Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-27 / 19. szám

1938 NOVEMBER 27, VASÁRNAP •ÄOTIDEfa gVarhiriäe A kárpátorosz nacionalizmus képviselőié vagyok... Beszélgetés Fencik volt kárpátorosz miniszterrel Hetekkel ezelőtt, a Dunamedence válsá­gos óráiban, amikor Sirovy rádiószózatban jelentette be Csehszlovákia tragikus össze, omlását, amikór egész Európa összefogott a vérnélküli béke „kiharcolásáért”, akkor indult a beteljesülés útjára a felvidéki n. zetiségek húszéves álma. Vágtatva kö­vetkeztek az események: Prágában a Sirovy-kormán,' .történelmi minisztertaná­csa, ahol szenvedélyek lobbantak ki és az ig..zság ott állt kendőzetlenül és győztesen a tanácskozás asztalán. Az önrendelkezés, a né jogok örök igazság , mely azóta is a lelkét és a létét jelenti a dolgok kiala­kulásának ... Komáromban Tisóék ... me­rénylet Fencik miniszter ellen... és hosz- szú-hosszú sorban a Felvidék örömünnepe, a visszacsatolás, a testvéri találkozás. Az­óta pedig megszakítás nélkül, idegtépőén hallatszik Kelet felől, a Kárpátorosz ha­tárról egy öntudatra ébredt, jövőjét épí. teni akaró, nemzeti és jobboldali érzései­ben megingathatatlan nép kiáltása: Kár­pátalja élni akar. Olyan életet, amely meg­illeti a szabadlelkű, napfényre és igazságra váró nép fiait. Mert az eddigi és a mos­tani élete csupán szenvedés, üldözés, el­nyomatás. Kifósztottan, kétségbeesetten vár, lázas szemekkel kutatja, hogy hatá­rokon, országokon túl megérti-e, meglát­ja-e sorsát és álmait az európai közvéle­mény és az európai hatalmak. A könny­es véráztatta földön a népi és nemzeti erők egyre duzzadnak, feszülnek. Ezek­nek hangja messze hallatszik... és Európa megjegyzi, hogy nem akar újabb Macedó­niát, újabb tűzfészket a Dunamedencé- ben Tízesztendős szívós szervezési munka, hosszú külföldi utak, tárgyalások, harcok, a feketeinges-gárda, a Sirovyval való ö z- szec3apás, Tiso, Komárom, Ungvár... Ezekről beszél Fejeik, volt kárpátorosz miniszter, aki éppen most jön a fiatal magyar mozgalom előtt elmondott előadá­sáról. Itt ülünk egyik körúti kávéházban, ahol a magyar nóta a levegőben remeg és hall­gatjuk a kárpátorosz szenvedéseknek, okos és elszánt törekvéseknek hősi épozát. Száz- és százezernyi lélekből kisugárzó vá­gyakozás, életenergia, törhetetlen népi ön­tudat itt lobog közöttünk, amint Fencik, a feketeinges kárpátorosz gárda megte­remtője, a nép szószólója és egyik legkivá­lóbb vezére beszél róluk. Az előadásnak, a beszédnek, amit hallunk, külön muzsikája éa külön technikája van. Benne muzsikál a sok-sok esztendős vágyakozás, új nemzet­formák és jobb életlehetőségek remény­sége, követelése, a messziről, keletről ho­zott csodálatos lágyság, de benne a nacio­nalizmus és kollektivizmus harci riadója is. Megremegtető szimfóniája ez a hava­sok hangjának, fenyvesek zúgásának, amelybe belevegyül a pásztorsip, a fegy- verroDogáí. az esti dal és a hegyek között szorongó menekültek szívdobogása. Ahogyan beszél: az az európai kultúrá­nak célszerű összevegyülése a soviniszta nacionalizmus lobogásával. Meggyőzni, újra meggyőzni és szakadatlanul meg­győzni a hallgatót gesztussal, hanggal, te­kintettel és melegséggel. Egyik hallgatója megszólítja: — Kegyelmes uram, a kárpátorosz nép... Nem engedi befejezni, közbevág és már első szava külön világ: — Testvérem, fiacskám ... Mintha leomlanának a tükrös, márványos falak, s végtelen hómezőkön, kicsiny kunyhó borulna ránk; s a fojtott légkör­ben csak a szemek világítanak és melegí­tenek. Ott kint a farkas ordít és a hóvihar tombol Merész tekintet, sasorr, szúrós, fekete szemek, végtelen elszántság és szívósság, egyben a francia Monseigneur-ök puha- simasága mozdulataiban. Született diplo­mata, szónok, előadóművész és népvezér. Párisban tanult, teológiai tanár és doktor, beszél magyarul, oroszul, franciául, néme­tül, olaszul, csehül, szlávul. Négy ízben követtek el ellene merényletet az utolsó hetekben, titkárját keresztüllőtték, most is ott fekrzik Munkácson a kórházban, ő maga sértetlen maradt. Csupa lángolás és hevület, okosság, szívósság és ravaszrág. Teológus és népvezér, simaság és Kurtyák Iván népének akadályt nem ismerő harcos vezére. — KárpátoroszorSzág, az más dolog .:. egymilliós nép... — lágyan hangzik a szava, azután keményen így folytatja: — Magyarország védelmében és védel­méért együtt akarunk dolgozni. Egy eshe­tőség van: nyilatkozzék meg a kárpátorosz nép. Ezt kívánja Magyarország is, ezt el­fogadták Münchenben Hitler és Mussolini: az önrendelkezést. Népszavazást, hogy nyi­latkozhassunk. A többi majd rendben megy. — És mindig reálpolitilcát — folytatja. — Meggyőződésem, hogy a mai európai szituáció alapján csak a diplomácia, a re­álpolitikai elvek érvényesítésével, csak a diplomácia intézheti el a kárpátoro z kér­dést. Elmondja a Sirovy-kormányban való küzdelmét Tissoval, Cemivel, elmondja, hogy letartóztatás előtt állott, de ő min­den veszély után, merényletek és fenyege­tések után most itt ül, magával hozva a történelem egy élő, lüktető darabját. Azután arról beszélünk, hogy néhány nap múlva a magyar, képviselőházban a felvidéki képviselőkkel együtt helyet foglal és folytathatja munkáját. Megkérdezem, hogy milyen belpolitikai szerepet várha­tunk tőle, hiszen ma a belpolitikai helyzet áll az ország érdeklődésének középpontjá­ban. — Önálló népnek vagyok a reprezen­tánsa — mondja —, a kárpátorosz nacio­nalizmus képviselője, mely szemben áll minden felforgatással, bolsevizmuscal és rombolással. Minden komoly jobboldali megmodzdulással együtt fogok dolgozni, együtt a kormánnyal, de... a magyar bel- ügyek most engem nem érdekelhetnek. Né­pem dolga az első. — Nagy meglepetést készítek elő. Beszé­demet a parlamentben orosz nyelven fo­gom kezdeni, mert hisz én vagyok az egyetlen kárpátorosz Vképviselő, aki népi és faji alapon képviselem a kárpátoroszokat. — Jelszavam: Boh, varod, rodina! Is­ten, nemzet, haza! * Éjfélre jár, s Fericik volt minisztert és leendő magyar képviselőt a másik asztal­nál sokan várják. Felvidékiek, földiek. Bú­csúzáskor hosszan szorongatja Darvas Já­nosnak, a Felvidéki Magyar Hírlap szer­kesztőjének kezét, és oroszul Váltanak né­hány búcsúszót. Valamikor Beszkid kor­mányzó előszobájában ismerkedtek össze. — Viszontló.tásra a Ház folyosóján, — búcsúzom én is tőle. — A viszontlátásra, Testvérkék, — mondja széles lendülettel, mégegyszer üd­vözli Darvas Jánost s azután már a másik asztalnál ragadja magával hallgatóságát. Mohar József rjm'M A LENGYEL SAJTÓ VÉLEMÉNYE Csehszlovákia határainak biztosításáról szó sem lehet, amíg a kárpátorosz ügyet nem rendezték Ezrével utasítják ki a csehek a kárpátorosz és magyar őslakókat Varsó, november 26. Csehszlovákia új habárainak szavatolásával kapcsolatban a lengyel sajtó egyöntetűen hangoztatja, hogy ez a kérdés mindaddig nem időszerű, ameddig a kárpátorosz ügyet nem rendez­ték. Az Express Poranny megállapítja, hogy Csehszlovákia határainak biztosítá­sáról jelenleg szó sem lehet. A lengyel sajtó a legnagyobb méltatlan­kodás hangján ír a cseheknek a lengyelek­kel szemben megnyilvánuló kegyetlenkedé­seiről. Az Express Poranny hangsúlyozza, hogy a cseh