Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-20 / 13. szám
1938 NOVEMBER 20, VASARNAP TELVIDEta JHm&ARH IRLÄE 3 JAROSS ANDOR NEMZETI PROGRAMJA VUHTJ A Felvidék minisztere nyilatkozik az imrédy-kormány reformier veiről BucLipest, november 19■ Jaross Andorra úgy emlékszem, ahogyan utoljára találkoztunk, egy harmadosztályú vasúti kocsiban, Pozsony és Brünn között. Nagy ifjúsági konferenciára készültünk, a felvidéki .magyar ujúsági mozgalmak akkor élték legválságosabb korszakukat, a felvidéki fiatalok frakciókra hullottak s a baloldali Sarlótól a katolikus Prohászka-körökig vagy öt különböző csoport versengett a fiatal magyar erőkért. Jaross Andor akkor már ismert név volt a felvidéki magyar politikában. Tudtuk, hogy a magyar nemzeti pártba ö hozott dinamikát, az ő friss, fiatalos szemlélete új atmoszférával töltötte meg a párt életét. Azt is tudtuk, hogy ö volt az első a felvidéki magyar politikában, aki már abból az új generációból küzdötte fel magát, amelyet a kisebbségi harcok keményre acéloztak. Akik akkor azt vártuk, hogy sikerül az ifjúságban ismét egységet teremteni és szerettük volna ezeket az értékes fiatal energiákat ismét egy táborba tömöríteni, Jaross Andorban bíztunk, tőle vártuk a csodát: a már- már széthulló magyar erők összefogását. Es ö vállalta az egység megteremtését, a csoda megtörtént: Brünnben akkor megszületett a nagy ifjúsági egység. Azóta a felvidéki magyar politikában sok minden történt. Jaross Andorról egyre többet hallottunk. Először a pártgyüléseken. azután a pozsonyi tartománygyülésen, majd ■ 1935-től a prágai Ludolfinumban, akkor már mint a felvidéki magyarság hivatott vezére vívta azt a nehéz harcot, amelynek nagyszerű eredménye az lett, hogy a bécsi döntés után nem egy atomjaira hullott néptöredék, hanem egymillió lélekben megerősödött, egységes magyar népi tábor kerül vissza az anyaországba. Most itt ülünk egymással szemben. Az új felvidéki minisztérium egyszerű, szinte már túlegyszerü miniszteri szobájában. A szomszédos szobákból még kopácsolás hallatszik át: most alakítják át az új minisztériumot. Az előszobában szinte ember-ember hátán tolong. Mindenkinek valami ügyes-bajos dolga, kassaiak, ungváriak, érsekujváriak. tiszahátiak és csallóköziek adják egymásnak a kilincset. Nem a „felek”, mert ez a .szó itt ismeretlen. Éppúgy, mint ahogy ismeretlen volt a pozsonyi és a kassai .pártközpontban is. Ott a munkást és az arisztokratát, egyaránt csak mint „kisebbségi magyar testvért” fogadták, most legfeljebb annyi változott, hogy a kisebbségi jelzőt felváltotta a felvidéki. Az új minisztériumot nem üli meg a közhivatalok rideg atmoszférája, a kapu előtt állnak a várakozók hosszú sorai, aki a miniszter úrhoz be akar jutni, egyszerűen benyit a titkári előszobába, ha szerencséje van és tényleg fontos ügyben jár, minden formalitás nélkül be is juthat a miniszteri szobába. Aztán még valami: egyszer sem hallani a kegyelmes úr-, vagy őexcellenciája megszólítást. Ha valakinek a nyelve mégis rátévedne, a titkár udvariasan kijavítja: csak egyszerűen, minden jelző nélkül, a miniszter úr. Mert Jaross Andor nem engedi meg, hogy kegyelmes urazzák. És Jaross Andor, aki az egyszerű miniszteri szobában itt ül velem szemben, ugyanaz az energikus, határozott fiatalember, akit még a kisebbségi harcokból ismerek. Arcán talán egy-két barázdával több van: az utolsó hónapok és hetek izgalmas harcainak az emléke. De a pártvezér és a miniszter között nincs különbség. Az arcvonások nem lettek merevebbek, a gesztusok nem lettek kiszámítottabbak és a hang sem lett klmér- tebb. Mintha négy esztendő alatt semmi sem változott volna, mintha Jaross Andort azóta egymillió ember helyett nem a tízmilliós magyarság tanulta volna meg tisztelni. A jövő nagy feladata, ami most Jaross Andorra vár, a Felvidék és az anyaország egyesítése. A Felvidéken egy új magyar BUDAPEST alapítási év: MARIA TERÉZIA BRANDT társadalom termelődött ki, amely egy idegen államiság politikai, gazdasági és kulturális atmoszférájában alakult ki és most ezt a magyarságot kell a trianoni Magyarországgal egyesíteni. Nemcsak közigazgatási és gazdaságpolitikai kérdések tornyosulnak fel, hanem súlyos szellemi problémák is, hiszen azokat a nagy szellemi értékeket, amelyeket a felvidéki magyarság önmagából kitermelt, át kell menteni az egyetemes magyar életbe. A magyar jobboldali politika sokat vár ettől a felvidéki magyarságtól. És amint Jaross Andornak az első kérdést feltesszük, hogy mit jelent majd szellemi és politikai síkon a felvidéki magyarság bekapcsolódása Magyar- országba, szavaiból kiérezzük, hogy tudatában van ennek a nagy feladatnak és vállalja is ezeket. Keresztény, nemzeti, népi vonalú politika — Te tudod a legjobban, — mondja — hiszen sokáig ott éltél közöttünk, hogy a felvidéki magyarság politikáját a keresztény nemzeti népi vonalra állítottuk és egy olyan jobboldali politikát indítottunk meg, amelynek az lett az eredménye, hogy ma felvidéki tömegek egységesen állanak ebben a szellemiségben mögöttünk. Igen, most egymillió olyan magyar kerül a trianoni Magyarország népiségéhez, amely a húszéves létharcban megedzó'dött, a nemzeti életfeltételek gyökeréig menő tapasztalatokkal bír. Ez a magyarság a csehszlovák kormány uralma alatt elvesztette nagy- kapitalistáit, tetemesen leszegényedett a középosztálya, földmíves és kisgazda rétegei eladósodtak s ennek megfelelően számbelileg megnőtt a proletársorsba kényszerült munkástömeg. Ez a sors, amely húsz éven át lassan, de biztosan lecsiszolta az oztályellentéteket, a gyakorlati élet hétköznapjaival szinte észrevétlenül eltávolította az osztályválaszfalakat, egy, a nemzet kollektív értékeit nagyon megbecsülni tudó egységes szellemiségű magyar népi tömböt alakított ki. Magyarország fejlődése — Magyarországon Trianon óta más volt a társadalmi fejlődés. A Károlyi-forradalom után a szociáldemokrácia a bolsevizmus végletébe torkollott Oly rövid idő alatt, hogy még azt az egyetlen jelentőségét sem tudta betölteni, ami a társadalom nivelláló hatásában jelentkezett. A bolsevizmus 131 napja oly elemi elkeseredést váltott ki, hogy nem csodálkozhatunk, ha 1919-ben az ellenforradalom, különösen pedig az utána következő politikai évek talán túlsókat fordították retrogád irányba a kormányrudat, így nem indulhatott el egy olyan fejlődés, amely a modern új Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi erejét a nép széles rétegeibe ágyazta volna bele. Bethlen, Gömbös, Darányi, Imrédy reformjai —• Az egymásután következő kormányok bizonyára látták ezt a feladatot és evolúciós úton, fokról-fokra kívánták törvény- alkotásokkal a magyar életet az okvetlenül szükséges fejlődés irányába terelni. Bethlen Istvánnak inkább kifelé néző, az ország külpolitikai helyzetét stabilizáló politikája után, Gömbös Gyula volt az, aki megérezte, hogy elsősorban szociális és társadalmi reformokra van szüksége az országnak, a népi erők kifejlődésének adott lehetőségeken keresztül kell megerősíteni a nemzetet és a kis Trianoni államnak Gömbös Gyula programját és életművét korai halála megakasztotta. Utána Darányi Kálmán vállalta ennek a munkának a folytatását, most Imrédy Béla feladata az, hogy a pártpolitikai felfogások által és egyes politikai egyéniségekhez kapcsolódó irányok miatt széttagoltnak látszó magyar politikai életben olyan vérkeringést indítson el, amely vállalja teljes szívvel és lélekkel azokat a társadalmi reformokat, amelyeknek megvalósítását nemcsak a belpolitikailag felfogott nemzeti szempontok követelik meg, hanem a magyar állam külpolitikailag felfogott nemzetközi értéke. A népi és faji gondolat — Nem felejtettük el, hogy ma Európában, de különösen szomszédságunkban túlsúlyban vannak azok az államok, amelyek kitermeltek egy olyan társadalmat és fegyelmezett rendet, amely belső erőkifejtésünknek maximumát tudja felmutatni és harcba állítani. A népi és faji gondolat egyre határozottabban tör előre Európában. A magyarság sem térhet ki azon feladat elől, hogy egy olyan társadalmi és fegyelmi formát válasszon önmagának, amely a nemzet minden erőit egy tengely köré tudja kikristályosítani és bármely pillanatban a nemzet érdekében álló bármely cél szolgálatában azonnal fel tudja használni. — Mi úgy érezzük, — teszi hozzá határozottan — hogy a felvidéki magyarság a maga társadalmi egységével, beidegzett fegyelmezettségével és kétségtelen szociális felelősségérzetével az egyetemes magyarság életkeretében mint egy olyan mag kerülhet bele, amely ezt a folyamatot meggyorsítja, felerősíti és rövid időn belül a megvalósítás stádiumába juttatja. A parlament Ezekben szavakban már benne izzik az a mélységes hivatástudat, amelyet minden felvidéki magyar vállalni akar és amit Jaross Andor is tudatosan és határozottan akiar felelősségteljes pozíciójában betölteni. A legidőszerűbb kérdések egyike ma természetesen, hogy a felvidéki magyarság hogy fogadja azokat a nagy társadalmi reformokat, melyet az Imrédy-kormány maga elé tűzött. — Mi úgy érezzük, — válaszolta kérdésünkre Jaross Andor — hogy azok az intézkedések, amelyeket az Imrédy-kormány első ténykedéseként kíván megvalósítani, ennek a munkának kezdő etappjai. Megfrissülő, a magyar faj érdekeit fokozottan felkaroló új magyar politikára van szükség. Bele kell vinni a magyar politikai életbe az új idők által megkívánt dinamikát. Itt van mindjárt a házszabályrevízió. Ez kétségtelenül csak azt célozza, hogy a magyar parlament csakugyan a nemzeti feladatok megoldását nemcsak megvitató, hanem megvalósító fórum legyen. A parlament — bár a szó és fogalom az ellenkezőjét sejteti — a munka és nem a szóáradat tere legyen. sereggel lehet saját népe megélhetésének biztosító tényezője. Örömmel állapíthatom meg, hogy a Felvidékre bevonuló hadseregben már olyan új szellem érvényesüKapfiatí minden Orion rádlókeresitedónél. lését tapasztaltam, amely a magyar faj militarista szellemének mcgnj latkozása s amelyet az egész felvidéki magyarság örömmel üdvözöl. A földreform szükségessége Es Jaross Andor ezután kis lendületet tesz a kezével és így folytatja: — És beszéljünk a földbirtokkérdásről is. A magyar társadalmat igen mé.yen érintő és rendkívül fontos reform az, amelyet a földbirtok megoszlása kérdésében kell végül annyi terv és beszéd után a dolgozó földmíves nép érdekeinek tekintetbevételével megoldani. Mi megtanultuk megismerni, hogy mit jelentett a csehszlovák nép belső erői, faji megerősödése szempontjából az érdekükben, de a mi érdekeink ellen végrehajtott földreform. Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar nép dnna- medencei pozíciójának egyik legerősebb koefficiense lesz az, ha minél több magyar család biztos földtulajdonhoz jut és ezzel örökre megakadályozzuk azt a szomorú lehetőséget, hogy valamely idegen hatalom rövid időre kezébe kaparinthassa a mi területeinket és azt egy katonai más, idegen faji kolonizáció zsákmányának tekinthesse. A földreform problémája nemzeti, népi, faji, katonai és államépítő érdek egyaránt. Aki pillanatig egyéni vagy család- politikai szempontból nyúl hozzá ehhez a kérdéshez, az méltatlan arra, hogy a nemzet nevében beszélhessen. Minden ilyen tendencia velünk találja szemben magát, a mi egymilliós, öntudatos népi tömegeinkkel. — De a többi reform is, közte a zsidó nemzet és erős hadsereg — Rendkívül fontosnak tartom a honvédelmi javaslatot» amely végre törvényesen is kiszabadítja az országot a méltatlan zsoldos rendszer trianoni bilincseiből. Erős nemzet és erős hadsereg kongruens fogalmak és a Dunamedencében bármely állam úgy mat mint a jövőben is, csak erős had, én,-. téliI nagykovőcsyüzletház I NAGYKOVÄCSY NAGYK0VÄCSYL J Férfiruha, felöltő, esőkabát, átmeneti- és kabátok. Sport- és utazási felszerelések. Hői, férfi divatcipők. Sport és túracipők. Gyermekcipők Sárcipők Hócipők. Házicipők. Női tvhfi, kabát, blúz, kalap. Menyasszonyi és gyermekkelenjye. Vászonáru. Női fehérnemű és kelengye. Gyermekruha és kabát. Előirásos formaruhák. Intézeti felszerelések. Szőnyeg. Paplan. Függöny. Kisbútorok Úri- és női divatáru. Kötöttáru. Kesztyű. Szövet. Mosóáru. Selyem. Fürdőruhák. Budapest legnagyobb keresztény üzletében.
