Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-06 / 1. szám
" •'•*!*;•'•'i'__■ - _______ _____ ________ TEOTTDElCT J^gVm*RTÍÖ&SB Tisztelgünk nagy halottaink előtt 1 A magyar feltámadás nagy napján most azokra gondolunk, akiknek életmunkája a nagy magyar álom megvalósulását mozdí tóttá elő, akik a kisebbségi sors keresztje alatt görnyedve nem lankadó hévvel küzdöttek nemzetükért s a magyar köteles, ségteljesítéanek, fajszeretetnek, meg nem alkuvó nemzethűségnek márványba faragott szobrát mintázzák a hálás utókor elé, A fasizmus drámai erejű idézésével szólítjuk megdicsőült szellemüket és amikor egy-egy bajtársunk neve felhangzik, az egész nemzet kórusa zengi rá: Presente! Első utunk a besztercebányai sírkertbe yisz, Petrogalli Oszkár emlékművéhez, melyet a felvidéki magyarság hálája és kegyelete emelt zarándokhelynek. Történetíróra vár a feladat, hogy róla megmintázza a kisebbségi magyart a nemzet Pantheonja számára. Ő szabta meg a ma gyarság politikai útját, ő hozta létre £ nemzeti egység magna chartáját, amely most csaknem milliónyi magyart egy táborban vezet vissza testvéreihez. Négy. ivenhat éves korában halt meg, a szíve Ölte meg, amely felőrlődött a nemzete sorsa fölött érzett aggodalomban és soha nem szűnő magyar munkában. A magyarság lelki életének volt vezére 1Tíscher-Colbrie Ágoston dr. kassai püspök, az egyetlen magyar főpap, akit semmiféle erőszak és politikai furfang nem tudott kiüldözni helyéről, olyan nagy volt a tekintélye - Rómában is. A szlovák püspökök is vezérükül ismerték, a szlovák papság és a nép szeretett atyját gyászolta benne, de a magyarság legnagyobb vigasztalóját yesztette benne. Takács Menyhért dr., a jászóvári premontrei rend főpapja úgy szállt szembe a viharral, mint a büszke tölgy. Elvették rendjétől kassai és rozsnyói főgimnáziumát, amelyeknek modem, új épületét ő állította, hihetetlen vagyonadóval terhelték meg, de az 6 alkotóerejét nem tudták megtörni. Uj vallis praemonstrata-ba, Gödöllőre vezette el rendjét és most majd ebből a fellegvárból térnek vissza a tudós feihérpapok a jászói anyakolostorba, a kassai és rozsnyói gimnáziumbaTahy Ábris, a szatmári egyházmegyének kárpátalj i adminisztrátora Ungvár magyarságának lelkében állított magának örök emléket. A jótékonykodás szobrát lehetett volna megmintázni róla. A református egyház két főpapot veszített. Péter Mihály, a tiszáninneni református egyház püspöke, a rimaszombati egyház lelkésze, a gályarabok utódaihoz méltó elszántsággal vívta harcát először gálszécsi őrhelyén, azután az egyház élén. Éles szava minden igazságtalanság ellen felharsant. — Cőak néhány hónappal ezelőtt dőlt ki a küzdő harcosok sorából a nagy- tudományú Balogh Elemér püspök, Pozsony aranyszívű papja, aki felbecsülhetetlen értékű külföldi kapcsolataival segített küzdő és szenvedő egyházán- Magyar Lutherania is súlyos veszteségeket szenvedett. Halottjai közül a rozsnyói temetőben nyugossza örök álir.át Terray Gyula, aki 35 éven át volt a gömöri kerület főesperese. Erőszakkal vették el tőle az esperes ség pecsétjét. Meg kellett érnie, mint dőltek össze azok az intézmények, melyek részben alapításukat, részben felvirágzásukat neki köszönhették: a rozsnyói árvaház, a gimnázium, a polgári leányiskola. Utóda, Szkalos Emil is fenékig ürítette a szenvedések kelyhét. A magyarság minden szellemi és politikai megmozdulásában tevékeny szerepet vitt, ezért üldözték életének utolsó percéig. De erős magyar le’ke csak akkor tört meg, amikor elvesztette feleségét, Járossy Erzsébetet, a magyar nőmozgalom legbuzgóbb apostolát, aki Madame sans Géné néven nagyértékű irodalmi és közírói munkásságával is utat mutatott a felvidéki magyar nőknek. A kisebbségi sors minden mártiriuir.át végigszenvedte Halmy Béla dr., a somorjai szabad egyház megalapítója, akit állampolgárságától és kongruájától fosztottak meg. Elköltözött politikai vezéreinkre a hála és a bánat könnyűi között emlékezünk, hogy ezt a napot nem érhették meg. Franciscy Lajos nyitrai kanonok . finom főpapi alakját idézzük elsőnek. A szenátusban elmondott beszédei, közirói megnyilatkozásai a krisztusi tudományok és erkölcs magaslatáról világítottak be egy rendszer útvesztőibe, amely a humanizmus köpenye alatt űzte a legkíméletlenebb jogfosztást. A nyitrai magyarság szellemi vezére volt s a SZMKE otani fiókját a legerősebb szervezetté fejlesztette. >—Richter János az őslakos szellemiségnek volt az inkarnációja. Szepessétgi német szülőknek volt a gyermeke, tüzes magyarrá nevelték és a magyar parlamentben szlovákok érdekében szállott gyakran síkra. A szív embere volt 03 minden mondatában felcsendült nemzetének rajongó szeretete. • Palkovich Viktort, az agg gútai plébánost a nyugati papság szellemi vezérét hazájából kiüldözték. Több mint negyven éven át működött Gútán, ott gőzmalmot, hitelszövetkezetet. vasutat, hidat létesített, százezres alapítványokat tett szegény magyar diákok számára, de mert a szenátusban bátran szállott síkra a magyar jogok mellett, 'erőszakkal tépték el híveitől. Törköly Józsefnek még csak félévet kellett volna élnie, hogy 5 üdvözölhesse Rimaszombat kapujában a magyar honvédet- Rimaszombatnak, de az egész Felvidéknek hűséges szolgája volt, városának érdekeit hősiesen védelmezte a kormány- biztosi rendszer ártásaival szemben, de a parlamentben és szenátusban is rettenthetetlen harcos volt. Legnehezebb és legértékesebb harcát az 1930. évi népszámlálás hamisításaival szemben vívta. Ő indította meg és vezette Grosschmid Gézával együtt a menzákat. Grosschmid' Géza dr. hatszázéves patríciuscsalád sarja, a cívis casso- viensis legszebb példaképe. Egész élete egybeforrott szülővárosával, amelynek legr tekintélyesebb ügyvédje volt. Az ügyvédi kamara éléről nemzetének hívó szava a szenátusba szólította, ahol Deák Ferenc iskolájának bölcsességével vívta harcát különösen az állampolgársági front elesettjeiért, amelynek örök dokumentuma egy ötszáz oldalas kötet. A rendszeres diákjóléti intézményeket vezette. Életének utolsó éveit Miskolcon töltötte. — Böhm Rezsőt még ötvenedik életévének betöltése előtt szólította ki a halál sorainkból. Nagyszerű. uervezö erő volt, egyik megalapítója a kassai keresztényszocialista pártnak. Ennek az éléről szólította őt a pozsonyi központba a pártvezér bizalma, s Böhm Rezső hamarosan rendbeszedte párt sorait. A szenátusban főleg a magyar- ság gazdasági érdekeiért küzdött. Kegyelete» megemlékezésünk száll testvér ruszin nemzetnek két nagy halottja felé. Gébé Péter ungvári görög ka tolikus püspök igen nehéz viszonyok között vette .fel harcát a szakadárokkal szembein, akiket az államhatalom is támo gatott, hogy megbontsa a ruszin nép lelki egységét. Ö a jog és igazság Védelmében tappodtat sem engedett és az Isten megadta számára a kegyelmet, hogy megérhette diadalát. Hét éves küzdelem után halála előtt egy héttel szerezte vissza sldzmatikusok által elrabolt utolsó templomot, az izsait. — Még most is magunk előtt látjuk a ruszin nép jóságos vezérének, a magyar tnemzet igazi barátjának, az őslakos testvériség eszményi harcosának, Kurtyák Ivánnak hatalmas alakját, derűs arcát, jóságos kék szemét. Az autonóm földmívesszövetségnek megalapítója és első ruszin apostola volt. Negyvenhat éves korában dőlt ki, pótolhatatlan űrt hagyva maga után elárvult nemzetének életében. Pár soros megemlékezésünkben csupán azokat sorolhatjuk fel a húsz esztendő negyedmilliónyi magyar halottja közül, akiket vezéri szerepre hívott nemzetük szava és belső kötelességérzésük. A halottak birodalmában azonban nincs rang és nincs hierarchia, mint ahogy a felvidéki magyarság életében is megszűnt minden társadalmi különbség, mert a nemzeti lét elemi parancsa a nemzettestvériség szent törvényét irta elő köVetendö útnak. Ezért zászlónkat a halott vezérek emléke előtt meghajtva most mind a negyedmillióra gondolunk, a névtelen szenvedőkre, az egyszerű közkatonákra. Köszönjük, hogy hív harcosok voltatok és olyan jó közbenjárók voltatok Isten trónusánál. Köny- nyeinken át is boldoggá tesz az a tudat, hogy most nyugodalmasabb lesz pihenésiek az újra magyarrá Vált anyaföldben. ;i IJI iútei j jjt : 1 VÉCSEY ZOLTÁN dr. Rendelet a felszabadult területek katonai közigazgatásáról Werth Henrik gyalogsági tábornok, a honvédvezérkar főnöke, a felszabaduló -területeikre a következő rendeíetet adta ki: Rendelet. A m. kir. honvédség legfelsőbb parancsra megszállotta az ország felszabadult területét. Ennek folytán a közrend fenntartása és a közigazgatás feladatai zavartalan ellátásának biztosítása végett átmenetileg a következőket rendelem: I. 1. A magyar katonai igazgatás alatt álló területen a közigazgatási és a közbiztonsági szolgálatot a katonai parancsnokságok látják el. 2. A magyar katonai igazgatás alatt álló területen a jelen rendeletem hatálybaléptekor fennálló jogszabályok — amennyiben ez a rendeletem vagy más rendeletem máskép nem rendelkezik, — továbbra is érvényben maradnak. 3. A közlekedés (vasút, hajózás, közhasználatú gépjármüközlekedés. közúti igazgatás) a katonai igazgatás hatáskörébe megy át. A vasút, hajó és közhasználatú gépkocsiközlekedést a központi szállításvezetöség vezeti, irányítja és hajtja végre. A postai forgalmat a m, kir. posta — amnenyiben külön hirdetmény máskép nem rendelkezik — am. kir. posta üzleti szabályzata szerint látja el. A postái tarifa tekintetében — amennyiben külön hirdetmény más rendelkezést nem tartalmaz — a m. kir. posta tarifája irányadó. A magyar katonai igazgatás alá került területen a m. kir. postai szolgalat haladéktalanul megkezdi működését és ettől az időponttól kezdödőleg kizárólag a m. kir. posta üzleti szabályai és bélyegjegyei érvényesek. 4. Az iskolák működése változatlanul folyik tovább. A tan-erők — amennyiben más rendelkezés nem történik — szolgálati helyükön továbbra is megmaradnak. A felszabadítástól kezdödőleg valamennyi iskolában az ifjúság részére háromnapi szabadságot engedélyezek. 5. A büntető igazságszolgáltatást a katonai közigazgatás ideje alatt elkövetett bűncselekmények tekintetében a magyar büntetőtörvényeknek megfelelően a katonai büntetőbíróság látja el. A katonai közigazgatás kezdete előtt elkövetett bűncselekmények tekintetében a katonai büntetőbíróság egyelőre csak az elkerülhetetlenül szükséges birói cselekményeket végzi. A katonai közigazgatás kezdete előtt kiszabott büntetések végrehajtásának megkezdése egyelőre szünetel. A polgári ügyekben a peres és nem peres eljárás a katonai parancsnokság által közzétett vagy esetröl-esetre közzéteendő időtartam alatt szünetel. Ezalatt az id őalatt a bíróság csak az elkerülhetetlenül szükséges eljárási cselekményeket végzi. Az eljáró bírót vagy bírósági 1 tisztviselőt a katonai parancsnokság jelöli ki. 6. A születési, házassági és halotti anyakönyveket az eddig érvényben volt jogszabályoknak és követett gyakorlatnak megfelelően folyamatosan tovább kell vezetni. 