Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-23 / 15. szám
*elVköszöntjük ré| fdrvidékf ügyfelei; Werth látott: #73. fél» raktár: |ebelsb«frg-utci irgíSycím: ..Wjrrtfrankfi 5 Mmgyaif, GőzMavépörköí Fűszer éa CuMformalom. telvideKi i^ÄG^ARHIRLAß radt. így különösen a V&rhovináu. A fadöntés és a tutajozás, amely a lakosságnak úgyszólván egyetlen létfenntartási módja, teljesen megbénult. Az alcnfiszlatinai sóbányát bezárták-, mert nem tudják hol eladni a sót. Hitlert meglátogatja Pirow és a román király Berlin, november 22. Rendszerint jól- éitesült körökben úgy tudják, hogy Pirow délafrikai nemzetvédelmi miniszter csih törtökön^Lólffen meglátogatja Hitler kan- celláJ»fr‘1í*Berehtesgaden melletti Obersalz- >ergen. A találkozón, hír szerint, jelen lesz Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter is. A hét folyamán, hír szerint, Károly román király és Mihály trónörökös is felkeresi Hitler kancellárt az Obersalz- bergen. 1938 NOVEMBER 23, SZERDA! Óriási visszhangot keltett Jaross Andor hódmezővásárhelyi beszéde „Várva várluk, hogy a megtisztult felvidéki magyar lélek a csonkaország közéletében is elvégezze a maga áldásos munkái át“ Diákszállót ad a főváros a Budapesten tanuló felvidéki főiskolásoknak A Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban az előjelek szérínt igen sok egyetémi és főiskolai hallgató fog átiratkozni a magyar egytemekre és főiskolákra. A felvidéki egyetemi és főiskolai hallgatók elszállásolásáról a főváros már jó előre gondoskodott s Szendy Károly polgármester a felvidéki ifjúság részére felajánlotta a II-, Toidy Ferenc-utcai 200 férőhelyes diákszállót, ahol önköltségi díj ellenében kapnak majd otthont és el-” látást a Budapesten tanuló felvidéki ifjak. A polgármester . egyébként engedélyt adott arra, hogy a fővárosi iskolák tanulói iskoláikban gyűjtést rendezzenek s a befolyó összegből — a budapesti tanító- testület és a polgáriiskolai tanáregyesület elnökségének irányítása mellett — a tanulók a visszacsatolt felvidéki iskolák számára már eddig is sokszáz lobogót vásároltak.* Milyen hegyek tértek vissza a Felvidékkel Nyomban á felvidéki demarkációs vonal megvonása után turistáink nekiestek a térképeknek és lázas izgalommal vizsgálták, milyen hegyek tértek vissza a visszacsatolt Felvidékkel. A mai helyzet Szerint a turistaterületek gyarapodása Strömpl Gábor dr. szerint a következő. '(>- ' Az Osztrovszki-előhegyelc A Duna mellöl elinduló ilj határ a Kis- alföld északi részén vonul át, de közben csak alacsony dombokat szel keresztül. Hegyek tövéhez csak Lévánál ér, de nem hág föl a magasba, hanem továbbra is dombok hátán kanyarog szeszélyes zeg-zugaival. Az Ipoly fölött Hont-Nógrád megyék területén juttat ugyan az új határ néhány hegyszámba menő magaslatot, ezek azonban csak magános hegyek, amelyek a határnak ehelyütt ugyancsak szeszélyes zugaiban ülnek. Van köztük félezer métert meghaladó hegy is, de valamennyi sűrűn lakott területen, kicsi erdőfoltok közül emelkedik fel. Az Oszt- rovszki-hegység előhegyei ezek és távol esnek minden turistakultúrától. Nem javul a helyzet Losonc, sőt Rima- szombat után sem, mert még ott, a kies Gömör közepén is, nagyobb dombok között imbolyog a határ. Jolsvánál megjelenik ugyan a 812 méteres Vashegy, de mert anyaga valóban vasérc, bányái miatt nem tekinthető turistahelynek. Az igazi turistaterület csak Pelsöcriél kezdődik, a Sajó völgyében. Nem azért, mintha az új határ itt messze északnak kanyarodnék, hanem azért, mert a hegyek nyúlnak be ott messzebb dél felé. Ezen a tájon már a trianoni Felvidéken is voltak hegyek, fen- fiikok Aggtelek mellett. A Sajó