Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-26 / 18. szám
6 teebideKi -.MäöVaRHIRLAE 1938 NOVEMBER 26, SZOMBAT ns-il i stonRf Minek a SzMKE? szokták kérdezni némely visszacsatolt felvidéki faluban a szellemi irányítók, már tudniillik azok, akik a nemzeti irányú kultúrmunkának eddig sem voltak leglelkesebb mívelői, s most ismét új ürügyet találnak arra, hogy ct feladat: a falusi magyarság nemzetnevelésének kötelezettsége alól kivonják magukat, „Minek a SzMKE, azaz a FMKE, — kérdik — hiszen gyis magyarok vagyunk már,.A felvetett kérdés éppen olyan rossz, mint a felelet, A kultúregyesületek léte, elhivatottságának törvényszerűsége nem fejeződhetik be aszal, hogy a magyar néptömböt Magyar- országhoz visszacsatolták, s azért, mert a magyarság legnagyobb, s legátfogóbb kuliúreqyeSiUetét éppen sslovensskóinak hívták, nem szabad azt várni, hogii most a névvel együtt eltűnik maga a kultúr- egyesület, s így a magyar nemzetnevelés ügye is. Aki a kultúregyesületek megmaradásának kérdését felveti, az egyúttal magának a magyar kultúrának tagadója is lehet s így úgy Wszilc, mintha ellene volna egyáltalán a magyarság létének is. Ez persze nem így van, etlénbén igaz az, hogy aki az országos, átfogó kultúrmun- kásságot tagadja, az tagadja egyúttal a magyarság egységét is, már pedig ma nagyobb szükség van egységre, mint valaha. Nem engedhetjük meg most magunknak azt a fényűzést, hogy minden községben hirtelen négy-öt egyesület emelkedjék föl, vékony kocsánon, gy ükért elenül, csak azért, mert mindenki elnök, vezető akar lenni, s mert többen érésnek magukban vezéri, s irányítói készséget, mint egyszerű közember-tudatot. Nem Szabad megengednünk, hogy ismét elszaporodjanak a közös vezetés nélkül álló, egyéni érdekeket szolgáló egyesületecskék, amikor megtanultuk, hogy az egységnek, s a közös parancsnak milyen ellenállhatatlan eredménye van. „Minek a SzMKE,” — kérdik néhányan, a kényelmesek közül, s ezt kérdezték a cseh uralom alatt, nemzeti közönyösségből, s kényelmességből, ugyanezt kérdezik most is, mert megint „különvéleményük van a magyar vezetésről.” Most van nagy jövőjük a nemzetmvelö, egységes, összefogó kultúr egyesület elmek, most kell legyűrni az egyéni érdeket, s most kell megmutatni, hogy bármilyen felekezetű, bármilyen társadalmi osztályú, vagy vagyoni állapotú is a felvidéki magyar: magyar kultúrájától, s egységes szemléletétől el nem tántorítható! (sg.) És a denunciánsok is megkezdték sötétben bujkálásukat, suttogó propagandával, géppel írott titkos körlevelekkel rontják egymás hitelét. A felszabadulás örömét ezek a titkos besúgók, névtelen feljelentők, anonim levelezők feketítik ürömmé: most mindenki magy arabban akar vallani a magyarnál, hirtelen felébred abban is a magyar közösség tudata, aki eddig csak a kabátok s dolmányok háta mögött nyugtalankodott s ítélt el mindenkit, aki nem volt véleménye szerint való magyar. Közéletünk rákfenéje, a titkos vádaskodás ismét erőre kapott, a hegedni készülő sebeket megfertőzte s bűn- bocsánat helyett ítélkezés napját hirdet. Természetes, valljuk, hogy aki sokat s eddig büntetlenül hibázott a magyar gondolat, a magyar nemzeti parancs, a magyar vagyon s a magyar célok elten: az álljon hátrább s bűnhődjék úgy, amint azt majd a törvény előírja. De senki se akarjon a maga házitörvénye szerint igazságot tenni, senki se kívánjon pápább lenni a pápánál, senki se higyje, hogy neki van joga ítélkezni magyar fölött. S ha legalább nyíltan tenné, szemtöl-szembe vágná oda az igazságot. Csakhogy nem úgy cselekszik! Suttogással, névtelen levéllel, árülko- dással tesz titkos vallomást, kever és feketít, gyanúsít s máris büntet, attól való félelmében, hogy a nyílt színvallás okkalKeresz'éiy magyar kereskedő kéri azon cégeket,e képviselőt »melyek evissza. —„-----^csatolt Felvidéken , , ba.MMnb a* illatszer-, drogua- vagy gyógyáruban, keresnek, hogy nagybeert elmüket vele tudatnák. Unit, pnnauerdakely. plébfinlalllvatnL, mával bizonnyal őt is ugyanolyan fekete színben lehetne látni, mint sorstársát, akit meg nem nevezett magyar bűnökkel vádol. Akinek e húsz év alatt elintézetlen ügye támadt valakivel, aki haragosán döfni óhajt, aki másnak jobb módját irigyli, az törvényt ül s névtelen levélben, aljasul, vagy „add tovább” jelzésű cédulákon ítéli el embertársát s okkal, vagy ok nélkül kiteszi a megvetésnek. Legyen vége ennek a méltatlan, suttyogó. oldalgó denunciálás- nak: nyíltan ki vele, ha valami nem tetszik, de leezröl-kézre, zsebből-zsebret ezt soha! (r) i Aranyai és élcsszert ssállííanaU 1c alföldre a spanyol Köszíúrsaságialc Barcelona ufabb bombázása Salamanca, november 25. A nemzeti főhadiszállás hivatalos jelentése szerint nemzeti repülőgépek bombázták szerdán Barcelona katonai pontjait. Bombákat dobtak továbbá Pueblo Nuovo ályaudvarára, ahol hadianyaggal megrakott vonatok álltak. London, november 25. Negyvenhat angol munkáspárti és szabadelvű képviselő pénteken este táviratot küldött Párizsba Chamberlain miniszterelnöknek. A táviratban tiltakoztak arcelona polgári lakosságának újabb bombázásai ellen. Burgos, november 25. A Franco tábornok elnöklete alatt megtartott minisztertanács után Serrano belügyminiszter nyilatkozatot tett, amelyben rámutatott a i i —j—| szovjeügynökök londoni és párizsi tevékenységére. Ezeknek az ügynököknek az a Céljuk, hogy megakadályozzák Franco hadviselő jogának megadását. Egyúttal rámutatott arra is, hogy értékes arany- és ékszerszállítmányok hagyták el Barcelonát. A nemzeti Spanyolország felhívja a figyelmet arra. hogy ha Barcelona ezekre az értékekre kölcsönt akarna felvenni, ezeket a kölcsönöket Burgos érvénytelennek tekintené, mert ezeket az értéktárgyakat jogtalanul tulajdonították el a nemzeti vagyonból. A hadviselési jog elismerésének elhalasztása a miniszter szerint csak azt eredményezné, hogy fokozná a szovjetspanyolországi lakosság nyomorúságát. Ka&inc^y Ferenc mini rendőri riporter A Teleki csa'ád gyömrői levéltáriban fekszik Kazinczy Ferenc százéves nporTja a koieralázaáásiól Okolicsányi-Kuthy Dezső dr. közli az „Orvosi Hetilap”-ban Kazinczy Ferencnek Teleki József grófhoz, az Akadémia akkori elnökéhez 1831 augusztus 17-én Széphalomról intézed levelét az 1831. évi kolerajárványról és az ezzel kapcsolatos koleralázadásról. A levél, amely úgyszólván az első riportnak számítható, a Teleki József grófi család gyömrői levéltárában található. A levél ;ár becses anyagát Iványi Béla dr. egyetemi tanár már 1931-ben feldolgozta, Kazinczy Ferenc érdekes és izgalmas levele így szól: •— Az orosz-mirigy most nálam dühös-1 ködik már, minekutána mérgét Ujhelyben és Patakon kiöntötte, s Patakon a szegény Kézyt július 31. d. elragadta. Magam és az enyéim még élünk, de a legifjabb fiam már nekem is bennevolt: egyedül anyja gondjainak köszönheti megmaradását, üj- helyen minden 25-ik, Tolcsván minden 9-ik, Olasziban minden 4-ik kihalt. Tályán Doctor Őri és felesége, Képes szolgabíró és felesége, két Janthó, Mádon Palugyai, felesége, lyánya, fija és eddig talán második fija is. Nagyságod falun van s hírei ott is lesznek, de amit én itt beszélni fogok, nem lesz kedvetlen, bár irtóztató, mert a mi megtörtént, illő tudni. Szökés a @alálszekéiiől Kassa egy csuda formájú szekeret csi- náltata, mellyen a chólerások házaiktól az ispotályba vitessenek, s megtette a rendelést, hogy ha magok vagy házok népe nem akarná engedni elvitetéseket, erővel is vigyék őket. Ez a csuda formájú bárka hasonlít azon másik szekérhez, amellyen a kutyapecér szokta az agyon sújtott ebeket kihordani a városból, s a fekete szín rajta a halál jelének vétetett. Valamelly aratóleány a mezőn hirtelen betegedett meg, s azonnal megjelent a halál szekere s a szegény leány sírva dugatott belé. Midőn már kö?el vala a szekér a városhoz, a leány megsejté, hogy a szekérnek nemcsak a két oldalán, hanem hátul is vagyon ajtaja: megnyitá tehát azt, s lassan a szekérből kicsúszott. A szekér most megálla az istopály előtt, s a ház emberei futottak a beteget kiemelni a szekérből, s óh csudák csudája! a szekér üresnek találtatott. Ezt a köznép isteni intésként vette. Az istopály emberei mindjárt nézették ugyan a leányt sziilejinél vagy gazdájánál, de nem találták; okosan nem oda vonta magát, hanem valamely ismerőséhez, kinél kitisztítván másnak gyomrát az epétől, délután épen és egésségben ment haza. Mind ezek a köznépet oda tévesztették, hogy a gyógyítgatást szükségtelennek tekintse, sőt az, a mi következett, még vétkesnek is. Kínvallatás Kassán Tudniillik egy elméjében nem megháborodott, hanem csak nagyon elgyengült chirurgus, Lchoczky a neve, sápadtan és bágyadtan látván valamely gyermeket az utzán béadá neki a Bisniuthot s a fiú szörnyű kínok között hala meg. így járt még három vagy négy emberrel is. A Külvárosban lakók tehát és némely Bárczai lakosok, bészaladának a váró 5a, felfegyverkezve vasvillákkal, rudakkal, s az orvosokat megszalasztották, megverték. Le. hoczkyt csak egy vénasszony tartotta életben. A rossz hír szárnyon kél. Terebesen a parasztság, hallván a mi Kassán történt és látván, hogy úr nem hal, míg ők rakásra, addig kínozták a vármegye com- misáriusát, míg az azt vallá, a mit azok kérdeztek, hogy ő is egyike azoknak, a kiket Császár és nemesség méreggel küldte ki, hogy a kutakat vesztegessék meg, s őket orvosság helyett étessék meg. Erre neki estek a patikának, azt kirabolták, mindent összeértek, elszórtak, kilocsoltak, magát a patikárust csaknem halálra verték, gróf Szapáry Petemének minden lisztjeit. Undorán tfindm m utolsó ispányig megverték és fogságra vetették. Az új vice-ispány, Dókus ur elhagyd Ujhelyt, mihelyt a cholera ott magát kiütötte s Velejtére költözött a 8za- páryné üres kastélyába. Némelly barátai megsúgták neki, hogy ellene erő készül, s kérték, hogy menjen: előbb nem akara, de végre ment, s nem az egyenes utón, hanem Abaujnak kerülve: s Mihályiban vasvillákkal, kaszákkal, sarlókkal futott szekere elibe minden, s nem engedték, hogy bétnenjen a falujokba. Ez tör ént vele Legényén is, ez Kis-Tomyán, s Csörgőre csak a setéiben jutlAtott. Az éjt a cordon tisztjeinél ölté. s az másnap kato- naótalom alatt küldé a városba. Aug. 4. Risztéi és újlaki parasztság erővel támadá meg Kozma Ferenc geometrát, mert az ő kezéhez is volt letéve bismuth. Ez ötöt lelőve közülök, de maga is kana egy lövést lábában. Akkor lóra ült, erdőn, berken keresztül Vjhelybe -ment, a2 egészségre ügyelő bizottságnak bead' a magát, s szabadon eresztetett, sőt két huszár a Friedrich Wilhelm regimentből védelmin lnc/M ii Csakhamar ezután meghallánk az irióz- tatóbb híreket. Mernyiken Szulyoyszki József, a szépje, s az ettől nevelt leánya,s a lutheránus pap és papné, Reviczky János főszolgabíró, egyetemben tizenegy személy halálra konczoltattak; igen, Réviczkynek még Öt esztendő gyermeke is. Sjzeghy Imrének mind a két szemét kiszúrta a Bacsója, ezenfelül megverték, megszurkálták és úgy vitték az özvegy b. MeSkónéhoz, hogy lássa Bzeghyt, kivel az asszony semmi ismeretségben nem volt, s tanuljon példáján, s adja elő minden kincsét. , ' Varünnon gróf Forgácsnét mindenéből kirabolták s ehhez a szakácsa vezette őket, ki a grófné szolgálatában 20 esztendő óta állott. (Ezt a szakácsot és sok gonosztevő társait tegnap tíz szekérén vitték be Uj- helyre.) Vladárné szül Csorna a pincíba rejtezett el. Nem lelték, és így baja nem volt, de mindenét elpusztították, elvitték. És Forgácsné és Meskóné is. Az eperjesi districtuális tábla assessor rát, Klobusiczkyt, fényes nappal, amint délután kávézott saját emberei megtámadták. Kalap, felsőruha nélkül szökhetett el egy hív jobbágya segedelmével; pénzét, ezüstjét elhordták, tükreit, asztali szereit, ablakait összeördelték. Fiscalisát, Hunyort, elkínozták, harmad fél nap egy fához kötve tartották éhen és scomjan és meztelen. Egy Forstner meghalld, s katonákért nyargalt: így tartá meg életét, ^ de esak azért, hogy tovább szenvedjen, mert elkinzatása után nem élhet. Terebe* sen a nép katonaságnak sem akarta engedni, sőt a vakmerőbbek vasvillákkal kiverték a bajonéteket s így a tiszt kénytelen vala tüzet adatni; nyolc halva maradt, sokan nagyobb és kisebb sebeket vettek. A statárium megengedtetett, s főispányuk Hamisfalván, eggy inquiráló sedria Terebesen investigál. Már három Ízben kísére a katonaság igen sok kötözött eket Uji helybe. És még is azt hiszik, hogy a népnek nem kell felvilágosítás! Eddig tart Kazinczy rendőri riportja. ■----:— -----'VC= ' Foly ín tódt® k a tüntetések péntekenButíep&st utcáin Azok a tüntetések, amelyek csütörtökön este a főváros több pontján történtek, pénteken a déli órákban is folytatódtak. Mintegy négyszáz főből álló csoport, amelynek legnagyobb része egyetemi hallgatókból állott, fegyelmezett sorokban vonult fel a Stádium-lapok szerkesztősége elé és szimpátia tüntetést rendezett a nemzeti sajtó mellett. A szimpátia tüntetés után a tüntetők több csoportra oszlottak. Egyrészük a „Népszava” Conti-utcai szerkesztősége felé vonult és tüntetett a szociáldemokrata lap ellen. Egy többszáz főből álló csoport a Múzeum- és Károly-körúton vonult fel az „Esti Kurír” kiadóhivatala elé és az épület földszintjén levő ablakait kövekkel és tágladarabokkal bezúzták. A percekig tartó tüntetés után az Andrfissy- úton vonultak végig és az Abbázia-kávé- ház egyik hatalmas ablakát betörték. Tüntetés volt még a Berlini-téren is, ahöl az Ilkovics-étterem ellen fordult a tüntetők haragja. A rendőrség több helyen közbelépett és a tüntetők közül többet a főkapitányságra, valamint a kerületi kapitányságokra állítottak elő és megindították a rendőri eljárást. Újabb zavarok Pozsony tejellátása körül Pozsony, november 25. A magyar területek visszacsatolása folytán, mint ismeretes. Pozsony tejellátása nehézségekbe ütközött, miután a Csallóközből megszűnt a tejbehozatal. A pozsonyi városházán gyora ütemben úgy oldották meg a kérdést, hogy Morvaországból hozzák Pozsonyba a tejet, de most váratlanul itt is nehézségek merültek fel, mert az a tejkonszern, amely a morva tejet szállította, azt állítja, hogy nagy anyagi áldozatokat kellett hoznia. Állítása szerint 1.20—1.30 koronájával vásárolja a tejet a morva termelőktől, hozzászámítva a 35 fillér nagybani kezelési költséget literenként, valamint a kiskereskedői 20 filléres hasznot, legalább Jf80- nak kellene lennie a tej literjének, jjffig az csák 1.60-ban van maximálva. Vái^fató tehát, hogy a tej ára 20 fillérrel/'«Jrágább lesz Pozsonyban. j f/ /rí.- 1 Jé .összeköttetési itf&za.fó-tavi4--*» vagyok)-I|nyft-et«ég hiá' iér^hftz^nfim?6évesc$fínosnyábanl nak mondott Ír nyomat boz/.áij is* funitóhoz. »kiadóba Mrak. Levelet vidék*' „Kassajeligére \y
