Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-13 / 7. szám

19S8 NOVEMBER 18, VASÁRNAP telvideki 23 ^KÖZGAZDASÁG £ A cseh-szlovákiai földreform végső mérlege A most visszakapott területen van a cseh telepesek legnagyobb része Budapest, nov. 13. A csehszlovák statisztikai évkönyv (1938) adatai szerint Csehszlovállában 3936 végéig összesen 2,271.000 ha földet vettek el földreform céljaira a volt tulaj­donosoktól. Ebből 892.000 ha volt a me­zőgazdasági terület. Az átvett földekből eddig összesen 1,786.00 lia-t adtak át új tulajdonosoknak, 485.090 ha vedig még rendelkezésre állott, állami kezelés alatt. Az új tulajdonosok között összesen 867.000 ha mezőgazdasági területet osztottak szét, vagyis 25.000 ha hijján az egész ki­sajátított területet. A rendelkezésre álló 485.000 ha területből mindössze 25.000 ha volt mezőgazdasági jellegű föld, a többi főként erdő. A csehszlovákiai földreform eszerint befejezettnek mondható, mert hiszen a mezőgazdasági területeket csaknem mara dók nélkül szétosztották. A Felvidéken mindössze 4000 ha mezőgazdasági terület áll rendelkezésre, a Ruténföldön 11.000 ha. A Rutéuföldön tehát, ahol alig voltak ki­sajátítható szántóföldek, jóval nagyobb a még megmaradt, szét nem osztott terű­iét, mint a szlovák földön. A csehek itt Latorica Társaság kedvéért, amely állam volt az államban, szándékosan késleltették a földreform végrehajtását. A Ruténfgl- dön a csehek mindössze 24.000 ha mező- gazdasági területet osztottak szét új tu­lajdonosoknak, ennek majdnem a felét (pedig tartalékban hagyták. Úgy látszik, hogy a csehek előbb a Felvidék többi ré­szein igyekeztek . saját helyzetüket a megbízható elemeknek juttatott földek segítségévei biztosítani és csak azutánra tervezték a Ruténföld teljes, békés meg­hódítását, amikor a többi területeken már elkészültek. Nyilvánvaló, hogy eH a tizenegyezer hektárnyi mívelhető földet, a Fulcnfölá - teljes földtdrtalékát nem az' ős- lakóknak szánták, hanem cseh légionis­táknak és ‘más cseh bevándorlóknak, Szlovákia és Kárpátalja vezet A cseh földosztás végeredményben nem volt, mert nem is lehetett nagyon széles körű és a köztársaság területének arány- . lag csak kis hányadát bolygatta meg. Ae egész orszáqot egybevéve, az egész terü­letnek 12.7%-át, a mezőgazdasági terület­nek meg csak 10.7%-át vette el az állam, és juttatta új birtokosok kezébe. Arány­lag — érthetően — a Tegnagyobbszabású volt a földreform Szlovákiában, ahol az a teljes területnek 17.8%-ára terjedt ki; a Ruténföldön a terület ‘16.5%-a cserélt gazdát, a szorosan vett Csehországban 15.7%, Morvaországban és Sziléziában pe- aig 13.8%-ra rugóit az átvett földek ara-, nya. ‘ A mezőgazdasági terület tekinteté­ben más az arány és más az egyes ország“ részek sorrendje is; első helyen e tekin­tetben a szorosan vett Csehország áll, •■'hol a szántóknak 12.4%-a került új tu­lajdonos kezébe a reform során, közvet­lenül'utána Szlovákia következik ll.ß%-os arányszámmal, Morvaországban és Szilé­ziába:) 7.8%, a Ruténföldön pedig mind­össze 6.2% volt annak a mezőgazdasági területnek az aránya, amelyet a reform ívj tulajdonosok kezébe juttatott. Mind­ezekben az arányszámokban az állami ke­zelésben hagyott földterület is szerepel, ami az átvett teljes területeknek egy­ötöde, a szántóknak, illetőleg a mezőgaz­dasági területnek ellenben csaknem egé­szen 3%-a. Ezek a számok kétségtelenül mutatják, (hogy a földmegaszlás a reform előtt sem Szlovákiában, sem a Ruténföldön nem volt olyan végzetesen rossz, mint amilyennek azt a cseh statisztika és a cseh politika igyekezett feltüntetni. S ezek a szájnok • egyúttal azt is megmutatják, hogy a földreform csák abban az esetben szolgál­hatta komoly mértékben a cseh naciona­lizmus célkitűzéseit, ha nemcsak a földek elvétele során, de a kiosztás során is tel­jes erőszakossággal érvényesíttették a kisebbségekkel szemben a csehek bosszú- hadjáratát, A földosztás- A földek szétosztása a mezőgazdasági területeken javarészt törpebirtok és kis birtökok formájában ment végbe, azon­ban 30 hektárnál nagyobb birtokokat is alakítottak, mégpedig az úgynevezett „maradékföldekből”. Az erdőterületek pe dig még ennél js jóval nagyobb átlagos birtoknagyságokra bomlottak szét. Kisbirtokot kapott összesen 635.ÖQ0 igénylő s miután a közöttük kiosztott birtokterület összesen 786.000 ha volt, átlagban 1.2 ha jutott egy-égy igénylő­nek. Ebből 82% volt mezőgazdasági terü­let. Mivel pedig ebben a kisbirtokcsoport- ban is előfordultak hÚ3z hektáros és en­nél is nagyobb birtokok, egészen harminc hektárig, a kiosztott földterület zöme még az 1.2 hektárnál is jóval kisebb da­rabokra oszlott szét. Szlovákiában 187.000 kisbirtokos között tagoltak el 298.000 ha birtokot, vagyis itt az átlag 1.6 ha volt, a Ruténföldön pedig a földhöz juttatott kisbirtokosok száma 34.0ÓÖ, kisparcel- 'lákban kiosztott terület 32.000 ha, vagyis itt egy ha sem esett egy-egy kisbirto­kosra. A Ruténföldön egyébként a ki »parcellák, ban kiosztott földeknek még 60-%a sem volt mezőgazdasági terület, Szlovákiában pedig ezek aránya 88%-ra rúgott. A harminc hektárnál nagyobb mező- gazdasági birtokok száma a köztársaság területén 2061 volt és jellemző, hogy ösz- szesen 2296 ilyen birtokot juttattak új tulajdonosok kezére, ami azt jelenti, hogy a földreform emö ágában az újonnan ke­letkezett birtokok átlagos nagysága na­gyobb volt. mint azoké az elvett birto­koké, amelyekből az új birtokok kelet­keztek. E birtokok területe együtt 227.00(3 ha, amiből 194.000 ha volt a mezőgazda- sági terület. Az új birtokosok száma tehát ebben a nagyságcsoportban .mindössze .egyhanr.ad- ,százaléka volt a t ö rp eb i r 10 k 0 s ok én a k, de az e. nagyságcsoportban kiosztott földek céljaira a csehek a kisajátított területnek egyharmadréözét vették igénybe, ami két­ségtelenül mutatja, hogy felfogásuk sze­rint itt volt a földreform igazi súlypontja. (Szlovákiában 564 ilyen birtokot alakítot­tak 75.000 ha összes területből, amiből <51.000 ha volt a mezőgazdasági terület, a Ruténföldön pedig 27 birtokos részesült kisbirtokban 3805 lm területtel; ebből há­romezer ha a mezőgazdasági terület. Á Szlávföldön tehát a kiosztott földterület­nek .vgynegyedrészéi az új birtokosoknak egy háromszázkor mine drét&e kapta meg, kétségtelenül a, cseh politika szolgáig fában szerzett érdemek jutalmául és a cseh ura­lom megerősítésének céljaira. Az erdőbirtokok reformja Az erdőbirtokok és részben a legelőbir­tokok értékesítése a refornv során nagy birtokformában ment végbe. Az idesorolt földterület kiterjedése háromnegyedmillió ha volt s ebből mindössze 33,000 ha a me. izpgazdasági terület. Ezen a háromnegyed- millió hektáron 2277 új b'1'tokas osztozott meg, vagyis az átlagos nagyság 340 ha-ra njgóf.t. A maradékbirtokok csoportjában az átlagos új birtokok kiterjedése 110 ha, va/yi? olyan nagy terület,, ami egyúttal imr cáfolata is annak, mintha a cseh föld /»forrni demokrata jellegű lett volna s ezt csak a kíméletlen és céltudatos, oseh nem­zetiségi politika valósíthatta így meg. / /« Éíner JózSéí és Fia, Budapest Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Fel*!0» tóadó: NEDECZEY LÁSZLÓ M legnépszerűbb motorkerékpár I Felvidékre hosszú részietiizeiés! Bndapest, VI, lokai-ntca 21. Feltűnő, hogy az új erdőbirtokosoknak felénél nagyobb hányada Szlovákiára esik ellentétben a kisbirtokosok és- a maradék birtokosok megoszlási arányaival. A 2277 áj erdőbirtokos közül ugyanis 1326 vol szlovákiai és 312.000 ha a nekik juttatott birtokterület. A Rutéaföklön 127 tulajd<\ mat, juttattak erdőbirtokhoz, 24.OQÓ ha kiterjedésű birtokot adván nekik. Az erdő- birtokátlag Szlovákiában 233 ha volt, a ruténföldön 189 ha. A cseh statisztikai évkönyv közli a ki­sajátított nagybirtokokon talált alkal­mazottak számát is, valamint .azt .hogy ezek a reform során milyen elbánás­ban részesültek, összesen 2580 tisztviselő, 6190 szolga, 26.255 gazdasági cseléd és 81.781 állandó napszámos volt a kisajátí­tott birtokok személyzetének gerince, ös­szesen 66.806 fő. Sajnos, azt nem tudjuk hogy ezek mint oszlottak msg.birtoknagy- ságesoportok szerint. A VÉGSŐ EREDMÉNY: iS 13 4&S j 1. M jJ 11 f £ t'k ín <4 44 ÍZ a ■* *r> 1 ti iS) Összegen a 14151 1786 48a 2271 12.7 Ebből mező­gazdaság b 8324 867 25 892 10.7 •Ciehország . a 5206 746 71 817 15.7 b 8230 391 5 396 12.4 Morva- és a 2681 296 77 373 13.8 Szilézia b 1722 129 6 135 7.8 Szlovákia a 4902 685 188 873 17.8 b 2764 323 4 327 11.8 Ruténföld ä 1262 60 149 209 16.3 b 569 24 11 35 6.2 Mit kaptak az alkalmazottak? Az alkalmazottaknak estik egynegyede része jutott földhöz a ' reform során. Ezeknek a szánig összesen 16.809 és a ne, kik juttatott föld 65.323 ha, vagyis átlag­ban Jt.l ha, azaz jóval nagyobb, mint amennyit a kisbirtokosok kaptak. De eb­ből a nagyobbik részt, 37-283 hektárt az az 550 tisztviselő kapta-, akit a reform során földhöz juttattak, a gazdasági cselédek el­lenben csak 1.6 ha átlagos területben ré­szesültek, az állandó napszámosok pedig még ennél is kevesebbel, 1.1 hektárral vol. tak kénytelenek megelégedni. A bir-tokok személyzetének felarésze, 2.656 fő pénzbeli kártalanításban része­sült p összesen 188.1) millió cseh koronát kapott, 12.672 alkalmazott továbbra is a birtokokon maradt alkalmazásban, s vé­gül 4.669 alkalmazott nyugdíjban része­sült. Mivel a szlovákiai és a ruténföldi mező- gazdasági terület javarésze arra a csíkra esik, amelyet most visszakaptunk, két­ségtelen, hogy a földelvételnek és a föld­osztásnak is ezen a részen kellett a leg­erőteljesebbnek lennie. Ez pedig egyet je­lent. azzal, bogy a csehek telepítése is ezen 4 területen folyt a legnagyobb mértékbén. A cseh földreform nem demokrata, hanem nac.ioivilista célokat követett ás ezért lesz szükség arra, hogy megőrizvén mindazt, amit a földreform, során -magyarok, szlo­vákok^ németeh vagy rytéűrk kaptak, gon­dosan felü/vizsgálja;\ak minden olyan. föld. juttatást, ameynék célja ft* volt, hogy a Felvidéken előretolt cseh őrszemeket ál­lítsanak fel, az őslakosság kárára és ve­szélyére. Csehszlovákiába. Most azonban, miután Csehszlovákia és Magyarország között, meg* állapodtak a hatál' ügyében, elsimulták aZ ellentétek a két állam között, ezért Ma­gyarország megengedte, hogy magyar te­rületen keresztül lehessen lebonyolítania a Csehszlovákiába irányuló forgóimat. En­nek megfelelően csütörtöktől kezdve Ju­goszláviából a Csehszlovákiába irányuló forgalmat Magyarországon keresztül bo­nyolítják le. Németország DéiafrÜfóvol tárgyal a gyarmati kérdésről London, november 12. A Daily Mail berlini értesülése szerint Pirovv délafnkai honvédelmi miniszter ber­lini látogatása során találkozik Hitler kancellárral, Göring tábornaggyal, Ril.ben­trop külügyminiszterrel és Épp lovag, tá­bornokkal, a német gyarmatok visezadáaát sürgető hadjárat vezérével. A látogatás al­kalmával nem formaszerü megbeszélések során fogják érinteni a gyarmati problé­mát és a délafnkai gazdasági kérdéseket, Pirow ilyenformán megismeri a gyarmati kérdésre vonatkozó német felfogást, amely azután értekezlet tárgya lenne. Romániai szállá!ásd; Csehszlovákiának Lengyelországon át. Bukarestből jelentik: A cs&hszióvákiai területváltozások óta a romániai élőállat szállításban nagy ..vissza­esés mutatkozik. Eddig ugyanig az élőál­lat Halmi határállomáson keresztül mént Prágába: Most a cseh vonal egy része Ma­gyarországhoz került és mindaddig;, amíg a magyar-cseh vasúti egyezményt alá néni írják. Halmin keresztül romániai élőállat szállítmányok nem juthatnak tovább Nagyszöllősnél .A romániai állatexpórtö* rök úgy próbáltak segíteni ä helyzeten, hogv a cseh mármarosmegyeí Kőrösmező határállomáson keresztül Lengyelországba és onnan Csehszlovákiába, illetve Prágába irányítják a szllitmányokat. Azonban már az első ilyen szállítmány elakadt a cseh- lengyel határnál, mivel a lengyel vám­hatóságok tranzitó engedélyt kértek, ami­vel pedig a romániai élőállat exportőrök nem rendlelkeztek. Most ;£ csch-román ha­táron vesztegelnek a szállítmányok. Ismét Magyarországon keresztül nienn^ a jugoszláviai szállítmányok Csehszlová­kiába. Belgrádból jelentik: A német-cseh viszály kitörése után á Jugoszláviából Csehszlovákiába irányított szállítmányok nem mehettek Magyarországon keresztül. Ezért eleinte Románián át, majd a múlt héttői Mftribor határállomáson keresztül Németországon át meat a jugoszláv áru

Next

/
Oldalképek
Tartalom