Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-24 / 16. szám
1938 NOVEMBER 24, CSÜTÖRTÖK TEOTIDEta Ä\GVARHIRMB Imrédy Béla miniszterelnök es kormánya bemutatkozott a képviselőházban Páratlanul viharos ülés, heves összecsapások a kilépett képviselők és a kormánypárt között — A napirendi indítványnál 115:94 arányban leszavazták a miniszterelnököt Ja ross Andort, Esterházy «Jánost és a Felvidéket ünnepelte a Ház KECSKE»] VÁROS-H I RÖ BARACKPÁLINKÁJA« KIZÁRÓLAGOS FÖELADÓ Budapest, november 23, A képviselőház szerdai ülése úgyszólván egyedül áll az eln.ult huszonöt' év politikai történetében. A tegnapi napon ugyanis a többségi párt sorából mintegy hatvan képviselő kilépett, akikhez a mai napon még négyen "csatlakoztak és ezzel a kormánypárt az ellenzéki pártokkal szemben és a kilépettekkel szemben kisebbségben maradt. A Ház folyosói- már tíz óra előtt élénkek és zsúfoltak vol. tak, minden sarokban tárgyalták a politika fejleményeit és eshetőségeit. Számolgatták, hogy szavazás esetén milyen arány jön létre a kormány mellett és a kormány ellen. . Ilyen atmoszférában végtelenül nehéz szerepe volt a miniszterelnöknek, aki egy számban megcsökkent párt élén mutatkozott be abban a képviselőházban, ahol az elvek harca háttérbe szorult és helyet engedett a személyi és pártküzdelmek féktelen megnyilvánulásának. Az ülés lefolyása is bizonyította, hogy a komoly éc- elvi alapon álló ^nyilatkozások egy sí-kon' mozogtak, ugyan, de személyi kérdésekben elválaszt, hatatlan szakadék választotta el a kormánypártot a vele szemben ülök nagyobb táborától. Ez a szakadék egyre. mélyült az ülés folyamán, mert gyakran izzásig he- vülő szenvedélyek személyi sértegetésekben, közbekiáltásokban és az indulatok ezabad csapongásában nyilvánultak meg. Egyébként az ülés elején Sztranyavszky Sándor igyekezett megokolni magának és társainak kilépését a pártból, majd pedig Eckhardt Tibor szólalt fel és azt bizonygatta, hogy elvi kérdésekben nincs különb, ség a Ház tagjai között. Imrédy Béla minkzterelnök hosszabb program-beszédet mondott, e igyekezett a megváltozott politikai helyzethez alkalmazkodva. megfelelni azokra a kérdésekre is, amelyekre, — úgyszólván lehetetlen volt megfelelnie: a személyeskedés terére lépett politikai igények követeléseire. Programjában összefogást, keresztény nemzeti szellemet és szociális igazságot hirdetett és felvázolta azokat a tennivalókat, amelyeket a pártban való bemutatkozásakor is részletesen előadott. Az ülés végén napirendi vita alakult ki, amelynél az ellenzék Marschall Ferenc személyében bizalmatlansága jeléül ellenindítványt tett és a Ház 115:94 arányban a Marschall-féle indítványt fogadta el és ezzel a miniszterelnök indítványát leszavazta. Ülés után még sokáig élénk sürgés-forgás volt a Ház folyósóin, a kormány tagjai pedig rögtönzött miniszteri értekezletet tartottak, amely után a miniszterelnök a kormányzó úr őfőméltóságánál jelent meg kihallgatáson. A mai ülésről egyébként a következőkben számolunk -be: A képviselőház ülése A képviselőház szerdai rendkívüli érdeklődéssel várt ülését- Komis Gyula elnök néhány perccel tíz óra után nyitotta meg. A padsorok zsúfoltak voltak és roskadásig megtelt úgy az újságírók karzata, mint a nagyközönség karzata is. Komis Gyula elnök mindenek előtt ke- gyeletes szavakkal. emlékezett meg Emszt Sándor elhúnytáról. A megemlékezést a Ház tagjai állva hallgatták végig. Jegyzőkönyvben örökítették meg Emszt Sándor emlékét. Szeder János jegyző felolvasta az érkezett átiratokat, amelyek közül az első: vitéz Imrédy Béla miniszterelnök átirata az első Imrédy-kormány lemondásáról és a második kormány kinevezéséről. Közben belépett, a terembe Darányi Kálmán, majd Jaross Andor miniszter, mindkettőjüket - lelkesen megtapsolták. Öt perccel tíz óra után érkezett az ülésterembe vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, akit a kormánypárt hatalmas tapssal fogadott. Imrédy Béla miniszterelnök helyéről felemelkedve, borítékot nyújtott át a Ház egyik tisztviselőjének: „Van szerencsém bejelenteni, hogy a főméltóságú kormányzó úrtól leirat érkezett.” A jegyző sorra felolvasta az új kormány kinevezéséről szólj! kéziratokat. / Komis Gyula elnök jelentette, hogy Sztranyavszky Sándor, Eckhardt Tibor és Rakovszky Tibor napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Sztranyavszky Sándor szólalt fel elsőnek, hogy megindokolja maga és társai nevében, miért léptek ki a Nemzeti Egység Pártjából. Mindennek előtt hangsúlyozta, hogy őt a Nemzeti Egység Pártjával, amelyből most kilépett, hosszú évek során át kifejtett önzetlen, a nemzet érdekében folyó munka és számtalan közös emlék kapcsolja össze, összekapcsolja a megboldogult Gömbös Gyulának emléke, azok az elvek, azok a célkitűzések, amelyek Gömbös Gyula Zászlajára voltak írva, és amelyeket — mondta Sztranyavszky —- ma is töretlenül őrzünk. — Mi is! —■ kiáltották a kormánypárt tagjai. Sztranyavszky Sándor azzal folytatta, hogy a párttal szemben bizonyos idő óta olyan stilus érvényesül, amely gondolkodóba -'-ejtette őket. Felmerült a feltevés, hogjf a miniszterelnök talán múlandóságnak kívánja átengedni a pártot. Aki az brszágot alkotmányosan akarja vezetni, nincs szüksége különböző mozgalmakra. Meizler Károly: Láttuk, hogy az 1935-ös választás milyen alkotmányos volt. (Taps a kormánypárton.) Sztnfmyavszky Sándor: Az 1935. választásban mint a párt elnöke, kötelességemet az áukotmányosu-oaaköaök felhasználásával, lelkiismargtősen teljesítetten. Ha voltak, akik a maguk kötelességét Nnem teljesítették, a felelősség nem engem terhel. — Engem a pártban bennmaradt képviselőtársaimmal — folytatta Sztranyavszky — ma is lelki kapocs fűz össze, amelyet a jövőben sem kívánok szétszakítani, de mindenesetre az egyén lelkiismeretére van bízva az adott körülmények között, hogy döntsön a maga útjának irányáról. Felmerültek olyan körülmények is, ameALAPÍTÁSI’ Év: 1839 • BUDAPEST* lyek aggódással töltötték el azoknak lelkét, akik a magyar jövendő útját az alkotmányosság keretén belül kívánják járni. Vihar Sztranyavszky kijelentése miatt A következőkben hangoztatta Sztranyavszky, hogy az új földbirtokreform és a többi fontos reform-mind olyan kérdés, amelyeket a magyar közélet hivatott fórumán belül kell elintézni. Senki sem tarthatja magát egyedül alkalmasnak arra,, hogy az állami élet sarkalatos pontjait érintő kérdéseket, vagy magának a magyar földnek a jövendő sorsát elrendezhesse. — Majd Bethlen elrendezi! — kiáltotta közbe Meizler Károly. — Hagyjon már nekem békét! —■ fordult hátra Meizler felé Bethlen. A teremben nagy zaj tört ki és Sztranyavszky csak néhány perc múlva folytathatta beszédét. — Hallottunk olyan kijelentéseket folytatta —-, hogy a Felvidék visszacsatolásával új szellem, új levegő özönlik be a magyar életbe és olyán tünetek is merülték fel, mintha a magyar életet kellene hozzásimítani a visszacsatolt Felvidékhez. — Nem Csonka-Mggyarországot csatolták a visszakerült Felvidékhez, hanem, a Felvidéket csatolták vissza a csonka hazához. Ebből nem következik, hogy. ott a Benes Eduárd által inaugurált szelemet kell irányadónak tekintenünk a Magyar élet, a magyar jövendő számára .. Hatalmas vihar tört ki erre a- kijelentésre. A kormánya-árt élesen tiltakozott. Az elnök szünet nélkül csengetett. Jaross Andor tiltakozása Jaross Andor miniszter helyéről felállva erélyesen tiltakozott: — Mi nem a bőn esi szellemét hozzuk, hanem a Benes által elnyomott, és az elnyomatás által kitermelt népi magyar szilemet! (Felkiáltások: Éljen Jaross.) Hosszú percekig tartott, amig Sztranyavszky újra szóhoz juthatott. Hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyarság szerepe mindenki előtt -tisztán áll. — Minden tiszteletem Jaross Andor miniszter úr Iránt — mondotta. — A kormánypárt és az ellenzék egyrésze is felállva tapsolt és éljenezte jaross Andort. — És meghajtunk az előtt a szellem előtt — folytatta Sztranyavszky Sándor — amely szellem a Felvidéken élő magyarság sorait fenntartotta.. Tehát nem ez ellen a szellem ellen, emeltem kifogást. Nem volnék becsületes hazafias magyar ember, ha ez ellen szólaltam volna fel. Nem lettem volna méltó egész politikai utamhoz és múltamhoz, amely pedig sohasem volt görbe, hanem mindig egyenes, ha ilyen magyarázatot kellene imputálni az én kijelentésemnek. Ellenben szólt ez annak, hogy Felső-Magyarországon, értem alatta a megszállt részt és azt a részt, amely hazatért, a cseh politika olyan szellemet inaugurált, amely a magyarságnak nem fenntartására, hanem a kiirtására irányult.. . . Sztranyavszky Sándor azzal folytatta beszédát, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy parlamentáris eszközökkel és módokkal a Házban reformpolitikát folytassunk. Végül felhívást intézett a pártokhoz, hogy pártkereteken felül állva, törekedjenek saját pártjuk keretéit leépíteni és egy közös nemzeti közvéleményt kialakítani, Eckhardt Tibor felszólalása Eckhardt Tibor szólalt fel ezután. Azzal kezdte beszédét, hogy kénytelen bizalmatlansággal lenni az egyébként nagyra- becsült miniszterelnök politikai vezetésével szemben, annak ellenére, hogy amikor az Imrédy-kormány a Házban bemutatkozó tt; a maga és pártja . részéről-örömmel, megnyugvással és hazafias lelkesedéssel fogadta őket. Imrédy okos és jól megfontolt reform- politikát hirdetett, amelyet az ellenzék már évek éta követel a Házban.- .'íial Ez a rendkívüli tehetséggel megáldott szakember a magyar életet új alapakra akarta felépíteni és elvártuk tőle, hogy megtalálja a nemzeti összefogáshoz vezető utat. A kővetkezőkben Eckhardt Tibor azt próbálta bizonyítani, hogy ez a program mindeddig csak papirosprogram maradt. Élesen támadta Imrédy miniszterelnököt azért, mert állítólag külpolitikai akciója során felesleges módon belpolitikai ellentéteket támasztott. Végül kijelentett* Eckhard, hogy mindenben osztja Sztranyavszky nak a nemzeti összefogásra- vonatkozó véleményét. A nemzetnek van vezére és van olyan program is,- a népi reformprogram, amely körül egységes táborba csoportosulhat az egész magyar nemzet. A kormánypárt tiltakozással és ellentmondásokkal fogadta Eckhardt- beszédét. Rakovszky Tibor elállóit a szótól. Pontosan tizenegy óro.kor — a kormánypárt tapsai közepette — emelke- dett szólásra vitéz Imrédy Béla miniszter, elnök. URANOS és egyéb háztartási cikkeket gyárt? vegyészeti gyár, . Budapest, XIV, Níirnberg-utca 3/5.
