Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-26 / 18. szám
1938 NOVEMBER 26, SZOMBAT TEOTiDtta KábulSan állunk a pesti utcán és fájdalmas szomorúsággal hallgatjuk a tüntető ifjúság zaját. Üveg csörrrn, kődarabok röpködnek, rendőrautók szirénái búgnak föl, emberek tiltakoznak és uszítanak, a rotációsok szünet nélkül ontják az újságokat a böszült véleményekkel és a mégbőszebb ellenvéleményekkel, a város egyetlen felzaklatott méhkashoz hasonlít, s a vidékről ugyanilyen izgatott hangulatú hírek érkeznek. Mintha az óperencián túlról jöttünk volna, annyi naiv csodálkozással állunk a tömeghisztéria e kitörésében. Csak egyre marad erőnk: tiltakozunk az ellen, hogy minket, felvidékieket bevonjanak a görbe, amelyben egyszerűen nem ismerjük ki magunkat. Okait sem ismerjük, a legtöbb személyt sam, akiről szó van, gúnyneveiket sem, állítólagos stallumaikat, vagyoni viszonyaikat, titkos összeköttetéseiket. Valaki a fülünkhöz hajol, 8 suttogva „tájékoztat”, hogy ez és az ilyen ember, ennyi jövedelme van, itt és ott igazgatósági tag, álláshalmozó 8 mindent a jövedelmi lehetőségek szempontjából ítél meg. Azután valaki más áll elénk, s hangosan ordítva, élénk gesztusokkal más politikust szid s a nemzet átkának nevezi szereplését. Mi egyiket sem ismerjük a szi- dottalc közül, tegnapelöttig azt sem tudtuk, hogy él, s pláne, hogy igazgatósági tag. Most megtudjuk, hogy a magyar jövő függ tőle, átcic, vagy boldogság. Elképzeléseinket végleg összezavarták. Akiről tegnapig azt hajtottuk, jobboldali vezér, ma a „népfront” korifeusa lett, akit öreg reakciósnak tartottunk, veszedelmes reformer, aki haladó elképzeléseivel hatott ránk, „csáklyás” és kartelfi. A jobboldal és a baloldal határai végleg elmosódtak az utcán, a világnézetek harcában nincs többé fix pont. Rettegve kérdezzük: miért? Mi történt itt? Másképp képzeltük el a Felvidék fogadtatását, mert íme, a mi nevürűc is egyre többet szerepel a zajban s ijedten töröljük le a sarat, ami ránk tapad. Ijedten tiltakozunk nevetséges vádak ellen, nem értjük, műért kell előbb vaskos dolgokat a fejünkhöz vágni, s azután mézédes hangon mindent visszavonni? Nem értjük, miről van szó. A reformokat, s a társadu-, lom bölcs átrendezését állítólag mindenki akarja, s élénk fogadkozásde- kal biztosít, hogy szociális és társar dalmi elképzeléseink helyesek, sőt, pontosan megfelelnek az ö felfogásának. Ha így van, miért az izgalom? Tényleg csak személyi és hatalmi kérdések, rokomszenvek és ellenszenvek miatt? Úgy állunk itt, mint Montesquieu perzsája Párizsban, amikot egészséges csodálkozással figyelte és ériette meg fokozatosam a város erkölcseit. Végzetes volna., ha a személyes tülekedésben elsikkadna az igazi reform, s bennünket is félreértené- kézzel belenyúl a kiismerhetetlen reformokat s oda állunk, ahol komolyabb lehetőségek kínálkoznak megvalósításukra. Bízunk abban, hogy a Kormányzó úr őfőméltósága erélyes kézzel lenyúl a kiismerethetetlen egyvelegbe, s arra az emberre bízza a kormány megalakítását, aki nyugodtan és fölösleges izgalmak nélkül meg tudja oldani az aktuális reform- problémákat. Nyugalmat akarunk, ez egyetlen vágyunk húszéves örök nyugtalanság és bizonytalanság után. Kívánjuk, hogy a Felvidék ügyesbajos ügyeit minél előbb rendezzék, viszonyainkat összaegyeztmsék, senki rosszabb és kétosebb helyzetbe ne kerüljön, mint eddig volt. Dolgozni akamnk, megvalósítani húszéves magyar álmainkat. Már eddig is két fontos hetet rabolt el a sürgős egyeztető munkából az állandó válság, aggódva kérünk gyorsabb tempót. Aggódva kérjük a pártokat, türtőztessék. személyes ellenségeskedésüket. A nemzeti koncentráció a reformok jegyében, — ez az egyetlen politikai gondolat, amit mn ajficahnasruzk tan'scher Testvérek liakkeodó- is mftáglgrUiia (fi. tunk a feladatok elvégzésére, s ha az új miniszterelnök össze tudja kovácsolni az új többséget, amely egyrészt véget vet az örökös bizonytalanságnak, másrészt haladéktalanul megkezdi a legszükségesebb ref orrnak végrehajtását és a felvidéki elintézetlen problémák megoldását, akkor a Felvidék népe melléje áll, s e szervezett, energikus és határozott tömeg bevonásával csodák születhetnek meg a magyar életben. Franciaországot polgárháború döntik a sztráfkőiék Véres harcok a Renault-gyárban — Oalatber igénybe veszi a katonaságot \A Paris, november 25. A párisi lapok egyetértenek abban, hogy még egyetlen sztrájkmozgalom sem öltött ilyen veszélyes méreteket) mint a mostani és még sohasem került sor ilyen súlyos összetűzésekre a sztrájkolok és a karhatalom között, mint most. Daladier miniszterelnök, aki csütörtökön átmenetileg a belügyminisztériumot és ezáltal a rendőri hatalmat is átvette, elhatározta, hogy minden erejével szembeszáll a forradalmi megmozdulásokkal. Daladier csütörtökön este megbeszéléseket folytatott Billotte tábornokkal, Paris katonai parancsnokával és a párisi és páriskörnyéki katonai körzet főparancsnokával, ami arra vall, hogy szükség esetén a katonaságot is igénybe veszi. Péntekre virradó éjszaka a csendőrség a Renaült-műveknél könnyfakasztó bombákat használt a sztrájkotokkal szemben. Az utolsó sztrájkolólcat csak éjfél után tudták az üzemekből eltávolítani, összesen Jf50 munkást tartóztattak le. Az Epoque hangoztatja, hogy a sztrájkolok merényletet követnek el az ország ellen és Franciaországot a polgárháború légkörébe döntik, A Journal annál is inkább sajnálkozik az összetűzéseken, mert az éppen az angol miniszterek látogatása idején történt. Még a baloldali Oeuvre is rendkívül sajnálatosnak minősíti a sztrájkmozgalmat. Egyedül a Popülaire kísérli meg, hogy az összetűzések miatt a kormányt és a rendőrséget tegye felelőssé. A lap úgy tudja, hogy a miniszterelnök az ostromállapot kihirdetését. tervezi. Véres harcok után kiürítette a rendőrség a Renault-gyárat A Renault-gyár kiürítését csütörtökön este megkezdte a rendőrség. A sztrájkoló munkásság ellenállt a rendőröknek. A Zola Emil úton véres összetűzésekre került sor a rendőrség és a munkásság között. Tíz ember megsebesült. A késő esti órákban újabb összetűzések voltak. Későn, este még kétezer munkás megszállva tartja az üzemeket. A rendőrfőnökség közleménye szerint a Renault-gyárat hajnalban egy órakor teljesen kiürítették. Az összetűzések sebesültjeinek állapota nem súlyos. Három polgárőr és három rendőr sebesült meg könnyebben. Az ellenszegülő tüntetők közül háromszázat letartóztattak és nyomban megkezdték kihallgatásukat A Matin szerint a Renaúlt-művek erőszakos kiürítése során a rendfenntartó szolgálat 80 tagja megsebesült; közülük J/0 rendőr> jO pedig polgárőr. A kiürítést 3500 ember hajtotta végre. A Renault-müvek ma nem nyitották meg kapujaikat és az üzemet a rendőrség őrzi. Az igazgatóság falragaszokon adta a munkásság tudtára, hogy további intézkedésig az üzem zárva marad. A Citroin- műveknéi rendben dolgoznak a munkások. Az általános munkásszövetség szombatra nagyszabású tüntetést szándékozott tervezni a Reynaud-terv ellen. A kormány a tüntetést betiltotta, mire az általános munkásszövetség felszólította a munkásszervezeteket, hogy szombaton Parisban, valamint a főváros kornyékén kisebb összejöveteleken tüntessenek. Részletes jelentés a csendőrség és a sztráfkőiék elkeseredett éjszakai csatájáról Párizs, november 25. Arról az ütközetről, amelyet a csendőrség az elmúlt éjszaka a párizsi Renault- müvék sztrájkolóival vívott, még a következő részleteket jelentik: A csendőrök gázálarcosan hatoltak be a Renault-müvek telepére és megkísérelték, hogy kiűzzék a sztrájkolókat, akik tehergépkocsik mögé, géptermekben és a tetőkön sáncolták el magukat. A csapatok órákon keresztül állták a sztrájkoló munkások lövedékeinek záporát. Több csendőrt szétroncsolt koponyával és kiütött szemmel vittek kórházba. A sztrájkolok, amikor többórai harc után előretolt állásaikból kénytelenek voltak visz- szavonulni, egy fal mögé húzódtak. Az egyik raktárból tömegével hozták elő a kerékpárokat és motorkerékpárokat s azokat a falon keresztül az ostromlók fejére zúdították, aminek eredménye még egész sor súlyos sebesülés volt. Éjjel 11 óra körül a csendőrség csapatai kísérletet tettek arra, hogy a sztrájkolókat bekerítsék és egy földalatti folyosón keresztül a gyártelep egy távolabbi részére bejussanak. A sztrájkolok azonban megnyitották egy hatalmas benzintartály csapjait,, úgyhogy a földalatti folyosókat többszáz méteres hosszúságban embermagasságig elárasztotta a benzin. Azonnal a helyszínre rendelték a tűzoltóság több szerelvényét, Hfcgy a benzint lehetőleg minél hamarabb kiszivatyuzzák, s a robbanás veszélyét elhárítsák. Végül rohamra indultak a csendőrcsapatok. Az ajtókat és kapukat erőszakkal feltörték, a gyárépületek ablakait beverték, de csak két- órai kézitusa után sikerült a többezer sztráj- kolót a megszállt gyártelepről elűzni. A Renault-müvek épületeit még pénteken délben is erős • rendőr- és csendőrcsapatok tartották megszállva. A rendőrség 283 letartóztatottnak további fogvatartását rendelte eL Az illetőket az el- a Reamlt-ttfiw* kürítím alkalmával fogták el. Pénteken délelőtt még hét sztrájkolót vettek őrizetbe. Pénteken reggel Párizs egyetlen gyárát sem tartotta már a munkásság megszállva. Rekviráiási jogot kapott a kormány Az általános munkásszövetség szombatra nagyszabású tüntetést szándékozott rendezni a Reyneud-t&rw ellen. A kormány a tüntetést betiltotta, mire az általános munkásszövetség felszólította a munkásszervezeteket, hogy szombaton Párizsban, valamint a főváros környékén kisebb ősz- ssejöveteleken tüntessenek. Az általános munkásszövetség ma dönt a 24 _ órás tüntető általános sztrájk időpontjáról. A Matin értesülése szerint a vasúti alkalmazottak szakszervezete hozzájárult a tüntető általános szrájk tervéhez. De Monzie közmunkaügyi miniszter a miniszterelnökkel hadügyminiszteri minőségében rendeletet Íratott alá, amely lehetőséget ad a kormánynak a rekvi- rálásra. Ezt a rendeletet az észak- franciaországi Anzinban már érvényesítették is. katonai hatóságok átvették az ottani bányaművek vasútvonalait, amelyek a belga határig vezetnek és a' sztrájk következtében használaton kíviü voltak/^ r FŐTENCELV *í HEHCEBCSIÜOLAS. 1 MfllRRAlHATRÍHCUÁRlÁS. '"kV- ■ V'í ■■■•-■;. "... ’ ri' * £ ■ * J-z , & • <&Ásr -jfosd? iá'tv öv'k^ ó'iv I imisi*a > AUTÓ TRAHTORALHATaÉHú CÉ?CVaB . BUD A P C S T 'y, .r bqn Nqgytemplom-u.34 Hír a francia kommunista* párt esetleges feloszlatásáról Paris, november 25. A képviselőhá# pénzügyi bizottságában, amely a belügyi költségvetést tárgyalja, szóbakerült a sztrájkok ügye is. A gyűlésről kiadott közlemény szerint Duclos Jakab, a komrr.u- nistapárt szónoka hevesén tiltakozott az ellen, hogy a sztrájkolok által megszállott gyárakat erőszakkal ürítették ki, amikor —... mint mondotta —- a kiürítést a velük való megegyezéssel is el lehetett volna intézni. Erélyesen tiltakozott az ellen is, hogy a kommunistapártot esetleg feloszlás, sák. Erről reggel óta meg nem cáfolt hírek terjedtek el. Végül indítványozta, hogy a bizottság kérje a belügyminiszteri teendőket ideiglenesen1 ellátó miniszterelnök meghallgatását. Több képviselő hangoztatta, hogy a miniszterelnök valószínűleg egyáltalán nem gondol a korr.muftistapárt feloszlatására. Duclos képviselő végül is visszavonta a miniszterelnök meghallgatására vonatkozó indítványát. A kommunistapárt parlamenti csoportja: közleményt adott ki, amelyben tiltakoznak a Daladier által életbeléptetett sztrájkletö- rési módszerek ellen. A sztrájkoló munka, sokat együttérzésükről biztosítják. A fémipari munkások sztrájk mozgalma Seine et Oise-megye több gyárára kiterjedt. A bregueti és a villoxoublay repülőgépgyárban is beszüntették a munkát, de a sztrájkolok nem foglalták el a gyárakat. A bloohi és orlyi repülőgépgyárakat a rendőrség kiürítette. Banktisztviselők csatlakoznak A banktisztviselők határozatot fogadtak el, amelyben kijelentik, hogy egységesen követik a szakszervezeti szövetségnek az általános sztrájkra vonatkozó utasításait. A párisi és páriskörnyéki fémipari szakszervezet felhívást intézett a sztrá szakszervezet felhívást intézett a sztrájkoló munkásokhoz, hogy várják meg az országos szakszervezeti szövetség határozatait és ne tegyenek elhamarkodott lépéseket, amelyek károsan befolyásolhatnák az általános sztrájk sikerét. A vasutasok is sztrájkolnak Párizs, november 25. A vasutasok szövetségének országos tanácsa péntek délelőtti határozatával felszólította a vasúti munkásokat, hogy az általános munka- szövetség kiadandó utasítására valameny- nyien szüntessék be a munkát órára. Sztrájkok Angliában London, november 25. Az „English Steel Corporation” 2000 munkása sztrájkba lépett. A hadianyaggyár munkásainak sztrájkját a szakszervezetek nem hagyták jóvá. A sztrájkolok nagyrésze a vállalat tüzérségi osztályán dolgozik. A Sheffieldi Angol Acélvállalat több gyárában 2000 munkás sztrájkba lépett.
