Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-26 / 18. szám
Na rádiómelléklet Ar„ 10 mlér L évfolyam 18. szám. Budapest, 1938 november 26. Szombat Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— P, havonta 3.— P Egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Vili, József-körút 5. Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00. A pártvezérei: a főméltóságú kormányzónál Sztranyavszky Sándor, Eckhardt Tibor, Rassay Károly, Bethlen István gróf, Itnrédy Béla és Károlyi Gyula gróf az államfőnél — Jobboldali erők összefogásával oldják meg a politikai válságot — A kilépett képviselőket lemondásra szólítják fel a választók Imrédy Béla miniszterelnök mellett nyilatkozik meg az egész ország Felvidéki minit ztéríumot Irta: Darvas János A megnagyobbodott Magyarország politikai életének első kormányválságában a felvidéki magyarság egyelőre a passzív szemlélő szerepét játssza. Erre kárhoztatja az a tény, hogy választott törvényhozóink eddig a pillanatig nem tagjai a magyar parlamentnek. Sajnos, hogy azok, akik a kormánytöbbség válságát előidézték, éppen abban a pillanatban vállalkoztak a kormánybuktatásra, amikor a Háznak a felvidéki magyarság népképviselőinek behívásáról kellett volna határoznia. A bizalmi nyilatkozat fölvetését nem halasztották el arra az időre, amikor a Felvidék képviselete már bevonult volna a parlamentbe, hanem ellenkezőleg, megelőzték ezt az aktust s így közvetve megakadályozták, hogy a fölszabadulás hónapjában, novemberben, a Felvidék már aktív képviselettel bírjon a megnagyobbodott Magyarország parlamentjében. A joghiányos állapot így egy teljes héttel prolongálódott s mivel a Ház csak december elsején kezdi meg újabb üléseit, novemberben a Felvidéknek nem lesznek törvényhozói. A felvidéki Egyesült Magyar Párt vezérlete joggal fejezte ki sajnálkozását a dolgok ilyen fejlődése miatt, mert hiszen a Felvidék népe tevékeny munkát vár tőle, érdekeinek erélyes képviseletét várja választott vezéreitől. Különösen most az első napokban, mert hiszen a fölszabadult terület közjogi és gazdasági életét egészen újjá kell szervezni. A Felvidéken ma nincs idő habozásra és várakozásra, a Felvidéken szervezni és cselekedni kell. Gyors munka vár a törvényhozásra és a végrehajtó hatalomra egyaránt. A fordulat miatt kizökkent életrendet a rendes munkamederbe kell terelni, a megzavart gazdasági vérkeringést siettetni kell, az állásukat, munkalehetőségeiket, elvesztett munkaerők ezreit újból foglalkoztatni kell, a húsz éve orvoslást váró sérelmeket orvosolni kell. Ezért, ha valaki, úgy mi, északi magyarok, kívánjuk igazán, őszintén, hogy a belpolitikai válságot mielőbb gyorsütemű törvényhozási munka váltsa föl. De a belpolitikai zökkenő bizonyos szempontból jó alkalom egy fontos reformra. Nevezetesen most tűnik ki, mennyire fontos, hogy ha már a törvényhozási munkából és a többségalkotás lehetőségeiből kimaradtunk, akkor legalább a végrehajtóhatalomban legyen azonnal kellő részesedésünk, főleg az ilyen döntően fontos átmeneti időben. A felvidéki minisztériumra gondolunk. A mostani kormányválság jó alkalom arra, hogy az alkotmányos tényezők sürgősen tisztázzák ennek a minisztériumnak a hivatását és hatáskörét s az eddiginél szélesebb hatalmat adjanak a felvidéki tárcanélküli miniszter kezébe. Mert a katonai közigazgatás átmeneti szerepét rövidesen a polgári közigazgatás veszi át s akkorra a felvidéki minisztérium tanácsadó szerepét is úgy át kell építeni, hogy átmenetileg valóban tevékeny részese és tényezője legyen a végrehajtó hatalomnak. Mi felvidékiek vagyunk a legnagyobb ellenségei annak, hogy holmi szeparált része legyünk a magyar állam testének és a magyar életnek, nem akarunk külön A kormányválság második napján, pénteken úgyszólván egész napon át folytak a kihallgatások a kormányzó úr Öfőméltó- Ságánál. Ma a pártok vezetőit hallgatta meg az államfő, továbbá rö-vid kihallgatáson fogadta Imrédy Béla miniszterelnököt. Minden jel arra mutalt, hogy a kibontakozás nem késhet soká, s talán még ezen a héten megtörténik az államfő döntése. A délelőtti kihallgatások Elsőnek Sztranyavszky Sándor jelent meg kihallgatáson a főméltóságú korA kormányzó úr őfőméltósága délután Károlyi Gyula gróf, volt miniszterelnököt fogadta kihallgatáson és ezzel a csütörtöki napra tervbevett kihallgatások véget értek. A kormány tagjai egyébként, Imrédy Béla miniszterelnök elnökletével, csütörtökön délután félhat órakor miniszter- tanácsra gyűltek össze. A minisztertanáfelvidéki szandzsákot az államban, ellenkezőleg, mennél gyorsabb ütemben akarunk beolvadni az anyanemzetbe, még az emlékét is el akarjuk felejteni annak, hogy valaha trianoni határ kötötte el életünk ütőereit hazánktól. A felvidéki minisztériumot csak átmeneti szervnek, ideiglenes valaminek, szükséges rossznak tekintjük. De nem nélkülözhetjük. És ha nem nélkülözhetjük, akkor igazán az legyen, aminek az ügy érdekében lennie kell. Legyen hatásköre, tudjon cselekedni, bírjon segíteni. Nem szabad egyszerű panaszfelvevő irodát csinálni belőle, ne legyen a tárcaminisztériumok iktatóhivatala, hanem ennél jóval több: valamennyi tárcaminisztérium kirendeltségeinek együttese, amely föl van jogosítva nemcsak iktatni, hanem intézkedni is. És pedig sürgősen és határozottan intézkedni. Különösen gazdasági kérdésekben, ahol az elvesztett napok, sőt esetleg órák is százezres, vagy milliós veszteségeket jelenthetnek a köznek és az államnak. Rendkívüli idők rendkívüli szükséglete követeli a beavatkozásait, ezért gyorsabban és erélyesebben kell intézkednártyzó úrnál, délelőtt féltizenegy érakor. A kihallgatás több mint félóra hosszat tartott. Utána Eckhardt Tibort, majd Rassay Károlyt fogadta az államfő, déli félegy órakor pedig Bethlen István gróf kihallgatása kezdődött meg. Utána Imrédy Béla miniszterelnök jelent meg az államfő előtt és ez a kihallgatás mintegy tíz percig tartott. Ezzel a délelőtti kihallgatások be is fejeződtek. cson, amely a késő éjszakai órákig tartott, folyó ügyeket tárgyaltak. Bomlás a kilépettek csoportjában Legutóbbi számunkban jelentettük, hogy csütörtökön este a kilépett képviselők csoportjából a jobboldali érzésű képviselők külön tömörülésre, majd kiválásra nie, mint ahogy a békebeli bürokrácia kényelmes menete mellett történhetne. Legalább annyi és oly széles ügykört kell tudnia ellátnia, mint amennyit például a háromnegyed millió lakost számláló volt Kárpátalja országos hivatala láthatott el önállóan. Hiszen itt egymillió lakosról van szó, egy olyan területről, amelynek jogrendjét nem lehet egy egyetlen tollvonással azonosítani az anyaországéval, hanem csak fokozatos és gondos törvényegyesítő munkával, s ez a munka — különösen ha lassú ütemben halad — fél évig, egy évig, vagy tovább is eltarthat. Csak az átmeneti idő alatt van szükség az átmeneti szervre, de amíg van és amíg szükség van rá, addig igazán létezzen is. A felvidéki minisztérium ne legyen amolyan sóhivatalféle, amely van is, meg nincs is, hanem legyen meg minden szükséges szerve és legyen meg minden szükséges eszköze. Ha paragrafusok és anyagi eszközök hiányoznak a lábraál- lításához, arra való a parlament, hogy az egymilliós új nemzetrész számára szükséges központi szerv megteremtéséhez megalkossa a szükséges paragrahat orozták el magukat. Ez a mozgalom előrelátható volt és ma csak erősödött. Ugyanis, ha áttekintjük a kilépettek névsorát, egyfelől megállapíthatjuk, hogy közöttük az erősen nacionalista érzelmű politikustól, a liberális és demokrata felfogásúig sokféle árnyalat foglal helyei. Ez a heterogén csoport arra Vállalkozott, hogy a kormány leszavazására szövetkezzék a szélsőbaloldali szocialistákkal éppen- úgy, mint a szélsőbaloldali nyilasokkal, közbevetőleg pedig a liberáis és demokrata szabadságpártiakkal, a kisgazdákkal és az erősen radikális agrárcsoporttal. Ennyire darabos politikai tömörülést valójában csak egy ízben és egy alkalommal lehet politikai célok szolgálatába állítani, többször, vagy éppen huzamosabban nem képzelhető el, hogy elvek és poli ikai erkölcsök feladása nélkül együtt maradhatnának. Mert abban a pillanatban, amint konkrét kérdésről, vagy nagyobb elvi küzdelemről, a nemzet magasab érdekeiről van szó, érvényesül a poli'ikai szemlélet fusokat és megszavazza a tárcájának fedezetéül szükséges pótköltségvetést. A felvidéki gazdasági élettér nemzeti célú reorganizálása csakis ilyen szerv egészséges és céltudatos irányítással valósítható meg, ezért hizlalómmal reméljük, hogy most, az új kormány megalakításakor és az új kormányprogram rögzítésekor különös tekintettel lesznek a leszegényedett, kisarcolt, dezorganizált Felvidék érdekeire és ilyen értelemben szervezik át a felvidéki miniszter hivatalát. Miniszterünk csakis abban az esetben töltheti be magas és nemes hivatását azzal az egymillió magyarral, szlovákkal és kárpátorosszal szemben, aki egy emberként áll mögötte és csakis akkor vállalhatja a siker reményével megbízását az új kormányban, ha nemcsak a jóakarata, hanem a kellő hatalma és eszköze is megvan az orvoslásra és igazságtevésre a Felvidék jóvátételt váró ezernyi ezer ügyesbajos dolgában. Minisztériumot a felvidéki miniszternek, — ezt várja első ajándékképpen a Felvidék népe az új magyar kormánytól. Délutáni kihallgatások és minisztertanács
