Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-18 / 11. szám

1958 NOVEMBER 18, PÉNTEK TELVIDEta J'köfcjRHIRMl: 9 London most már as olasz-francia kérdést szeretné megoldani Chamberlain és Halifax párisi látogatásán állítólag ezt a kérdést is megvizsgálják London, november 17. Londoni mérték­adó körökben, úgy látszik, az angol-olasz egyezmény életbeléptetéséhez nagy remé­nyeket fűznek. Az angol-olasz viszony to­vábbi fejlődését egyelőre kedvezően ítélik meg. Hivatalos nyilatkozatokban kijeién, tették, hogy végleg lezárult a kényes abésszin ezpizód és újra helyreállott a szo­ros baráti kapcsolat és a két nagyhatalom közötti normális együttműködés, amint az már a múltban is mindig megvolt. Mértékadó londoni körökben most már a francia-olasz viszony tisztázását te­kintik a legközelebb megoldandó kér­désnek. Chamberlain és Halifax pá­risi látogatása alatt állítólag ezt a kérdést is beható vizsgálat tárgyává teszik. London meg akarja állapítani, miben álla­nak jelenleg a francia-olasz viszony tisztá­zásának főnehézségei. Nehéz problémák azok, amelyek Olaszországot Franciaor­szágtól elválaszt ják. Idetartozik elsősorban a tuniszi kérdés és legújabban valószínű­leg a SzMez-csatorna problémája is. A négus Angliában marad számkivetésben London, november 17. A Reuter Irodai római értesülése szerint Chamberlain mi­niszterelnök és Musolini az angol-olasz egyezmény ratifikálása alkalmából távira­tokat váltott. A táviratok szövegét még nem hozták nyilvánosságra. Az egyezmény ratifikálásával egyidejű­leg formaszerűen törölték a londoni idegen diplomáciai képviseletek lajstromáról az abesszi- niai londoni követséget, amelynek volt személyzete felveszi az angol állam- polgárságot. Hailé Szelasszié volt négus. továbbra is Angliában marad szám­kivetésben. A Daily Telegraph diplomáciai levelező­jének értesülése szerint lord Perth római nagykövet az abesszíniái olrsz hódítást az egesz angol birodalom nevében ismerte el, kivéve az ír szahadállámot és Délafnhát, amelyek azt a jogot kapták a királytól, hogy saját ’diplomáciai, képviselőiké t küld;- hessék ki idegen fővárosokba. \ A Times római levelezője szerint a rati­fikálás legfontosabb eredményei Olaszor szagra nézve a következők: 1. Olaszország nemzetközi helyzetét a barátságok sokkal szélesebb alapjára fektetheti. Az Angliá­hoz fűződő barátság helyreállítása igen je Icntékenyen növeli diplomáciai befolyását, amely eddig a kommunistaellenes hatal­mak barátságára támaszkodott. 2. Az an­gol-olasz egyezmény biztonságot ad ez olasz birodalomnak és szilárd alapokra fek­teti az angol és olasz birodalmak közötti viszonyt a Földközi- és Vörös-tengeren és Afrikában. A lap második vezércikke üdvözli az egyezményt, amely nagyon fontos az angol birodalomra nézve is, amelynek számára a Föld­közi tenger szabadsága életkérdés. Olaszország mint szárazföldi és mint ten­geri nagyhatalom most jóviszonyban van a legnagyobb tengeri nagyhatalommal és Európa legnagyobb szárazföldi hatalmával. Európa bolsevizálódásának veszélye elhárult Róma. november 17. Az olasz lapok ve­zető helyen foglalkoznak az angol olasz egyezmény életbelépésével és első két lap­okat majdnem kizárólag ennek az ese­ménynek szentelik. A Messaggero vezércikkében rámutat arra, hogy április é;s november között meg- aglósultak az angol-olasz szerződés ér­vénybelépésének előfeltételei. Franco tá­bornok csapatainak előnyomulásával Spanyolország és innen kiindulóan egész Európa bolsevizálódásának ve­szélye elhárult. Ennek következtében az olasz önkéntesek jelentős rétege visszatérhetett Olaszor­szágba. Anglia viszont a maga részéről oda­hatott, hogy a szankciós politikát végleg felszámolják és minden népszövetségi tag­állam szabadon elismerheti az Olasz Biro­dalmat. így kerülhetett sor az angol-olasz egyezmény életbelépésére, amellyel kapcso­latban az angol lapok a hagyományos olasz-angol barátság feléledéséről beszél­nek. Figyelmeztetnünk kell azonban őket — írja a lap —, hogy Olaszországnak az a bizonyos hagyományos barátsága Anglia- iránt a fasiszta forradalommal megszűnt. Ez a barátság ugyanis abban nyilvánult meg, hogy Olaszország alázatosam meg­hunyászkodott Angliával szemben. Ez" a barátság végleg ffl múlté. A fasiszta forradalomban megszüle­tett Olaszország semmiben sem emlé­keztet a régi Olaszországra és így barátságai is újak. Minthogy pedig Olaszország is értékesebb, minden bizonnyal barátságai is értékeseb­bek. A most érv'nybelépett szerződések, amelyeket Olaszország a Róma—-Berlin tengelypolitika kerekében kötött meg, tisz­tulást hoznak a Földközi-tenger légkörére, tisztázzák Anglia és Olaszország érdekeit a Vörös-tengeren és a kÖzelkeleten és az absssziniai határvidékén kizárnak' minden viszálylehetőséget, továbbá az angol és clasz birodalom közt jelentős árucsere- lehetőséget nyitnak meg. Az egyezmény nem változtat az olasz politika irányvonalain Róma, november 17. A Stefani-iroda diplomáciai szerkesztője írja: Az április 10-i angol-olasz egyezmények téljes egé­szükben életbeléptek. Anglia elismerte az Olasz Birodalmat. Viharokkal teli korszak ért végét ezzel. Az angol-olasz viszony rendezése ugyanannak az imperiális egyen­lőségnek és az ebből folyó tiszta helyzet alapján ment végbe, amely a két nagyha­talom főhatalmának és befolyásának érde­kéit meghatározza a Földközitengertől az Adeni-öbölig és az Adriai Óceánig. A két birodalom megegyezése azokon a vonalakon he lad, amelyeket a Duce lángelméje és akarata kijelölt. Eképpen a nemzetközi helyzet a rend egy új elemével gazdagodott. Őszintén el kell ismerni, hogy e rendelkezéssel kapcsolat­ban érdeme van Chamberlain művének is, annak a tisztánlá1 ásnak és szilárd erély- nek, amellyel ez a törzsökös államférfin szembeszáll! a rendetlenség áramlataival. A tárgyalások olyan időben folytak, amelyet valóban nem diplomáciai nyuga­lom és csend jellemzett. Valóságos földrengések rázták meg Európát, szüntelenül fenyegetett az összeütközés veszedelme a versaillesi politika utolsó ellenállásának és az új Európa bizonytalan lehetőségei­nek keresztútján. Ennek az eseményekkel és izgalmakkal teli áramlásnak közepette Ciano gróf és Perth lord diplomáciai tár­gyalásokat folytattak, lojális megértéssel, amely elhatározoan elősegítette a most elért eredményt. A római egyezmény új eleme a müncheni békét és a bécsi döntő- bírósági ítéletet követően kialakult új európai helyzetnek. Ez az egyezmény nem változtat az olasz politika nagy irányvonalain: a róma-berlini vonalhoz való hűségen és az olasz-német-japán kommunistaelle- nes együttességen. Miként azonban a hivatalos magyaráza­tok kezdettől fogva hangsúlyozták: a ten­gely nem a kétsegbeesés választóvonala és nem a visszautasítás korlátja, hanem a szé­les együttműködések alapvető és állandó eleme. A tengely szilárd alapja kíván lenni a rend és a szolidaritás építményének, amely Versatile romjainak helyébe kerül. A Berlin-Róma-Tokió háromszög Berlin, november 17. A német sajtó ragy figyelmet szentel az o!i:sz-angol egyezmény életbeléptetésének és már ma­gyarázatokat is fűz hozzá. A Berliner Lokalanzeiger a következőket írja: Olaszországban az egyezmény megkö­tését joggal ünneplik, mint a Duce határo­zott és céltudatos politikájának sikerét. Jnil.,/orgácii-u. 9/b. le!. 291 iáját főidéiből szállít mindenfajta f gyüfiöldípálinkát. — Likőr-, rum- és boibóflatgyárlmányai legkiválóbbak. Egészen természetes, és az olasz sajtó kü- lcu is kiemeli, hogy az egyezmény nem érinti az olasz kül­politika alapját. Ez az alap a berlin- rónwi tengelyen nyugszik, amely min­den alkalommal megingathat atlnnnrk bizonyult. Éppen olyan kevéssé befolyásolja az új egyezmény a Berlin—Róma—Tokió há­romszög politikáját, amelynek évfordulóját ezekben a napokban ünenpelték a három állam fővárosában. A fasiszta Olaszország nagy államférfia, Mussolini alatt a világ minden ellenállása ellenére, saját erejéből impériumot teremtett magának. Németor­szág ebből az alkalomból szerencsekfvána- taifc fejezi ki a baráti nemzetnek és Duce- jának. Újra Magyarországon van Európa leghosszabb barlangja Domica”. így nevezték el a csehek a gö- niörhosszúszói cseppkőbarlangot, az aggteleki barlang folytatását, amely most a felszaba­dult Felvidékkel együtt hazakerült Magyar­honhoz. Gömörmegye óriási mészkőfensikjának, az úgynevezett szilicai fensiknak délkeleti nyúl­ványán terül el Európának ez az egyesítés folytán leghosszabb barlangja. Óriási barlang- rendszer húzódik és ágazik itt szét a föld alatt, az egészet egy „$tyx”-szcrü alvilági, pa­tak Well át, amely, yizét a kegyeltből kapja' és a trianoni 'határon.túl levő. területen folyik be az „Achercn’bba. . u,. A gömörhosszúszói cseppköbai lángot már a régiek is jól ismerték. A környék lakossága különböző mondákat fűzött hozzá és mert félt tőle, nem mert foglalkozni vele, de régebbi természettudósok annál jobban érdeklődtek utána. Az aggteleki barlangban régebben, lí)06-ig' végzett prebisztorikus kutatások csak kis részben terjedtek ki magára a hosszúszói barlangra. A barlangot nem a csehek fedez­ték fel, mint azt büszkén hirdették, hanem csak a könnyebb hozzáférhetőség és megte­kinthetőség szempontjából tárták nemrégiben fel, mig tudományos tekintetben a magyar tudósok által feltárt archeológikus leleteken túl nem állapítottak meg többet a barlangról. Ezek a leletek egyenesen meglepőek és azt^ bizonyítják, hogy a barlang értékes neolitikus települő hely, mely mint ilyen a kőkorszak harmadik, legutolsó korszakában clt barlang­lakó embernek a lakóhelye volt. A leggyö­nyörűbben vésett díszítésű agyagedényeket, rovás-írásokat, a barlang falain primitiv raj­zokat, karomszerü vésőszerszámokat, csontból készült díszített szerszámokat, különböző kő­edényeket, nagyszámú tűzhelyet találtak a hosszúszói barlangban a magyar kutatók. Az első igazán értékes tudósítást Bartho- lomacides László tudós nyújtotta 1808-ban Lőcsén kiadott latinnyelvű munkájában a barlangról. Bartholomaeid.es Dobsinán és Késmárkon is élt hosszabb ideig és értékes irodalmi munkásságot fejtett ki. Utána a ki­váló szepesi tudós, Hunfalvy János, a ma­gyar tudományos földrajz megteremtője fog­lalkozott a barlanggal. Leírásában „büdöstől barlang”-nak nevezte. Azt, hogy az agg­teleki barlangrendszerhez tartozik, Ny rí ry Jenő báró mutatta ki Az aggteleki barlang mint őskori temető című munkájában. Ugyan­így tárgyalta a bosszúsáéi barlangot Sig- m-et.h Károly Az Abatij-Toma^Gómöri bar- laaigvidék című müvében. A csehek 1926 őszén kezdték meg a/barlang átkutatását és idegenforgalmi attrakcióvá tették. zR cseh­szlovák turistaklub /kapta meg, an^jBy most úgy igyekszik megmenteni, hogy Lutonszky nevű újtútrafüredi titkárának nevére adott adományozó levelet, amelynek jogérvényes­sége azonban több mint kétséges. A barlang igen nagytérjedehnü és rend­kívül szép. Az oítlévö cseppkődíszítmények terjedelem és magasság tekintetében vete­kednek egymással, a J-—IS méter magas és két méter átmérőjű cscpplcovek nem tavi óz­nak a ritkaságok közé. Karcsú fenyő-ligetek, alabástromfehér oszlopok, kékearárga cseppkő- pagodák, vilá'gdrplfóá templomi orgonához hasonló öntvények kaleidoszkcpsizérűan vál­takoznak, A boltozatos vízüreg-ekben ritka­ságszámba mennek a mészkokaszkádak (zu- hatagvízesísek), melyekről kékeszöld víz zu­hog le és porcellánfehér, csipkésen szegé­lyezett kis földalatti tó terül el lent és mindez a villanyvilágítás mágikus fényében meseszerűen tűnik fel. A kikristályosodott cseppkövekkel ékesített gyémántszerű ká­polna a barlangnak valóságos kincsesházát képezi.. A barlang eddig ismert, átkutatott területe hat kiló-métert tesz Id, de a barlang- rendszer legnagyobb része .még ma sincs fel­tárva. A járási nemzeti tanácsok ügyköre a felszabadult Felvidéken Az Egyesült Magyar Párt elnöksége szerdán Budapesten ülést tartott. Az ülés­ről nem adtak ki hivatalos jelentést, azonban abból a tényből, hogy előzőleg a felvidéki járási nemzeti tanácsok meg­bízottai is értekezletet tartottak, követkéz, tethető, hogy a tanácskozások főanyagát a1 felvidéki közigazgatás ideiglenes fel­adatai alkották. Ezzel kapcsolatban az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján megállapították, hogy a járási nemzeti tanácsok kellőképpen el tudják látni a tanácsadói tisztet a hatóságoknál, ezért a párt elnöksége elhatározta a helyi nemzeti tanácsok munkájának meg­szüntetését. Az err*e vonatkozó megtörtént, úgyhogy tanács^dó^szervként ezentúl csak a járási nentáeti tanácsok fognak mű­ködni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom