Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-18 / 11. szám
1938 NOVEMBER IS, FENTEK TEIíöIDEto •/'UöViR-HIRMB 11 A Felvidék mezőgazdasági problémáival foglalkozott az OMGE Budapest, november j 7. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gróf Somssich László elnöklete alatt csütörtökön délelőtt igazgató választmányi ülést tartott. Somssich gróf megemlékezett megnyitójában arról, hogy a Gondviselés kegye megadta, hegy a trianoni Magyarország magához ölelhesse Szent István évében a húsz évig erőszakkal elszakított felvidéki magyarságot. Köszönetét fejezte ki a Felvidék vezérednek gróf Eszterházi Jánosnak, Jaross Andor miniszternek és Sziillö Gézának önfeláldozó munkájukért. Az igazgatóválasztmány tagjai, a Felvidék vezéreit hosszasan ünnepelték. Köszönettel adózott a baráti nagyhatalmaknak és bejelentette, hogy üdvözlő táviratot intéznek a Kormányzó öföméltóságához, valamint vitéz dr. Imrcdy Béla miniszterelnökhöz. Majd köszönetét fejezte ki Kánya Kálmán külügyminiszternek és gróf Teleki Pál ku’- tuszminisztemek a haza érdekében kifejtett emberfeletti munkáért. Ezután szívből üdvözölte a visszakerült magyar gazdákat, kérve őket, hogy csatlakozzanak az OMGE százéves agrárlobogójához, hogy mindannyian vállvetve dolgozhassanak a megnagyobbodott Magyarország mezőgazdaságénak helyreállítása érdekében. Az igazgatóválasztmányi . tagok sokáig ünnepelték visszacsatolt felvidéki magyar testvéreinket, majd Somssich László gróf folytatta beszédét, amelyben utalt arra, hogy a Felvidék részbeni visszacsatolása abból a szempontból is különös örömmel töltheti el az egyesületet, hogy a húsz év óta csonka vármegyei gazdasági egyesületek ismét egész, vagy csaknem egész működési területeket visszakapták és hegy olyan vármegyei gazdasági egyesületek is részben visszakerültek, amelyeknek közreműködését a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége húsz év óta nélkülözni volt kénytelen. Javasolta, hogy a visszacsatolás folytéin működési területileg gyarapodott vármegyei gazdasági egyesületek a hátralévő egyévi időtartamra a visszacsatolt részen otthonos egy rendes- és egy póttagot küldhessenek ki a már megválasztottakon felül a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége végrehajtó bizottságéiba, hogy a visszacsatolt Felvidék képviselete . ne hiányozzék. Azok a vármegyei gazdasági egyesületek, amelyek a megszállás miatt nem voltak képviselve a GEOSz-ban, most pedig visszakerültek, az alapszabályok értelmében három rendes- és három póttagot delegáljanak a végrehajtóbizottságba. Az igazgatóválasztmány a javaslatokat egyhangúan elfogadta, majd indítványozta, hogy a volt földmívelésügyi minisztert, Sztranyavszky Sándort köszöntsék. Ugyancsak indítványozta. hogy üdvözölje az OMGE az új földmívelésügyi minisztert, gróf Teleki Mihályt és akinek működése elé bizalommal tekint az OMGE. Igazgatói beszámoló Az elnöki megnyitó után Mutscheobacher Emil felsőházi tag, az OMGE ügyvezető igazgatója számolt be az egyesület működéséről és bejelentette, hogy az idei szövetségi nagygyűlést az OMGE közgyűlésével együtt december 11-én tartják meg. Ezután került sor Mutschenbaeher Emil részletes beszámolójára, amelyben visszapillantást vetett a májusban tartott igazgatóválasztmányi ülés óta eltelt idői-e, amely nagy változásokat hozott a magyar mezőgazdaságban is. Megemlítette, hogy az OMGE az egymilliárdos beruházási programmal kapcsolatosan illetékes helyen felemelté a szavát a gazdatársadalomra cső terhek csökkentése érdekében. Részben sikerült is eredményt elérni, de a történelmi események forgataga újabb áldozatokat követelt az országtól. Előtérben a Felvidék — Az áldozatoknak az volt a célja, — mondotta — hogy biztosítani tudjuk a felvidéki területek visszacsatolásának gazdasági alapját. A visszacsatolás után a felvidéki területek gazdasági jelentősége nyomult előtérbe. Nehéz feladatok e'ött állunk, de a zökkenő nélküli egybekapcsolás sokkal köny- nyebb lesz, mint amilyen volt a csonkaország gazdaságának megalapozása 191 d. után. A megnagyobbodott ország agrárjellege most még inkább kidomborodik, mert kétmillió katasztrális hold szántóföldet kaptunk vissza, nem számítva az erdőket, szőlőket é3 a kerti művelés alatt álló területeket. Ez a kétmillió katasztrális ho'd jó termőtalaj amelyen jól gazdálkodtak s így joggal elmondhatjuk, hogy mezőgazdaságilag megerősödtünk. — A feleslegek értékesítésének megoldása a jövő fe'adata lesz. Az állattenyésztésben az anyaország gazdái oktatói lehetnek a hozzánk visszakerült gaz: atársaknak, mert ezt a termelési ágat ott elnyomták. A takar- mánynemüek elosztásában is egészségesen egészíti ki egymást a csonkaország és a hozzánk visszacsatolt területek gazdatársadalma. A mezőgazdásági termények árkérdésében lényegtelen eltérések vannak, egyedül a búzában van nagyobb e'térés, de ez sem veszélyes, mert kevés az eladó búza a felvidéken, nincs akkora felesleg, amely befolyásolni tudná az itteni búzaárakat. Talán egyedül a dohánynál mutatkoznak nehézségek, mert itt nagy az árkü.önbség. Az idei termést valószínűleg megveszi a cseh állam s a jövőben majd erre is adódik megoldás, hisz a látszólagos ellentéteket az élet egyenlíti ki. A szőlő- és kertitel-menyek értékesítésénél az a lényeges, hogy a most megvont határok ne akadályozzák az értékesítést s a városokat ne zárják el környéküktől. Sokszor hangoztatják, hogy szociális téren előbbre vannak a Felvidéken, van ebben némi igazság, de túlzottak a megáUtpi- térsök, mert mi már Dárányi Ignác korában holtunk olyan rendelkezéseket, a gazdasági alkalmazottak érdekében és• olyan szociális intézleedéseket tettünk, amelyeket nem szambád lekicsinyelni. Hivatkoznak arra is, hogy a szlovákok szociális helyzetének javítására sokat áldozott a csehszlovák köztársaság, ezzel szemben megállapítom, hogy húszéves uralmuk alatt félmillió szlovák vándorolt ki az országból. Kétségtelen, hogy a Felvidéken 10—12 pengő katasztrális holdankint az a teher, ami a szociális helyzet megjavítását szolgálja. Nekünk nincs módunk ilyen nagy’ áldozatra, de van szívünk és kevesebb költséggel is megoldhatjuk a szociális kérdéseket, mert nem szabad és nem lehrt túlságosan megterhelni a mezőgazdaságot. Nem lesznek olyan nagy nehézségek a visszacsatolással kapcsolatban, mint amüyenre számítottunk. Ezután a búza súlyos világpiaci helyzetével foglalkozott és az e téren szükségessé váló intézkedésekkel. Mutschenbaeher Emil ezután beszámolt az egyes minisztériumi leiratokról és a társegyesületek átiratairól, majd azzal fejezte be nagyhatású beszámolóját, hogy a gazdasági helyzet fokozott mértékben megkívánja, hogy a magyar ' gazdatársadalom megerősítse érdekképviseleteit, azok munkájából kivegye részét. Szómba- kell nézni az eseményekkel és lehetőleg meg kell előzni az esetleges káros kihatásokat. Hosszasan ünnepelték az igazgatóvá’aszt- márty tagjai Mutschenbaeher Emilt beszámolója után, majd az egyes hozzászólásokra került sor, Tőzsdék Budapesti értéktőzsde: lanyha Üzlette’.enség, kis forgalom jellemezte a csütörtöki tőzsdét. Csak zárlat felé történte.c veteményes vásárlások, amelyek átmenetileg kedvezőbb hangulatot teremtettek. A Kőszén 9, a Bauxit 8, a Salgó éis a Fegyver 2, a Rima 2.90, a Tröszt 3.75, a Magyar Cukor pedig 4.75 pengővel lett olcsóbb. Zát ©árfolyamok: Nemzeti Bank 168.—-, Bauxit 218.—, Beocsini 16.—, Kohó 23.7, Ke-, szén 308.5, Nagy hát. 43.25, Salgó 32.1, Uri- kánvi 40.8, Fegyver 48.—, Ganz 20.25, Laug 36.—, Rima 00.25, Nasici 61.5, Tröszt 53.5, Délcukor 69.5, M. cukor 82.25, Gumi 69.5, Vasútforgalmi 19.75, Telefon 1Ö.5. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Vakjták: Angol font 16.05-—16.25, Belga 57.55— 58.15, Cseh korona 7.50—10.-—, Dán korona 71.60—72.40, Dinár 6.50—7.70, USA doll. 340.90—344.90. Kanadai doll. 332—337, Francia fr. 8.95—9.15, Ho'l. frt. 184.65— 186.65, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.46—3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90—17.90, (az 500 és 1000 lírás bankjegyek kivét.), Német márka —, Norvég kor. 80.60—81.50, Svájci f.'. 77.03—77.95, Svéd korona 82.65—33.55. Külföldi kifizetések: Amszterdam 185.05— 186.65, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.73— 58.17, Bukarest 3.41—3.44, Kopenh. 71.80— 72.40, London 16.675—16.226, Milánó 17.66— 17.8861, Newvcrk 342.80—344.90, Oslo 80.80— 81.50, Párizs 8.99—9.09, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.875—83.575, Varsó 63.75—64.25, Zürich 77.25—77.95, Isz- tanbul 268—271. Budapesti gabonatőzsde: lanyha Nagyjából változatlan árukon és igen csekély forgalom mellett bonyolódott le a gabonatőzsde csütörtöki forgalma. A határidő-piacon is kevés veit az üzlet. A készárupiac. hivatalos jegyzései és kötései: Búza: Tisza vidéki 77 kg-os 20.50— 20.60, 78 kg-os 20.70—20.80, 79 kg-os 20.9) —21. 80 kg-os 21—21.10, felsőtisasí, duna- tíszaközj, dunántúli 77 kg-os 20.45-—90.55, 78 kg-os 20.65—20.75, 79 kg-on 20.85—20 95, 80 kg-os 20.95—21.05, feiérmegyei 77 kg-os 20.55— 20.65, 78 kg-os 20.75—20.85, 79 kg-os 20.95—21.05, 81 kg-os 21.05—21-45. Rozs: pftstvidjln 14-85—14.95, más. síirntazáui 14.90—15. Takarmányárba.;, elsőrendű 18.39 —18.50, középminöségu 1-8—18.20. Sörárpa kiváló .21.50-—» príma 20-.-r2ft.7t>, sörérpv 19.50^-20. Zabr elsőrendű 19.30—19^45. kö-- zépmi-nöségü 19.20—19.30. Tengeri: tiszántúli 13.20—13.30, egyéb áll. 13.15—13 25. Őrlemények: korpa 12.80—13, 8-as liszt 15.70 —16. Rozs; 150 mm, nyíri 14.90 budapesti paritásban. Zab: 150 rom. 19.15 budapesti paritáabrn. Tangen: 450 mm. Szolnokon át 13.20, 150 mm. hajdúi 13.25 budaposíi paritásban. Lucerna: 8 mm. minta fzerint 107.59, 5 mm. 172.50 állomá 5 mm. 217.50 Bud i- pest, .32 nap. 228.— állomás, 35 mm. 250.— Budapest. Lóhere: 60 mm. 97.00 budaoe.■'i paritásban, 35 nim. 95.— Szombathely. Sz-j- szösbülcköny: 17 mm. 35.—- beszállítva. Sertésvásár A csütörtöki ferencvárosi sertésvásárra fej- haj'ottak 4800 sortért. A nagy felhozatal következtében a vásár nagyon lanyha. Eladások csak nyomott árakon jönnek létre. Uradalmi sertés kávés volt a piacon. Príma uradalmi sertés ára 110—112 és fél fillér, príma szedett 100, II. r. 95—96, iehuanivaló angol 96—97 fillér. Marhavásár; A_ csütörtöki marhavásárra felhajtottak 424 vágómarhát, amelyből bika 97, ökör 50, trfién 266, bivaly 1. Lanyha irányzat mellett az árak 2—4 fillérrel olcsóbbodtak. Prima marha nem volt. a piacon. A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Sertéshús: karaj 200—240. tarja, comb, lapocka 176—200, oldalas 156—l8o, háj 164 —176, zsir 104— 176, zsírnak való szalonna 150—164. Marhahús: rostélyos, felsál kg. 170—260, leveshús 128—2O0. Borjúhús: comb 280—320, vésés |8o—240. Juhhús: hátulja 140—180, eleje 100—150. filő baromfi: csirka drb 100—250, tyúk 250—350. Tisztított baromfi: tyúk kg. 140—180, csirke 160—280, lúd 130—170, ruca 130—160. Tojás: tea darabja u—13, kilója 200—220, főző és apró darabja 9—U, kilója i85—2O0. Ha’ak: élő P-nty kg. 120—180, jegelt 98—Uo. Tej és tejtermékek: tej literjé 30, tejfel 100—120. teavaj kg. 320—340, pasztőrözött 340—360. tehéntúró, sovány 50—70- Kenyér: fehér 42 —46, félfehér 34—38, félbarna 32—36, barna 20—22. Szára zfőzelék: bab 30—52, borsó 40 —56, lencse 50—96. Zöldségfélék: burgonya, Gülbaba 10—12, nyárt rózsa n—13, Ella 8 —10, vörsöhagyma, makói 13—16, fohhagyriti 30—40, fejeskáp. 5—10, kel 8—12, savanyú- káposzta 26—,32, vegyes zöldség 16—24, ka- 1 aráké 12—20. sóska 20—32. paraj 10—24, tök 8—12, zöldpaprika 32—80, karfiol 0—12, zöldborsó 32—60. Gyümölcs: nemes alma 60 —140, közönséges 46—76. nemes körté 86— 160, ■ szőlő 50—140, gesztenye 56 M00, birsalma 34—70. A forgalom lanyha. Kassa kereskedelme kapcsolatokat keres az anyaország termelésével Kdssa, november 17. Kassa felszabadítása mozgalomba hozta a magyar közgazdasági élet számottevő tényezőit. A kormányzó diadalmas kassai bevonulása alkalmából a magyar közgazdasági testületek is lelkes örömmel vettek részt Kassa ünnepében. A kassai Kereskedelmi és Iparkamarának az első zászlót a miskolci Kereskedelmi 4? Iparkamara adományoz a, amit küldöttség hozott Miskolcról a bevonulás napján Ferencsy Károly kamarai elnök vezetésével. A miskolci küldöttséggel együtt az egész országból küldöttségileg keresték fel a kassai Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségét, személyesen jöttek el többek között: Éber An al, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Rau- nerny László, a soproni kamara alelnöke, Papp János, az IPOK elnöke, dp. Görgey István országgyűlési képviselő, az Országos Iparégyesülét társelnöké, dr. Dobsa Lábaló, az IPOK igazgatója, ezenkívül a budapesti szállodások és vendéglősök ipartes'(Petének és a debreceni hentesszakosztálynak vezetősége. November 20-án az Országos Iparegyesület zászlót hoz a kassai iparosságnak és azt ünnepség keretében adja át. Ugyanekkor fogják átadni a különböző ipartestületi szakosztályoknak hozott zászlókat. Az ünnepségre, amely az iparteslület helyiségében fog lefolyni, több-zúz ipartársulati tag jelentette be részvételét az egész országból. írásban üdvözölték a kassai kamarát a budapesti, soproni és debreceni kamarák, a magyar vámpoli.ikai központ és számos ipartestület. Működik a kamara A kassai szlovák kereskedelmi és iparkamara tudvalévőén Eperjesre tette át székhelyét, a magyar fötisztviselők dr. Siposs Aladár főtitkár és dr. Vilkovszky József titkár azonban helyükön maradtak és tovább viszik a kamara ügyeit. (—) November 26-án nyílik meg Budapesten az országos baromfikiállítás. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete az idei nemzetközi baromfikiállítását november 26-án nyitják meg a tenyészállatvásár Pongrácz-úti telepén. A kiállítást megtekinteni szándékozók félárú menetjegykedvezményben részesülnek s az erre jogosító igazolvány a Baromfitenyésztők Országos Egyesületénél (Budapest, IX., üllői-út 25. I. 10.) szerezhető be. (—) Megjelent az új román kereskedelmi törvény. A 900 szakaszos új román kereskedelmi törvény, amely 1939 május 1-én lép életbe, megjelent a román hivatalos lapban. A törvény új alapokra fekteti Románia kereskedelmi életét. (—) Keresztény alapon újjászervezik Szlovákia fagazdálkodását. A szlovákiai keresztény .faiparosok, fakereskedők és erdőtulajdonosok szövetsége november 20-án alakul meg Zsolnán. Értesülésünk szerint Szlovákia fagazdálkodását keresztény alapon akarják újjászervezni. Serényen dolgoznak a felszabadított Felvidék gazdasági életének zavartalan bekapcsolásán az anyaország gazdasági életébe. A gazdasági élet rendje előreláthatóan rövid idő alatt megjavul. Az illetékes tényezők mindent elkövetnek, hogy a közellátás zavartalanságát, a forgalom kapcsolatainak felvételét, az árucsere folytonosságát biztosítsák. Azokban a cikkekben, amelyekben szükség fenyegetett, máris megtörtént az utánpótlás és a felmerült aggályok e tekintetben feleslegeseknek bizonyultak. Kassa város kereskedelmi körei már keresik a kapcsolatok sürgős felvételét t ji ' • az anyaország termelésével és igen nagy számban utaznak a fővárosba, ,jhií>gy,iöttíúj üzleti összeköttetéseket teremti sének; A kassai üzletekben nagy élénkség és forgalom mutatkozik. A fapiac helyzete Nagy zavarba: vannak azok a kassai cégek, melyeknek te: melési helye és üzlettelepe a csehek által megszállva tartott területre esik és rímeljek akadályozva vannak a telepek felkel ütésére. Például úgyszólván valamennyi kassai fatermelő és nagykereskedő cég Szlovákiában és Kárpátalján fedezi szükségletét, ahova cgj’előre nem tud eljutni. Hírek szerint a szlovák kormány üzemi felügyelőket állít be a gazda nélkül maradt telepekre, ezért a iiagy és helyrehozhatatlan károk elhárítása végett sürgős szükség van arra, hogy az érdekelteknek minél előbb módjuk legyen a szlovákiai és kárpátaljai erdőkbe és fűrésztelepekre való kiutazásra. Egészen sajátos Kassa városának, mint erdőbirtokosnak a helyzete, mert erdőbir- tokának 70%-a Szlovákiában maradt. A kassai kereskedelmi világ nagyon sürgeti és érdeklődéssel várja az intézkedéseket, amelyek rendezik majd a kérdéseket. (—) Elvi megállapodás a halmi-királyházai vasútvonal használatáról? Nagyváradon tanácskozások folytak le a MÁV. ás a román államvasutak megbízottai között a halmi-királyházai vasútvonal használata ügyében. Mint ismeretes, Románia csalt ezen a vasútvonalon tud összeköttetést teremteni Máramarosszigettel. Hír szerint a vasútvonal közös használata kérdésében elvi megállapodás jött létre. Összegszerűleg még nem tisztázódott, hogy a románok a vasútvonal használatáért mennyit fognak fizetni. Értesülésünk szerint a románok a cseh-román egyezmény értelmében fizetendő összeget ajánlottak föl. (—) Részvénytársaságokká alakít iák át Csehszlovákiában a deficites állami üzemeket. Pozsonyi jelentés szerint cseh-sz’ová- kiai illetékes körök egyre intenzivebben foglalkoznak azzal az elgondolással, hogy az összes deficites állami üzemeket részvénytársaságokká alakítják át.