7. Elszállásolásra vonatkozólag a magyar elszállásolási törvények mérvadók. 8. Adókat és egyéb köztartozásokat az ez- idöszerint fennálló szabályoknak megfelelően kell teljesíteni, illetőleg fizetni, h. 1. Magánszemélyek a birtokukban lévő olyan készpénzt, fegyvert, hadiszert, lőszert, szállítási eszközt, élelmiszerkészletet, vagy bármely más olyan ingó dolgot, amely állami tulajdon, kötelesek a legközelebbi járási (városi) katonai parancsnokságnak azonnal bejelenteni és beszolgáltatni. 2. Akinek birtokában olyan lőfegyver (vadász-, céllövő- és egyéb lőfegyver, pisztoly), lőszer vagy robbanóanyag van, amely nem az állam tulajdona, köteles azt a legközelebbi katonai parancsnokságnak azonnal bejelenteni. Abban az esetben, ha a járási (városi) katonai parancsnokság külön elrendeli, a lőfegyvert stb. hozzá azonnal be kell szolgáltatni. 3. Mindennemű gyűlést, összejövetelt és felvonulást további rendelkezésig tartani tilos. A járási (városi) katonai parancsnokság azonban indokolt esetben a gyűlés, összejövetel, illetőleg felvonulás tartására engedélyt adhat. 4. Uj egyesületet vagy fiókegyesületei alakítani további rendelkezésig tilos. A már meglévő egyesületek vagy hasonló szervezeteket működésük további rendelkezésig nem folytathatják: a járási (városi) ka- nai parancsnokság azonban indokolt esetben az egyesület vagy más hasonló szervezet működését megengedheti. 5. Sajtótermékeket előállítani vagy terjeszteni csak a járási (városi) katonai parancsnokság engedélyével szabad. Időszaki lapot csaik engedélyemmel szabad indítani. 6. Vendéglőt, kifözöt, kávéházat, tejivócsarnokot, cukrászdát, kocsmát és egyéb szórakozóhelyet (színház, mozgófényképüzem stb.) legfeljebb éjjel egy óráig szabad nyitva tartani. A vendéglőket, kávéházakat, kocsmákat, italmérő- és egyéb hasonló üzleteket reggel öt óra előtt kinyitni nem szabad. Ezek a rendelkezések a vasúti vendéglőkre nem vonatkoznak. Ezek záróráját és nyitási időpontját a vonatok érkezési és indulási idejének, valamint az utazóközönség érdekeinek figyelembevételével a járási (városi) katonai parancsnokság állapítja meg. A járási (városi) katonai parancsnokság a zárórát szükség esetén korlátozhatja, indokolt esetben meg is hosszabbíthatja, 1938 NOVEMBER 8, VASÁRNAP 7. A magyar katonai igazgatás területén a közlekedés, utazás nem esik korlátozás alá. Az említett területről Magyarország egyéb területére csak a lakó- (tartózkodási) hely szerint illetékes járási (városi) katonai parancsnok által kiállított fényképes utazási igazolvánnyal szabad belépni. Igazolványt csak az kaphat, aki nemzethú- húség, erkölcsi és közrendészeti szempontból kifogás alá nem esik. A magyar katonai igazgatás területéhez tartozó lakosok külföldre csak az általam kiállított útlevéllel utazhatnak. Az útlevélkiállítás iránti kérelmet a folyamodó lakó-, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes járási (városi) katonai parancsnokságnál kell előterjeszteni. Az útlevelet legfeljebb háromhavi érvénnyel állítom ki; az útlevelet meghosszabbítani nem lehet. Visszatérés alkalmával az útlevelet a belépő határállomáson vissza kell szolgáltatni. A kisebb határ for galambon (kettősbirtokosok részére) a magyar katonai közigazgatási területen a határátkelési igazolványokat a járási (városi) katonai parancsnokság állítja ki. A magyar katonai igazgatás területéhez tartozó lakosok részére a csehszlovák állam hatóságai által kiállított útlevelek érvényű- ' két vesztik. 