Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-08 / 2. szám
1938 NOVEMBER 8, RED'D TEwtDflo•J^<sfe^*Hna0ffi 7 A felvidéki törvényjavaslatot kedden nyújtja be a képviselő házban Imrédy Béla Pénteken, vagy szombaton ünnepélyes keretek között kezdődik a plenáris tárgyalás A képviselőház nagy eseményre készül a keddi napon: benyuj ásra kerül az a törvényjavaslat, amely az anyaországhoz visszatérő Felvidék visszacsatolásáról intézkedik. A Ház formális ülését délelőtt H órára hívták össze és annak napirendjén a további teendők iránt való határozat szerepel. A Háznak hosszabb szünet után a holnap elkövetkező megnyitó ülése üq- nepélyes formák között megy végbe a magyar politikai és társadalmi közvélemény feszült érdeklődése közepett. Miről sző) a törvényjavaslat? A felvidéki területeknek az országgal való egyesítéséről szóló törvényjavaslat mindenekelőtt örömét fejezi kj afölött, hogy a Felvidék húszéves szenvedés és rabság után visszatér a Szent Korona tes'.éba. Majd jóváhagyóan tudomásul veszik, hogy a magyar kormány felkér* e döntőbíróknak Németországot és Olaszországot. egyben hálával emlékezik meg a baráti nemzetek fáradozásairól. Kimondja, hogy a bécsi döntést elfogadja és hogy a visszáséit területeket Magyarországhoz csatolja. A törvényjavaslat ezután arról szól, hogy a visszacsatolt területek szenátorai, nemze* gyűlési és tartományi képviselői, akiket névszerint felsorol, tagjai lesznek a magyar országgyűlésnek. Felhatalmazást ad a javaslat a kormánynak, hogy a visDzacsatalt területekre vonatkozó közigazgatási, törvénykezési és közgiazdasági intézkedéseket, amelyeket a visszacsatolás szükségessé tesz, a kormány megtehesse. Megtehesse a kormány ezeket I az intézkedéseket akkor is, ha ezek egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának. Egyelőre a visszacsatolt területeken : november 2. előtt érvényben volt jogszabályok hatályban maradnak. Fölhatalmazást nyer a kormány mindezeken kívül arra is, hogy a visszacsatolással kapcsolatban szükségessé váló kiadások fedezésiét eszközölhesse. A felhatalmazás alapján az egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseiket kibocsátásuk után félévvel köteles a kormány bemutatni a? országgyűlésnek. Kimondja a törvényjava lat azt is, hogy kétmillió értékű kétpengős érmét veret a kormány és ez a fizetési eszköz a területek visszacsatolásának emlékét fogja megörökíteni. _ Végül jóváhagyja a javaslat a minisz, tóriumnak és a minisztereknek azokat a rendelkezéseit ip, amelyeket a területek visszacsatolását megelőzően tettek. A magyar törvényhozásba meghívott felvidéki szenátorok és képviselők A javaslat névszerint felsorolva közli azoknak a felvidéki szenátoroknak és kép- vitselökn-efc neveit, akik a magyar Ország- gyűlés töljos jogú tagjai lesznek, és akik a javaslat alapján meghívást nyernek. A F délvidéki Magyar Hírlap értesülése szerint ez a névsor a következő: Jaross Andor, Sziillő Géza, Holotg János, Korláth Endre, Porubszky Géza, Fussy Kálmán, Pajor Miklós, Szilassy Béla, Szent-Ivány József, Turchányi Imre, Gü- ler János, Gürtler Dénes, Salkovszky Jenő, Virágh Béla, P. Vozáry Aladár. A felvidékiek lapja, a néhány nap múlva M 7. , hétköznapokon oldalon, vasárnap 20 oldalon é s S mélynyomásos melléklettel, pénteken mellékletként Í£ÜSSmI2Í!É!aMS2£LSL jel e n i k meg m Egyes példány dm hétköznapon W fillér, vasárnap 20 fillér, Előfizetési éra havonként 3 pengő Tasnády Nagy András a javaslat előadója A javaslat tárgyalási rendjével és a Ház tanácskozási rendjével kapcsolatban hétfőn délután öt ómkor Hornit Gyula házeb nőknél a képviselöházban pártközi értekezlet volt. Az értekezleten megjelent Imrédy Béla miniszterelnök, továbbá tizenkét képviselő: Bethlen István, Eckhardt Tibor, Zichy János gróf Rassay Károly, Tamády Nagy András, Temple Rezső, Fargae István, Peri er Károly, Vápsonyi János, Hub ay Kálmán, Festettek Sándor gróf és Rakevszky Tibor, A pártközi értekezletet Kornis Gyula házelnök nyitotta meg, majd Imrédy Béta miniszterelnök ismertette a Felvidék visz- sz&csatolásáról és az ezzel kapcsolatos felhatalmazásról szóló javaslatot és indítványt tett- a törvényjavaslat tárgyalási rendjéről. A meginduló vitában Eckhardt Tibor, Zichy János gróf, Rassay Károly, Rakov- szky Tibor, fíp.yer Károly, Hubay Kálmán, Vázsonyi János és Bethlen István szólalt fel. Beható vita után egyhangúan elfogadták a miniszetrelnöknek azt a javaslatát, hogy a törvényjavaslsó ünnepélyes keretek közönt fogadtassák el. A Ház munkarendje a következőképpen alakult: Kedden délelőtt 11 ómkor tartja a Ház ülését, amelyen Kornis Gyula méltatja a történelmi eseményeket, Imrédy Béla miniszterelnök pedig rövid beszéd keretében benyújtja a törvényjavaslatot Szerdán délelőtt a törvényjavaslat a pénzügyi és közjogi bizottság elé kerül, csütörtökön pedig a bizottság a Házban benyújtja jelentését. A továbbiakban Horthy Miklós kormányzó kassai bevonulásának időpontjától függ, hogy a. Ház pénteken, nagy xzombg- ton tárgyalja-e a felvidéki törvényjavaslatot. A plenáris ülésen, amelyen megkezdik a javaslat tárgyalását, napirend előtt Kánya Kálmán külügyminisz er mond expozét, utána pedig Tasnádi Nagy András, a felvidéki törvényjavaslat: előadója ismerteti a javaslatot. Ezután megkezdődik a törvényjavaslat vitája, amelyben minden párt csupán egy-egy szónokot állít. Esterházy «János gróf kiáltványa Pozsony, november 7. Esterházy János gróf magyar képviselő az Uj Hírek hasábjain Magyar Testvérek! Becsben megtörtént a döntés. Tudomásul vesszük’’ cimmel kiáltványt intézett a Szlovákiában maradt magyarsághoz. A kiáltvány így szól: Visszaszorítom a könnyet, amely szemembe tolul, amikor ittmaradt magyar testvéreim könnyes és kérdező szemébe tekintek. Visszaszorítom, mert most nem lehet helye fájdalmas lélekmarcangolásnak, nem lehet helye lemondásnak vasy csüggedésnek, nem lehet helye az új feladatok elől való megfutamodásnak, hanem tettre késsen férfias elszántsággal, bátran, erős hittel és kiapadhatatlan reménységgel kell megtennünk azokat a kapavágásokat, amelyekkel a jövő felé vezető utunkat megalapozzuk, Kis sereg, de megpróbáltatásokban meg. edzett, küzdelmekben kipróbált sereg * az, amely most felsorakozik a nemzeti munka vállalására. Büszkén állok annak élére, mint ahogy eddig a milliós sereg élén állottam, büszkén és telve bízó hittel, mert tudom, hogy a visszamaradt népcsoport, ha kevesebb tagból áll is, nem. kisebb senkinél és felfogja hivatásának teljes súlyát, Könnyű Jelit volna nekem most kényelmesebb, kevésbé felelősség teljes hivatást és munkakört választanom. Egy pillanatig sem foglalkoztam ezzel a gondolattal, mert elválaszthatatlanul összenőttem azzal a talajjal, amelyet elődeim, őseim vérükkel és verejtékükkel tettek termékennyé a magyar gondolat részére, amely talajon ringott az én bölcsőm és amelynek sorsával, boldogulásával egybeforrott lelkemnek, szívemnek legkisebb része is, egész énem, egyéniségem, minden gondolatom, vágyam és reménységem. Amint én cselekszem, ahogy én gondolkozom, azt várom velem együtt visszamaradt testvéreimtől. Maradjon mindenki ott, ahova a sors állította, Jegyen éltető ereje annak a megkisebbedett, küzdő magyar családnak, amelyre most fokozottan fontos és nagy feladatok várnak, hogy az itteni magyar nemzetcsoport méltóan a magyar múlt szerint hagyományaihoz megállja a helyét. Természetes, hogy a magyar együvé- tartozásból származó kulturális, szociális és gazdasági kötelezettségeknek egészen új rendszeréi kell most kiépítenünk. Bízunk abban, hogy ez a törekvésünk, amellyel Szlovákiának újraépítésihez is mint tett«! tényezők akarunk hozzájárulni, teljes megértésre fog találni szlovák testvéreinkben. Nekünk éppúgy, mint nekik, a keresztény nemzeti gondolat a kiindulási alapunk, ez az alap pedig nem tűrhet meg bizalmatlanságot vagy bár, mjlyen olyan túlzást, amely veszélyeztethetné kát olyan népnek békés együttélését éa együttes építő munkáját, amely két népet nepicsak leUti azonosságok, de gazdasági, földrajzi és egyéb körülmények is arra kényszerítenek, hogy a bennük rejlő nagy és érdekes erőket ne egymás ellen fordítsák, hanem azokat egyik a másikért gyümölcsözt esse. Mj részünkről, magyarok részéről ebben sohasem lesz semmilyen hiány, Megnyugvással látom art, hogy a Magyarországba kerülő szlovákok sorsa mifcéat fog WAfartwbw. M etnográfiái elv. szerint vont határok sohasem lehetnek teljesen igazságosak. Nem kerülhető el az, hogy a népcsoportok össze ne vegyüljenek. így a magyar-szlovák határ kijelölésekor is nagyobb számban kerülnek szlovákok Magyarországhoz. De ezek sorsa miatt aggodalomra nem lehet oka senkinek, mert a magyar kormány teljes tiszteletben fogja tartani ezeknek a szlovákoknak minden nemzeti jogát és sohasem fog akadályt gördíteni nemzeti mivoltuknak szabad kifejlődése elé. Erősen bizom abban, hogy ennek viszonzásául az itteni szlovák kormánynak azt a természetes gesztusát fogjuk tapasztalhatni, hogy hasonló elbánásban részesíti a Szlovákiában megmaradt magyar népcsoportot. * Pozsony, Nyílra, Nagyszállás és a többi magyar nyelvsziget magyarjai, ismét hozzátok szólok. A bécsi döntés egészen más légkörben jött létre, mint annakidején a páriskör- nyéki békék. Nem egyik vagy másik nemzetnek vagy népcsoportnak leigázása vagy megszégyenítése volt a cél, hanem az, hogy itt Európa szivében vállvetett, tér* mékeny új munka induljon meg, amelynek nyomában új élet és minden nemzet fiának boldogulása járjon. A bécsi határozatban külön pont intézkedik az itteni magyarság jogainak védelméről és Pozsony különleges helyzetére való tekintettel a pozsonyi magyar népcsoport teljes egyenjogúságinak biztosításáról. Mindennek becsületes és lelkiismeretes keresztülvitele felett nem olyan halvaszületett intézmény őrködik, mint a genfi Népszövetség, hanem ereje teljes hatalmában levő két nagyhatalom: Olaszország és Németország, akiknek magyarbarátsága már sok próbát állott ki. Mi itteni magyarok sziklaszilárdan állunk a jog, törvény és igazság mellett. Eddig is ezeknek fegyvereivel küzdöttünk és most, hogy az Úristennek akarata, amelybe bele kell nyugodnunk, azt parancsolja, hogy újabb feladatokat vállaljunk magunkra, egy pillantig sem torpanunk me*, de fiatalos lendülettel, töretlen munka- kedvvel és a lefolyt húsz esztendő gazdag tapasztalataival felvértezetten csak azt mondhatjuk, ljogy előre! De én még hozzáteszem, hogy utánam, mert nem aláírok a magyar kö- telcsségteljesítésbcn határt ismerni, nem tudok abban érdemet látni, mert a magyar kötelességteljesítésnek nincsenek és nem lehetnek határul. Az Úristen áldását kérem bárhol élő minden magyar testvérünkre is. Tüdőm, hogy az ő imáik, az ő szeretetteljes testvéri együttérzésük kísérni fogja minden lépésünket, amelyeket az új ösvényük«® most majd megteszünk. Tudom, hogy most sem vagyunk és már sohasem leszünk az elhagygtottságmk és árvaságnak olyan nyomasztó helyzetében, mint voltunk huss év előtt. Ég a mostani hát eseményeinek reánk nézv* gazdag tanulsága is az, hogy az Isten segítségével nemes és nagy célokért folytatott küzdelem soha el nem bukhat, egy nép, egy nemzet meg nem semmisülhet, ha nem. mond le a létét és boldogulását biztosító jogokról. Bízzunk a magyar jövőben, bízzunk a magyar géniusz újra feltörő erejében ŐSI bízzunk önmagunkban, akkor mindenkor velünk lesa az, Úristen segítségei ^ *