menti, illetve rozsnyói turistaterület kétféle: a déli terjedelmesebb s ez a gömör-tomai Karszt, a másik a kisebb, az Érchegység része. A gömör-tomai Karszt A gömör-tomai Karszt szinte teljes egészében a mienk. A pelsöci nagyhegy pompás alakú fenslkjának csak az északi ercsz- kedöi maradtak a határon túl. A Szicíliai fensik csorbítatlanul kerül hozzánk vissza mindkét nyúlványával, a tornai Alsó és Felsöheggyel együtt. A két Szurdok azonban, az Aji, meg a Szádelöi völgy csak félig a mienk, mert a határ a rozsnyói hegyek, magas gerincéről jövet, ott vág át haránt jós zó felé. Az iménti nagy Karsztban van a Baradla egész hálózata és ezzel 20 kilorrféter hosszúra nőtt e nagyhírű természeti jpncsülik. A visszakerült kisebb barlangoknak ee szerese száma. ,t\fc " Amíg 'Oh als • Darmol dolgozik. Nem zavarja az álmot é* mégis estétől reggelre biztosan hat. Fájdalom nélkül hajt • •• •*. — — íaIÍa* ii *m'i lóct iHÓ7 plŐ könnyű és teljes ürülést idéz elő. fiiSSͱ«lSE^ Az Érchegységböl egyelőre csak keveset juttattak nekünk és ez a kevés is több tagban került hozzánk. Amíg a hegyek egyik fele a mienk, az a jobbik eset, de fájdalmas, hogy a,..hgtár ezt is Rozsnyónál például az T„ hegjye, WfwtijdK'ái&elfj gas, csak, keskeny feljárón át közelíthető meg, míg az odább fekvő pipitykéro és Csü- kerészre csak kerülővel juthat a turista. Ugyanez a helyzet a Jászó mellett lévő Lu- ciabdnydn, ha az 1000 métert meghaladó gerincre igyekszik a turista. Sőt, nem javul a helyzet Kassánál sem, mert ott is csak a déli lejtők a mieink, a gerincek pedig kurták. A hegyekben több menedékház van, de legtöbbje az új határon túl van éa további sorsuk még bizonytalan, A Sátor-hegyekből aránylag keveset kaptunk vissza, mert csak a Nagy Miliő egésze került hozzánk és néhány magasabb hegy Nagy szólánc mellett. Onnan kelet felé azután már nincs több jelentős hegy. Mindössze Sátoraljaújhely mellett magasodik néhány háromszáz méter magas hegyecske, maid Királyhehnecnél egy magányos kük és Beregszász körül a szép szőlőhegyek. Jelentékeny hegyek tértek azonban vissza a kies Középhegységgel. így a Cserhát északi részén. A narancs ma mái' teljesen a miénk. Egész már a közeli Mcdves is 80- moskö várával. Kicsiny,' de szép vulkán- eredetű hegyek kerültek vissza Ajnácskö táján éa Rimaszombat fölött is kaptunk erdős magaslatokat, majd a Duna mentén a kovácspataki hegyeket. Postahivatalok a Felvidéken A visszacsatolt területeken újabban; —- a legutóbb november 10-én és 14-én kö* zölteken kívül — az alábbi postahivatalok kezdték meg működésüket: Abaszéplak, Alsómislye, Alsópély, Bars- baracska, Barsbese, Barsfüss, Bart, Bár- ca, Bátyú, Bússá, Csáb, Csécs, Csiffár, Deménd, Dobóruszka, Eberhard, Egeg, Enyicke, Feketeardó, Felszőszeli, Fél, Gar- bócbogdány, Gács, Gát, Gice, Harkács, Hidaskürt, Jánok, Kamocsa, Királyfa, Királyrév, Kövecsecs, Kuntapolca, Magyarbél, Magyarsók, Megyercs, Nagybereg, Nagyfödémes, Nagyida, Nagymácsécl, Nagymánya, Nagymuzsaj, Náidszeg, Nein eskajal, Nemeskosut, Óhaj, Oroszvég, Osgyán, Orsujfalu, Pered, Ragyolc, Rapp, Rété, Salánk, Semse, Szene, Szentmihály- fa, Szilice, Szimő Szkáros, Szűrte, Tak- sonyfalva, Talló< Torna, Ujbars, TJjlót, Vágvecse, Zjitvafödémes és Zsitvaujfalu. Ezekhssr'a postahivatalokhoz levélpostai ,yek, csomagok, értéklevelek, taposta- és csekkfizetési utalványok küldhetők. A csomagok szállítása azonban a szállítási eszközök hiányos volta miatt, különösen a vasútvonalaktól távolabb eső helyekre, egyelőre csak késedelemmel történhetik. A magántáviró- és távbeszélő- forgalom általában még szünetel. Budapest, november 22. Jaross Andor miniszter