Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-24 / 16. szám

1938 NOVEMBER 24, CSÜTÖRTÖK TEWIDEKi -jMaö^äR-HIRMB 5 ságtalanságra, a terhek méltánytalan meg­oszlására, az emberiesség szabályainak figyelmen kívül hagyásara nem hajlandó. Végül hangoztatta a miniszterelnök, hogy teljes nyugalommal és lelkiismeret­tel terjeszti a Ház elé programját, dol­gozni fog ezután is, bármely helyre állítja a sors. A nemzet nehéz úton jár, keskeny csapás az, amelyen halad. Egyik oldalán szakadék tátong, felelőtlenség, a felforga­tás szakadéka. Ide' semmiesetre sem fogja a nemzet szekerét vezetni. (Éljenzés.) A másik oldalon a korszellem meg nem érté­sének ingoványos talaja van, amelybe, ha belebonyolódik a nemzet szekere, épp úgy nem jút célhoz, mint a másik úton. — Amikor elvállaltam ezt a posztot, — folytatta, — nem az egyéni dicsőség fű­tött. Az az ambicióm volt és van, hogy szolgáljak ennek a nemzetnek. De soha ezen túlmenő ambíciók nem ve­zettek. És mindig alázatosan fogok arra a helyre beállani, amelyet a nem­zet nekem kijelölt. Addig azonban, amíg ezen a helyen állok, a nemzet szekerét ezen a keskeny csapá­son akarom vinni, vezetni és mindig' előre. (Zajos éljenzés és taps.) Napirendi vita — óriási viharban Imrédy Béla miniszterelnök ezután a felvidéki képviselők behívásáról szóló indítványának napirendre való kitűzését kérte, megjegyezve, hogy a maga részéről nincs kifogása az ellen, ha a kormány- program feletti vitát is napirendre tűzik. Kornis Gyula elnök ezután javasolta, hogy a Ház csütörtökön délelőtt tartson ülést, amelynek napirendjére tűzzék ki a felvidéki képviselők meghívásáról szóló miniszterelnöki indítványt, továbbá a kor­mány programja feletti vitát. A napirendhez Marscháll Ferenc jelent­kezett szólásra, akit a jobboldal viharos tüntetéssel fogadott. Mikor nagynehezen szóhoz jutott, a következő indítványt tette: — Mondja ki a Ház, hogy mivel a mi­niszterelnök úrral szemben a Ház bizal­matlansággal viseltetik, a holnapi ülés napirendjének első tárgyául a miniszter- elnök úr beszédének megvitatását tűzi ki. Óriási vihar tört ki erre az indítványra. A kormánypárt kórusban azt kiáltozza a baloldal felé, hogy nem akarják a felvidéki képviselőket beengedni. A baloldal viharo­san tiltakozott ez ellen a beállítás ellen, amire hol az egyik', hol a másik oldalon éljenezték viharosan a Felvidéket és a fél' vidéki képviselőket, amiből világos, hogy a felvidéki képviselők kérdését csupán pártpolitikai szempontokból, hajánál fogva rángatták elő. Annál is inkább világos ez, mert mind a két oldal egyformán helyes­léssel hirdette a felvidéki képviselők be­hívását. Kiderül ez Marschall Ferenc be­szédéből is, amelyet csak nagynehezen tu­dott elmondani az állandó zajongás köz­ben. Marschall a felvidéki magyarság iránt érzett mélységes tiszteletéről tett ta­núságot. Marsehall beszéde közben helyenkint olyan vihar támadt, hogy a házelnök kény­telen volt az úgynevezett viharcsengőt is megszólaltatni. Egyébként Marschall Ferenc a legna­gyobb elismeréssel aposztrofálta az egyik karzaton helyetfoglaló Esterházy Jánost, továbbá Szüllő Gézát és a felvidéki ma­gyarság vezéreit. A jobboldalról Bárczay János szólalt fel és a Ház viharos ünneplése közben üdvözölte Jaross Andort, mint a kor­mány új tagját. nemkülönben a kar­zaton jelenlevő Esterházy- Jánost. Az elnöki, illetőleg miniszterelnöki napi­rendet ajánlotta elfogadásra, mert ezek­ben a történelmi időkben nemzeti össze­fogásra, egységre van szükség, elsősorban pedig arra, hogy a felvidéki képviselők ügyét minél gyorsabban letárgyalják. Kétszeri szavazással leszavazzák a kormányt A házelnök szavazásra tette fel a kér­dést a napirend felett. Megolvasták a kor­mánypárti igennel szavazókat. Ezeknek száma: 85 volt. A másik jegyző szerint viszont: 102. Ezután az elnöki napirend ellen szavazókat számlálják meg. Számuk: 115.. Minthogy az első szavazásnál két külön­böző számot hoztak ki a jegyzők, az elnök még egyszer elrendeli a szavazást éspedig szektoronkint. Ennek a szavazásnak végső eredmé­nye: az elnöki és miniszterelnöki napirend mellett szavaztak 94-en, el­lene pedig 115-ea. Á szavazás állandó zajban, sorozatos megjegyzésektől kisérve zajlott le és ami­kor kiderült, hogy a miniszterelnök indít­ványát leszavazták, a baloldal és a kilé­pett képviselők viharosan tüntettek Im­rédy Béla ellen. Ás elnök ezután az ülést berekesztette. Rögtönzött miniszteri értekezlet A Ház folyosóin teljesen szokatlan iz­galom és érdeklődés kísérte az eseménye­ket. Zajlott és forrongott a Ház minden folyosója, találgatták a további fejlemé­nyeket, csoportok verődtek össze, rögtön­zött megbeszéléseket tartottak, különösen a pártból kilépett képviselők. Élénk meg­beszélés tárgya volt, hogy a keresztény- párt Imrédy Béla mellett szavazott. Közben a kormány tagjai a miniszter- elnök dolgozószobájában gyülekeztek és ott rögtönzött miniszteri értekezletet tar­tottak. Meghallgatta a miniszterelnök Zichy János gróf, majd Darányi Kálmán véleményét és háromnegyed 7 óra tájban, amikor véget ért a tanácskozás, Imrédy Béla elhagyta a Ház épületét. A Ház folyosóin elterjedt hírek szerint Imrédy Béla a kormányzó úr őfőméltóságához ment. Ugyanekkor vált köztudomásúvá, hogy délután hét órakor a Nemzeti Egység Pártja értekezletre gyűlik össze. Koncentrációs táborba viszik a franciaországi nemkívánatos idegeneket Munkatábor és büntető gyár mat Paris, november 23. A kormány elha­tározta, hogy a nemkívánatos idegeneket gyüjtőtáborokban fogja elhelyezni. Franciaország területén ezrekre megy azoknak a kiutasított külföldieknek a száma, akiket egyetlen külállam sem hajlandó befogadni. Ezek az elemek munka- és tartózkodási engedély hiányában munkát nem vállal­hatnak s egy részük mint csavargó ten­Kerék ék^varrógépkereskedők! /Régi„jdfcolf(i cég. Y / LegoJfcsiiőbb árak. SzoptiKbzott raktál Gy/r» kiszolgálás. geti életét, míg sokan közülök a bűn út­jára térnek. A kormány ennek az embe­riesség szempontjából is tarthatatlan hely­zetnek akart véget vetni, amikor gyüjtőtáborok felállítására határozta • el magát. A nemkívánatos külföldieket a táborok­ban közhasznú munkákra fogják felhasz­nálni. Az Oeuvre úgy tudja, hogy e tábo­rokat részben az anyaország területén, részben a gyarmatokon fogják megszer­vezni. Voltaképpen nem is szoros érte­lemben vett gyüjtőtáborok, hanem inkább munkatáborok lesznek ezek, amelyekben a külföldiek a francia hatóságok fel­ügyelete és egyben oltalma alatt fog­nak dolgozni. A Matin jelentése szerint azokat á bün­tetett külföldieket, akiket büntetésük ki­töltése után egyetlen külállam sem haj­landó befogadni, a francia hatóságok Gu­yana büntető gyarmat területére fogják szál­lítani. Közel 50 éves gyártási tapasztalat Chamberlain és Halifax Párizsba utazott Párizs, november 23. A közvélemény ér­deklődését a küszöbönálló francia-angol ér­tekezlet kérdése köti le. A sajtó megálla­pítja, hogy a müncheni megegyezés után nem következett be a nemzetközi légkör remélt megenyhülése és ennek következté. ben a francia-angol tárgyalások eredeti munkaterve is módosult. Az általános eu­rópai összebékülés lehetőségeit a mün­cheni egyezmény szellemében vita tárgyává fogják ugyan tenni, de Chamberlain an­gol miniszterelnök és Halifax külügymi. niszter Párizsban a francia kormány veze. tőivel elsősorban a két nagyhatalom kato­nai erejének fejlesztését fogja megtár­gyalni. A megbeszéléseken egyébként vala­mennyi időszaki nemzetközi kérdést érin. teni fognak. Ami a spanyol kérdést illeti, — írja a Matin — Chamberlain a hadviselési jog megadásának kérdésében közvetítő javasla­tot fog előterjeszteni, amelynek értelmében a semlegességé bizottságban képviselt ha­talmakat ■ feljogosítanák arra, hogy a had­viselési jog megadását illetőleg külön-külön tetszésük szerint döntsenek. A Petit Párisién nézete szerint a had­viselési jog kérdésében a francia és az an­gol kormány megegyezésre fog jutni. Bonnet külügyminiszter a Párizsban tartózkodó Corbin londoni francia nagy­követtel tárgyalt a küzzöbbn álló francia- angol értekezlet előkészítésérA külügy­miniszter fogadta Szurics pá-izsi szovjet nagykövetet is. A Matin ezzel kapcsolatban. megjegyzi, hogy a szóijetkormány igen- rossz szemmel nézi az európai meegnyhiu lés új lehetőségeit. Lebrun köztársasági elnök jelenlétében szerdán minisztertanács volt az Elysée- palotában. Bonnet külügyminiszter vissza- pi!'antást vefstt a külpolitikai helyzetre, különös tekintettel az angol .-.llamférfiak párizsi útjára. Az angol államférfiak elutazása London, november 23. Chamberlain mi­niszterelnök és Halifax külügyminiszter ....... tizenegy óra 10 perckor elutazót Párizsba. A miniszterekkel utazik Cadogan állandó mesa külügyi államtitkár, Strang, a Külügyi Hivatal nyugateurópai osztályának veze­tője, továbbá két titkár és két szakértő. Az angol államférfiakat a párizri pályaud­varon ünnepélyesen fogadják. A fogadáson megjelennek Daladier miniszterelnök és Bonnet külügyminiszter, a párizsi angol nagykövet, továbbá számos előkelőség. Az angol miniszterek az angol nagykövetsé­gen szállnak meg. Calais, november 23. Chamberlain m - niszterelnök és felesége s lord Halifax é-> felesége délután fél három órakor Dower - ből a vihar miatt meglehetősen kínos át­kelés után megérkeztek Calaisba. Nyom­ban az ,,Arany nyíl” expressvona'ra száll­tak, amely lj óra hő perckor elindult Pá­rizsba. Tomboló viharok Angliában és a tengeren Eddig öt halott London, november 23. Az angol szigetik déli és keleti partjain t gnap este dühöngő vihar következtében a Queen Mary New- yorkból jöevt nem tudott horgonyt vetni Plymouthban és egyenesen Cherbourgba, majd onnan Southamptonba indult. London és Dublin között a távbeszélőösszeköttetés megszakadt. Anglia északi részében a gép- kocsiutak több helyem használhatatlanokká váltak. Az elmúlt éjszaka óta szakadatlanul tom­bol Közép- és Dél.Angliában a heves vL har, amely a szárazföldi és tengeri közle­kedést elsősorban erősen megnehezíti. A kontinenssel közlekedő ezemélyhajók nagy késésekkel érkeztek, miután a tenger is vi­haros. Az egész Anglia felett dühöngő vihar­nak eddig már öt halálos áldozata van. Cardiff ban nagy kiállítási csarnok omlott be, amelyben húsz munkás dolgozott. Egyikük meghalt, többen megsebesültek, Stroutban, Gloucester grófságban, a vihar leacsakította agy üzletház tetőzetét ém a téglák agyonütötték két embert. Taun- tonban egy összeomló fal agyonütött két munkást. A telefonösszeköttetés London és Írország között teljesen megszakadt. Stanraer közelében egy nagyobb parti gőzös zátonyra futott; a legénységet eddig még nem lehetett megmenteni. Gyapjúszövetek, selymek, bársonyok Jegnagyfljm választékba^ Kereskedők legjobb és leg’ Y olcsóbb^szerzési forrásth-^ és Tsa. rt. Budapest, V., Bécsi u. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom