Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-13 / 7. szám

1938 NOVEMBER 13. VASÁRNAP TELViDEta J^ÍAűÍ?AR*HIRM2 15 Ine könnyen Három jubileumot ünne­pelt, a negyedik jubiieum . előestéjén összeomlott a csehszlovák köztársaság Visszatekintő politikai képek a monstruózus Csehszlovákia öt történeti dátumára — A le- igázott nemzetekkel szemben hogyan visel­kedett a négy jubileum cseh kormányzata Budapest. Ha Csehszlovákiának a történe­lemben páratlan iramú összeomlására, dicste­len húsz esztendejének a katasztrófa felé ro­bogó lefolyására gondolunk, önkéntelenül az ószövetségi kép ötlik elénk, az irdatlan ko­losszust látjuk, amely agyaglábakon áll. Egy lökés, a történelem egyetlen szeizmikus ren­gése, az agyagláb alól kiszalad a talaj és o kolosszus rettentő puffanással omlik a földre. Darabjai, szilánkjai szerteszét röpül­nek és most tűnik fel, hogy belseje, amiről azt hazudták, hogy valóság, történelmi súly és értők, nem volt egyéb felfújt ürességnél. Magyar bakák lábhoz tett fegyverrel... 1918 októberében a cseh belső forradalmá­rok Rasin vezetése alatt meegalkották a cseh nemzeti tanácsot s ez a tanács 1918 október 28-án a száztornyú Zlata Prahában kikiál­totta a Csehszlovák köztársaságot. Ám a for­radalmárok igen nagy aggodalomban voltak, mert tudták, hogy Prágában a szolnoki 68-as gyalogezred állomásozik, már pedig ha ezeket u magyar bakákat kivezénylik ellenük és ki­adják nekik a parancsot, akkor még embrió korában vérbefullad a Közép-Európa és vi­lágbéke ellen tervezett állammerénylet. Tipi­kus cseh módszerrel, megtévesztéssel és az erős iránti meghunyászkodással jártak el. A szocialista munkások menete piros-fehér és piros-fehér-zöld zászlók tömege -alatt felvo­nult a laktanya elé, a szónokok <i magyar- rseh testvériséget éltették és hangoztatták; hogy a felszabaduló cseh nép baráti viszony­ban kíván élni a szabaddá váló magyarok­kal. Hangoztatták a népek önrendelkezési jogát és a Prágában állomásozó katonák hit­tek a szavak őszinteségében. Átadták fegy­verüket1 **£ cáeh nemzeti tanács embereinek:; .. A poklok, pokla szakadt egy millió ma­gyarra, néniét, szlovák, ruszin és lengyel ■emzetiségüek millióira. 28 Rijna, október 23-ika, amelyről Prága egyik főútját nevez­ők el, a csehek szabadságünnepe és a más mmzetbeliek szenvedéseinek, gyászának át­hozott szimbólumává vált... A körbehordozott nemzetgyalázás ... Fellapozom a két évtized eseményeit ma­gukban foglaló újságírói feljegyzéseimet... Kassa, 1923 október 28,.. Az ötéves köztár­saság jubiláns ünnepe. Ragyogó égboltozat, a levegőben ökörnyál úszkál... Vagy ötszáz főből álló csoport, többnyire cseh vasutasok, vörös zászló alatt, gomblyukukban vörös szegfűvel az Erzsébet-térre vonul, amelyet az új rendszer légionárus-tér névvel gyalázott meg. Az utcák csaknem üresek, a magyarok visszahúzódnak lakásukba ... Egyszerre csak zene harsog végig a Fő-utcán. A hadtest­parancsnokság irányából közeledik egy me­net. Hatalmas társzekerek, szalagokkal, min­denfajta cicomával díszített igavonók vonják a szekereket. Rajtuk élőképeket vonultat fel az ünneplő cseh sovinizmus Kassa őslakossá­gának mélységes fájdalmára és felháborodá­sára. Mert ez az ünnep csak a cseheké, a szlovákok nem ünnepelnek, ők három nappal később ünnepük a turócszentmártoni dekla­ráció megszületését. Akkor még nem is sej­tik, milyen csalás és ármány rejtőzik a turóc­szentmártoni nyilatkozat mögött is ... Az ember keze ökölbe szorul, a szeme meg­telik a harag könnyeitől, amikor a menetet látja. A meghamisított történelmet vonultat­ják fel. Az egyik szekéren huszita harcosok, mintha csak Giskra zsebrákjainak korszakát akarnák feleleveníteni. A másikon térdeplő, rimánk odó tót paraszt, akit rözsegyüjtésen kapott rajta az uraság. És két magyar csendőrruhába öltöztetett nyápic alak csat­togtatja az ostort a remegő delikvens hátán. Újabb szekér, rajta két honvéd, amint kezü­ket égnek emelik a szuronyrohamra induló cseh katonák elől. Ezt a meghamisított ténelmet hordoznák körül Kassa utcáin. És szerte a Felvidéken elültetik az első jubileumi szabadságfákat... Magyar földből szívják ezek a fák életned­vüket. Szabadságot szimbolizálnak tehát éi nem cseh rabságot. Szabadságot magyarnak, szlovákoknak, ruszinnak egyformán. Az optimizmus jubileuma volt ez az első ötödik évi ünneplés. A hata­lom birtokosai úgy hitték, hogy minden rend­ben van és az új állam lété biztosan van megalapozva. Nem a maguk erejében biza­kodtak akkor sem, hcmem hatalmas védnii- keiekben, az ántánthatalmakban. A jubiláns Ünnepségek előtt indult Masaryk nyugateuró­pai kőrútjára. Németország egyre gyöngül, alig Hihető, hogy valaha is feltápászködhas- son. A rajnai területen a szeparatista moz­galom mind nagyobb erőre kap, francia pénz dolgozik, hogy a rajnai földet végleg elsza­kítsa a német nép államától. A weimari Né­metországot megfojtani készül Franciaország. Úgylátszik, nincs más kiút, csak a monar­chists, vagy a vörös diktatúra. A francia po­litikának szüksége van Csehországra, Masa- rykot fényes katonai pompával fogadják Pá­rizsban és a humanista elnök tiszteletére ren­dezett katonai ünnepségen a felrobbant grá­nát megöl néhány francia piupiut. Brüsszel­ben hasonlóan szívélyes a fogadtatás. Lon­donban ellenben hűvösebb, mert nem látják szívesen, hogy a tanárok köztársasága nem Herbert Spencer és Sidney Webb, hanem in­kább Barrés szeellemében alakul ki. Róma neheztel, mert Masaryk baloldali beállított­sága miatt egyáltalán ügyet sem vett a fa­siszta államra, hiszen ebben az esztendőben prófétálja: „Meggyőződésem, hogy a világ fejlődé-c haÍLelé.-ta'ei” A'., A sleeping car eppen idejére, a juHijar:« ünnepségre gördíti vissza az elnököt Prágái) > A jubiláris ünnepségnek az a bevezetője, hogy Pellé francia tábornok-nagykövetet az elnök a legmagasabb cseh kitüntetéssel, a fe­hér oroszlán-renddel díszíti fel. Államunknak nemzeti jellege lesz! Érdekesek azok a szavak, amelyekkel az el­nök a fogadtatáson a kormány tagjaihoz fordul. Hibáztatja ugyan, hogy a kormány­zás politikájának nincs határozott iránya, de bízik állama jövőjében. Kijelenti, hogy az államhatalomnak többségi jellege lesz, ez már a demokratikus többségi elvből következik, de arra törekszik, hogy valamennyi polgár részére a jogos követelések kielégíthessenek. APÓS S-TÉP 23. To je vetsina Testveri varia vissza vsn Budaijesjten a ■ íkevilágban is otthona volt ­amely a a Felvidékieknek így gondolja hát az elnök a kisebbségi kérdés igazságos megoldását. „A demokrácia diskusszió” — hirdeti. A magyarságnak te­hát tagadhatatlanul megvan az a joga, hogy — diskutáljon ... Elmondhatja a panaszait, megteheti a javallatait. És ekkor érvényesül a demokrácia elve: a többségi elv, a képvi­selőház elnöke szavazásra teszi fel a kérdést és az eredmény? „Az eredmény ez a gyűlöle­tes, minden magyar képviselőt vérig sértő elnöki kijelentés: To je vetsina! Ez több­ség!” — írja Korláth Endre egyik 1923 év­beli cikkében. Az ötösfogat kormányoz Benes külpolitikai sikereinek verőfényében a kisebbségek ügye valóban Csáky szalmája. Svehla kormányoz a petska élén 1922 óta és amikor ez a kétségtelenül nagy képességű politikus kormányra lép, nyilatkozatában semmiféle említést nem tesz a kisebbségi kér- kés kezelésére vonatkozó szándékairól. Ellen­ben ebben az esztendőben kapják a kisebbsé­gek ajárpléfild a kegyetlen rendtörvényt és <i kisebbségnek külön kijáró jubileumi "üdék az illetőségi kérdésnek újabb gya­korlata. Csak annak az állampolgárságát is­merik el, aki annakidején kifejezetten kérte valamelyik község illetőségét. Százezernyi magyar válik hontalanná. | De már dübörög a mélység Az rányomott nemzetek ‘szenvedélyes pana­sza iymegza varhatnák a „beati possidentes” nyugalmát, ha füleik volnának a hallásra és ;emeik a látásra. A jubileum körüli napok­ban játszódik le ez a szép jelenet á prágai parlamentben. Schollich (német nemzeti): önök titokban bomlasztották az államot, mi nyíltan tesz- szük eztl Közbekiáltások: Hanbal. Hanba! Ven! Ven! Egy cseh hetmg: Mi a saját államunk­ban vagyunk! Schollich: Minket belekényszerftettek! Egy cseh hang: Ha nem tetszik, kimehet­nek! Schollich: Kimegyünk, de a földünkkel és a javainkkal. 1938 november 11-én jelentjük a prágai parlament cseh hangjainak: Ki­mentünk ! Bőrükbe se fértek Újabb Ijpök... Öt esztendőt forgatok, vé­gig jegyzeteimben... 1928 október 28. Prá­gában vagyok. A város csöndre ébred. Álta­lános munkaszünet, a villamosok se járnak. Gyalog kell bemennem a városba, amelynek központjától jó másfélorányira lakom. A Vencel-téren ünneplő tömeg... De csupa vö­rös zászló ... Sarló és kalapács ... Tízéves az államunk! Tízéves az államunk! — hird - tilk a táblák és egyéb jelszavak is ott halad­nak a tüntető csoportokkal. Legalább száz­ezer ember hömpölyög végig a Vencel-térröl a Národni tridára ... A mi államunk! Éljen a mi államunk! ICi- csimy, de a miénk! — ilyeneket kiáltoznak az ünneplője. De a prágai városházán kelle­metlen intermezzo adódott. Baxa, főpolgár­mester úr meghívta a szövetséges és baráti államok képviselőit a díszközgyűlésre ér amint a megnyitó szavakat elmondotta, ■(. a tizenhét kommunista városatya uniszónó rá­gyújtott és végigénekelte az intcmacionilít. A revízió megjelent az égboltozaton ... Az új idők szele már jelentkezett... Az igazság szava elhangzott. Egy nemes angol főúr, a legelterjedtebb angol napilap tulajdo­nosa magáévá tette a magyarság ügyét és helyet követelt a magyaroknak a nap alatt. A cseh centralizmus hiába igyekezett baga­tellizálni az ügyet, hiába indított ellenpro­pagandát, hiába szervezett ellenrevíziós gyű­léseket, a magyarság lelkében most már ki­terebélyesedett a hit, hogy a feltámadt igaz­ságot útjában megállítani néni lehet. De a szlovákok is sok gondot okoztak Prágának, hiszen ennek a jubiláris esztendő­nek elején jelent meg Tuka híres cikke, amely a vacuum iuris elméletet bevetette a szlovákság forrongó lelkére. Október 31-én az alkotmányjogi megállapodások etikád alapja megszűnik, hirdette Tuka s megszű­nik egyes alapvető törvények érvénye is. A jogi állapot tényleges állapottá alakul, amely már nem a törvények tekintélyén, hanem a fizikai erőn «lapul. És ez a tiÖrvényéihtcíVüli állapot nem kerülhető el máskép, mint a szlo­vák nemzet önrendelkezési jogának szabad érvén yesítéséve!. Masaryk jubiláris nyilatkozatában már észreveszi, hogy veszedelmes és új eszme in­dult hódító útra: a revízió. „A cseh kérdés világkérdés — mondja — és ezért világpoli­tikát kell folytatnunk. Az államok fejlődnek. A békeszerződések bizonyos tisztázást köve­telnek. Ennek azonban lojálisán, nyiltan, be­csületesen kell megtörténnie."-gr 0 •• ff 9 jövőjével. Ezt minden ön­szük­emészthetö. elegendő ' szemmel­Az Ovomaltine Kapható minden gyógyszertár­ban,' drogériában és cs«* megeüzletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom