Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-22 / 14. szám
1038 NOVEMBER 22, KEDD TEEüiDfiKi •i^C&AR-HTRTÄB 7 He vedéit anyaországbeli Magyar testvéreink, ha felvidéki népünk «s ünnepségek fényéből most már a szürke hétköznapok sürgető munkamenetébe szeretne mielőbb visszatérni. Felejthetetlenül szépek, csodálatosak voltak esek a virág- kapus ünnepek attól a naptól kezdve, hogy megfő az Gr vendees híre a várva-vért bécsi döriMsnek. Amint az első honvéd, a falu, a fejfc'irágzott városok határába ért, a náp örefine határtalan lett, minden Itaionát, minden egyes magyar csendőrt és rendőrt külön-külön megéljeneztek, szakadó virág- esővel záporoztak be. Szörnyű lidércnyomás alól szabadult fel a húsz éven át megkínzott nép, különösen a bevonulást meg előző l’.qtek, napok és órák voltak számára idegtépöek. A rettenet éjszakái után nem csoda, ha a nép a honvédsereget úgy várta ezekben a napokban, mint a Messiást, örökidőkre szóló ünnepek voltak ezek a lelkes, felszabadító napok, eljövendő nemzedékek emlékezetében ragyogó legenda ... És csak fokozódott az ünnepség, mikor a magyar katonák után megérkeztek as első vendégek is, huss év óta a legkedvesebb, legrokonibb vendégek, az anyaország magyarjai, akik az Alföld, Tiszántúl, Dunántúl testvéri csókját, meleg köszöntését hozták magukkal a hazatérteknek. Boldog találkozás, mámoros viszontlátás! Húsz évvel ezelőtt szétszórta mindnyájukat a nagy vihar, mesterséges sorompókkal szakították szét az egy családhoz tartozókat, — csoda-e, ha most az egymásratálálás örömei oly bőséggel árasztják el a szíveket? Nap-nap után újabb küldöttségek érkeztek a felszabadult területre, fronthai'cosok, cserkészek, turisták, különböző intézmények hozták el ünnepi zászlóikat, szívesen gyújtott szeretetadományaikat a hazatért testvéreknek. Kifogyhatatlan, végetnemérö starándoklaai ezek a megújhodó nemzetnek. Ám a felszabadult falvak határában ott vártak a földek bevetetlenül, mcgművelet- lenül. A munka emberét kívánta. Az elmúlt hetekben a cseh mozgósítás amúgyís megakasztotta az őszi munkálatok rendes befejezését. Sokhelyütt elvetetten ü búza, a tavaszi alá sürgősen szántani kellene, egyes vidékeken a répg a földben hever, vermelni kell és szállítani, helyenként a tengeriszár is ott zörög a didergőé földeken, a szőlőt meg takarni kell, még mielőtt rá nem szakad a hótakaró. Emberhíján, lovak nélkül maradt a falu. A magyar katonai hatóságok nélkülözhető fogataikkal a gazdák segítségére siettek és így a gazdasági munkálatok kedvező idő esetén elvégezhetők lesznek. Bizonyára ez a kívánság vezette a katonai hatóságokat, mikor a felvidéki magyar nép kérésére mától kezdve beszüntet egyelőre minden ünnepséget, hogy ae átépítés napjaiban újra rendes kerékvágásba kerüljön a Felvidék munkás élete. Most Sürgősen ki a földekre, vissza a munkapadhoz, forogjanak a gépek kerekei, kezdődjék meg hosszú, idegtépő zűrzavar Után az élet egészséges körforgása. A megnagyobbodott hasa is ezt kívánja minden polgárátólt munkás hétköznapokat és hetedik napon a pihentető, hálaadó vasárnapot Hédnewvósátkety, az Alföldnek ez a színma- gyar történelmi levegőjű népi városa kitüntető, szolcatlan lelkesedéssel fogadta köreben a hazatért Felvidék első követét, Jaross Andor minisztert. Valóban, szimbolikus tartalmat látunk ebben a látogatásban, hogy vezérünk éppen ezt a várost választotta első látogatása színhelyéül, ahol a magyarság igazi erői, a magyar földmívesség legnagyobb ériékei laknak. Történelmi jelentőségű népi mozgalmak bölcsője volt az elmúlt században ez a vidék. számtalan okos kísérlet indult ki innen az egész magyar életforma átépítésére, azóta se szűnt meg impulzust adni az ország meg-meglassuló vérkeringésének. Bizonyítják a falukutató írók, szociolómi- sok, akik a Duna—Tisza mentén vizsgálva a szociális hiányokat, bajokat, erről a helyről álmodták meg a magyar föld boldogabb, emberibb jövőjét. Megújhodásra van szüksége hazánknak, érezzük ezt mindnyájan és hogy most területben és lélekben is meggyarapodtunk, reméljük, könnyebben és gyorsabban fog betí&vet. kezni ez a várva-várt folyama^*, 'k gyarapodás