Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-17 / 10. szám
1938 NOVEMBER 17, CSÜTÖRTÖK teisVIDEXi 11 Kassára hívják össze az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület vidéki testületéinek Vili. országos értekezletét Budapest, mvémbét Ki. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület (OMKE) nagyválasztmánya a napokban ünhépélyes közgyűlést tartott a budapesti és a vidéki tagok nagy számának lesz vételével. Sesz- iim-Nagybákay Jénő megnyitó beszédében a Felvidék magyarlakta területeinek visz- szacsatolásával foglalkozott. Beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a magyar kereskedő az elszakított Felvidék visszacsatolási iránti vágyának beteljesedése pillanatában boldogan ■ várja azt ü 'percet, amelyben összefog a felvidéki társaival a tágabbá lett Magyarország felvirágoztatása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a magyar kereskedő tisztán látja azokat á feladatokat, amelyeket a cseh- dúlta Felvidék gazdasági talpraállításában reáhárulnak és amelyeket á Felvidék nemes tradíciókkal áthatott kereskedőivel karöltve óhajt teljesíteni, ami nemcsak kötelessége, de joga is. Ezután Bálkányi Kálmán ügyvezető igazgató terjesztette elő jelentését és visz- szapillantást vetett arra a. szívós munkára, amelyet áz OMKE a triánöni határok ledöntése érdekében folytatott. Beszédében hangsúlyozta, hogy ma mindenki az ország megnagyobbodásinak, régi nemzeti sérelmek orvoslásának felemelő hatása alatt áll. A Magyar Bertalan ügyvivő társelnök által előterjesztett határozati javaslatok lényegükben a következőket tartalmazzák: Szeretettel üdvözllk az OMKE régi kerületeit, törzstagjait, és az önálló kereskedelmi testületeket, amelyek a trianoni vá- lásztófal összeomlásával megint égy táborban Idizdhetnftk a köz- és nemzeti célokért és a kereskedelem boldogulásáért. Tudomásul veszik, hogy az elnökség lépéseket tett a felvidéki szervesetek reorganizálására. Az OMKE kooptálja a felvidéki kereskedelmi szervezetek Mküldendő képviselőit a maga kebelében. A legközelebbi közgyűlés elé az OMKE választmánya azzal a konkrét javaslattal lép. hogy a vidéki testületek Vili. országos értekezletét Kassára hívják egybe. ' A választmány úgy az igazgatói jelentést, mint a Magyar ügyvivő táíi'- elnök által előterjesztett határozati javaslatokat egyhangúan magáévá tette. . Csökkentek a nagykereskedelmi árak és a létfenntartási költségek Budapest, november 16. A Központi Statisztikái Hivatal a következő október havi gazdaságstatisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak indexszáma okóber végén 97 volt az előző havi 99-cej szemben. A létferuitartási költségek indexe október hó végén lakbérrel együtt számítva az előző havi ÍQ3-maÍ szemben 1Ö2.6, inig lakbér nélkül számítva az előzd havi 108.2- vel szemben 107.8 volt, néhány élelmezési cikk kisebb arányú olcsóbbodása folytán. A budapesti tőzsdén jegyzett részvények árfolyamindexe az 1926. évi árfolyamokat 100-zal véve egyenlőnek a szeptembervégi li6,7-tel szemben, október hó végén 123,0 volt. — A Postatakarékpénztár központja és közvetítői október hó folyamán 4.8 mii. lió pengő ú j zálogkölcsönt folyósítottak, a kiváltások összege pedig 5.8 millió pengő volt. — Az új fizetésképtelenségek száma október havában 89 völt az előző havi 57- tel szemben. A kir. járásbíróságoknál és a kir. közjegyzőségeknél október hó folyamán 4460 darab váltó került óvatolásra 2 millió pengő értékben. — A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó budapesti pénzintézeteknél és a Postatakarékpénztárnál elhelyezett összes betétek álladéka október hó végén 1386.6 millió pengő volt, mely összegből a takarékbetétekre 630.2 millió, a folyószámlabetétekre pedig 755.6 millió pengő esett. Szeotemberhez kénest a takarékbetétek álladéka 17.1 millió-, a folyószámlabetétek álladéka pedig 29 millió pengővel emelkedett. Franciaország újra rendezi középeurópai kereskedelmi kapcsolatait Paris, november 16. Alphand, a francia kéréskel-elemügyi minisztérium kereskedelmi szerződési osztályának, igazgatója, kedden este egy gazdasági szakértő csoport élén elutazott Parisból. A csoport körülbelül egy hónapig tartó utat tervez Bukarestbe, Szófiába és Belgráába. Jól értesült fráheia körökben ezzel az úttal kapcsolatban megjegyzik, bogy a Kőripeuró« pában történt területi és politikai változások és azok visszahatásai folytán szükségessé vált, hogy Franciaország kereskedelmi kapcsolatai az említett piacokkal újabb rendezés alá kerüljenek. nsuáifv Felvidéki gabonakínálat a budapesti tőzsdén Budapest, november iß. A budapesti tőzsde, amely a felvidéki kenyérmag értékesítésében betöltött nagy szerepét a cseh nreg-száilás alkalmával elvesztette, régi jóién tőségé a Felvidék magyarlakta területének visszakapcsolásával újra visszanyerte. A Felvidék mezőgazdasága tudatában vaij a bucjgrasstí , tőzsde, nagy szerepének és máris fii vette á kapcsolatot a gabonatőzsdével. Ma már felvidéki áiJomásokröl Származó terményeket kínáltak é9 pedig búzát és áípab ki eladok a Mtör- keszi és lévai állomásokra tesznek ajánlatokat. Ezeknél a budapesti paritás az irányadó. Kisebb tételű tengeri is került a felvidéki állomásokról eladásra. 51 milliárdot meghaladó hiány Franciaország költségvetésében Paris, november 16. A Havas iroda a francia pénzügyminiszternek a köztársasági elnökhöz intézett jelentéséből n következő adatokat, hoztak nyilvánosságra: Évi 250 milLiárd frank nemzeti jövedelem mellett 1939-ben az összes álítrhi kiadások 137 milliárd frankót tesznek ki; ezzel szemben a bevételek összege csak körülbelül 85.5 milliárd frank lesz. A költségvetési hiány tehát 51.5. milliárd frank. A jelentés kiemeli továbbá, hogy az állami tisztviselők száma 1914 óta kerek 40(3.000- ről 1 millióra emelkedett. 2.4 millió francai kapja jelenleg a megélhetéséhez szükséges összeget az állampénztárból. Franciaország ipari termelése Í930-tóI 1938-ig 25 százalékkal csökkent. A készáru termelésben a visszaesés 46 százalék, az építőiparban 40 százalék. (- ) A budapesti csokoládégyárak harmincezer csomag dsekoládét és kakaót ajándékozlak a felvidéki gyermekek szántóra. Ki ajáfr dékésdmagök szétosztására a „Magyar * gyárért” akció keretében kerül séf. (—) Megérkezett Budapestre a,* első tttan- darinszdllítmány. A budapesti jfUeíá megérkezett az első mandarin tm án y, nem Olaszországból, hanem G ö (jftjo r s a ág bó 1. A kev léslyivt.k a szállítmány triszstkapkodták, bar fk küjícmény még neu^dvLfog|staIan. DES udapest, ¥.. ÉrzsétoHér.lT. L/, R-t.*nél. (—) A gazdák a vágóló behozatalának betiltását kérik. Az elmúlt két. esztendő alatt Magyarország úgy Romániából, mint Jugoszláviából többezer vágólov.at importált. Ugyanakkor azonban a magyar vágólovakat Ausztriában és Németországban értékesítették az importnál sokkal nagyobb számban, vagyis a vágóló kereskedelmi mérlegünk állandó kiviteli felesleget mutatott. Az országos Mezőgazdasági Kamafa ismételten felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy nemzetgazdasági szempontból nem kívánatos a vágóló behozatala, sót káros a közönségre. Az örszág gondjai a felesleges hús értékesítése miatt meglehetősen nagyok, ezért kérte e, Vágóló behozatalának teljés beszüntetését. Tőzsdék A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuták: Angol font (1 font) 16.10—16.30, belga (100 belga) 57.45—58.05, cseh kor. (100 koJ'yna) 7.50—10, dán kor. (100 dán kor.) 71.85—172.05, diiiát (100 dinár) 6.50—7.70, USA dollár (100 dollár) 839,30—348,30, francia frank (100 fr.) 8.95—-9.15; hollandi forint (100 forint) 184.10—186.10, lengyel zloty (100 zí.) 60—61.40, lei (100 lei) 2.60^—3.43, lova (100 leva). 3—3.60, líra (100 líra) 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével 16.90— 17.90, norvég korona (100 kor.) 80.85—81.75, svájci frank (100 frank) 76.80—77.70, svéd kor. (100 kor.) 82.90“—83.80, kunadai dollár 832—337. Külföldi kifizetések: Amszterdam 100 holland fotint 184.50—186.10, Athén 100 drachma 3.025^-3.055, Bélgtáct 100 dinár 7.82— 7.88, Berlin 100 márka 135.70—136.70, Brüsz- szel 100 belga 57.61—58.15, Bukarest 100 léi 8-41—8.44, Kopenhága 100 dán kot. 72.05— 72.65, Londoti 1 font sterling 16.13—16.28, Milánó 100 Ura 17.66—17.8864, Newyork 100 dollár 840.70—343:30, Oslo lóé norvég kor. 81.0Í5—81.775, Párizs 100 frank 9.1g—9,30, Prága 100 szokó) 11.79—11.93, Szófia 100 l^va 4.11—4.Í5, Stockholm 100 svéd kor, 88.125—88.305, Varsó 100 zloty 63.75—64 23, Zürich 100 .frank 77.025—77.725. Budapesti értéktőzsde; lanyha . A • szerdai i értéktőzsdén külföldi jelentések alapján kedvetlen volt az irányzat és. a lebonyolítások is lemorzsoltak^az árfolyamokat. A Bauxit 11, a Kőszén 9.5 pengővel, a Rima 3.85* a cukor papírok 2—2,5 pengővel olcsóbb áron cseréltek, gazdát. Záróúr föl íjamok: Neinzeü Bank 168.—, BsiúXit. 220.—, Beüesini 15.—, Borsodi szén Kőim 24.—, Kőszén 317.5, Nágybátónyi 43.25, Saigó 34—, U mányi 40.8, Fegyver 50.-—, Ganz 21.—* Láng 36.—, Acél 30.—, Rima 93.15, Tröszt 62.25, Délcükor 69.—. Magyár cukor 87.—, Izzó 139.—, Pamutipar 30 __, Gumi 69.—, Vasúti forgalmi 20.—. Budapesti tjabonatőzsde: lanyha Csekély érdeklődés, kis kinálat jellemezte a szerdai gabonatőzsdét. A malmok és exportőrök a rozst nem keresték, a tengeri 10 fillérrel olcsóbb lett. A határidőspiitfcon is olcsóbb árakat jegyeztek, A készárupiac hivatalos jegyzései és kötéseit Búza: tiszavidéki 77 kg-os 2Ó.50—20.60. 78 kg-os 20.70—20.80, 79 kg-os 20.90—21.00, 80 kg-os 21.00—21.10, felsőtiszai, duna-tisza- közi, dunántúli 77 kg-os 20.45—20.55, 78 kg-oa 20.05—20.75, 79 kg-os 20.85—20.95 , 80 kg-os 20.95—21.05, fejérmegVei 77 kg-ös '20:55— 20.65, 78 kg-os 20.75—20.85, 79 kg-os 20,95— 21.05 , 80 kg-ös 21.05—21.15. Rozs: pestvidéki 14.85-—14.9Ö, más szármátású 14.90—15.00. Takarmányárpa: elsőrendű 18 80—18.56, kö- zépmínöségü 18.00—18.20. Sörárpa: kiváló 21.00—21.50, prima 20.00—“20.75, sörárpa 19.50—20.0Ó. Zab: elsőrendű 19.30—19.46, kö- zépminöségü 19.20—-19.3Ö. Tengeri: tiszántúli 19.20—13.30, egyéb áll. 13.16—13.25. Őrlemények; korpa 12.80—18.00, 8-as liszt 15.89— 16.00. Zab: 150 nini. 1925 budapesti paritásban. Árpa: 900 mm. 26.65, 450 U,m. 20.76, 300 nini. 2Ö.25. 450 mm. 20.10, 150 inni. 20.76, 450 iu. 0O.75 budapesti páritásbah, Lucerna: 10 k i. 90%-ós 260.— Szombathely, 1Ó0 nUp. .86 S?ólhok, 12 mm. 240.— áliőmás Lóhéré tóm. német norma 133 — Szombathely, Í8 n/in. 110.— Füzesabony, 3.G nini. 110.— Budáéit. CsíllagfUft: 1ÓÖ mm. lapos 14.25 Nagy- anizsa. Magvak és hüvelyesek: Kölesfeliér 18—22, vörös 17.50—18.25,.egyéb 16.75—17.25, káposzta repce 24.26—24.50, tökmag ftagyszéinÜ 28—30, kisszemü 26,50—26,50, kék mák 188—143, borsó Viktória sterilizált 18—19.30, zöld (express) sterilizált 18—19.50, lencse íiagyszemíí sterilizált 36—43, középszemű Sterilizált 24—30, kisszemü sterilizált MAGYAR i gyümölcstóflgrmeiefoszerek. ** *• /őSzi mezei^göij*^szerek miatt J ród u 1 j a n aV sürgősen hdao R.T.m Budapest, IV., Hajóm. 2 22—24, fehér hosszúláb 35—86, fehér ?znk- ványbab dunai 28—28.50, dunántúli 27—27.50, felsőm agyarországi 26.75—27, gömbölyű fürj- bab 28—29, hosszú fürjbab 27—28, barnabab 2t—27.50, lücernanúig nVers arankas 215— 255, rehérbárcás (20 q-nál több) 395—310, lóheremag nyers aráhkás 100—110, fóhérbár- cás (20 q-nál több) 145—150, bükköny tavaszi 16.50—17, szöszüs 38“—40, csillagfürt fehér lapos 11.50—-11.80, szárított répaszelet 8.56 —10. . Sertésvásár A keddi ferencvárosi sertésvásárra 2600 volt a felhajtás. A vásár irányzata igen lanyha. Elsőrendű uradalmi sertés ára 112—113, szedett sértőé ára 97—105 fillér. A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Borjúhús: comb 280—320, vésés 182—240- Marhahús: rostélyos, felsál kg. 170—260, lé- veshús 128— 200. Beltéshús: Raráj 200 250, tarja, comb, .lapocka 170—200, oldalas 100—- tSo, szalonna zsírnakvaló 150—164, háj ICt — 176, ssír 164—1*0. Juhhús: hátulja 140 — 180; eleje • 100—150. Sió baromfi: csirke drb. 100—250, tyúk 250—ÍSőO. Tisztított baromfi: tyúk 140—180, csirke 16O--280, lúd t‘>5— 160, ruca 125 —160. Tojás: tea drb. i p- 13, .kilója 200—220, főző és apró di-b 9—10, kilója lSö—200. Hálák; éiö ‘ponty 120 - i8'0. jegeit 98—140. Tej literje ;so, tejfel 100 -120, teavaj 320—340, pasztőrözött 346—360, tehéntúró 50—70. Kenyér: fehér 42—46, félfebér 34—38. félbarna :Í2—,84, barna 30— 22. 8*4“- rázfőzelék:, bab 36—52, borsó 40—56, lencse 55 — 961 Zölftségfélék: burgrnva Gtilbaba 1O —12, nyári rózsa 11—1,3, Ella 8 —10, vöröshagyma makói 13—1«, fcklragymu 30—10. féjéafiáp. 5-^id, uei SE-dúi fövanyúkáp. 9fi— 32, vegyes zöldség 16—24, kalarátri 12—20,’ sóska 20—30, paraj 16—24, tölt S—121 úbotká 32—*0, karfiol. 6—12. zöldborsó 28—56. Gytj- nvölcs: aüna 140, közöhSéges 46— 71« körte, nemes 80—100. szőlő 50—140. gesztenye 56—lóó. birsalma ;u— 70. Uj közigazgatás • Rozsnyón Rozsnyóról jelentik:. A magyar honvédcsapatok tévonúlasa ótá a város .közigazgatási szervezete teljésén újjáépült. A hivatalok átvételét a következők intézték; pv. Langkdffer László a járási hivatalnál, dr. Szirányi Dezső a járásbíróságnál, Horváth Zsigmond a vasútállomásnál, Gaúl Emil az adóhivatalnál, FiéiSchackér Elemér a postahivatalnál, Alt János a betegsegélyzöben. Zsanda János az építészeti hivatalnál, dr. Heines Hugó járási ötvös, az erdészeti hivatalnál Schauer Gyula, aki mellé beosztást nyert Kér pán Béla. A tanfelUgyelŐségét Rómán János igazgató Vétté át, a bári'jlabíztö#- ságot Pohl Károly. A katonai parancsnokság és a Nemzeti Tanács közti összekötő szerepet Schott Béla tölti be. A Rozsnyó járási Nemzeti Tanács aminap hivatalosan is megalakult és, megtartotta első ülését. Ejlhökc Pdpnéi/e András, ügyvezetője dr. Langhoffef-, Dászló. jegyzője Schopp Béla, tagjai, dr.ítei-.. róntyi Dezső, Potocsny József, tVUlnc.r Jáöos Rozsnyóról, Barcsi Andiás Hárskútröl, f?oj- sody Lajos Derhöről, RákosSy Dajös Be.rzé- téről, Ambrus Lajos Frlsőoről, Ä'»dihle János Szilithiről és Szárka Jáhös KráSzná.hqrkk" váraljái <M, 4 Hazai és Sz fl/b. rel,^9i-KI Sa:ót főidéiből szól ít min- dehfajrtf gyíimötcspálinkát. Lik at-, és borpórT gyártmányai legkiválóbbak. r R. t. 0 j*. f
