Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-19 / 12. szám
5 19» NOVEMBER 19, SZOMBAT TEEProm J^<yfe\RHTRI>ÄE* 1MREDY BELA: Szükségünk van a felvidéki űi nacionalista szellemre i széles alapra épiA miniszterelnök nyilatkozata tett népi politikáról Budapest, november 18. Invrédy Béla minisztereinök: beszélgetést folytatott, Mí- lotay Istvánnal, az Vj Magyarság főszerkesztőjével. Ezt a beszélgetést az Uj Magyarság legutóbbi száma közli. A miniszterelnök közérdekű kijelentéseit e beszélgetés kapcsán a kővetkezőkben ismertetjük: — Magyarország az elmúlt hetek alatt, — mondotta a miniszterelnök -- Trianon után életének legnagyobb próbaitatásán ment keresztül. Idegpróba, türelmi próba, a lelki és erkölcsi helytálló képesség nagy próbatétele volt ez. Tanulságait nthidenJeínekle kell vonni. Mennyit szenvedtünk ezekben a napokban a városi, főleg a nagyvárosi, az úgynevezet budapesti közvélemény hisztériájától, az ál- hirterjesztés, az oktalan bei jedes, a túlzó optimizmus és a túlzott kétségbeesés végleteitől, Késze van ebben a kapkodásban annak a külön szellemiségnek, amelyet a zsidóság áraszt magából s amely a hosszú évtizedek folyamán annyira hatott a magyar értelmiségi osztályokra is. A világháború alatt, különösen annak vége felé, egyszer már átéltük ennek a hisztériának egész skáláját. Milyen megnyugtató volt ezzel szenében most a magyar vidék, a magyar falu magatartása. Ott nem volt pánik, sem a háború rémhíreire, sem az élelmiszerdrágulásra, sem a mozgósítás elrendelésére. Milyen felemelő dolog a föld népének ez a nagyszerű nyugalma, önfegyelme, amellyel minden eshetőségnek szemébe néz! Ez a nép tudja, hogy mi a háború s mégis zúgolódás nélkül tett eleget kötelességének, mint egy nagy és nehéz, de ősi, magától értetődő parancsnak. Nem szabad és nem lehet ezt elfelejteni. A magyar politika számára ez a tanulság megint csak azt jelenti, hogy mindent erre a széles alapra kell építeni. Ezt pedig meg kell erősíteni, társadalmi bajaiban, nagy, nehéz gazdasági problémáiban egész lélekkel mellé kel) állni. Uj és jobb életet kell számára teremteni. Csak az lehet egészséges jövő, amely innen akarja és innen tudja fel- frisiteni a vezetői értelmiségi osztályok szellemi, erkölcsi erejét, öntudatát is. Az igazi népi politika minden akadályát el kell az útból hárítani ».§ A magyar hadsereg úiiásxületése —• Ugyanez áll, — folytatta a miniszterelnök — szinte ugyanilyen mértékben a, magyar munkásságra is. Bebizonyult, hogy semmiféle marxista, szocialista agitáció nem tudta léikében megingatni a mély nemzeti érzést, az igazi hazafi- ságot. Egyenesen megható, hogy éppen ezek a rétegek ilyen elszánt, tudatos hordozói Nagymagyarország gondolatának, a magyarság nemzeti igazának. Ezt tudomásul kell venni saját vezéreiknek, de a magyar kormánypolitikának is. A magyar szociális és munkáspolitika meg kell, hogy becsülje ezt a tanulságot. Nemcsak, hogy nem szabad a munkásságot saját érdekszervezeteinek erejétől és intézményeitől megfosztani, de meg kell ezeket erősíteni, viszont teljesen a 'nemzeti gondolat szolgálatúiba kell állítani és ki kell emelni a pártszellem és klikkérdek vezetése alól. — Legiidvösebb és legmegfelelőbb azonban az a tapasztalat, amelyet katonai szempontból, a honvédelem szempontjából elkönyvelhetünk a kritikus hetek nyomán. A magy ar Hadsereg a szó szoros értelmében a nemzeti megpróbáltatás nagy élményei közben születet újjá és nőtt naggyá. Ezek a napok tágították ki kereteit hatalmas mértékben és alakították ki és erősítették meg benne az egység, a harckészség, az áldozatvállalás hősies szellemét. Mintha egy óriás hadgyakorlaton próbálta volna ki erejét és képességeit. Sók nyugtalan napunk volt, válságos, idegfeszítő órákat éltünk át. De hála Istennek, megálltuk a helyünket... /mrédy Béla miniszterelnök ezután arról beszélt, — válaszul azoknak, akik őt azzal illeték, hogy idegen és ismeretlen a magyar közéletben és politikában, mert neun politikus, hanem bankói rektor volt, —• hogy soha bankár nem volt, pénzügy- letekkel, soha nem foglalkozott, hanem a nemzet bankjának vezetését és irányítását vitte, nemzeti hivatást töltött be: az or. szág, a nemzet nagy gazdasági érdekeinek védelmét, előmozdítását. Ebben a munkában. alkalma volt a politikai élet minden tényezőivel érintkeznie, megelőzően pedig két évi pénzügyminisztersége idején ugyancsak módjában volt kormányzati és politikai kapcsolatokat megszereznie. ■— Lehet, — mondotta — hogy engem ennek dacára kevesen ismernek, én azonban eléggé ismerem, elég közelről a viszonyokat és az embereket. Ezután arra a mendemondára, válaszolt, hogy klerikális, ultrakatolikus politikát akarna csinálni: —- Ez is olyan, — válaszolja — mint az én bankári mi voltam- Jó, hű,, vallásos katolikus vagyok, de senki nálam jobban el nem ítélne ilyen kísérletet. Óriási, talán jóvátehetetlen hiba volna., életképtelen próbálkozás, akár katolikus, akár protestáns értelemben vallási,, felekezeti irányvonalat adni a magyar politikának. Mi csak nemzeti politikát csinál halunk. Fel kell használnunk az összes keresztény egyházak erkölcsi, szellemi erőit ennek a nagy, közös *célnak szolgálatában. Ez az én klerikal izmusom. A parlamentárizmus reformia A diktatúra vádjára pedig ezt a választ adta: — A' vágy szüli a rossz gondolatokat, de annak a feltevésnek, hogy én diktatúrát akarok, legfeljabb az lehet az alapja, bogy* vannak elgondolásaim amelyekből egy hajszálnyit sem vagyok hajland/i feladni, Atérzem a mai parlamenti szisztéma sok fogyatkozását. Ezek között az idő- és erőfogyasztó hosz- szadalmasságot, a keletténél több szűrőt, a sok ismétlésbe és szóvirág gokba fűlő szónoklást, a lényegtelenebb paragrafusok megszövegezésén, módosításán való rágódást. Az új idők a ránkváró súlyos nagy* feladatok azt követelik, hogy ezen a módszeren változtatni kell. Elsősorban valahogy úgy, hogy a parlament ne foglalkozzék a részletkérdésekkel. Az ő feladata csak az elvi irányzat megszabása, az alapelveket, a lényeges elemeket — természetesen pontosan körülírt elemeket — tartalmazó törvények megalkotása legyen, a többi, a részletek kicsiszólása a kormány dolga. Kijelentette ezután a miniszterelnök, bogy a túlzó, elfajzott liberalizmussal szemben mindig az intervendonális- politika hive volt. Érvényesülnie kell egy legfőbb rendező élvnek, egy erős központi alcaraimk és befolyásnak, amely a túlzott egyéni, vagy a túlzott kapitalista érdekeiekéi szemben az összesség, a. nemzet, az állam magasabb érdekeit képviseli. Ez nincs ellentmondásban az egyéni szabadság. az egyéni kezdeményezés elvével. Az, amit az olaszok és németek a tőkeszegénység ellenére a vállalkozási kedv; a nemzeti munkaerő roppan tar anyu intenzív foglalkoztatásával produkálnak, nagy tanulságokat rejt magában számunkra is. Az ú.j német népi politika, példája hozzánk átható eredményei nagy tanulságokat kínálnak az egész Nagy magj arország számára, ezeket azoj han le kell fordítani magyar nyelj és alkalmazni a magyar viszony és egyéniség sajátságaihoz. Ahányszor csak köztük jár, mindig megkapja az új szolidaritás ereje, dinamikája, tiszteletet és csodálatot érez irántuk. Nagy közös érdekeink egymásrautalnak berniünket. Végül arról nyilatkozott, hogy a Felvidék visszacsatolása éreztetni fogja hatását a magyar politikára és a magyar közszéliemre is. Ezeket mondta: — Hát ez aztán egészen bizonyos. De mondjuk meg őszintén, szükségünk is van ezekre a hatásokra, erre az új nacionalista szellemre. Szükségünk van a népi egy ségnek arra a tisztul tabb öntudatára, amit a felvidéki magyarságban az idegen uralom elleni küzdelem kifejlesztett. Szükségünk van arra az erős akaiwtra. arra a munkás, cseALAPITASI EV: 1©39 BUDAPEST’ lekvő hazaszeretetre, amelyet bennük a sok üldözés életre gerjesz tett. Át kell venni tőlük a saját népi erőnkre támaszkodó gazdasági és társadalmi szervezettség nagy tanulságát — milyen imponáló náluk a Hanzaszövdkezetck példája — az igazi demokratikus testvériségnek azt az érzését, amely őket egymáshoz annyi i áthatja, —A közszellemnek egy nagy* felfrissülése, a nemzeti, a népi szolidaritásnak egy nagy*. nekifesziilése szülhetik meg ebből. Hiszem, hogy* meg is fog születni! , r Beiktatják a hazatért 11 várost a Városok Szövetségébe Budapest, november 18. A mai történelmi időkhöz méltó érdekes és szép terv foglalkoztatja a Magyar Városok Országos Szövetségét. A Felvidék visszacsatolása alkal, mából díszközgyűlést tart, amelynek szül* helye vagy Kassa vagy Komárom lesz. Ezen a közgyűlésen nemcsak a nagy történelmi eseményt ünnepük meg, hanem kiterjesztik a Szövetség hatáskörét a Felvidékre: beiktatják a tagok közé a visszanyert magyar városokat is. Eddig 55 magyar város tartozott a Szövetség kebelébe, most 11 visszatért várossal ez a szám 66-ra emelkedett. A közgyűlésen tehát 66 magyar város képviselete lesz együtt. Lukács Ödön dr., a Szövetség ügyvezető alelnöke, megkezdte az ünnepi közgyűlés előkészítési munkáját, amelyet Szendy Károly budapesti polgármester, a Szövetség elnöke, szankcionál. Gondoskodás történt, hogy a történelmi fordulat a külsőségekben is kifejezésre jusson. Ä közgyűlésen résztvevő városok képviselőit felkérik, hogy díszruhás városi huszárok kíséretében jelenjenek meg és hozzák magukkal a városok ereklyezászlóit is. Kifejezésre jut majd a közgyűlés történelmi jelentősége a városok címerében is, amelyek a közgyűlési tennet fogják díszíteni. A 66 magyar város nagy* találkozóján előreláthatólag résztvesznek a városok kiküldöttein kívül a közélet előkelőségei is. Létszámemelést és motorizálást sürget az Unió vezérkari főnöke Londonból jelentik: Malin Craig tábornok, az Egyesült Államok vezérkari főnöke, H. Woodring hadügyminiszterhez intézett évi jelentésében megállapítja: 1. A spanyol és kínai hadműveletek bebizonyították a harckocsi elhárító és repülőgép elhárító fegyverek fölényét a támadó eszközökkel szemben, ezért a legnagyobb súlyt kell helyezni ez elhárító fegyverek tömeges beszerzésére. 2. A döntő fegyvernem ismét a gyalogság lett, a többi fegyvernem, beleértve a harckocsikat s a légi haderőt, csak a gyalogságot támogatja, 3. A modern hadsereg óriási tömegű néphadsereg, amelynek a rendes hadsereg csak a magva. Az Egyesült Államok 165.000 főnyi rendes hadereje létszám tekintetében csak a tizennyolcadik helyen áll a világon. 4. Háború kitörése után csak nagyon kevés idő lesz a katonaság kiképzésére. A jelentés az amerikai haderő létszámának jelentékeny felemelését, általános gé- pestíését, legújabb rendszerű támadó és elhárító fegyverek tömeges beszerzését és az ifjúság katonai kiképzését sürget^ Az olasz követ a bolgár cárnál Szófiából jelentik: Borisz bolgár cár hosszú és szívélyes kihallgatáson fogadta Talámo márki olasz követet.