hatóságok olyan brutális módszere­ket alkalmaznak, amelyek felülmúlják mindazt a kegyetlenkedést, amit a Cseh­szlovákiában élő lengyel lakosságnak ed­dig kellett elviselnie. A cseh rendőrség mindig írott parancs nélkül hajtja végre a kiutasításokat, s alig néhány órányi időt enged az elutazáshoz. A lengyel lakosokat, akik nem tudják elhagyni Csehszlovákiát ilyen rendkívül rövid idő alatt, azonnal bebörtönzik, súlyos pénzbírságot vetnek ki rájuk és azután fegyveres erővel kisé­rik őket a határra. A cseh hatóságok el­rendelték, hogy minden intézmény és vál­lalat azonnal bocsássa el a lengyel alkal­mazottakat és szigorúan megtiltották, hogy az uj alkalmazottak közé esetleg len­gyeleket is felvegyenek. Az e rendelet ellen vétőket hatalmas pénzbírsággal sújtják. (MTI) Párizs, november 26. Bonnet külügymi­niszter pénteken délután hosszas megbe­szélést folytatott LukasieuAc párizsi len­gyel nagykövettel. A megbeszélés a kár­pátoroszországi események körül forgott. Kivégzés, letartóztatás Ungvár, november 26. Karpatorusskij Golos című lap beszámol arról, hogy a cseh hatóságok felakasztottak egy huszti ■— Soproni Selyemipar Rt. Központ és raktár: Budapest V-, Sas-utca 27. Telefon: 118-033. Gyártelepek: Sopron - Mohács Simá és divat müselyemkülönle^ességek Nyakkendők 4- Sálak — Ingselymek Eladás csakijt viszonteladóknak' Kérjen ajánlatot! görögkatolikus papot, mert KárpátoroSz- ország Magyarországhoz való csatolása érdekében tevékenykedett. Karpatorusskij Golos című lap beszá­mol arról is, hogy egy Alsóvereckén állo­másozó, a kárpátoroszokkal együttérző katonaosztag fellázadt és megölt több cseh tisztet. A lázadás megtorlása alkalmával tizenegy katona halt meg A kárpátorosz katonák tömegesen szöknek meg a cseh ezredekből az erdőségekbe és csapatokat szerveznek a csehek ellen. A cseh hatóságok betiltották a „Tisa” című kárpátorosz lapot, amely Nagyszől- lősön jelent meg és szerkesztőjét, Selt- kovskit letartóztatták azzal a váddá], hogy propagandát fejtett ki a Magyarországhoz való csatlakozás javára. Kiutasítások tömege Beregszász, november 26. A kárpátorosz földről a csehek ezerszámra utasítják ki az őslakókat, főleg a magyarokat. Szám­talan családnak 10 percen belül kellett el­hagyni otthonát, még a legszükségesebbe­ket sem hozhatták magukkal, sőt sokan harisnya és cipő nélkül érkeztek a ma­gyar határra. A kiüldözötteket ideiglene­sen a beregszászi és munkácsi menekült- táborokban helyezik el, ellátásukról pedig a „Magyar a magyarért” akció gondosko­dik. A menekültek elbeszélése szerint a csehek által megszállt részeken a drága­ság az élelemhiány miatt napról napra emelkedik. Tiszaujlak, november 26. A csehek százával utasítják ki azokat, akik a most Magyaror­szághoz került területeken bimak illetőség­gel. Hatalmas tehergépkocsik hozzák a kiuta­sítottakat, férfiakat, asszonyokat és gyer­mekeket. A csehek azzal indokolják a kiutasítást, miinöen 'üidiósával, képességével Siet a be­teg srégítslfér e.jf gyógyuláshoz azonban ite-^rvos se­gítségén kívül saját mz,gunknak IVhozzá kell járulijjank.1 A betegségek erhjétől fósztják . rgég a beteget. Tápláljuk, 'erő­sítsük téíiát a beteget és a betegségből lábbadozót. A legideálisabb erősítő tápszer bete­geknek, egészségeseknek egyaránt az Ovolmaltine, 100%-ig vérré és hússá válik, hatalmas segítőtársunk a bakté­riumok elleni küzdelemben. Járványos időben, különösen ajánlatos reggelire és uzsonnára 1—2 csésze Ovo- maJtine-t inni, amely a vitaminoknak éa táperőnek tömény összessége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom