Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-16 / 9. szám

Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— P, havonta 3.— P Egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér.

POLITIKAI NAPILAP

Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bndapest, VUL, József-körút 5. Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00.

megalakult

az ű| imredy-kormany

o Foméitóságú Kormányzó elfogadta az imrády-kormány lemondását ás űjra imrádyt bízta meg — ffiz űi miniszterek: lasnády nagy András, Teleki Mihály gráf, Bariba

Károly és Járass undor

A Nemzeti Egység Pártiéban

mas népi és szociális reformokat jelentett be

(sp.) Most, amikor Imrédy Béla megalakítja második kormányát és tartóé, új alapokon lát hozzá a Felvidék visszacsatolása után esedékessé vált újjáépítő munkához, a Felvidék népe hálatelt szívvel gondol az ehnult hónapok politikájára és sohasem fogja elfelejteni, hogy Imrédy Béla volt, aki a történelmi nevezetességű november másodiké jának estéjén a magyar rádióban bejelentette a húsz éves járom megszűnését és drámai erejű fokozással felsorolhatta a visszakerült városok neveit.. E szívbemarkoló pillanatok hatása, a miniszterelnök meleg baritonhangjának emléke, amíg csak élünk, ott fog rezegni lelkűnkben, s az első Imrédy-kor- mány örökre a „felszabadító kormány” nevet viselheti. Amikor Imrédy Béla miniszterelnök lett, s mi bizakodó várakozással méltattuk még Prágában, a P. M. H. vezércikkében az új ember Salazar-szerü alakját és jóleső örömmel beszéltünk arról, hogy a mi ízlésünk és felfogásunk szerint vett józan és realista, gyakorlati és munkás, kissé tán hűvös (e hűvösséget mi, északi magyarok rendkívül becsülni tudjuk) és szófukar magyar került a kormány élére, nem sejtír ettük, hogy e hozzánk hasonló ember ily rövid idő alatt az elveszett északi milliót visszavezeti a nemzet kebelére. Megtörtént s az első Imrédy-kormány befejezte ragyogó történelmi küldetését.

A második Imrédy-kormány féladata nem kisebb, mint az elsőé volt. A felszabadítás után az egységesítés munkája következik. A feladat kétirányú. Első része az, hogy. a felvidéki magyarság életét okos és megértő politikával összeegyeztessük a magyarországi élettel. A mámor napjai elmúltak. Rengeteg teendő tornyosul elénk. Húsz éves szokások előítéleteit és tehetetlensági nyomatékét kell levetnünk, hogy súrlódás nélkül beilleszkedjünk az új életbe. Nem egyszerű teendő, mert teljes élet- berendések átértékelését kívánja, kiépített kapcsolatok elszakítását, ami néha

gazdasági nehézségekkel és nyugtalan intervallumokkal jár, bármily döntő és végeredményben százszázalékosan életjavító az eredmény, amit elértünk. Gondoljunk az osztrák-német csatlakozást követő első hónapokra Ausztriában, vagy a felszabadulást követő első hetekre a Szudéta földön, s látni fogjuk, hogy a legtökéletesebb német szervezőerőnek is nehéz munkára volt szüksége, amíg az állapotokat kiegyensúlyozta. Az első pillanatban lehetetlen minden kívánságnak eleget tenni. Türelemre és főleg odaadó munkára van szükség, s nincs veszedelmesebb és indokolatlanabb dolog, mint a pillanat egy-két egyéni kellemetlensége miatt elkedvetlenedni, s engedni, hogy a közelmúltban megnyilvánult szárnyaló lelkesedés tüze szalmalánggá váljék, amely lelohad, amint megjelenik az első elmaradhatatlan kavics az úton.

Imrédy Béla második kormányának összetételéből látjuk, hogy a miniszter- elnök tudatában van az új helyzetnek és az összeegyeztetés elvégzésére bevonta munkatársai közé Jaross Andort, aki régi fegyvertársaival együtt haladéktalanul hozzálát a feladat megoldásához. A budapesti Akadémia-utcában már berendezik azt az épületet, ahol a felvidéki Egy esült Párt elnöke új minőségében székelni fog s ahová összefut majd a Felvidék ügyeit illető minden agenda. Ennek az épületnek nagy szerepe lesz az eljövendő magyar életben. Nepicsak felvidéki ügyes-bajos dolgokat intéznek el benne, hanem a felmerült ügyes-bajos dolgokon keresztül érvényesülni fog a szellem is, amit a felvidéki ember hoz magával, a szolidaritás érzése, a szociális igényes tapasztalat, a nehézségeket nem ismerő szervező erő, s a hatalmas megpróbáltatások között jelentős 'eredményeket élért embernek az a tudata, hogy bízik a saját erejében, s tudja, hogy módszerei alkalmasak céljai elérésére. A leírha- tatlanul elutasító és ellenséges cseh nyomás ellenére a felvidéki magyar

érvényt tudott szerezni jogainak és kiharcolta szociális biztonságának legalább alapjait, nem kétséges tehát, hogy e nyomás megszűntével, a boldogabb és a szabadabb magyar világban könnyű szerrel eléri, amiről régen' álmodott s aminek alapjait annyi, szolid és összetartó munkával lerakta már a kisebbségi életben.

S itt kapcsolódik be az összeegyeztető munkába az új Imrédy-kormány második szerepköre is. Azzal a rugalmassággal, lelkesedéssel és szolid, sőt hozzáértő munkakészséggel, amit a felvidéki magyar magával hozott, köny- nyebbé válik a magyar reformpolitika útja, s az iram meggyorsítható. A magyarság nagy eredményt ért el. Megerősödött, megnagyobbodott. Felfelé ívelő szériába jutottunk negyedszázados balszerencse után, s rajtunk múlik, hogy a jól sikerült rajtot még nagyobb eredményekre kihasználjuk. Mi, akik jól ismerjük például a szlovákság és a rusainság, s egyáltalán, a nagymagyarországi nemzetiségek lelki beállítottságát, tudjuk és érezzük, hogy miféle természetűek lehetnek a mágnesek, amelyek társnemzeteinket felénk vonzhatják. Háromféle érvcsoport áll rendelkezésünkre, ha a határon túl maradt magyarokra, nemzetiségekre és egyáltalán az egésiz világra hatni akarunk. Az első a történelmi érv, az ezeréves magyarországi együttélésnek bizonyítéka, a szenti,stváni gondolat, amellyel az elmúlt húsz év alatt sokszor dolgoztunk. A második a néprajzi érv, az etnográfiai elv, amely éppen a napokban teremte első szép gyümölcseit. A harmadik a magasabb életforma érve, amely a múlt században döntően magához. vonzotta a magyar- országi népeket, akik gazdasági, szellemi és szociális felsőbbrendűséget találtak a magyar életben. Más formák és metódusok mellett, — s némileg persze más eredménnyel is — ez az érv sohasem, volt aktuálisabb, mint ma,

amikor a szlovákság és a ruszinság bizonytalanul új utakat keres és hajszál- len. múlik, hogy hová csatlakozik.

1 la a nehéz és. tarthatatlan helyzetbe került nemzetiségek látni fogják, hogy a megnagyobbodott Magyarországon új erő kristályosodik minden tekintetben, katonailag, gazdaságilag, szociális és társadalmi szempontból egyaránt, ha megérzik, hogy a felfelé menő széria új dunai vezérnéppé emeli a magyart, amely kiheveri betegségeit és csodálatos egészségben néz a jövő elé, akkor a felsőbbrendű magyar élet vonzása ismét döntővé válik és a magyarság páratlan értékű középeurópai fekvése folytán ellenállhatatlan centripetális erőt fejleszt ki. Ebben az esetben a magyarság ugyanolyan vonzóerővel rendelkezik majd, mint most az előbb széthúzó világnémetségben a hitleri-tűztől meg- ujhódott Németország. A szlovákok és a ruszinok, akik amúgy is elvesztették bizalmukat a régi helyzet iránt, gyorsan megtalálják az utat a magyarság felé, és keresni fogják a kapcsolatokat, amint belátják, hogy sokat nyújtó, nemzetüket és jólétüket biztosítani tudó egészséges, felsőbbrendű szociális életforma az, ami a magyarság formáját jelenti Közép-Európában.

A második Imrédy-kormány egyik legnemesebb feladata, hogy reformjaival kiépítse és tetszetőssé tegye ezt az új magyar életformát. Nem szabad megállni a megkezdett úton. Erélyesen s a nagy cél érdekében a külső eredmény'után hamarosan föl kell mutatni a belső eredményt is és akkor ä siker- széria nem áll meg. A felvidéki magyarság tudatában van a helyzetnek, s lelkesen, minden erővel támogatni fogja azokat a törekvéseket, amelyek szolid és ügyesen végrehajtott belső reformokkal a magyar életforma meg- nemesítését, megegészségesedését és így vonzóbbá tevését tűzték ki feladatuknak.