Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-20 / 13. szám

Ma képesmellékletÁra. fillér T. évfolyam 13. szám. Budapest, 1938 november 20. Vasárnap Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— P, havonta 3.— P Egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKÁI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Vili., József-körút 5. Telefon, kiadóhivatal és hirde­tési osztály 1-444-00. Tizmillióan Irta: Szvatkó Pál Eddig egymillióan sem voltunk, ma tizmillióan vagyunk, holnap talán ti- zenkét-tizenhárommiUióan. Boldog pil­lantást vetek a térképészeti intézet szép új térképére, melyen először ugranak világosan a szembe az új határok. Gyönyörűen kikerekedik az )íj Magyar- ország: Budapest már nincs atf ország szélén, levegőt és vidéket kapott észa­kon is, s már elég messze van a legkö­zelebbi határ: valahol Kékkő • környé­kén, ahol hegyek védik minden várat­lan támadás elől. Az ország teste egyre egészségesebben formálódik, s amikor a térképre nézek, mintha pirosodna, derülne, kövéredne az ország rámte­kintő arca. Elég sokáig volt beesett és halovány. Ez a térkép első fényképe, amelyen már jobb színben van, többet mutat. Sok európai ország megiri­gyelné a szerencsés földrajzi fekvést, az egészséges, jól elosztott blokkot, amit a Duna életet hozó főütőérként csaknem a középen metsz át, a kitünően elosztott városokkal, s középen az ará­nyos sejt központi magjával, Budapest­tel. Erőtől duzzadó,, szabályos sejt, nö­vekedni fog. Csak régi államunkra kell gondolnunk, hogy Magyarország hely­zetének előnyeit méltányolhassuk: a cikk-cakkos határú, hosszú, elnyújtott Csehszlovákiára, az ezer kilométeres sávot, amelyet középen, Brün átlójánál elzsinegeltek, mint a hurkát, ha ketté­osztják, Csehországra, ahol Prága a főváros, mindössze harminc kilométerre van légvonalban a Melnik fölötti ha­tártól, vagy a kettéosztott ország má­sik részének Szlovákiának nehéz hely­zetére, ahol Pozsony beékelve fekszik Németország és Magyarország között, köröskörül tíz-tíz kilométerre a határ­tól s elérhetetlen távolságban például Dobsinától, vagy a Szepességtől, — nem is szólva az ország harmadik részéről, Ruszinszkóról, amelynek egyáltalán nin­csen fővárosa. Több mint százezer négyzetkilómé- ter nagyságú, több mint tízmillió lakosú Magyarország Közép-Európa legfonto­sabb helyén: ez az ország nem elhanya­golható mennyiség többé és tényező ott is, ahol a szomszédságban nyolcvanmil­lió német él. Akaratlanul ellenpólu­sunkra: Németország északnyugati szomszédaira gondolok, (mi vagyunk a délkeleti szomszéd) a tizenhárommillió flamandra és németalföldire, a belga— holland-blokk erejére és gazdagságára, s rájuk gondolva látom magam előtt a magyarság jövőjét. A magyar nép most már elég erős ahhoz, hogy bévül is tö­kéletessé válljék. Valahogy úgy va­gyunk az országokkal és a népekkel, mint a szegény és a gazdag emberrel: amíg valaki szegény és gyenge, nem gondolhat házának renoválására, de amint megerősödik, nyomban hozzálát­hat házatájának rendbehozásához. A kis Magyarország erejét eddig kényte­len volt egyetlen külső cél szolgálatába állítani: növekedni akart, megmenteni pusztulásra ítélt részei közül legalább azokat, amelyeket a legnagyobb veszély fenyegette. Nem gondolhatott másra, csak erre a célra, de most, amikor révbe jutott, új teendők tornyosodnak eléje. Most már a belső átépítéssel is törőd-. hét, sőt a hosszú feszültség után ez a legfontosabb program, s el kell végezni, mielőtt a nemzet továbbhalad. A köz­vetlen külső cél elérése után a magyar politika introspektiwé vált: a megna­gyobbodott házat ügyesen át kell épí­Róma, november 19. A Stefani-Iroda megbízható forrásból származó értesülése szerint a Huszton székéig ruszin nemzeti tanács a határmentén állomásozó magyar csapatok parancsnokságához fordult azzal Uligvár, november 19. Csonka-Kárpát, alja területéről érkező hírak teljes belső fejetlenségről, zendülésekről és felborulás, ró'l számolnak be. A ruszin lakosság nem tudja eltartani a Magyarországnak ítélt területekről visszaözönlő cseh hivatalnok­sereget ée katonaságot és az elégedetlenség nemcsak a lakosság körében, de a hadsereg kebelében is általánossá vált. • A hadsereg elégedetlenségét a polgári lakosság sínyli meg a legjobban. Csonka. Kárpátalja népét a cseh terror lelki és testi nyomorba taszítja. Megállapítható, hogy a teljes összeomlást és a tömeges szökéseket kizárólag a cseh csendőrség és pénzügyőrség, valamint az altisztek ke. gyetlen és fanatikus erőszakossága gátolja meg. A cseh legénység hangulata elkesere­dett és erősen nyomott. A legszörnyűbb állapotokat festik le a Csonka-Kárpátalja minden vidékéről a magyar határszélre ér­kező hírek. Nagyszöllősön a cseh katona­ság össze-vissza harácsol. Megbízhatatlan­ság miatt a városi helyőrség csapatait naponta kicserélik. A cseh szempontból megbízhatatlan cseh legénységet kivonták és nagyszámban irányították a katonákat Husztra, ahol már mozogni sem lehet a katonák és csendőrök tömegétől. A csa­pattestek kiegészítésére a belső ország­részekből cseh és .morva legénységet hoz­tak, de a szállítások csak lassan történ­hetnek a teljesen bizonytalan közlekedési % temi. Az elfoglalt pozíciót bentről megerő­síteni. Befelé irányítani az erőt, első­rendű, modern állammá tenni a hazát. A flamandok és. a hollandok évtizedek óta építik belső rendjüket, s valahány­szor eszményt keresek a tízmillió ma­gyarnak, az ő példájuk jelenik meg előttem, az aránylag kisszámú és mégis hatalmas nép, amely jóformán a sem­miből építette föl gazdagságát. Igaz, Németalföldnek tengere és gyarmata van, s jó előre elkezdte a vagyonszer­a kérelemmel, hogy a magyar katonaság beavatkozásával vessenek véget a cseh uralom alatt maradt ruszin területeken uralkodó terrornak és végzetes zűrzavar­nak. (MTI.) viszonyok miatt. A ruszinok felkelése teljesen bizonyta. lAnná tette a cseh hadsereg utánpótlását és a ltatonai szállításokat. A ruszin fegyveresek állandó féle­lemben tartják a cseh és morva ka­tonaságot. A nehéz hegyiutakon tömegével látni •kimerült és döglött lovakat. Szemtanuk állítása szerint az egyik hegyi tüzérala­kulatnál az elhullt lovakat is felhasznál­ták élelmezés céjaira, mert rendszeres éelmiszerszállítmányok napokon át nem érkeztek sehonnan. A katonaság élelmi­szerrel való ellátása állandóan rosszabbo­dik. A katonák legfeljebb kétnaponikint kap­nak féLfélkiló kenyeret. A rekvirálásoknál elsősorban a ruszin és a magyar őslakosságra kerül sor, de a lakosság mindenképpen ellenáll az erőszakos és semmiféle kíméletet nem mu­tató foglalásokkal szemben. Cseh katonák akárhányszor nincsenek figyelemmel a demarkációs vonalra sem és elvakult magyarellenes gyűlöletükben még határsértéseket is elkövetnek védtelen magyarokkal szemben. Hat­hét főből álló cseh járőr Beregsom közelében a demarkációs vonalnál raj­taütött földjén dolgozó két földműve­sen. A menekülő földművesek közül az egyiket magyar területen elfogták és elhurcolták. Ugyanezen a vidéken az egyik cseh járőr rálőtt egy magyar, hadnagyra, később pe­­zést. Magyarország gazdasági lehetősé­gei sem csekélyek, s ha nincs is tenge­rünk és gyarmatunk, a középeurópai földrajzi fekvés sok lehetőséget nyújt és könnyen kihasználható. A német ipar és munka a Rajna segítségével Hollandián át ömlik északkeleten a vi­lágba, s Hollandia nem utolsósorban ennek köszönheti gazdagságát, s ugyan­így kereshet kapcsolatot Nyugat-Európa kelet felé a Dunán át, Magyarországon keresztül. Ha a tízmilliós nép bévül megerősödik és egészséges életével el­dig golyószóróval tüzeltek az egyik ma­gyar járőrre. Az ukrán terroristák továbbra is üldö­zik Csonka-Kárpátalja őslakosságát és te­vékenységük egyre véresebb és kegyetle­nebb lesz. A lakosság látva, hogy az ukrán kor­mány védelem helyett inkább támo­gatja a bandák garázdálkodásait, leg­utóbb Huszton megtámadott egy uk­rán csoportot, amely zászlaját akarta felszentelni. A zavargás elfojtására kirendelt ruszin csendőrség azonban nem volt hajlandó be­avatkozni és a rendet végül is csak jóval később odaszállított állami csendőrségnek sikerült helyreállítani. Véres összeütközések a ruszin városokban Varsó, november 19. (Lengyel Távirati Iroda.) A lapok részletesen foglalkoznak a vég­sőkig feszült kárpátoross helyzettel és hírt adnak azokról a véres összeütközések, ről, amelyek a Magyarországhoz váló visz. szacsatolásért küzdő kárpátorosz felkelő csoportok és a cseh csapatok között le­folynak. Különösen véres összeütközések játszódták le Huszt, Nagyszőllős, Nagy- mihály, Homonna és Mezőláborc városok­ban. A Kurjer Poranny megállapítja, hogy a cseh uralom alatt maradt Ruszinszkóban teljes a zűrzavar; a lakosság sorait a terror és az éhség tizedeli. A konzervatív Czas szerint közeledik a cseh uralom alatt álló Ruszinszkó megsza­badításának órája. Vérdíj a fölkelek fejére A Vólosin-kormány, miután egyáltalán nem ura a helyzetnek, elhatározta, hogy vérdíjat tűz ki minden felkelő fejére. Min­denki, aki kézrejuttat egy kárpátorosz fel­kelőt, háromezer cseh korona jutalmat kap, az pedig, aki a felkelő tartózkodási helyét elárulja, 500 korona jutalomban ré­szesül. A kormány ajánlata minden vissz­hang nélkül maradt a lakosság körében, amely nem hajlandó elárulni a felkelőket. A buszt! ruszin nemzeti tanács behívta a magyar csapatokat Olasz jelentés a kárpátaljai ruszin forradalom döntő eseményé­ről — Patakzik a vér a ruszin városokban — Diktatúra lesz Cseh­szlovákiában - A prágai parlament megszavazta a szlovák és ruszin autonómiát Döbbenetes riport a vérző Ruszinföldről Cseh katonák, fináncok és ukrán terroristák rémuralmával birkózik a végsőkig elkese­redett őslakosság

Next

/
Oldalképek
Tartalom