különösen azért szeretödteés, mert a nemzet testébe olyan erő* Ömlik át a magyar Felvidékkel, amelyetT húsz év nehéz kisebbségi küzdelme árfolyamán éppen a paraszti nép termelj* ki magából faf " védelmére éqfjsgy Eredményesnek biz na Kakaót* ládégy iidapest. jM, Tűzoltó-utca 79. szám térjen árjegyzéket életforma számára. Ez az életforma biztosítani tudja majd a nemzet kollektív értékeit és képes lesz a zűrzavarba jutott egyéneknek is egy olyan társadalmi és fegyelmi formát, nyújtani, amely hasznossá tészí megint a nemzeti közösség számára. Tudjuk, es as életforma nem ismeretlen az anyaországban sem. Az Alföld paraszttömegeiben is fölismerték és megvalósítására kitűnő nemzeti erők sorakoztak fel. Jaross Andor fegyvertársakra talált Hódmezővásárhely földmívességében, olyan harcostársakra, akikkel együtt a Felvidék magyar népe elementáris erőt képviselhet a közeljövő nagy belső társadalmi küzdelmében. Jaross Andör minisztert ugyanolyan szociális szellemű magyar lelkek fogadták ae Alföld kellős közepén, mint amilyen magyar lelkekkel együtt harcolt nemzete megmentéséért a húszéves cseh rabság idején. Mikor a hódmezővásárhelyi cserkészek is lelkesedéssel ünnepelték a mi miniszterünket, meghatott szavakkal emlékezett meg a hajdani „szlovákiai” magyar cserkészetről. amely mozgalom annyi értékes, szociális szellemű ifjút nevelt felvidéki nemzetünknek. Gondoljunk csak a kezdeti időszakra, mikor a magyar diákoknak úgynevezett regős-csapatai az iskolapadok közül szünidejükben elindultak a csallóközi, gömöri, kárpátaljai falvak szegény népe közé, hogy ott megismerjék és átéljék magúkban annak a társadalomnak az esett sorsát, amelyre támaszkodniok kell a nemzetépítés felelős munkájában. Jaross Andor miniszter hódmezővásárhelyi beszédében ezekre a falujáró cserkészekre gondolt, mikor kijelentette, hogy ,/t felvidéki, magyarság legderekabb emberei a cserkészekből nőttek, ki és a felvidéki cserkészek mérhetetlen szolgálatot tettek a magyar ügynek.” Hál’ Istennek, ezek a ma már férfisorba nőtt hajdani cserkészek meg- találják rokonszellemű társaikat az anyaországban is. Erre Hódmezővásárhely a bizonyíték és egyben — biztató remérjy a Városban, vidéken minden magyar fejen további küzdelemre is! (—ss) Kivételes esetekben november 26-ig átváltják a csehkoronát a Felvidéken Budapest, november 21. A Magyar Nemzeti Bank a csehszlovák koronára szóló bankjegyeket és az állam- jegyek 100, 50 és 20 koronás címleteit a folyó évi november hó 7-én kelt hirdetménye szerint hovemb&r 19-ig váltotta át pehgőre. Az átváltási határidő hem liosZ- szabbíttátik még, de az átváltó bizottságok november 19-e után is helyükön maradnak. Átváltásokat azonban csak kivételesen teljesítenek a következő esetekben: Olyan elszigetelten fekvő vidékek számára, amelyek az átváltási helyeket nyilvánvalóan nem tudták november 19-ig elérni akár közlekedési, akár égvéb nehézségek miatt. A bizottságok ezeket a helyeket megállapítják és közhírré teszik, hogy az átváltás 19-é után a szükséghez képest november 26-ig bezárólag lehetséges. Szükség esetén a bizottság az ilyen helyek gócpontjaira élőre meghirdetett nanon kiszáll a korónaiégyek átváltása céljából. Egyes feleiktől november 19-e u^án csak az átváltó-biZöttöágök fogadnak el korona- jegyekét átváltásra és azt is csak a késedelem körülményeinek gondos mérlegelésével és ha a fél elfogadható módon igazolja a késedelmet, A bizottság kívánságára az átváltást kérőnek személyazonosságát is igazolnia kell. Az átváltási határidő tehát nem hoáz- szabbíttatik meg s így változatlanul érvényben marad a Magyar Nemzeti Bark november 7-i hirdetményének ama rendét kezese, amely szerint a csehszlovák koronára szóló bankjegyek és 100, 50 és 20 koronás állam- jegyek november hó 19. napján és azt követően többé nem törvényes fizetési eszközök, amelyekkel fiz ért ni, illetve amelyeket fizetésül elfogadni tilos. A 10 koronás államjegyek és az ércpén- zek átváltásáról a Magyar Nemzeti Bank külön hirdetményben fog intézkedni. Az átváltási árfolyam az eddigivel azonos lesz, vagyis a Bank a 10 koronás állam- jegyekért és ércpénzekért is 100 koronánként 14.28 pengőt fog kifizetni mm Csütörtökön adják át a csehek Németországnak a követelt határközségeket Aláírták a végleges határról szóló német-csehszlovák szerződést védelméről ás az optálás kérdéséről. A Cseh Távirati Iroda jelentése szerint megállapodtak bizonyos újabb határmódosításokban. A kérdéses helységek átvétele csütörtökön történik meg. (MTI.) A Cseh Távirati Iroda jelentése szerint vasárnap aláírták Berlinben a német és a csehszlovák kormány között a végleges határmegvonásról létrejött egyezményt. Továbbá egyezményt írtak alá a kisebbségek Tárgyalások a zsidó kivándorlás megoldásáról Párizs, november 21. A nyugateurópai és ara&rikai hatalmak között élénk eszmecserék folynak a zsidó menekülitek sorsának nemzetközi rendezése felől. Párizsban valószínűnek tartják, hogy az eviani nemzetközi menekillt- mgyi értekezleten megalakított bizottság, tumelynek székhelye Londonban van, hamarosan összeül, hány mélyreható vizsgálat tárgyává íi ú0$ ffiii ..... (YÍT ii ii i lehetőségeit. A kawWfu bizottságban Franoiaorszégot Henry ereng er, a szenátus külügyi bizottságénak elnöke képviseli. A Le Journal jelentése szerint Bérenger szenátor értesítést kapott arról, hogy San- Domingo köztársaság hajlandó volna megnyitni kapuit a ősidé menekültek előtt. Via téren senki sem kérheti Franciaországtól újabb áldozatok meghozatalát. Reibel szenátör törvényjavaslatot terjesztett a szenátus elé, amelyben azt indítványozza, hogy mindazokat d külföldieket, akik Franciaország vagy a francia gyarmatok területén keresik kenyerükét, rendes liatonUi szolgálattételre kötelezzék. A szenátor utál arra, hogy a fenyegető méretű elnéptelenedés következtében a hadsereg létszámának a külföldiekkel való kiegészítésére sürgős szükség van. A javaslat értelmében a 21—30 év közötti külföldieket azonnal zászlók alá hívnák s részükre külön „külföldi ezredekét” létesítenének. Bonnet külügyminiszter hétfőn délelőtt £ RPAD kalap légy A legszebb paszománydíszes' magyaros kalap Forgalomba nózza (nagyban): DÉNES GYULA Budapest, VII, Hagyatídi Szabó-utca 38 szenátus külügyi bizottságának elnökével a zsidó kivándorlók kérdéséről. Bérenger szenátor e hét végén, mint a kormányok közti bizottság alelnöki Londonba utazik, hogy rfazt- vegyefli a Winterton lord által összehívott bizottság ülésén. Chamberlain és Halifax lord e heti párizsi látogatása alkalmával Bonnet külügymdaiisz- tex és Bérenger szenátor valószínűkig megbeszélést folytat az angol államférfiakkal a két országnak a zsidó kivándorlók kérdésében követendő magatartásáról is. A be’ga király Amszterdamba utazott Brüsszel, november 21. Lipót belga király hétfőn hivatalos látogatásra Amszterdamba utazott. * A belga király hétfőn délután hivatalos látogatásra Amszterdamba érkezett. A sirályt a pályaudvaron a holland királynő és Bemát herceg fogadta. A pályaudvar előtt Összegyűlt nagy tömeg szívélyesen ünnepelte a királyt. Amszterdamot lobogókkal díszítették fel. Az esti órákban kivilágítják az óváros történelmi nevezetességű épületéit. Este a külföldi diplomaták fogadása után a holland királynő díszvacsorát adott. A belga király kíséretében Amszterdamba érkezett Spaak miniszterek nők és külügyminiszter. Pál Jugoszláv kormányzóherceg Angliában London, november 21. Pál jugoszláv kormányzóherceg és felesége délután egynegyed két órakor megérkezett Brüsszelből Dowerba. A hercegi pár azonnal foly- tatta útját London felé. A Reuter Iroda belgrádi értesülése szerint Pál jugoszláv kormányzóherceg nagyfontosságú londoni tartózkodása során az angol vezető államférfid" " -1 folytat majd eszmecserét a nemzetközi és kereskedelmi kérdésekről. A „Daily Mail" szerint Pál herceg elsősorban, mint Jugoszlávia kereskedelmi követe érkezik Londonba, de politikai kérdésekről is fog tanácskozni Chamberlain miniszterelnökkel, Lord Halifax külügyminiszterrel és más angol miniszterekkel. Az Időszerű középeurópai események igen sok kereskedelmi és politikai kérdést ve. tettek fel, amelyek közelről érdeklik egyrészt Angliát, másrészt Jugoszláviát, az Utóbbit részben mint a kisantant tagját, részben mint független államot.
