Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-27 / 19. szám
1938 NOVEMBER 27, VASÁRNAP TELVIDE'KI 15 A gazdaságkutatás f elad a tkör e ^aLDr’ VARGA ISTVaN egyetemi magántanár, a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója .. A mtx;ern gazdasági élet bonyolult ■összefüggései mindenkinek nélkülözhetetlenné teszik, hogy a gazdasági életben végbemenő változásokat állandóan nagy figyelemmel kísérje. A megfigyelésnek ez a területe a világháború előtti években viszonylag el volt hanyagolva. Akkor a napilapok közgazdasági rovatainak és néhány gazdasági irányú szaklapnak híranyaga az igényeket kielégítette. Az egyes államok statisztikai hivatalai is —7 a külkereskedelmi statisztikától eltekintve — csupán viszonylag csekély gazdaságstatisztikai anyagot gyűjtöttek és emellett az e hivataloknál rendelkezésre álló gazdaságstatisztikai anyaggal szem-, ben is alig mutatkozott érdeklődés. A háború utáni időban ez a helyzet merőben megváltozott. Ebben mindenesetre szerepe volt a közgazdasági tudo- mány,^ valamint a gazdaságstatisztika fejlődésének is, mert ez a fejlődés tette ezeket a gyakorlati élét nagyobbszabású igényeinek kielégítésére alkalmassá. De a gazdasági élet igényei is megnőttek. Ebben ismét legfőképpen három tényezőnek volt szerepe. Egyrészt annak, hogy a gazdasági konjunktúra hullámzásai a háború előtti esztendőkhöz viszonyítva jóval hevesebbekké váltak s így a konjunktúraváltozások előrelátása és az azokra való felkészülés jelentősége is nőtt. A konjunktúra-fluktuációk hevesebbé válásában monetáris tényezőknek s a világszerte követett új gazdaság- politikának mindenesetre szerepe volt. , Másrészt a gazdasági struktúraváltozások gyakorisága is mott s ezeknek következményeit is meg kell vizsgálni tudni. Harmadsorban pedig az államok gazdaságpolitikája jóval aktívabbá vált, mint amilyen a háború előtt volt, a gazdasági életbe való beavatkozásnak köre és eszközei kibővültek s ez is a gazdasági életben végbemenő változatok számszerűségének jobb megismerését teszi szükségessé. Mindezért a statisztikai hivatalok tevékenysége világszerte, főleg gazdasági vonatkozásokban kibővült. De a. jelentkező szükségletet ez sem tudta teljesen kielégíteni. Ezért Európának úgyszólván minden államában, hol konjunktúrakutató intézet, hol gazdaságkutató intézet elnevezése alatt külön gazdaságstatisztikai jellegű intézmények alakultak. Ezeknek az intézeteknek sokféle feladata van. Igyekeznek a rendelkezésre álló, illetőleg megszerezhető mindennemű gazdaságstatisztikai adatot összegyűjteni és a modern tudományos követelményeknek megfelelően féldolaozni. Az adatok frissessége természetesen döntő fontosságú. A gazdaságkutató intézetek inkább kevésbé tökéletes statisztikai anyaggal is megelégszenek, ha ezáltal azt tudják elérni, hogy megállapításaikat és következtetéseiket úgyszólván a jelentéseknek közzétételét mégelőző napokkal tudják lezárni. A megszerzett gazdaságstatisztikai j £ «Juso» JL „TBELSUCTIEK- « /fasori Ff . . ~r. .1 K'i .AT A A MS i'J&Y fARSA SaG ( mis D A P E S T, V tír. TJsLih ísíTífiKulca 18 íöfezöim a Visszacsatolt területeken műkiyfi vevőit. Egyben, közli, hogj áruszükségleteikét nálunk továbbra is beszerezhetik. anyag alapján az intézetek vázolják a gazdasági életnek és annak egyes ágainak helyzetét és menetét, igyekeznek a beállott változásoknak okait tisztázni és várható következményeit előrelátni, ilymódon tehát a gazdasági élet jövő alakulására is következtetni. Emellett a gazdasági élet különböző mozzmatatnak megismerése sok másirányú következtetés levonását is lehetővé teszi, így például különösen a gazdaságpolitikai beavatkozások célszerűségét az említett ismeret alapján lehet elbírálni. Magyarországon a Magyar Gazdaságkutató Intézet végzi ezt a szóbanforgó feladatot. Ez az intézet 1928-ban alakult meg s 1929 tavaszán publikálta első je- leratl’sét. Azóta kezdetben kéthisvonkiint, utóbb pedig negyedévenkint gazdasági helyzetjelentéseiben számol be a kül- és belföldi gazdasági helyzet alakulásáról. A végzett munka nagyságát jelzi, hogy pl. legutóbbi, 39. számú helyzetjelentése kvartalakban kilencívnyi terjedelemben jelent meg s bő szöveges részén, valamint a nemzetközi gazdasági helyzetre vonatkozó számos adatsoron kívül a magyar gazdasági helyzetre vonatkozóan 1138 adatsort közölt. A jelentés maga a magyar gazdasági helyzetet fejezetenként tárgyalja. Egy általános áttekintésen kívül külön foglalkozik a pénz- és tőkepiac, az áralakulás, hitelbiztonság, a külkereskedelem, az államháztartás, az idegenforgalom. a mezőgazdaság s az. ipari termelés helyzetével és különösen utóbbinak helyzetét szakmák szerint részletezve dolgozza fel. A Magyar Gazdaságkutató Intézet működésűinek eredményességét jelzi, hogy az utolsó 10 év során bekövetkezett nagy konjunkturafordulatok mindegyikére előre jókor rámutatott. így 1929 áprilisában közzétett első jelentésében, a virágzó komjunktúrafellen- dülés közepette már utalt a newyorki tőzsde várható — de csak 1929 szeptemberében bekövetkezett — miagy hanyatlására s arra, hogy eme előrelátható tőzsdei krach világgazdasági következményei beláthatatlanok. 1932 legvégén és 1933 legelején közzétett jelentéseiben — amikor még erre senki sem gondolt s eát még senki sem akarta elhinni — figyelmeztetett arra, hogy a válság mélypontját elértük s a lassú javulás folyamata meg fog indulni. Ez valóban így is volt. 1937 elején újból éles kritikának tette ki magát akkor, amikor az újalbb konjunk- túrafellendülés idején a várható kisebbarányú világgazdasági hanyatlásra utalt. 1937 őszén ez a hanyatlás bekövétkezett s az intézet jóslata ismét igazolódott. 1938 tavaszán pedig előre jelezte azt, hogy az 1937—38 telén — elsősorban az új amerikai gazdasági válság hatásaként — bekövetkezett koniunktúrahanyatlás csak rövid tartamú lesz, mert az amerikai gazdasági helyzet újabb javulása valószínű. S valóban, az amerikai gazdasági helyzet a folyó év augusztusa óta ismét javult, már pedig ennek világgazdasági következményei nem maradhatnak el. A Magyar Gazdaságkutató Intézet működése nem merül ki azonban a gazdagsági helyzetjelentések előkészítésében és közzétételében. Emellett fontos gazdasági kérdésekről nagyszabású tanulmányokat is végez s ezeket különkiadványok formájában adja közre. Ezek a különkiadványok a legkülönbözőbb kérdésekkel fogl 1 koznak. Kiemelhetjük ^ fflfj sara vonatkozó tanulmányt, amely ezt a fontos kérdést s annak minden részletét 14 év mindegyikére tisztázta. De 14 óv mindegyikére megvizsgálta a népélelmezés alakulását, a mező- gazdasági . adósságtehemek változását, a kereskedelmi forgalom nagyságát,' a gyáriparba fektetett töke rentabilitásának változásait, a technikai haladás mértékét stb. stb. Egy fontos kiadvány a mezőgazdasági népesség munkanélküliségének problémáját vizsgálta meg. Az ú. n. szubjektív piackutatás kérdéseivel is intenziven foglalkozik a Magyar Gazdaságkutató Intézet s a gyümölcsfogyasztás, valamint a dohányzás pszichológiai hátteréről s tömeg-lélektani motívumairól két érdekes különkiadványbau számolt be. Más cikkekre . vonatkozóan is végzett hasonló tanulmányokat, utóbbiakéit azonban egyes vállalatok megbízásából készítette el s így azok nem kerülhettek nyilvánosságra. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal számár; a kül- és belföldi idegenforgalomra vonatkozó adatokat tartja nyilván és dolgozza fel, A kisipari helyzet alakulásara is nagy gondot fordít s ezirányú munkásságának eredményeit fiz Ipartestületek Országos Központjának évi jelentéseiben közli. Legújabban a takarmányellátás kérdését vette bomeklts alá. Munkatársai természetesen a szorosan vett intézeti munkán kívül is fontos grzdaságtudoiinányi és statisztikai 'tudományos munkát fejtenek ki, amelyet az intézet a maga részéről mesz- szemenően támogat. A vonatkozó munkásság eredményei önálló köayvalekban, valamint a legkülönfélébb bel- és külföldi folyóiratokban látnak napvilágot. A Magyar Gazdaságkutató Intézet munkásságának ngm minden eredménye ke-, rül nyilvánosságra. Rendkívül fontos az a munka is, amelyet az intézet, a kormány, különböző minisztériumok, a Nemzeti Bank, stb., stb. számára végez, amelyek a legkülönbözőbb kérdésekben szólítják fel szak- vélemények nyilvánítására. Külön kiemelendő az a munka, amelyet a földmívelésügyi minisztérium statisztikai osztályával karöltve a kisgazdaságok sertés- és hízóállományának megállapítására es a következő hónapokban várható kínálat megbecsülésére évenkint. háromszor végez. A Magyar Gazdaságkutató Intézet önálló egyesület alakjában, működik. Első elnöke Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. Elhalálozása után Imrédy Béla került az elnöki székbe, akii ezt a tisztséget miniszterelnökké törtráŰ kinevezéséig, tehát közgazdasági miniszter korában is megtartotta. Az intézet tagjai a legkülönbözőbb érdekképviseletek, intézmjliayek és nagyvállalatok. Emellett azonban természetesen jelentős kormánytámogatást is élvez. A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatallal való kapcsolata rendkívül szoros. Ez ai kapcsolat azáltal is kifejezésre jut, hogy* az intézet ügyvezető alelnöke megalakulása óta Ronkoly-Thege Gyula államtitkár, a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Budapesti Központi Általános T ejcsarnok Rt. Ilii DAflAnhíIEf Budapest, VII.. Rottenbiller-u. 31 (Alapítási év; 1883) / jp / Magyarország legrégibb tejvállalata Az ország legnagyobb mojdetfl-k városLtejelláté üzeme MMr / J y Vásári UH a yónatko^iíeideietekben előirt fárak^, vp^y külöif megallapo^á«'alapján fejd ésytejszint / fy Berendez: saját költségén falusi tej•gytfjtő üzemeket^ ■ Szaktr tSOt ad: a tej értékesítését, kezeié s feldolgozá át érintő minden kérdésija kannát és ; e'szállilásho? egyél «elszerelést megkeresésre szennai küld Telefonok : helyi beszélgetésre 14—62-65 * Interurhan S IS—46—S» Sürgönyeim: „KÖZTEJ BUDAPEST«
