Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-16 / 9. szám

6 TETOIDEla 193? NOVEMBER 16. SZERDA lint ismer ágyarorszáj Sésí btztositá», dz Anker Aüa'ános Biztosító Részvénytársaság ezúton is közli igen tisztelt Ügyfeleivel, '"“l felszabadiiott Felvi a következő elemi biztosítási fogja ózni,» amelyeket közei két évtized tfiz- üzemszüni betörésbiztojsíi ürogbiztomtáe balesetbii?' osjitáí Szavatossági Jbi: autótöréíft Mzto autóbaleséfbszí o#it. autószavatof ségi ■ Olztosltáa, géptörési bfztbsitás. Az intézet kéri ügyfeleit, hogy szükség «se­tén minden kívánságával teljes bizalenunal forduljon az intézet megbízó ttjához. Salkovszky Jenő a Magyar Párt működéséről Ipolyság, "november 15. A Felvidéki Ma­gyar Párt. ipolyságjárási szervezeteinek elnökei a felszabadulás óta most tartották első gyűlésüket Ipolyságon. A gyűlésen dr. Salkonyszky Jenő körzeti elnök, az ipolysági és kékkői járás kormánybiztosa, kifejtette w változott viszonyok között is régi tala­jon adó párt programját, amely erősen nemzeti, keresztény és szociális. Ezen a bárom pilléren épült fel húsz év alatt a Felvidéki Magyar Párt, amely különböző néven, de végül teljesen egységes szellem- ben dolgozott. A párt szervezését az új név alatt is tovább folytatják. Az eddigi kilencvenszázalékos egységet igyekeznek most már százszázalékig kiépíteni. A helyi pártelnökök nagy lelkesedéssel vették tudomásul a beszámolót. Indítvá­nyozták, hogy a párt Barázda című nép­lapja, amely az utóbbi időben a Felvidéken negyvenezer példányban jelent meg, újra meginduljon. A gyűlés folyamán Kossá Gézáné beszá­molt a „Magyar a magyarért” mozgalom­ról és a járás szegényei részére rögtön ki is osztott (több mint ezer élelmiszerutal­ványt. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt gyűlés bizalommal töltötte el a húsa év után szabad hazába visszakerült öntudatos «égi élharcos magyarokat. (MTI.) i Felvidék visszacsatolásának megünneplésére Kedden ismét sorozatosain tartottak vá­rosok és vármegyék díszközgyűléseket, amelyeken a felvidéki területek visszacsa­tolását ünnepelték. Eger díszközgyűlésén Braun Károly polgármester és Erlach Sándor dr. ügyvéd mondott beszédet. El­határozták, hogy Léva országzászlójához az egri vár köveiből adnak alajpot. Teret nevezték el Mussoliniról, Hitlerről és Mos- cickiroL Hódmezővásárhely díszközgyűlésén KA. ezernyi Richard főispán és Soós István my. polgármester, Csongrádmegye közgyűlésén vitéz Bokczos Miklós és vitéz Várady László országgyűlési képviselő beszélt. Bácsbodrog közgyűlésén vitéz Bajsay Ernő alispán és Alföldi Béla képviselő, Kun. szentmárton közgyűlésén Molnár Lajo3 főjegyző és Mezey Lajos képviselő, Zala- megye közgyűlésén vitéz Teleki Béla gróf főispán, Tarányi Ferenc ny. főispán és vitéz Tabajdy Kálmán ny. altábornagy mondott beszédet. Valamennyi ünnep! díszközgyűlés üd­vözlő táviratot küldött a kormányzó úr ŐfÖméltóságának. Táviratokat intéztek az egyes díszközgyűlések Musolinihoz. Hit­lerhez, Moscickihez, valamint Imrédy Béla, Kánya Kálmán, Teleki Pál gróf és Rátz Jenő miniszterekhez, de több távirati üdvözlést kapott Jaross Andor és Ester, házy János gróf, a felvidéki magyarság Vezérei is. Maud norvég királynét megoperálták Londonban London, november 15. Haakon norvég király a múlt éjszaka sürgősen Londonba utazott, ahol felesége, Maud királyné sú­lyos belső bajban váratlanul megbetege­dett és műtétet kell rajta végrehajtani. Só­gornője, Mary angol anyakirályné majd­nem állandóan a beteg ágya mellett tar­tózkodik. Nagyjelentőségű újítások az uj olasz magánjogi törvénykönyvben ember olasz miniszter’ Mussolini minisztebajnök elnökleté­vel jóváhagyta a fasiszta Olaszország új magánjogi törvénykönyve első könyvének szövegét. Az új magánjogi törvénykönyv fenn­tartja az olasz magánjog római és keresz­tény hagyományait, de eltávolodik a Na- pofeon-féte törvénykönyv |ndividualiáta- liberális élveitől és a Szent Erzsébet Legendát ugyanabban magánjogban erősebben érvényesíti a közérdek és a szociális állam szem­pontjait. As egyik legfontosabb újítás az új ma­gánjogi törvénykönyvben, hogy törvénybe iktatja a faji megkülönböztetést. Azoknak az egyéneknek a magánjogi jogképessége ugyanis, akik nem tartoznak az árja faj­hoz, korlátozásokat szenved. A törvény- könyvnek ez a rendelkezése megfelel a fasiszta nagytanács határozatainak. A magánjogi törvénykönyv első könyvé­nek alapelve az, bogy az állami étet alapja a család. Ennek megfelelően a törvény­könyv rendelkezéseit fenntartják és megerősítik az olasz magánjognak a családi élet védelmére és alátámasz­tására irányuló rendelkezéseit. Ezen a téren is nagyobb fontosságot jut­tatnak az új rendelkezések az állami be­avatkozásnak. így például a magánjogi törvénykönyv határozott rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy a szülök kötelesek gyermekeiknek a fasiszta elveknek njegfelelő nevelést adni. Fontos újítás az előző rendelkezésekkel szemben, hogy az új törvénykönyv meg­könnyíti a törvénytelen gyermekek iörvé- nyesitését és lehetővé teszi a házasság- törésből született gyermekek törvényesíté- sét is, amit az eddigi rendelkezések nem engedtek meg. Romlott hús és vizezett tej lorgatombahozataláért több vád­lottat elítéltek Budapesten Budapesten a negyedik kerületi elöl­járóságon Debreczeny Sándor dr. büntető­bíró vezetésével több élelmiszerkihágási ügyben hoztak ítéletet. Csáthy nagyvágót a vágóhíd igazgató­sága jelentette fel, mert vizsgálatban ser­tésből gümőkóros gócot távolított eb Csáthyt huszonötnapi elzárásra változtat­ható 250 pengő pénzbüntetésre ítélték. Koch Ferenc hentes üzletében nyálkás, romlott hulladékhust találtak. A büntető- bíró a hentest tlzmapi elzárásra átváltoz­tatható kettőszáz pengő pénzbírságra súj­totta. Majthó Endre hentes üzletében nyálkás romlott virsliit találtak. Noha a hentes azzal védekezett, hogy szapannak akarta | feldolgozni a romlott árut, százötven pengő pénzbírsággal sújtották, ami átváltoztat­ható harminc napi elzárásra. Ezután Stettner Béla, a New-Tork-kkvé- ház igazgatója állott a bíró elé, akit azzal vádoltak, hogy tíz százalékos vízzel hamisított tej volt kávéháziban. Az üzletvezető azt állította, hogy RutkaJ Pál földbirto­kos adta el neki a vizezett tejet. Rutkai Pál és több tanú kihallgatása után a bíró a kávéházi üzletvezetőt felmentette a vád álól, Rutkai Pált viszont ötnapi el­zárásra és hatvannapi elzárásra átváltoz­tatható ezerkétszáz pengő pénzbüntetésre ítélte. A földbirtokos fellebbezett. A visszacsatolt Felvidék új vámhatárállomásai Ezerszáz kilométer lesz a felszabadult terület vasútvonalainak hossza X bébsí döntőbíróság az új határ meg­állapításánál csak a népi alapra lehetett tekintetei, a gazdasági és közlekedési szem­pontokra nem mindenben. A végleges ha­tár megállapításával a katonai demarká­ciós vonal módosulni fog, mégis megálla­pítható máris, hogy a vámhatárállomások száma a Magyar Felvidék még vissza nem csatolt részei felé valószínűleg az eddigi­nek majdnem kétszerese lesz. A marcheggi fővonal rK Nyugat félé irányuló vasúti forga­lomban ismét jelentékeny fővonal a budP~ pest—szob—pozsony—marcheggi, nagy­részben újból nekünk jutott. E fővonal utolsó állomása, egyben vámhatárállomása előreláthatólag Cseklész lesz. A fővonalhoz tartozó vasúti vonalak közül a párkány- nána—lévai, az érsekujvár—komáromi, a tó tmegy er—nagysurányi, a nagysurány— lémi elágazási vonalak és a VágseUye ne. gyedik szárnyvonal visszakerült hozzánk. E vonalak közül a párkánynána—csata— lévai vonalon, amelynek folytatása a léva— garamberzencei elágazási vonal, Léva a vámhatárállomás. Itt Léva felett mintegy három kilométer hosszú vasúti vonal ma. gyár területen halad Garamberzence felé. Az érsekujvár—komáromi vonalból Vjko. marom állomáson elágazó újkomárom— wszor—csütörtök—pozsony-újvár ősi vona­lon a vámhatárállomás előreláthatólag Csü­törtök lesz, míg az ebből a vonalból elágazó újkomárom—gutái és uszor—somorjai szárnyvonalak újból magyar igazgatás alá kerültek." A Budapest—-Szob-—Galánta—- Cseklész fővonalból Érsekújváron északi irányban elágazó érsekujvár—nagysurány —nyitva-—németprónai szárnyvonalon a vámhatárállomás előreláthatóan a Nagysu. rány fölött és Nyitva alatt fekvő Berencs megállóhely lesz, A NagySurányből Zsitva. A ruttkaf vonal A Balassagyarmat—Hont vonal Ipolysá­gon túl egész Csatáig újból magyar terü­leten fut Az Ipolyságtól északi irányba haladó vonalon, amelyet egyébként a cseh. szlovák államvasutak Korponától a Buda­pest—Somoskőújfalu—ru'ttkai fővonal Zó­lyom állomásáig építettek ki, előrelátha­tólag az Ipolyságtól 16 kilométernyire fekvő Alsóterény megállóhely lesz a határ. A Balassagyarmatról Ipolytarnócon és a trianoni országhatáron át Losonciig haladó elágazási vonalnak a trianoni országhatár­tól Losoncig terjedő része Magyarország­nak jutott. A Budapest—Hatvan—Somos, kőújfalu (ruttkai) vonalon Füleken át Lo­sonc az utolsó állomás. A Losonc—gácsi szárnyvonal Csonkamagyarország terüle­tére esik. A Losonctól észak felé Rimakokováig kiépített szárnyvonalon a Losonctól hét kilométerre eeő Nagyfalunál lesz a határ. A trianoni békeszerződés folytán Bán­réve után kettészelt Miskolc—Putnok— Bánréve—Lénártfalva—Felsőfüleki átlós­vonal most már újból magyar vasúti igaz­gatás alá kerül. Ebből az átlósvonatból Felednél elágazó Feled—Rimaszombat— Breznóbánya—zólyomi vonalból a Feledtél Rimaszombatig terjedő vonalrész vissza­kerül hozzánk. A Rimaszombatból Poltárig vezető átlósvonalon a Rimaszombattól 14 kilométerre fekvő Osgyán az utolsó állor más. A Lénártfalvától, illetve Bánrévétől Pfilsőcöm, Rozsnyón át Dobsináig vezető vasúti vonalon a demarkációs vonalat Sa* jóháza megállóhely fölött állapították meg, A Pelsőc állomásból elágazó, két szárny­vonal közül a Pelsőc—Jolsva—murányijai - szárnyvonalon Jolsva, a Pel3Őc—Kunta- polca—Nagyszabosi szárnyvonalon a Pel» sőctől nyolc kilométernyire fekvő Kunta- polca az utolsó állomás. A Sajóeeseg—< Bodvavendég vonal most már Tornán, Szepsin, Bércén át Kassáig ismét magyar területen halad. Ugyanúgy a Szepsitől Jászén és Ferenc1 el open át Lúd ab anyáig vezető szárnyvonalig. A Fér enctel éptől Mecenzéfig vezető hä- romhiloraéteree vasúti vonalat közönén metszi a katonai demarkációs vonal. Ma- ' gyár vasúd igazgatás alá. került a Mis* 1 kolc—Felsőzsolca—Hidasnémeti fővonal folytatással Kassáig, A kassaoderbergi A' volt kassaoderbergi vasút Kassa-— A bős—Zsolna—Oderberg fővonalából Kas­sától legközelebb eső állomás, Hernádti- hany fölött állapították meg az ideiglenes határt. A Debrecen—Csap—Ungvár fő­vonal, mint ismeretes, Ungvár megálló­helyig bezárólag Magyarországhoz került vissza. Az . Ungvár állomáson elágazó Ungvár—-Vajáéi—Bánóéi elágazó vona­lat, amelyet a csehszlovák államvaus ak építettek ki Vaján tói Bánóéig, Deregnyö megállóhely fölött metszi az új ha'árt. A Bátyútól Beregszászon és Nagyzőlősön át Királyházáig levő vasúti vonalon fekvő Nagyazőllős Kárpátal iának juto*t Az ezen a vonalon Nagyszollős előtt fekvő Tisza- ujlak állomás azonban Magyarországhoz került vissza. A Kassától keletre eső négy vasúti vo» ualat, a kassa—legenyealsómihályi, a Sá­toraljaújhely—legenyealsómihály— mezőla- borci, a budápest—Sátoraljaújhely—csap-bátyú—munkás—beszkidi és a király* . háza—haknii vasúti vonalakat az ideigle­nes határ többször is átmetszi. Ezeknél a vonalaknál tehát a szabad vasúti közleke­dés kérdése még rendezésre vár. A kassa—■ legenyealsómihályi vonalat Kalsa megálló­helynél és Kozmánál, mig a Sátoraljaúj­hely—legenyealsómihály—mezőlaborci vo­nalat Velejte alatt metszi a határ, de Ve- lejte újból magyar állomás. A budápest— muntoács—kawocnei fővonalból, amely most már Munkácsig magyar területen halad, a Bartaszó és Munkács közti Mező- terébes—Gorond állomás nem került ma­gyar fennhatóság alá. A Királyházától dél felé haladó királyháza—halmii cseh vonal­ból Királyháza és Tekeháza Kárpátaljához,' Fékéteardó és Nevetlenfalú Magyarország­hoz kerül, Halmi pedig román fennható­ság alá tartozik. Csonkamagyarország területéhez került vissza három keskenynyomtávú vasúti vo­nal néhány része is és pedig a beregszász —kovácsréti vonal, amely Komlóskitérö előtt Felsőremetéig tartozik Magyaror­szághoz, azután a Nagyszollős—Komlóski- térő vonal, amelynek mindössze két köz­benső állomása, Felsőpatak és Salánk ju­tott vissza Magvarországhoz és végül az Ungvártól Antalódg haladó vonal, amely­nek csak az Ungvár környéki része kerül vissza hozzánk. A visszacsatolt magyar Felvidék vasúti vonalainak üzemi hossza, a határmegálla­pító bizottság végleges munkája után elő­reláthatóan 1100 kilométer lesz. Lezuhant a hollandi Jégmadár Hat halottja van a repülő* szerencsétlenségnek Amszterdamiból jelenük: A hollandi légiforgalmi társaságnak, a K L. M.-nek Ijsvogel (Jégmadár) nevű repülőgépe teg­nap mielőtt a Schiphol amszterdami légi­kikötőbe érkezett volna, idő előtt véletle­nül érintette a földet és szerencsétlenül járt. öt ember meghalt, tizenegy súlyosan megsérült. A szerencsétlenség közvetlenül a Hágába vezető gépkocsi-út közelében történt. Azzal magyarázzák, hogy várat­lanul talapködre bukkantak. A repülőgép, melyen tizennégy utas volt, súlyosan meg­rongálódott Kedden Duimelmr, a lezu­hant Jégmadár pilótája belehalt/ sérülé­sébe, A halálos áldozatok száma ezzel hatra emelki RAfH pARSA V B |b DAP E S’1 ‘ilrrsoHS esászár-út * födémesen, Verebélym és ZsitiXto/j.falwn át Artmyosmarótig, illetve Kistapolcsányig haladó szárnyvonalon az utolsó állomás valószínűleg Zsitvaújfalu lesz. A galánta— zsolnai fővonalból csak egy állomás, a Ga- lántától hét kilométerre fekvő Gány került újból magyar Imperium alá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom