Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-16 / 9. szám

mm>tD jMaöftARHIRLAk 19SÄ NOVEMBER 16. SZERDA . Madárlátta hírek o kassai emléktarisznyából • KASSA, nov. 14. A Felvidéki M. H. kiküldött tudsító- jáiwk jelentése.) Még- mindnyájan' úgy va­gyunk, bogy agyunkban, szívünkben, ide­geinkben kavarog, zsibong ennek az örökre feledhetetlen hétnek minden szépsége, színe, lelkessége és melegsége. A felszabadult Felvidék magyarságának könnye mossa lelkünket és tisztábbnak, tisztultabbnak érezzük magunkat. Ha mégis vegyül fájó érzés ebbe a vidám, harsogó cm 1 éki-’zivárványba, akkor az egye­dül abból sarjad, hogy nem mehettük , — tovább. legalább lelki ünnepünket élem tovább azzal, hogy feljegyzem azokat az aprőságo. kát, amelyek erre a szépséges útra vonat­koznak. Az őszi rózsa titka • Egyike a legrejtéfyepebb dolgoknak volt a felszabadult vidék virágesője. Hol tér- mctt annyi virág, hogy nap-nap után jutott ágyúk csövére, gépfegyverekre, minden egy siói katonn mellére, sapkájáracsajka, jóra, szekerekre, kerítésekre, országutakra, de con-nyi, hogy belesiippedt a láb? Hol ter­mett annyi, hogy Rozsnyón, Kassán fehér felhőt alkottak a katonák feje felett, hogy háromszámra ömlött kocsinkba, hogy a fel. szabadulást követő napokban is az újabb és újabb csapatoknak éppen annyi jutott, mint az elsőknek? Mintha, valami titkos kertészet termelte ■volna milliószámra, gondosan elrejtve a csehek elől, mivelhogy nem az ő számukra virágoztak. őszi rózsák ... Fehérek, sárgák, húeszírrűek, szelíd li­lák, püspökiiiák. Őszi rózsák... Elsején kivándoroltak a temetők sír- dombjaira és mégis maradt az élőknek. őszi rózsák... Tizennyolcban az ország sírján lankad­tak, hervadtak el a forr dalom tüzétől és most áz ország feltámadásának diadal- kapuját díszítették. Katonaság és újságírás Emlékszem, volt idő, amikor a K. u. K. hadsereg úgy félt az újságíróktól, hogy napiparancshan hirdették ki: nem szabad velük szóbadllni. És most a honvédség vitte el magával a magyar sajtót. Uj, szabad, modern szel­lem diadalát jelenti ez, de jelenti azt is, hogy a magyar honvédséggel szorosan összeforrt minden magyar ember. , Az újságíró annál inkább, mert láthatja a munkáját, közelebbről ismerheti meg erényeit. Négy portrévázlat A kassai csoport vezetője vitéz Téosöi Móricz Kálmán huszárszázados volt. Vi­dám és erélyes, aki néha úgy állt gyors kiskocsijának sárhányóján, mint valami eleven lobogó és vitte, vitte sajtócsapatát — előre. Egészen előre, a katonaoszlopok elé, csőre töltött revolverrel, mert előttünk már nem volt senki, csak a cseh katonák és róluk soha sem lehet tudni, hogy mit forgatnak a fejükben, hogy mennyire tisz­telik a nemzetközi megállapodást. Egyik repülőgépünkre például rálőttek, noha ma­gyar területen szállt, ő viszont két revol- vergolyót menesztett ijesztésül Hárskút cjőtt, ahol két hurcolkodó cseh autója majdnem az árokba borította az övét és nem akartak megállni. A kél pukkanásra azonban — nyomban. Segédtisztje Nedkowszky Albert hadnagy volt.. Adminisztratív és diplomata. Neki köszönhettük a benzint, az utánpótlást és a türelem olaját. Amikor á katonai kollektiv szellem bástyafalát az erősen niíjividualis ujságírószellem ostromolta ezer és különböző kívánsággal, ő volt áz, aki a parancsot, e^üstpapírba csomagolta ős az idegeskedést a megértés és mosoly krómjával nyugtatta meg. Pásztor Lajos és Szabok András zász­lósok a koesiparancsnoki tisztét töltöt­ték be.'Ők dolgozták ki részletesen napon­kint a következő útiprogtanlpt:, sokszor éjjel három óráig, pedig halkor ir,ár fel kellett kelni. Ezerhétszáz kilométer utat dolgoztak fel úgyszólván kilométerenkint és mindig tekintettel a sajtó munkájára. Nehéz ügy Az általános örömmámorban két vidá­man kétségbeesett emberrel találkoztunk. Két tanító volt. Még évekkel előtt foga­dalmat tettek, hogy ha egyszer a falu­juk Magyarországhoz kerül vissza, akkor — hasoncsúszva mennek fel a fővárosba. Most tőlünk kértek tanácsot, hogy ebnek a fogadalmuknak hogy tehetnének eleget? Nehéz ügy. Felszerelés A felszabadított magyarok ámultak a magyar hadsereg remek felszerelésén. A cse.hektói mindig azt hallották, hogy a magyar hadsereg ilyen-olyan. Szívesen állítottam volna a nézők közé azokat az itthoniakat is, a kicsiny lelkeket, akik kétes sopénkodással szegénységünket hir­dették katonai vonatkozásban is. Néma monológ Egy egyszerű munkás képe vetitődik emlékezetembe. A Hárskút felé vezető országúdon állt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Kraszna- horkára. Állt, álldogált, távolabb tőlünk és merőn nézte kocsinkat. Mikor közelebb értem hozzá, láttam, hogy arcán a vonások me^- megrándulnak. Nem sírt, de belső zokogás rázta. Szóltam hozzá, nem felélt. Talán nem is hallotta. De vonásai tovább járták lelke viharjából keletkezett vi ustáneu- Uat. Némán mond'a el sok mondanivalóját a magyar hadseregnek. Levél a kaszárnyában A rejtekhely alatt nem kell valami rend­kívül titkos helyet gondolni- Ez a titkos hely á méstergerenda volt. ' ­Pál Fejes Pista is például a mesterge- re-nda tetejéről vett elő egy irkafüzetet, amelybe versek voltak. Ö írta prágai kato­náskodása idején, a kaszárnyában. Aljas zsebrák, a. népem zsarnolca, A szolgálótok nem leszek soha. Ilyet és ehhez hasonlókat írt egyik va­sárnap délután a kaszárnyában, amikor csak érzi, hogy valaki megáll mögötte és a vállán keresztül belolvas az írásába. Az egyik hadnagya volt. — Mit csinálsz? — Levelet írok. — Mutasd. Elolvasta végig „a levelet”, azután így szólt: — Tudod, hogy mi jár ezért? — Tudom. — Akkor tépd el és dobd el. Emberséges ember votl az a hadnagy. Pista nem tépte el a költeményt, hazavitte és eldugta a csehek szeme előtt, a mester- gerendára. , , Hajdú Megint egy szemembe tolakodó emlék« kép. Ez Rozsnyón volt. Zengett-zúgott a gyönyörű térség. Azt hittem, a lelkesedés­nek cg. a hangja már nem is fokozódhatik, És dkkor megjelent sárga vitézsujtásos ék ruhájában, csákójában Miskolc vá« romnak két hajdúja. ég most is zúg fülemben a lelkek for. imája. ti Gyinyörű felvidöki lányok 1 Rozsnyón mindössze félóra jutott, hogy '.galább a tudósítás elejét megírjam. A endéglöben ötszáz ember tépte ezer felé íz öt szál pincért. Káosz volt. Mégis sze­reztem írógépet. A vendéglőmét. Az írógép azonban tcseh . írógép volt, egész sereg ma­gyar betű hiányzott rajta. Nem volt időm, hagytam az ujjaimat a megszokott mozdu. latokkal A sietéi? nagy lázában még ni aga rá, is, Cspmö íráshibát követtem el. Mikor a> ' léptet kivettem a gépből, megdöbbentenAaz eredményen. A tudósítás stílusa erAéen 'emlékeztetett a halotti be­széd stílusára. Mutatóba» ál jón itt néhány sora: \ ÉDESKUTY R-L-nci Budapest, Y.,bz$él»Mír. 8. „Sajnos, nincs időm röszlétezni a fele- hetetlen kapót, mert az úti program és a tudositäsi lehetösögek alig adnak modot arra, külinisen ma, hogy az ember a gon­dolatait isszeszedje. Ezt a gyorsan oda­vetett pár sort kurur vjszi Egerbe és ott olvassák telefonba. ... A tör kizepön szobor talapzat, ol­dalán Kossuth neve, de szobor helye ires.. így is fájó látvány, pedig gyingád itíettel a szobor helyöre valóságos muskátli lige­tet tettek ös beborították nemzeti szala­gokkal. Migitte a nagytemplom, oldalt a püspöki palota, a barátok temploma, az elikel'Ü úri paloták a felvidöki városokat jellemzü rínom vonalakkal. Az balkok (balkonok) zsúfolva emberekkel. Hőt mög a tör. Tálán egy gobostüt sem lehe'ne mar elejteni. 9s virít ezer színekben. Itt a bányászok bársonyos fekete ruhája dia­kok sapkakanak buzakekje, gyinyörű fel­vidéki lányok magyar r.uhban, elemistk kezeben égisz erdeje lengedez kis nem­zeti szín zászlóknak, a külibbiző egyha­zak küldik söge. Harminckettes baka vágyom én — zengi a katonazenekar és a tárén Kin­JÓ KONZERV EK őrzési helye: 11 €C KOMCSI BÚI k’CiVé Kft., /mp d.west. ulclési levelein: y 7«. PO'STM'IO^ 72. , »IWMANYAIL. Jyümölcsíi, {inowíz, jam, ecetes ugorka, paprika, nkihástdtom. orosz- és csemege­hal, hídküibniegasségek, mustár, > zsMella* pasztái, nvduBszörp, tomatr ketchup, < worcestfershire, sauce, s'b. nabe aradnak a szemek. Vonulnak, űrinek a magyar katonnV és minden élabdobhanasukra a szivek dobba­nása a visszhang. És ezt a szöveget diktálta kapásból egy óra múlva Egerből egyik kell igám ä te­lefonba. Este tíz óra volt. mikor ismét ta­lálkoztunk. Még mindig izzad,; bele. MAUIÁSS IMRE Halálbüntetést kért önmaga ellen a város­ligeti asszomgyiikos Budapest, november 15. Évekkel ezelőtt Jakab István 32 éves budapesti kifutó el­hagyta feleségét és összeköltözött Bau Jó- zsefnével, aki viszont férjét hagyta el a kifutó kedvéért. Évekig együtt éltek, de azután Baliné elhagyta Jakabot. A kifutó továbbra is szerelmével üldözte az asz- szonyt, A múlt év őszén egy délután a Vá­rosligetben találkoztak. Drámai jelenetek játszottak le közöttük. Jakab könyörgptt, hogy térjen vissza hozzá Baliné. Az asszony elutasította a kérést. A kifutó erre revolvert rán­tott és agyonlőtte volt szerelmesét. A következő pillanatban önmaga ellen for­dította a fegyvert, öngyilkosságot akprt elkövetni, tizenyolcszor nyomta meg a ra­vaszt, a fegyver azonban csütörtököt mon­dott. Jakab Istvánt letartózatták. A büntetőtörvényszék gyilkosságért 15 évi f egyházra ítélte a kifutót. Később a tábla 12 évi f egy házra enyhítette a bün­tetést. Végső fokon a Kúria kedden tar­tott főtárgyalást az ügyben, Jakab István arra kérte a bíróságot, hogy változtassál» meg a fegyházbün­tetést és ítéljék őt kötéláltali háláim. Aczél Imre dr. lcoronaügyészbelyettes kérte, hogy a Kúria hagyja f igei men kivül a vádlottnak a halálbüntetés iránt előter­jesztett kérelmét. A Kúria teljes egészé­ben helyet adott a koronaügyészhelyettes érvelésének és jogerősen 15 évi fegyházra ítélte az asszonygyilkos kifutót. Folytatódnak a hadműveletek Palesztinában Jeruzsálem, november 15. Palesztinában tovább folytatják a hadműveleteket. A katonaság rendszeresen átkutatja a faivá, kát és műveleteiben repülőgépek is támo­gatják. Különösen Szamária- és Galilea- kerületekbeu élénk a katonaság tevékeny­sége. Hétfőn rálőttek egy zsidó társasgép­kocsira a haifa—nahariai . úton. Három utas megsebesült. Akko közelében egy faluban a katonaság átkutatott egy házat. Két arabot, aki meg akarta akadályozni a katonaság behatolását, agyonlőttek. A falu lakosságának többi tagja részben i megszökött, részben letartóztatták őket. Az angol-olasz egyezménytől nagyarányú kereskedelmi fellendülést remélnek Anglia elismeri az abessziniai olasz hódítást London, november 15. A Daily Maii je­lenti Rómából: Ciano gróf olás? külügy­miniszter és lord Perth római angol nagy­követ szerdán az olasz külügyi hivatalban Ünnepélyes szertartások keretében kicse­rélj az angol-olasz baráti egyezmény ha­tálybaléptetését jelentő nyilatkozatot, majd lord Perth közli Ciano gróffal, hogy ezen­túl Olaszország királyához ép Etiópia, csá­szárához akkreditált nagykövetnek tekin­tendő. Ez a? abesszíniái «Jász hódítás jogi elismerését jelenti Anglia részéről. Római körök egyszersmind közös angol­olasz kijelentést várnak, amely szerint a két hatalom közt felmerülő kérdéseket a közös tanácskozás módszerével intézik el. A News Chronicle szerint olasz körök a két ország közti kereskedelem nagy­arányú fellendülésé^, továbbá angol kiviteli hiteleket remélnek, amelyek lehetővé tennék, hogy Olaszor­szág nagy nyersanyagkészleteket szerezzen be Angliában, főként az olasz tengeri és légihaderö fejlesztésére, (MTI.) Chamberlai és Halifax Párizsba utazik Párizs, november 15.) Chamberlain angol miniszterelnök és Halifax külügyminiszter no­vember 23-án déli|tán repülőgépen érkezik Párizsba. Velük megy ( hámberlpin felesége és Halifax leány« is. Megérkezésük estéjén a francia miniszterelnök és a külügyminiszter vacsorát ad tiszteletükre a külügyminiszté­rium i palotában. Másnap Lebrun elnök és fe­lesége ebédjén vesznek rését az angol vendé- gek. este pedig az angol követségen lesz dísz­vacsora, amelyen résztvest Daladier és Poll­iiét is. Délután valószínűig Párizs városa ad teát a vendégek tiszteletire. Az angol állam­férfiak november 25-én tíz érakor utaznak vissza Londonba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom