Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-13 / 7. szám

18 TEHTIDEto vMafifeVR-HIRMl> 1938 NOVEMBER 13, YÁSÁRN'Á* Jóim ídott jönnek Beköszönt A T-átja IrW, a 28. sz. kepes árjegyzéket JÓZSEF világítási szaküzlet Budapest. VI.. in Vilmos csá3zár-út “§w tavaszán, II. Miklós cár koronázási ünnep­ségei közben találkozott. Még ugyanazon évben agijsztus J8-án nyilvánosságra hoz­ták az eljegyzést; az esküvőt 1896 októ­ber 24-én tartották Rómában. A királyné mindennél . többre becsüli a családi élet örömeit. A király mellett nagy szerepet játszik minden segítő és jótékonysági mozgalomban. A messinai földrengés idején elkísérte az uralkodót a szerencsétlenség színhelyére, ahol ra­gyogó példáját adta önmegtagadásának, bátorságának és a segítés gyakorlati irá­nyításával kapcsolatban kiváló szervező tehettógáwe^fT^ felséges asszony a háború alatt min­den idejét a sebesültek ápolásának szen­telte. A quirináli királyi palotát kő; ihazzá alakítatta át. Később a quirináli kórházat az ő kifejezett kívánságára hadirokkan­tak otthonának rendezték be. A királyné azóta is lankadatlan szere, tettel foglalkozik a hadirokkantak sorsá­val, a hadirokkantak kiképzésével és ugyanakkor szerető gondoskodása kiterjed másfajta betegekre is. Minden segélyak­cióban, különösén a 'gyermekvédelemből példacidásával és bőkezű adományaival mindig az élen halad. A felséges asszony különös figyelmet fordít a gyermekbeteg­ségek gyógyítására és mindenféle pénz­ügyi és közigazgatási nehézséggel is szem. beszállt, hogy Rómában külön gyermek- klinika létesüljön. Egy bölcs és jó uralkodó élete Tiirr Istvánnak, az olaszok magyar szabadsághősének két leszármazottja, Tiirr Lambert és Tiirr Ervin dr. rendőrtaná­csos Hunt Béla társaságában érdekes könyvet írt az olasz uralkodóház törté­netéről és magyarországi vonatkozásairól. A magyar nép különös érdeklődésére tart számot a könyv, amely kedves apróságo­kat közöl a király és királyné magánéle­téről. Ebből a könyvből valók az alábbi, ma már történeti „kuriózumok”. Viktor Emmanuel dajkája görög nő volt, első nevelője pedig Lee Elizabeth, egy angol ezredes özvegye, akit a kis herceg rajongásig szeretett. Lee Elizabeth sokáig volt a Quirinálban, még azután is, hogy tanítványa katonai nevelő keze alá került. Viktor Emmánml még akkor is minden este meglátogatta volt nevelőnő­jét, virágot vitt neki és kis értéktárgya­kat. amelyeket az udvari étkezéseknél osz­tottak szét a megjelept vendégek között. A kia trónörökös rendkívül kedvelte a bűvészmutatványokat, amelyek azonban nem sikerültek neki. Egyszer jelmezbálon vett részt. Barátai vidéki nászmenetét alakítottak. Ő volt a vőlegény, frakkban, cilinderben, rövid selyem nadrágban. Gyermekkorában triciklit szeretett vol­na karácsonyra. Lázasan várta, teljese­dik-e már a kívánsága, amelyről olyan régen álmodozott. Karácsony délutánján a királyi palotában felállított karácsonyfa körül gyülekeztek az előkelőségek gyer­mekei. Az ajándéknak szánt játékok kö­zött ott volt a karácsonyfa alatt a gyö­nyörű hajtányi is. Viktor Emiiméi osz­totta ki a játékokat. Az egyik kis pajtás a triciklit kívánta. Elfojtotta sóhaját és önként adta át barátjának az álmodott csodagépet. Tizenkétéves korában, 1881-ben október 13-án íratták be a nápolyi Nunziatella nevű katonaiskolába. Tanulmányaiban és magánéletében rendkívül pontos volt. Könyveit rendben tartotta, kiadásait és bevételeit maga vezette be egy erre szol­gáló kis füzetbe. Egyszer nem tudta elol­vasni 07. egyik jegyzék szövegét, mire ezt irta füzetébe: ,. Elolvashat atlan bevásár­lásért 65 cenlisimí.” Tizennégyéves korában már 3000 da­rabból álló éremgyüjteménye voiy^X\nu- mizmatika na&y történelmi ismqrettn követel és így 111. Viktor Emmánueh\ck az egész világon közismert történelmi tu­dása éppen numizmatikai gyüjiöszenveáé- Igének tulajdonítható. Díszelnölie a numiz­matikai egyesületnek. Az ő elgondolás alapján és felügyelete alatti készült Corpys Hummer um ItalicorumS Ennek munkának ő volt a ‘qlajdonkáppeiú szel lemi szerkesztője Muppi és Ruggiaso ta nárok /fitellett. Hájassága útin k-Mves munkatársira talált félesége személyiben, Fori^os Mátyás Búd ipost %, Ná,dor-u4ca 29. zsá k, zsineg, ponyva/ nagy eres|^dés, gy ári bizományos Nagyobb h e í->bb felv\ké k i\r (Ér ro sokban keres­aki azóta. is lelkes munkatársa numieti- kai munkásságában. III. Viktor Emmanuel trónörökös korá­ban kötött házasságot. Akkoriban gyak­ran utaztak. 1897-ben a Yela yachton a Spitzbergákra utaztak és egészen a 80-ik szélességi fokig jutottak el. Ennyire északra eddig az időpontig még semmiféle Sétahajó, de olasz expediciós hajó sem ért el. ül. Viktor .Emmanuel gyakran maga kormányozott. * Elena királyné már lánykorában is köz­ismert volt jótékonyságáról. A messzinai földrengés idején elkísérte a királyt a földrengéspusztította vidékre és mindkét- len tevékeny részt vettek a munkában. A messzinai kikötőből éppen indulni akart a Slava nevű orosz gőzös. A király­né felment a hajóra c,s megkérte a kapi­tányt. halassza el utazását, legyen segít­ségére a szerencsétleneknek. ,JVem mint királyné kérem ezt, hanem mint ember és anya,” — mondotta a királyné. A 'földrengésből megmenekültek a mesz- szinai romok között hevenyészett bara- kokban laktak. Egy alkalommal megláto­gatott egy iskolát. A gyermekek szívükbe zárták a jóságos királynét. Elutazása után egy kislány köszönő levelet írt a királynénak és így címezte a levelet: ..Nagyságos Elem tanító néninek, Mész- szína” Messz inában a király, ahol szükségét lát1 , maga irányította a mentési munkát. Sokszor két kézzel dolgozott. A feleségé­vel. együtt hajnaltól estig a romok között tartózkodott. Biztatta megnyugtatta a szerencsétleneket és sajátkezűén igyeke­zett segíteni rajtuk. ’ * Egy alkalommal késő este még a romok között tartózkodott és figyelte az utászok, munkások munkáját. Egyszerre az egyik összedőlt ház romjai alól vékony cse­csemőhang szívettépő nyöszörgését hal­lotta. A munkások és katonák kimerül­tek már, a király maga is alig állott a lábán.. Megkérte a munkásokat: tegyenek egy utolsó kísérletet, talán sikerül kimen­teni a gyermeket a romok alól. Fáklyával a kezében ment fel a romhalmaz tetejére és sikerült is kimenteni az összedőlt ge­rendák alól teljes épségben egy hathóna­pos gyermeket. * A királyi család 1904-ben a Quirinálból átköltözött a Villa Ada-bn. Ez a kastély a Via Salaria-n fekszik Rómában, gyönyörű Őspark közepén. Mikor a királyi család tulajdonába ment át, a Villa Savoya nevet kapta. A QuirináNt azután csak audien­ciákra, hivatalos teendők lebonyolítására és udvari bálok megtartására használták. * Olaszorszában a királyi párnak volt elsőizben jutója. Gyakran rá.ndultak ki a San Rossore-i királyi birtokra gyerme­keikkel együtt, A király maga vitte ég tanította lovagolni gyermekeit. Jolanda hercegnő és Umberto trónörö­kös gyermekkorukban annyira hasonlítot- taVegymóshoz, hogy sokszor összetévesz­tették őket. Előfordult, hogy egyforma fiú ruhába öltöztek, megjelentek az udvar előtt és senki nem tudott különbséget tenni köztük. Ez a két testvér különösen szerette egymást. Jolyndo, hercegnő szen­vedélyes lovas, Umberto trónörökös szen­vedélyes vadász. életet él. Reggel a Quirinál-b&n fogadja minisztereit. A Duce hetenkint rendsze­rint kétszer jelenik meg nála kihallgatá­son. Minden jelentkezőt maga elé bocsa Naponta yfhány órát tölt régipénz-g teménye mellett. A húszkötetes Co/pus Nummorum Italicorum tiszta jövedelmét egy.szarsmindeukorra az árvák alapjának javára adományozta. * Fennmaradó szabadidejét vadászattal tölti, vagy autókirándulást tesz. Kiváló autóvezető. Délben féltizenkettökor van az ebéd a Villa. Sffuoya-ban. Néhány egyszerű fo­gás. A király az ebédhez soha nem fo­gyaszt alkokon. Nem dohányos. 111. Viktor Emmanuel délután rendsze rint olvas, unokáival foglalkozik és csá. hety Jenő ^ Budapest rET/íIT /aNDOK-UTCA 9 és YACI-UTCA 7 ládi ügyeket intéz. Este nyolc órakor vacsoráznak. Ez még egyszerűbb, mint az ebéd, Ütána zenét hallgat a királyi, csil­lád,vágy pedig kártya jóit ék van a ki­rályné szalonjában. Tíz órakor kialusznak a Villa Savoya lámpái. Tökéletes csend és nyugalom borul a kastélyra. A parkból a szökőkutak csobogása hallatszik és csak őrszemélyzet ütemes lépései törik meg a csendet... SÁGI PÁL GyUftsiik össä6 . a ffuszéves emlékeit 1 Hol legyen a fölszabadult felvidéki magyar­ság kisebbségi múzeuma A király maga meglehetősen zárkózott Budapest, november hó. Az elmúlt húsz esztendő "mint valami súlyos lidércálom üli meg- a lelkünket, a felszabadulás nagy örcme sem tudja el­kergetni a keserű, sötét emlékeket. A magyar nemzet történelmének egyik legszomorubb fejezete az a korszak, amely Trianonra következett és a mi felszabadulásunk még nem jelenti ennek a korszaknak lezáródását. Éppen ezért munkánk sem ért véget, sőt fokozottabb mértékben kell folytatódnia. 1938 novem­ber tizediké azonban egy nevezetes határ­kő a háború utáni magyarság történeté­ben: az akarata ellenére Csehszlovákiába kényszerített magyarság túlnyomó több- sége egyesülhetett a csonka országban élő magyarsággal, Az átvészelt húsz esztendő olyan tanul­ságokkal járt, amelyeket nem szabad el­felejtenünk. Cselekvő és szenvedő ré­szesei voltunk egy olyan apokaliptikus történelmi korszaknak, Amely sorsdöntő volt nemzetünk életében. Feltétlenül szük­séges. hogy kisebbségi életünknek minden élményét, minden történését, eseményét tanulságát megrögzitsük, megörökítsük a jövendő, a történetírás számára. Ezért már most gondoljunk arra, hogy húszéves rabságunk emlékeit összegyüjtsük, rend­szerezzük és valamilyen intézmény kere­tében a tudományos kutatás és a gyakor­lati élet számára hozzáférhetővé tegyük. Ebben a munkában minden felvidéki ma­gyarnak a nagy nemzeti cél érdekében buzgón és önzetlenül részt kell vennie. Capok, könyvek, hirdetmények, okiratok Alig van magyar család, amelynek bir­tokában ne lenne egy írásos, vagy más­fajta felhasználható dokumentum, amely az elmúlt húsz esztendő valamelyik érde­kes részletére vonatkozik. Bizonyába vol­tak Sokan, akik igyekeztek fényképben megörökíteni valamilyen fontos eseményt, jelenetet, Vannak olyanok, akik hirdet­ményeket, plakátokat gyűjtöttek. Sokan kaptak kézhez hivatalos végzést, kiutasí­tásra, adóra, bírságolásra, az élet ezernyi kérdésére vonatkozót, aminek mind ér­téke, jelentősége lehet. Némelyeknek ér­dekes levelek lehetnek a birtokukban. Arról nem is beszélek, hogy bizonyára Sokan naplót is vezettek, ha nem is mind a húsz esztendőről, de annak kisebb-na- gyobb szakaszáról. Ezek felbecsülhetetlen értékű emberi és történelmi dokumentu­mok. Természetesen egybe kell gyűjteni a Felvidéken megjelent összes lapokat, magyar könyveket, de egybe kell szedni a magyar Felvidéken kiadott szlovák hirlapirodalpm termékeit is. Éppen ezért mindenki gondosan őrizze meg a■ birto­kában lévő emlékeket, nézze át azokat és ne dobjon el, semmi olyasmit amit őmagc. talán jelentékteleneké gondol, de aminek esetlég igen nagy ériéke lehet. A csonka hazában voltak olyan intézz mények és szervezetek, amelyek bizonyos mértékű anyaggyűjtést, rendszerezést végeztek, sőt a gyűjtött anyagot valami­lyen szempont szem előtt tárásává!: fel is dolgozták. A pécsi egyetem kisebbségi intézete, a budapesti Pázmány Péter Tu­domány Egyetem kisebbségjogi intézete, a Felvidéki Egyesületek Szövetsége, a Budapesten működő Államtudományi In­tézet, a Revíziós Liga, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Magyar Nemzeti Múzeum és annak Országos Széchenyi Könyvtára nagy és értékes anyag fölejtt rendelkezik, de egészen hizonyos, hogy mindezek az adatgyűjtések és feldolgozások- nem tel­jesek és nem adnak tökéletes és hű képet az elmült húsz esztendő minden életjneg- nyilvánuláoáről. így merül fel, szinte ma­gától értetődő természetszeruséggel, az az eszme, amelyet különben egyszer-másszor. — ha nem is ilyen konkrét formában, — meg is pendítettek, hogy fel kell állítani azt az intézményt, amelynek keretében a felvidéki magyar kisebbség minden tör­téneti emlékét össze kell gyűjteni és a köznek hozzáférhetővé kell tenni. Rövi­den : létre kell hozni a kisebbségi .mú­zeumot! • - 1 JKassa mvuzeuma A meglevő múzeumok keretében ezt a yüjtést elvégezni aligha lehet, mert hi­szen a gyűjtés és elrendezés egészen peciális eljárást kíván meg és a múzeum zsák akkor érné el a célját, ha önmagá­ban teljesen zárt és kerek egészet adna. \zt hisszük, hogy azt a véleményünket is sokan ‘osztják, hogy egy ilyen intéz­ményt a felszabadult magyarság központi vámsában, Kassán kell létrehozni, mert Kassa a felvidéki magyarság központi fekvésű városa volt, összefogó kapocs a Huszt és Pozsony között húzódó magyar élettérnek. Ugyanazt a történelmi szere­pet játszotta az elmúlt húsz esztendő alatt, mint a török hódoltság idején, ami­kor a magyar élet Pozsony és Kolozsvár között rendezkedett be. Most csak’ az eszmét vetettük fel, de ennek megvalósításán érdemes gondol­kodni. A felvidéki magyar fiatalságnak buzgalmával az anyaggyűjtést, az anyag rendszerezését könnyen végre lehetne haj­tani. A kisebbségi múzeum azonban csak akkor töltené be a célját, ha nemcsak- egybegyüjtené és kiállítaná az anyagot, hanem kisebbségi intézettel is kapcsolat­ban volna, amely kartotékba szedné a húsz esztendős rabság minden keserű em­lékét és így a tanulságos anyag végtelen kincsestárát nyitná meg a magyar törté­netírás számára. Ezt a. kérdést különösen az teszi idő­szerűvé, hogy a Magyar Történeti Tár­sulat. amely az elmúlt év végén ünnepelte fennállásának hetven éves jubüetnpát, ez idei közgyűlésed még ebben a Móndpban á felszabadult Kassán tartja. Tálán ezen a Vr> z 1 £ se n J'"}*) tf ^ a gondolat, amely közhangulat^ fejeái ki és gyors megvalósításra vár. w yi ilakf |>d is 9i#rf m été t ős melltartót Ara P 1196. vésvén

Next

/
Oldalképek
Tartalom