Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-20 / 13. szám
20 TELVTMEto 1038 NOVEMBER 20, VASÁRNAP Álmok Na-Conxypanról Megkerültek Gulácsy Lajos, a beregi származású nagy magyar f ?stő ismeretlen versei és feljegyzései Budapest, november IS. Budapesten született ugyan, de felvidéki származású művész volt a modern magyar festészet egyik legegyénibb és legbizarabb alakja, Gulácsi Lajos, akindk különös életére új irányból vet fényt, az a dokumntumsorozat, amely most került felszínre és amelyből érdekes és jellemző szemelvényeket nyújt át olvasóközönségének a Felvidéki Magyar Hírlap. A húsz éven át Csehszlovákiába kény- szerített, de most végre-valahára visszatért Béreg vármegye a Gulácsy-család ősi pátriája. Tősgyökeres magyar család, amilyen igen so-k él Bereg vármegyében. Festőbe oltott magyar Verlaine volt ez a Beregből származott magyar zseni, aki öt esztendővel ezelőtt halt meg a lipótme- zei elmegyógyintézetben. Többszéz, csodálatos tehetség ecsetjére valló vászont és kartont hagyott hátra. Festményei meg- kapóak, lenyűgözőéit, de Gulácsy különleges fairtáziavilágának ismerete nélkül nem érthetjük meg teljesen az azokban megnyilatkozó bizarr és ereded szellemiséget. Ehhez a Gulácsy.féle sajátos fantázia- világhoz szolgáltat igen fontos adatokat az a kis kéziratos kötet, amit a Felvidéki Magyar Hírlap munkatársa talált meg egy fővárosi ügyvéd, dr. Neményi Bertalan könyvtárában. Ezt a könyvet Gulácsy hagyatékának árverésén vásárolta dr. Ne- •raényi. Az ügyvéd, aki jó barátja veit a tragikus körülmények között elhunyt művésznek, kegyelettel őrzi ezt a fekete bőrbe kötött, könyvecskét, amely Gulácsy Lajos hátrahagyott ismeretlen írásait tartalmazza. Túlvilági üzenet Végigböngésztük ezt a kötetet s ha vázlatosan pasztellszínekkel ecsetelve ie, de megtaláltuk abban Gulácsy titokzatos fautáziavilágának leírásit. Ezt az elképzelt világot Na.Conxypan.nnk nevezte el a festő. Na.Conxyponból merítette Gulácsy festményeinek témáit. Na.Conxypan —-• ez a csodálatos világ, amit a művési megálmodott — kétségtelenül abnormális agy alkotása. Gulácsy abnormalitása azonban — a lángész abnormalitása. A szklzofrén ember nemcsak a reális világban él, hanem vágyálmainak, fantáziáinak elképzelt világában Is. Gulácsy Lajos a ritka szkizofrének közé tartozott, akinek nemcsak lelke legmélyén terült el ez az éterikus világ, de sokat beszélt is arról, gyakran meg is festett abból különös jeleneteket. Mopr, öt ével Gulácsy halála után, úgy hatnak ismeretlen írásai mintha a hasadt lelkű. piktnr üzenetet küldött volna Ma. Comypanbó!, ahová már vég’eg elköltözött. A kötetből régi divatú fotográfia hull ki. Sovány, keskeiiyarcú fiatalember. Arca kissé mesterkélt, mosolya révedező. Enyhén nőies. Kezében virágot, tart. Ez ő: Gulácsy Lajos, Na-Conxypan királya. Barackvírág báró és társai Aránylag rövid művészi pályáján hosszú Utat tett. meg Gulácsy. Mint impresszionista indult, azután B deklin homályos művészetének követője lett, később tiszta praerafaelita stílus uralkodott vásznain, élete utolsó éveiben pedig beleszédül a, fiatal század tomboló „izmusaiba.” Élete éppen olyan rab?zodikus volt, mint a művészete. Rajongások, mninrok, elmebajára jellemző hátborzongató fantazmagóriák, kiteljesedett z a néhány maradt: a ,ens művész halájVágya, szenvedélyes, de szerelmek között za; évtized. Amihez mi: misztikum imádatai borzongással öss: Pehely —, pa László tíciis Ajánljö eASrer aplangyái »est, Vili, Vas-TB. 14. iű készítményeit felvidéki cinknek igen olcsó át ban. Ajánlatokat, mintát szívesen küld. fantasztikus pózok és jelmezek szertelen keresése. És még valamihez maradt hű Gulácsy egész élete során: Na-Conxypan- hos. Milyen volt ez a földön!úti birodalom? Sok mindent elárulnak erről Gulácsy képei, nem egy adatot közöl Na-Conxypanról Gulácsy barátja és éktrajzírója, Lehel Ferenc, akinek a festő gyakran mesélt „az ő országáról.” Mindennél többet tár fel azonban a na- conxypanai életről az a könyvecske, amit dr. Neményi őriz. A feljegyzésekből megtudjuk, hogy furcsa, légies város ez, ahol égles emberek élnek, játszadoznak és szeretnek. A kocsmában a legjobb alma- bor messelye két garasba kerül- A cukrászdában a legínyosiklandóbb édességeket uzsonnázza Barackvirág báró és Helíey Ibelon kisasszony. És vannak még Na- Conxypanban — Gulácsy képei és feljegyzései bizonyítják — rózsalovagok, szappanbuborékok és exotikus virágok közt álmodozó ópiumszívók, de délolasz tájak és antik szobrok is. „A megható ha’ál“ A kis kötet címlapján olasz szavak: La Morte Che Muore (A mégha*.ó halál.) A címlapon olvashatjuk ezt a mottót: . amelyben megvizsgáltatlk a halottak univerzális feltámadása minden körülményeivel együtt. Testtől elvált telkekről, örök Bíróról, Anlikrísztusról. feltámadás okáról...” A misztikus cím és a misztikus jelige versre, furcsa költeményre, ihlette Gulácsy t; ,.Valami borongás rohan át lényemen, Mint apró, hideg. futkározó gyík. A Mement6 Móri Mis akkordjai. Pedig a szivem örömre tör. Átmenni, vígan ifjonc életen. » Picike bolondos vágyak Most is ciháinak. Karcolja szivemet egy titkos bánat, Nem találom sehol arámat, Most holtak között keresem Na-ConxypcMban találom Bella Sanda Giocondámat.” A magyar költésze nek azt a korát, amelyben Gulácsy ezeket a sorokat irta, Ady tartotta bűvöletben. A kö etben talált följegyzések és versek mind azt tanúsítják, hogy Ady hangja ól és szimbo’iz- musától nem tudott elszakadni Gulácsy. a rapszódikus stiluskeresgéllés közben is örökké szimbolista festő-nőé*a sem. Na- Conxypan maga is egy hatalmas szimbólum. Ott találta meg Gulácsy az életében hiába keresett ]>azi sz:relmest. És ot* lelte meg többi figuráját is, akikről kéneket feste t és verseket írt avult kötetbe: a „vörösruhís víg halál”, a „nagy kőidért” és a többit. Wilde, Verlaine, Voltaire Több följegyzésáben mondja el, hogy Na-Conxypan lakói közé tar ozik Wilde, Verlaine és Voltaire is. Jellegzetes sorok Na-Conxvpan két gyakran visszat-rő alakiáról, Voltaire-ról és a „vörösruhás halálról”: „Kél a reggel Meredj szemekkel Bámul a végtelenbe as unott Nagy Ur. Megmutatta új tanát Az ifjú Voltaire. S a vörösruhás Nagy Ur elhallgatott.” A kötet közepe táján már egyre ku- szább a művész kézírása. Nem kell grafológusnak lennünk ahhoz, hogy felismerjük tollvonásaiban az egyre inkább elhatalmasodó elmebetegség jeleit, A szöveg is egyre zavarosabb. Néha egész oldalak teljesen érthetetlenek. De itt-ott — még az utolsó oldalakon is — kicsillog egy-egy költői gondolat: „Kitárom keblem már jóelőre, Hogy végre éljek — s meghalok.” Találtunk a kötetben egy kis verset amelynek szerzője egy hölgy, akit Gulácsy szeretett. Meglepő, hogy ez az uszony tökéletesen átvette a költíj stílusát. Gulácsy — mint sok elmebeteg — minden gyengesége és dekadenciája mellett is olyan szuggesz- tiv jelenség volt, hogy bűvöletébe vonta környezetét. Az utolsó oldalakon is ír Na-Conxypanról, ahol zokogó szobrok vannak, kedves mézeskalácsosok és fiatal görög „nagy- Szívű” fiúk. Ahol most már ott bolyong ő maga is. G. L. Hazavágyó Szepesség Irta: Nemény Vilmos Hétszázéves a lőcsei Jakab-templom, a műkincseknek ez a hatalmas, értékes és érdekes tárháza. Minden köve aira a nagy mui.ra