Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-08 / 2. szám

Hátrább! 1933 NOVEMBER 8. 1ÍE1V) vei űzött sok-sok visszaéléstől. A pccti alvilág vom Magyarország, a lehűlök, bárok, zugkávéházak iro­dalma nem a magyar irodalom. Hoz­zátartozik teljes fölszabadításunk­hoz, lrogy ennek az alvilágnak az iro­5 dalmától is megszabadítsanak minket. Hogyne, volnánk hálásak ezért a fel­szabadító gesztusért. Végighallgattuk Porubszky Géza. dr. lelkes szónoklatát, mellyel a, be­vonuló magyar honvédeket Párkány- náva, főterén fogadta, és különösen az a mondat zeng fülünkbe, mellyel a magyar közösségtől elpártolt renegá- tokai, és árulókat idézte. Az eszter­gomi. magyarság volt nemzetgyűlési képviselője, a kitűnő politikus-pap, nem hirdetett bosszúállóét., mint pap­társa, Mécs László ugyanezen órák­ban Királyhelmecen., ős is a megbo­csátás, a. teljes megbékélés pártján van, A mi szívünk is ezt diktálja: a magyar ember mindig nagylelkű a •nagy órákban, sohasem vet ilyenkor követ a megtévedtekre. De Porub- szky szavai ugyanakkor figyelmez­tetnek minket arra, hogy a nagy ün­nepi órákban is van ildomosság, hogy a megbocsátás és testvériesülés mámorában se feledjük el az erköl­csi világrend által diktált sorrendet. Aki tegnap még szabotáló, aki tegnap még a cseh államhatalom felé pislo­gott, aki tegnap még nem mertrészt- venni a magyarság politikai munkájá­ban, aki tegnap még arra gondolt, hogy a céh replőalapra kérte ado­mányt jegyezni, az ne álljon be az az első sorba és ne viselked­jék hangosan. Elhisszük, igen sok testvérünket a kényszer, az élet pa­rancsa Jcényszerített arra, hogy csak lélekben kövessen minket, de az első szó most azoké, akik kiálltak, akiket megbüntettek, akiket bebörtönöztek. Díszítse fel mindenki házát nemzeti színekkel szíve szerint, szórjon min­denki virágesöt szeretett honvé- deinkre, de a megtérők, a visszaél- lók ne viselkedjenek feltűnően. Állja­nak hátrább, akkor könnyebb lesz a megbocsátás. A bűnbánat is csak úgy igazi, ha csendben, feltűnés néllcül végzik el. • • • Pletykasajtó Nem érezzük magunkat még hiva­tottnak arra, hogy az anyaország belpolitikai ügyeibe beleszóljunk, de az a rendelkezés, mellyel az Imrédy- kormány vasárnap negyvenöt pesti időszaki laptól megvonja az enge­délyt, minket felvidéki magyarokat is közelről érint. Az anyaország tán nem is tanulhatta meg az elmúlt húsz esztendő alatt annyira, mint mi, hogy mit jelent a zúg sajtó és szenny- sajtó s milyen lélekmérgezést végez­nek a magyar közösség életében sza­badvéleménynyilvánítás elvién a kü­lönböző magyar nyelven írt pletyka­lapocskák. Mi igazán bőrünkön érez­tük az emigráció virágkorában a kü­lönböző heti Intimpisták és más pu- rifikátorok szobád, garázdálkodásának következményeit. Jól emlékszünk még azokra az időkre, amikor a kü­lönböző felvidéki futárok és más „társadalmi”, vagy színházi” köz- lönyöcskék erkölcsnemesítés címén vették üldözőbe a felvidéki magyar­ság vezetőit, jól tudván, hogy azok a rágalomért a cseh bíróság előtt nem kaphatnak komoly elégtételt. Jól em­lékszünk még azokra az esztendőkre, mikor a különböző kávéházi ,szabad- gondolkozók” koholt családi botrá­nyokkal próbálták lazítani sorainkat s politilcamentes szenzációkfcal csi­nálták a legbecstelenebb politikát, a csehek javára. Jól emlélcszünk a ma­gyar betű meggyálázásmk szörnyű korszakára. Bizony sokszor a Csonka­országról beengedett heti nyomtatvá­nyok miatt is szégyenkezve kellett le­sütni szemünket! Bizony sokszor kel­lett figyelmeztetni testvéreinket, hogy vigyázzanak a határon túlról érkező hetükre, hiszen 'a cseh ható­ságok nagyon jól tudják, milyen la­pokat engedjenek be. Nem érezzük magunkat hivatottivak még, hogy az anyaország belügyeibe beleszóljunk, mégis hálával kell üdvözölnünk az Imrédy-körmány e legutóbbi rendel­kezését, mely végre megóv minket a kis időszaki botrányujsúgok és alvi­lági pletykalapok betűinek fertőzésé­től megvéd minket, a magyar nyelv­Ruszinföld népe fellázadt a cseh uralom ellen Gépfegyverrel lövik a csehek a lakosságot — Agyonlőtték Kispásztély ruszin papját VARSÓ, nov. 7. Ungváriról jelenti a Lengyel Távirati Iroda: Ruszin földön a helyzet egyre komo­lyabbá válik. Az elkeseredett lakosság minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vesz, hogy követelje Magyar- országhoz való visszacsatolását. A cseh hatóságok brutálisan lépnek fel a la­kosság ellen. Igen sok halott van, de ezeket az eseteket titokban tartják. Az VARSÓ, nov. 7. Az Express Távirati Iroda Ungvárról újabb véres eseményekről számol be. A je­lentés szerint a cseh csapatok a Verhovina községeiben ismét véres összeütközést pro­vokáltak a lakossággal. A volt magyar- cseh határról visszavont cseh csapatokat most Verhovinára szállítják és az ma egyetlen katonai táborhoz hasonlít. Ugyancsak az Express Távirati Iroda ungvári jelentése szerint 14 magyar nem­VARSÓ, nov. 7. A Lengyel Távirati Iroda ungvári je­lentése szerint Szerednye és Szolyva községek ruszin lakossága küldöttséget menesztett Ungvárra. A küldöttség harminc község, hetvenezer ruszin la­kosa nevében követelte, hogy községü­VARSÓ, nov. 7. A Lengyel Távirati Iroda ungvári je­lentése szerint a ruszinföldi nemzeti szervezetek kép­viselői Uugváron tartott gyűlésükön határozati javaslatot hoztak, amely­ben kijelentik, hogy a prágai kormány nem volt felhatalmazva Ruszinszkó képviseletére a bécsi döntőbíráskodás alkalmával, minthogy legutóbb, október 11-én- Prága VARSÓ, nov. 7. A poznani tartalékos tisztek és altisztek szövetsége nagygyűlést tartott, amely ha- tárczatilag fejezte ki aziránti készségét, "hogy ........- * . imgmegyei Kispásztély községben a csehek géppuskával agyonlőtték a köz­ség ruszin papját. Ugyancsak az ung- megyei Antalóc községben véres össze- tközés» játszódott le a cseh csapatok és a lakosság között. A csehek gép- fegyvertüzet zúdítottak a lakosságra; hír szerint többen életüket vesztették. Tíésőbb a község lakossága megtá­madta a cseh tisztviselőket és többet közülük megölt. (MTI.) zetiségű cseh katona megtagadta az enge­delmességet feljebbvalóinak. Az engedel­mességet megtagadó katonák az ungvári laktanya gazdasági épületében eltorlaszol­ták magukat, s a cseh ezredparancsnok tárgyalásokat kezdett velük. A cseh pa. rancsnok kijelentette, hogy ha nem adják meg magukat, agyonlöveti őket, ha azon­ban megadják magukat, a magyar csapa­tok bevonulásáig őrizetben maradnak, az­után pedig átadják őket a magyar csapa­toknak. (MTI.). két vagy csatolják azonnal Magyar- országhoz, vagy pedig népszavazást tartsanak, mert a mai viszonyok között a lakosságot éhínség fenyegeti. A kül- dötség nyomatékosan hangoztatta, hogy követelését azonnal teljesíteni kell, mert különben a ruszin nép fel­kelésével kell számolni. (MTI.) elismerte, hogy ennek a földnek lakossága saját maga rendelkezhetik jogai felett. A Ruszinföld lakosságának képviselői ennek következtében kijelentik, hogy a bécüi döntés figyelembevételével is oszt­hatatlannak tekintik földjüket és követe­lik teljes önrendelkezési joguk elismeré­sét. A határozati javaslat tartalmát el­juttatták Csehszlovákia, Magyarország, Nagybritannia, Franciaország, Német­ország, Olaszország, Lengyelország, Ro­mánia és Jugoszlávia kormányaihoz. fegyveresen is segíti a magyar ügy győzelemre juttatását és a közös lengyel-magyar határ megteremtését. A kattowicei lengyel-magyar cserkészkor lengyel és magyar színekben pompázó levelezőlapot bocsátott ki, amelynek köze­pén egy magyar stílusú szívbe» f összefog­lalva a magyar és a lengyel címer látható. A levelezőlap lengyel és magyarnyelvű felirata a következő : .Jjengyel-magyar testvérbarát Tekintsd kardját vagv poharát, Vitéz s bátor mindkét fajta, Isten-áldás legyen rajta. Síjen a közös lengyel-magyar határ!” »A győzelmes Horthy“ RÓMA, nov. 7. A magyar csapatoknak a megszálló t őrületre való bevonulása alkalmából a Corriere della Sera budapesti tudósítója »A győzelmes Horthy” címmel cikket ír, amelyben többi között a következőket mondja: A magyar csapatok bevonulása mez pecsé.eli azt a* győzelmet, amely:''. Horthy Miklós Szegeden megkezdett ’ csatájával aratott. Horthy Miklós ezzel a győzelmével bé­kés, boldog és dicsőséges jövőt nyit meg nemzete előtt, amelyet hittel és bátorsággal vezetett. Amióta Magyar- ország kormányzója lett, csal; egyet­len célja volt: Magyarországot min­den külső és belső veszélytől megvé­deni, megerősíteni hatalmas nemzetok barátságával, újra hadsereget adui Magyarországnak és megindítani az országot a szabadság, függetlenség és hatalom útján. A bcesi határozatok, amelyeknek követ­keztében a magyar hadsereg a Kárpátok lej óin nyomul előre, a kormány polidkaí tevékenységének eredménye, de a kor­mány Horthy Miklós kormányzó irány­elveinek hű végrehajtója volt. Bel- és kü! politikai téren a kormány magától a kor­mányzótól kapta legfőbb irányelveit. Magyarország kormányzója bátor és merész, körültekintő, lojális és tekin­télyt parancsoló ember és ezeket a tu­lajdonságait átadta minisztereinek, tábornokainak és parlamentjének is. Református ember lé‘ére soha nem fe­lejtette el, hogy Magyarország többségé­ben katolikus ország és ő volt az, aki, ol­dalán buzgó katolikus feleségével, azt akarta, hogy Szent Is*ván juhileumát a legnagyobb ffnnyel üljék meg és Szent István jobbját körülvigyék az országban. Horthy Miklósban a katona, a poli­tikus, a hívő ember és a családapa tu­lajdonságai egyesülnek és ezek a tu­lajdonságok öt a magyar nemzet igazi vezérévé avatták. Ő volt az, aki annakidején Bethlen Ist­ván grófot Rómába küldte, hogy megkösse az olasz-magyar barátsági szerződést. Po­litikai éleslátásával előre látta Mussolini Olaszország áruik hatalmas megerősödés és ezért kereste Olaszország barátsági’, ő volt az, aki annskidejín Rómába küld e Gömbös Gyulát, hogy megerősítse az olasz- magyar baráti kapcsolatokit. Horthy Miklós mindig szilárdan hitt a róma-ber- lipi 'tengelyben és minisztereit mindig figyelmeztette, hogy a tengelypolitika mellet: az utolsó percig tartsanak ki. Ne felejtsük el az', sem, —■ írja a tudósitó, --- hogy Horthy kormánysó két évvel ezelőtt Rómában meglátogatta Vittorio Emanuels királyt és császárt és ez volt első hivata­los látogatása'. Most Horthy Miklós kor­mányzóságának történelmi eredménye be­következett. A magyar csapatok hÚ3z ? - után ismét átlőtték a Dunát és ez z vs • folyam most már nem határ többé, hanem ismét ütőere a magyar nemzetnek. A cselt karhatalom véres brutalitásai a Verhovina népével szemben Visszacsatolást vagy népszavazást követelnek a ruszinok A ruszinok oszthatatlannak tartják földjüket és teljes önrendelkezési Jogot követelnek Lengyel tartalékos tisztek a közös magyar-lengyel határért

Next

/
Oldalképek
Tartalom