8. A közlekedésre nézve további’ rendelkezésig az eddig érvényben volt közlekedésrendészeti szabályok irányadók. Gépjáróműnek, ha a gépjárómfl üzembentartójának lakó-, tartózkodási, telephelye a magyar katonai igazgatás területén van, aa eddig kiadott forgalmi engedéllyel, rendszám- táblával és igazolólappal csak abban az esetben szabad a közúti forgalomban részt venni, ha arra az illetékes járási, (városi katonai parancsnokság — az e célra szolgáló külön tábla kiadásával — engedélyt ad. Ezt a táblát gépkocsin a szélvédő üvegen kívül, jól láti'iató helyre, a kormánykerékkel ellenkező oldalon, motorkerékpáron pedig elől, arra alkalmas helyen úgy kell felerősíteni, hogy a táblaa élőiről jól láthtó és felírása jól olvasható legyen. Ha a tábla használhatatlanná válik, vagy elvesz, ezt a járási (városi) katonai parancsnokságnak haladéktalanul be kell jelenteni. A gépjáróművezetöi igazolványok tovább! rendelkezésig érvényben maradnak. Minden gépjárómü vezetője igazolványát állandóan magánál tartani és azt a hatósági közeg felhívására azonnal felmutatni köteles. 9. A járási (városi) katonai parancsnokság mindazoknak az üzemeknek működését amelyek közbiztonsági, illetve tűz-, vagy építésrendészeti, vagy közegészségügyi szempontból veszélyesek, minden kártérítési igény kizárásával felfüggesztheti. 10. A cseh erődítések területén nrín<W>fi<» mig azokat a magyar katonaság le nem sze- reli és igy az esetleges szerencsétlenségeknek elejét nem veszd, belépni tilos, III. i Mindazokat az intézkedéseket, amelyeket « felszabadító katonaság biztonsági, .vagy egyéb szempontból tesz, tiszteletben kell tartani és elő kell segíteni. Akik & rendelet rendelkezései, vagy a ka- nai parancsnokságnak a jelen rendelet alapján _ tett intézkedései ellen vétenek, megtorló eljárás alá vonatnak. Ez a rendelkezés azonal hatályba lép. Werth Henrik s. k., gytbk., a m. kir. honvédvezérkaj főnöke. Száz vágón áru a Felvidéknél«:, gondoskodás vetőmagról A bevonuló honvédség nem csupán oromünnepet jelent a Felvidéknek, de a magyar katonák határátlépése pillanatában megkezdődik a szociális gondoskodás munkája is a magyar kormány részéről. Sor kerül azokra az intézkedésekre, amelyek az anyaországhoz visszakerülő országrészek lakosságának haladéktalan ellátására vonatkoznak. Ennek az akciónak a lebonyolításával Kunder Antal kereskedelmi miniszter egyfelől a Külkereskedelmi Hivatalt, másrészt a Hangyát bízta meg. Az első pillanatokban a Külkereskedelmi Hivatal negyvenkét szakembere kapott beosztást a katonai járási parancsnokság mellé. Ezek elvégzik a lakosság szükségleteinek előjegyzésót, és a legrövidebb idő alatt az elsőrangú közszükségleti cikkeket a helyszínre szállíttatják a Hangya raktáraiból. Elsősorban a cukor, a só, liszt, hüvelyesek, rizs, zsír, szalonna, burgonya, tűzifa, szén. petróleum, és gyufa szerepelnek ezek között a cikkek között. Az ínségesek számára a járási katonai parancsnokságok utalványokat osztanak ki. amelyek ellenében elsősorban az insegesele jutnak a legfontosabb élelmiszerekhez. Kívülük a lakosság többi része is a hadsereg által megállapított áron készpénzért kaphat árut. Ezid'ősze- rin't mintegy száz vagon áru várja további rendeltetését, bizonyítékául a kormány haladéktalan gondoskodásának. A termelés folytonosságának biztosi- fására elkészültek azok a tervek is, amelyek alapján a legsürgősebben gondoskodnak a visszacsatolt területek vetömageUátásá.ról, a hiányzó, elveszett igaerőnek esetleg bértraktorok által való átmeneti pótlása* ról, továbbá az állattenyésztés és az állattartás terén mutatkozó nehézségek áhi* dobásáról is. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara már kirendeltségeket szervez, melyek szükséges intézkedéseket a hely- színen azonnal megteszik. t