emlékeztet, amely a Szepes- scg népének 800 éven keresztül az elhivatottság érzését adományozta. Az Erzsébet- kánolnában békésen megférnek egymás mellétt a katolikus és a protestáns Thv.r- zók síremlékei, a templom közép'n az egyik T/üírcó-cmlék arról beszél, hogy ez a család milyen jelentős szerepet játszott a maga idejében, hiszen nemcsak Magyar- ország nádorai voltak, de ez a T húr zó Boroszló és Ohniitz hercegérseke is volt. És olyan hatalmas volt, hogy a pápától, mint családjának utolsó férfitagja, engedélyt kapott a nősülésre, nehogy ez a jelenős család kihaljon. A magyar tört'ne- lem egy másik fejezetét mondja el a Mátyás-oltár, meg a Mátyás-kápolna, a Beth- ion-kápolna pedig arra emlékeztet, hogy a magyar szabadságharcok hullámai már Bethlen fejedelem idejében is elérték a Szepességct, hogy azután a nagy fejedelem, Rákóczi Ferenci és Thököly Imre, meg Kossuth Lajoir szabadságharcaiban a cipszerek teljesen ^egybeolvadjanak a ma- gyrság nemzeti tärekvöfeeivei. A Jagelló- oítár a magyar éá a lengyel nemzet, évszázados meleg barátságairól refél. la Henkel- oltár és a Faufhaber-tírbolf krépl, hogy volt idő, amikor a cip^erek mntetország- nak is odak&lesönözéék fiai kait akikből ott — mipt a múlt .szá T jtoisó és ennek I Korona kákáé es I csokoiádésirér BudapestiIX, Tűzoltó-utca 79. seám Kérjen árjegyzéket a századnak az első évtizedeiben Magyar- országon — nagy emberek váltak. Hiszen itt - a Szepességen minden kö, miden rög művészetet es magyar emlékeket lehel. Több, mint két.százéves a késmárki evangélikus fatemplom, amely a fafaragások remekeinek sorával ékeskedik. Majdnem ezer esztendősek a daróci templom falfreakói, amelyeket az Antoni fák rendjének egyik művésze alkotott és amelyeket az ismert kitűnő magyar műtörténész, Kösreghy Klefnér fedezett fej. Ezek, mint a számtalan szárnyas oltár, a sok szép lőcsei reneszánsz-udvar, a Thurzó- ház, a harangtomyok, mind a cipszerek évszázados művészetszeretetét, kulturális munkáját hirdetik. A Hemádvölgyében a Menedékkö beszél róla, hogy a Szopessé- get sem kímélték meg a tatárok hordái, a számos huszita templomrom pedig arról, hogy már abban az időiben is nagy politikai és stratégiai jelentőséget tulajdonítottak a cipszerek földjének, a Szepes vár, egykor hatalmas védőbástya és Lubló vára, ahol Zsigmond király mélyen beie- nézétt Anna lengyel királynő tüzes szeműbe és közben elzálogosított tizenhárom szepesi várost, a cipszerek egykori hatalmáról, Görgő pedig arról mesét, hogy innen származott a magyar szabadságharc nagy vezérének, Görgey Artúrnak a családja. A kakaslomnici BerzeiWrzy-kastély- ban születtek meg Berzemcsy Gergely Ferencnek, kora legnagyobb közgazdászénak nagvratörő és a magyar nemzet javát szolgáló tervei, a szeneseelyil káptalan dómja Szent István kipál\ v emlékét dicsőíti, a csüt HA István kipal\ v esnek dt di- sütórtökhelyi Zßfaljjn-käpolna. L" -ín« din to«, olcsó, ludanesli ga I rösziiis! ziítófc, kelrnptestpjrós képvisele- ré#zére a iegszjü b* ua'lértisztí- ■áhf. ruhafestést éa(Áegy isztítást szállítja a hőt) őTntrPTTfci ős I« gmo- üernebu felszereléssel dogozó elsői at gű gyár. Kilcsár ,fs H'jpüerl Ä«!?. Szállítás; 24 ára alatt! 1! gótikus ívei arra a nagy harcra emlékeztetnek, amelyet a fejedelem Hctbsburgi Ferdiaónddal vívott meg. Ég ki ne gondolna a Dung befagyott jegének ország, gyűlésére, amikor a Királyhegyen annak az emléktáblának elmosódott betűit olvassa, amely arról szól, hogy itt vadászott Mátyás király, az igazságos. Rengeteg magyar vonatkozása, rengeteg műemléke van a Szepcsségnek és aztán itt van a legszebb, legnagyobb, leghatalmasabb, kg- pazarabb tünemény: a Magas Tátra, mindenkori cjpszerek és mgyarok vágyálma, az Isten művészetének örökkön égbenyúló 's felhőket ostromló műremeke, amely ra. üti bélyegét az egész vidékre, amelynek védelmében húzóinak meg a cips7erek ódon, történelmi városai és amely olyan vágyakozóan néz le a magyar rónaság felé, mint amilyen vágyakozással várta a Szepssség népe, hogy hazajut, hogy visz- szakerül az anyaországhoz: Magyarhonba. Válságos húsz esztendőt élt át a Szepes. ség népe. Gazdasági átalakulások rázkód- tattáls meg, foglalkozási ágak vagy teljesen megszűntek, vagy legnagyobbrészt le- építődtek, mint Gölnic-, Hernád- és Bódva-vö Jgyének bánya- és vasipara, mint a hires szepességi vá zongyártás, évszázados szorgalmas és kitartó cip- szermunkának és vagyongyűjtésnek ez az egykori tárháza ma a szegénységnek és a nyomorúságnak a hajléka. Megakasztotta a cipszer városok fejlődését, az ipar megszűnése és a gazdasági élet szinte teljes kimúlása, csak az idegenforgalom maradt meg, de ez is küzdelmekkel teljes fenntartó és újjáépítő és fenyegető állami beavatkozások, elidegenítések és kisajátítások elhárítására irányuló mindig újabb és újabb harc árán. Az életlehetőségek, a megélhetés, a kenyér megtartására irányuló küzdelemmel, amelyet a Szepességre a csehek és a prágai kormány rákény- szerjtettek, egyirányúan kellett a clpsze- rek sajátos nemzeti és kulturális életének fenntartásáért is küzdeni. Ez a magyar emlőn nevelkedett nemzeti és kulturális élet megtartotta a német népfaj erényeit és szerencsés formában egyesítette a magyar nemzet kiváló tulajdonságaival. Ez nem tetszett a cseheknek, akik az állam- hatalom minden erejével igyekeztek a eipszereket erős magyar érzésüktől és a magyar nemzethez való ragaszkodásuktól eltántorítani. A cipszerek húsz éven át eredményesen küzdöttek az ostrom ellen és ha a fiatal, fogékony lelkek kézül egyik-másik nem is volt megmenthető: Késmárk, Lőcse, Sze- pesváralja, Igló, Poprád, Gölmcbánya, Szotnolnck, Szepee-szombat. Felka népe magyar maradt, ragaszkodott hagyományaihoz és magyar érzéseihez, hűségesen kitartott a Szepesi Német Párttal az Egyesült Magyar Pártoló politikai irányvonala mellett és állta a harcot becsülettel és magyar szivének minden dobbanásával. És továbbra is jóviszonyt tartott fenn a szepességi szlováksággal, mert a Cipszer földön évszázados tradíció az együttélő nemzetiségek megértése és testvérisége, egyiittbaledása és összetartása és ezt a hagyományt azok se tudták elpusztítani, akik húsz esztendő ájíamha- talmának minden eszközével éket igyekeztek verni a cipszerek é$ a szepességi szlovákok közé, * És »szivének minden dobbanásával, lelkének minden megnyilvánulásával várta a Szapesség 3 hazatérést.-. Késmárk hatalmas evangélikus templomában háromezren gyűltek össze, amikor hús? év óta először hangzott fel a magyar szó az oltár előtt és a szószéken és a háromezer sírva, énekelte minden magyarok legszebb imáját, az Isten áldd vieg a magyart. Előkerültek a Szepcsföldön a magyar sz!nü kokárdák és a magyar nemzeti lobogóik és Pop- rádtól Gölnicbányáig 37, egész Cipszerföl- den diadalmasan lengette a magvar színeket az őszi szél, Thököly késmárki mnuzo- leumáhos égisz Szepasséqröl odararándo- koltak a cipszerek, hosry így is kifejezésre uttássák magyarságukat. Süvít a szél süvíti, hogy a Kés-márk frlgft 1;— és azt űpazérek hazavágynak. ja'* é« V*'... . __________ ' á«ó.-olSl leeretse fel a j C? @ 11!ÚS t f nőidlvatszaloní [i fj csapagyak, eA 1353vas* 5 ra; c áva .^v»t * k yháEak lego’fsóbban 1Ader«r Budapest, s*érHvlta-tér Aodorné Saiv'ut0* 7L \J
