szerét is megváltoztatja ibban az irány­ban, ahogyan a nagy beruházási hozzájá­rulásnál történt, amikor is a zsürirend- szerre tértünk át. Bizonyos intézkedéseket léptettünk életbe, amelyek a társulati adó teljesen és jókimunkálását lehetővé teszik. A másik oldalon viszont az adópolitikánál a kis ember védelmére kel] a legnagyobb 3úlyt helyezni. Mégpedig két' tekintetben. Egyrészt az egyenlőtlenségeket lehetőleg ld kell küszöbölid, másreszt a zaklatáso­kat kell kikapcsolni. Egyszerűsíteni is kell az adókivetést. CSALÁDVÉDELEM A harmadik szempont, amelyet adópoli­tikánkba be kell vezetni, a családvédelem fokozott figyelembevétele. De érvényesít­jük a családvédelmet a bérrendszerben is, éspedig a magániparban és magánkereske­delemben egyaránt. Tehát a családi bér­pótlékoknak. a családi munkabérnek vagy oyefmekpótlékoknak rendszerét fokozato­san az egész bérrendszerben ki fogjuk épl- teni. Figyelemmel kell lennünk az állami tisztviselőrétegre is, mert ennek helyzete rendszerint akkor igazán nehéz, ha sok gyermekkel áldotta meg őket az Isten. Amint a büdzsé keretein belül lehetőség nyílik arra, hogy a köztisztviselői kar helyzetén javítsunk, a rendelkezésre álló összeget elsősorban arra kel) fordítanunk, hogy a családos tisztviselők helyzetén ja­vítsunk. Kaposvári beszédemben említettem _e§y igen nagyjelentőségű elgondolást, az úgy­nevezett családvédelmi és szociális alapot. Ez belevág az egyke elleni küzdelem feje­zetébe. Azt az elgondolást fejtettem ki akkor, hogy azoknál az örökhagyóknál, akik gyermektelenül halnak el, vagy cgV gyermeket n— esetleg két gyermeket ez részletkérdés, amely még tisztázandó — hagyra'.k hátra, az állam is jelentkezzék bizonyos hányad erejéig, mint társörökös egy alap javára, amely alapból a családvé­delem. és egyéb szociális célokra szükséges összegek teremtetnének elő. SZOCIÁLIS SZOLGALAT Ha már a- szociális kérdéseknél tartunk, szóba kell hoznom a szociális szervezés kérdését is. A szociális szolgálatot a hiva­talos szervek mellett számos magánegye- sület látja el. E mágánszefvek működése igen áldásos, de ezeket valahogyan egy nevezőre kell hoznunk. Olyan szervezetet kell életrehívnunk, amely ilyen szociális munka céljából képes lesz a legelrejtet- tebb faluba -s a városok legeirejtettebb zugaiba is eljutni és ismerve az embereket, tényleges segítséget juttat oda, ahol arra szükség van. KÖZÉLETI TISZTESSÉG Most olyan témára térék át, amelyet szintén sarkalatos irányelvnek tartok a kö­vetendő politikában: mindén vonalon biz­tosítani kell a közéleti tisztaságot és a közéleti tisztességet. A másik, amelyben a háznak kell elől* járnia, az összeférhetetlenség kérdésének megoldása. Itt arra kell ügyelnünk, hogy a helyes közszallem érvényesüljön, az a szellem, amely azt parancsolja, hogy a törvényhozói tisztet senki se használhas­sa fel olyan anyagi előnyök megszerzésére, ami nem férne össze a törvény hozói tiszt­ről alkotott közfelfogással. Nyugodt lehet mindenki abban, hogy irgalmatlanul vég­zünk a panamistákkal, bárki légyen is. TISZTOGATÁS A SAJTÓBAN Arra is szükség lesz ebben az országban, hogy egészséges közszellemnek a kialakí­tását megfelelő sajtópolitikával elősegít­sük. ízelítőt a közeli napokban már adtúnk belőle, amikor negyven egynéhány lapnak a megjelenését beszüntettük. De ezt a tisz­tító munkát tovább kell folytatni. ZSIDÓKÉRDÉS Végül van ennek az országnak egy na­gyon kényes kérdése, amellyel, mint min­den problémával, szembe kell nézni: a zsidókérdés, A visszanyert felvidéki terüle­tekkel a zsidók arányszáma, amely amúgy is kedvezőtlen volt, még kedvezőtlenebbé vált s a keletről való beszivárgás kapuja még tágabbra tárult szét. Tehát nekünk ebben a kérdésben eddig vallott felfogásun­kat bizonyos mértékben revízió alá kell vennünk és megfelelő intézkedésekét kéll találnunk azokon kívül, amelyre már céloz­ol felvidékiek lapja, a Í / ' hétköznapokon t vásár nap 12 20 oldalon, oldalon é s 8 iol dal as mélynyomásos melléklettel, pénteken mellékletként j e i e n i k ✓ \ Egyes példány ára hétköznapon W fillér, vasárnap 20 fillér. Előfizetési éra havonként 3 pengő tam földbirtokpolitikánk kapcsán, arra, hogy ebben az országban helyreálljon saj­tóban és közgazdasági életben is aimak a keresztény elémnek és szellemnek a veze­tése, amire ennek az országnak szüksége és joga vám Ezzel a kérdéssel ez a párt már foglalkozott egyszer, s az én kérésem az volna a pártelnök úrhoz, hogy ennek a kérdésnek a megismerésére és feltárására, valamint a szükséges intézkedések előkészí­tésére a párt ismét küldjön ki egy meg­felelő bizottságot. A KÜLPOLITIKA A külpolitika, irányvonaláról nem kell sokat beszélnem. Ismeretesek azok a nyi­latkozatok, amelyek a külügyminiszter úr részéről és az én részemről az utóbbi idők­ben elhangzottak. Ezeknek lényege az. hogy a bevált barátokhoz most már egy* újabb okból a közelmúlt hetekben kézzel­fogható eredményekben megnyilvánult ba­rátság jogán is ragaszkodnunk kell, hogy a mi politikánknak még szorosabban kell si­mulnia a Róma—-berlini tengely politiká­jához. Lengyelországgal, a mi régi bará­tunkkal is fenn kell tartanunk mély rokon- szenven alapuló kapcsolatainkat, s a meg­értés útját keressük Jugoszláviához is. A FELVIDÉK MINISZTERE A törvényerőre emelkedett törvényjavas­lat szerint is « közeljövőben meg fog tör­ténni a felvidéki képviselők bevonulása a magyar parlamentbe. A Felvidék problé­máinak intézésére azonban nem elegendő, hogy a törvényhozás házábán legyenek képviselve a visszatért magyarok, hanem szükséges a felvidéki magyarságnak a kor­mányzati munkában is részt biztosítani. Éppen ezért a kormány a szokásos tárcá­kon felül egy tárcanélküli miniszterrel is kibővül Jaross Andor személyében. Ellentétek a Reynaud-terv körül Pá.rizs november 16. Az a rendkívüli meghatalmazás, amelyet a törvényhozás a pénzügyi és gazdasági talpraállás érde­kében a kormányra ruházott, kedden éj­félkor' lejárt A kormány a Reynaud-terv közzé­tétele után az általános várakozással ellentétben lemondott arról, hogy pro­gramjának még hátralevő részét ren­deleti úton valósítsa meg. Az elmaradt reform tervek felől a tör­vényhozás a rendes eljárásmód keretei között fog dönteni. Politikai körökben a kormány magatar­tása némi csalódást keltett. Általában arra számítottak, hogy Reynaud pénzügy- miniszter a tervében foglalt súlyos adó- tcrhekkel szemben bizonyos kárpótlást fog nyújtani a munkásosztálynak. A folyosókon úgy tudják, hogy Gentin és Reynaud miniszterek között ellentétek merültek fel, amelyeket nem sikerült el­hárítani. Reynaud terve a Szabadelvű kapitalizmus elveit juttatta érvényre, holott Gentin az irányított gazdasági élet elvei mellett foglalt állást. A Rcy- naud-tervvél szemben a pártok egy része máris ellenségesen foglalt állást. A kormány, amely a szenátus egy­hangú bizalmára támaszkodik, a kép­viselőházban a jelen pillanatban nem rendelkezik szilárd többség felett. A népfront többsége már teljesen fel­bomlott és Daládier csak a jobbközépre támaszkodva kormányozhat tovább. Vi­szont a jobbközép pártjai nem mutatnak nagy hajlandóságot arra, hogy a vá!a;ztő- közönség előtt osztozzanak a rendkívül népszerűtlen Reynaud-terv felelősségé­ben. A „Le Jour” értesülései szerint a nem­zeti irányzatú pártok, a kormány támoga­tását az alábbi három feltételhez kötik: 1. A törvényhozási választás elhalasztása, 2. a választóreform megvalósítása az ará­nyos képviseleti rendszer alapján* 3. a kommunistapárt feloszlatása. Lemondott a finn külügyminiszter niszter valószínűleg visszatér ipint követ genfi állomáshelyére!. Holsti helyébe Voionmo. eddigi kéreskeu delemiügyi minisztert nevezik kJ küMigymL niratem^n^ Berelvás-pasztUla

Next

/
Oldalképek
Tartalom