hódmezővásárhf lyi beszéde óriási visszhangot keltett a bidapesti sajtóban. A hétfői lapok legtöbbje vezércikkben foglalkozik a beszéd tart rimával és lelkes kommentárokkal kíséri J n-oss programadó megnyilatkozását. „A kisemberek, független magyarok hazája” A Függetlenség „A kisember értéke” Című vezércikkében egyebek közt ezeket mondja: Jaross szavaiból a visszatért Észak millió magyarja szólott a magyar Alföldhöz. Testvérek forró szive dobbant meg. de ugyanakkor megnyilatkozott, kitárult előttünk a rabságból visszajött magyarok egész érzés- és gondolatvilága is. Más lélek, más gondolkodás volna ez, mint a mienk ? Húsz rövid esztendő mássá tudta volna formálni a magyar lelkiséget, amely egységes volt ezer éven át? A húsz év alatt idegen elnyomást szenvedett magyarság éppen olyan teljesen, s tökéletesen őrizte meg magyar mivoltát, mint Hódmezővásárhely, Debrecen vagy Kecskemét népe. fis ezért mégis van egy lényeges különbség köztünk. A Felvidék magyarjai két keserves évtized alatt a reális munka, a reális magyarság emberei lettek. S a kétévtizedes elnyomásból visszatért Felvidék minisztere most ekként hirdeti előttünk a véren, könnyön szerzett nagy tanulságot.-— Hogyha boldoggá tudjuk tenni a magyar szántó-vető embert, a műhelyében kalapácsot forgató dolgos magyart, ha a nemzet méltóságához mórt kenyeret tudunk adni a munkásnak s ha a nemzet vezető rétege, a magyar intelligencia át- érzi a . nemzeti közösség nagy feladatait, akkor meg tudjuk teremteni az egységes szellemiségű erős magyarságot. — Ezért kell most végrehajtani a nagy magyar reformokat. Ezért kell kíméletlenül eltávolítani az útból a neo-barokk kor minden avult rekvizitumát s átszervezni az országot úgy, hogy az a dolgozók, a kisemberek, az apró, független magyarok hazája legyen. Mint Jaross Andor mondja-, ez az .erős magyarság lesz az a kohéziós központ, amelyhez való csatlakozását érdemesnek fogja találni a kárpátorosz, a szlovák és a Kárpátok medencéjében élő többi nemzetiség is! Ez az új magyar reálpolitika útja. Ez a jövendő, amelynek útmutató osi’lagát a bőr. Ionrácson át mindnyájunk számára látta meg egymillió visszatért magyar. A felvidéki magyarság erényei A Pesti Hírlap ,/farosa első beszéde” című vezércikkében egyebek közt a következő szavakkal kommentálja a hódmezővár sárhelyi beszédet: A cseh uralom alá kényszeri tett magyarság milliós tömegei csodálatos keménység, gél és elszántsággal, kitartással és bátor, sággal álltak nemzeti jogaik, magyarsá- guk és soha nem titkolt politikai célkitűzé. seik mellett, _ • Kemény nyomás alatt új, a réginél acé. losabb és öntudatoeabb magyar lélek született a cseh uralom alatt. Ha azt nézzük, rr.it akartak, mit cselekedtek és mit értek el a felvidéki magyarok, örülhet a lelkünk. Itt a csonka hazában, ha a magunk politikai fejlődését figyeljük, már kevesebb volt az örömünk, elég okunk akadt rá mindig, hogy aggódjunk, bosszankodjunk. Ezért mindnyájan áldásos és magyar szem. pontból üdvös hatást várunk attól, ha a magyar közéletbe bekapcsolódnak a visszatért magyarok. Mindnyájan ismerjük a beoltott gyümölcsfák csodáját; Egy vékony ágacska, ha á vén törzzsel összeforr, elegendő arra, hogy az öreg fa gyümölcse megnemesedjék, ízesebb, édesebb, egész, ségesebb legyen, Ezt a hatást várjuk a felvidéki magyarok visszatérésétől. Azt reméljük, hogy a magyar közélet tanulni fog tőlük önfeláldozást, önzetlenséget, magyar hitet, idealizmust, kitartást, kölcsö. nős megértést és szeretetet. Jaross Andor beszédéről ezután a következőket írja a Pesti Hirlwp: Mi az első megfigyelése az országhatáron túlról érkezett magyar politikai vezér, nek? „Nagyon jól tudjuk — mondja — hogy a trianoni Magyarország különféle politikai pártjaiban a legderekabb emberek ülnek s vezetőik mind át vannak hatva a felelősségtudattól. Tulajdonképpen valamennyien egy célért harcolnak, még sincs meg az egység és a politikai nyugalom.” Ez az Ő megfigyelése. És ez a mi régi fájdalmunk is. Mert idehaza is sokan vagyunk, akik tudjuk: történelmi feladatok, végzetes fordulók országútján a magyar nemzetnek nincs és nem lehet nagyobb veszedelme, mint a turáni átok beteljesedése: a széthúzás. Mennyivel vigasztalóbb és mennyivel fel* emelőbb az á kép, amelyet Jaross a visszakapott területek magyarságáról rajzol. Odafenn, a Kárpátok alatt a Csallóköztől Nagyszőllősig kölcsönös megértéssel, szere, tettel egységes frontba kapcsolódtak a magyarok. Nem úgy, hogy egy erőszakos kéz összefogta, egy pártba kényszerítette őket. Hanem úgy, hogy eljött az áldott gyönyörű nap, amikof mindannyian elsősorban magyaroknak érezték magukat, csak azután ilyen, vagy olyan párt, ilyen vagy olyan világnézet híveinek. Eldobtak maguktól minden vetélkedést, minden haragot, minden ellenszenvei és a szivüket megnyitották a vérség parancsa, a szeretet előtt. Szeretet, kölcsönös megértés, türelem, az ellentétes nézetek megbecsülése, a lelkiismereti szabadság tiszteletbantartása művelte a csodát, minden magyarok kemény összekovácsolását, az; egységes frontat-, amelyen megtört a cseh hatalom nyomása és erőszakoskodása. íme ízelítő abból, milyen gyümölcsöt teremhet nálunk is az ősi fába oltott nemes gally titokzatos belső ereje. Áhí'juk egész lelkűnkkel óhajtjuk ezt a gyümölcsöt és várva várjuk, hogy a megtisztult felvidéki magyar lélek a esonkaorszég közéletében is elvégezze a maga áldásos munkáját. Várva várjuk, hogy mi közöttünk is minél előbb mindent lebiró hatalommá váljék a magyart magyarhoz fűző szeretet, a türelem, a megér'és, az össze- öjelkező egyetértés. Mert ez az útja és nem más az egész magyar nemzete megváltó csodának, az igazi magyar föltámadásnak. A magyar egység példása A Magyar Nemzet is vezércikkben méltatja Jaross Andor beszédét és így ír: A nemzet lelki egységét sóvárogják minde- nekfelett a hazatérők — hangzik felénk Jaross Andor szavaiból — azt az egységet, melyet szavak, gesztusok, önkényes intézkedések nem adhatnak meg, hanem amely csak a lelkekbol, belülről, önkéntelen erővel sarjadhat ki. Egyetértés, szeretet, bizalom, egység, kényes lélektani növények, parancsszóra nem hajtanak ki emberi szivekből; Ez az áhított egység nem jöhet létre felülről parancsolva épp oly kevéssé, mint ahogy nem gzülethetik meg demagógiával, csupán szavakban ordítva. Hatalom fenyegetése éppoly kevéssé hozhatja létre, mint az üvöltő mob terrorja. Ennek az igazi, mély, benső egységnek vágya talán soha nem volt olyan erős, mint most napjainkban. A nemzeti társadalomiban talán csak a napi és pártpolitika ügyeskedése, mesterkedése, hataloméhes ambíciók, hatalomféltő aggályok zavarják önkénytelen megvalósulását. Ez az igazi, nem a szavakban annyiszor meghirdetett, a valóságban annyiszor meghazudtolt nemzeti egység, mely tettekben valósuló szociális egység nélkül mindig hazugság marad, az idő parancsa, a sora szava, a szí- , vek áhított vágya, a lét vagy nemlét kérdésé a_ nemzet felé; a Gondviselés figyelmeztetése, mely egyéneket és népeket önismeretre és megigazulásra hív és ennek híjával veszt el. A felvidéki magyarok hangia A Kis Újság vezércikke szerint, amiket Jarosg Andor Hódmezővásárhelyen mon- d°tt. csak a legnagyobb elragadtatással üdvözölheti az osztatlan magyarság, mert új hang, új, egészséges levegő áramlik be vele a magyar közéletbe.
