Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-10-06 / 76. szám

76. szám (3.) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, október 6.. lója. És ahogy egybekapcsolódaak, a bánatból kovácsolt láncszemek, ahogy megüti a lelkeket a tom­pán lesújtó fájdalom, mindegyik szemében ott ragyog a reménység napfényes csillaga. Talán e'iidán vége lesz az ember testvér gyi'- kolásnak, talán ezidén utolszor burkolja be Hegyalja régi dalos szüreteit a gyász sötét fellege. Talán jövőre újra feltámad a dal a vigság és araaygerezedes szőlő­tőkékkel borított hegyoldalak jö vore talán újra a kacagást vissz hangozzák? Jövőre talán urra lesz a* em­beri agyakon a szeretet és »z Is­ten képmására tért rt.tett lények „ megértő munbábau fognak egye­sülhetni. Talán jövőr ? . . . — A főispán gr. Széchényi György ur Öméltósága magánte- lehel csak kedden és csütörtökön d. e. io-től fél /-tg, d. u. j—6 tg fogad. — Országos akció a hadikony hákért. Hadik János gróf közélel­mezési miniszter rendeletet adott ki, melyben felhívja a törvényhatósá gokat hadikonyhák és népkonyhák felállítására. A rendeet bejelenti, hogy a napokban e célból Izabella főhercegnő védnöksége alatt orszá gcs akció iudu' meg. — A zsirfogyasztás korlátozása A hivatalos lap rerd-letet közö', amely szerint hétfőn és pénteken zsírra1, vagy vajjal vendéglőkben főzni tilos. Hy cikk e két napoo se hol sem árusítható. — Halálos baleset. Drapák Jó- zsefné 52 éves cigányasszony éjje'i vonattal Nátafalvári utazott és ami­dőn a vonat az állomásra beérke­zett Drapákné az el'enkező o d Ion szállt ki. Szerercsétlenségére ép egy tehervenat futott b^, sme'y » ci gányasezonyt ha'á’ra e'gázo’ta. — Merénylet Bigáuy Anna nagy- mihályi cseléd sztrelmi viszonyt folytatott egy gáiszécsi katonával. Do miután megtudta, hogy udvariója má sai jegybe lépett, chati rozta, hogy őt le'övi s e célból fegyvrrlis szerzett. Az elrtu t héten Bigány Anna megleste a katonát és a Pe- tőfi-ufca sarkán többször reá lőtt szerencsére azonban a golyók eilt tévesztettek Mi'torár* a j iró-ke’ők a dühöngő aszonyt áríalmot aoá akar ták tenni önmagára lőtt és sujos sé rülóseket szenvedett. Most a kór házban ápolás a'att áll. — A lucerna és lóheremag maxi mális ára A kormány a lucernemag vak maximá is árát uagyarankatnen- tesnél 750 koronába, nagy »rank ás tisztítható nyers magvaknál 700 ko­ronában, tisztithatatlanná! 640 ko­ronában arankamentes ólomzárolt magnál 685 koronában és nem tel jemn araukamentesnéi 935 koroná ban állapították meg. Hasonló sor rendben a lóht r mag ára: 575 ko róna, 535 korona, 490 korona, 760 korooa és 720 korona az árak zsák nélkül számiitatnak. — Vasúti baleset. Az őrmezői ál lomás elő.t egy tahervonat két ko­csija kisiklott, amely alko'oninaai Denakó Mihály f kező életet vesz­tette. A biróság kiszállt a helyszí­nére és a hulla féltő colása után konstatálta, miszerint gondatlanság esete nem forog fenn. Véletlen ese­mény okozta a kisiklást, amelyért seokit fe'elősség nem terhelt. — A telefon beszélgetések megrövi­dítése. A legnehezebb problémák egyike vo t már a békében is, de kivált a háborúban a vidékkel való telefonbeszélgetés. Órákig, sokszor egy nap is kellett hozzá, amig az ember egy interurban kspcso'ást kaph .tott. Hiába bosszankodtunk ilyenkor, a válasz mindig ugyanaz volt: — Állami beszélgetés . . . — Katonai beszélgetés . . . Most a kereskedelemügyi minisz­ter egy üdvös rendeletét akar ezen a tarthatatlan állapoton segíteni. Hogy minő eredménnyé', azt majd meglátjuk. A rendelet igy szól : A távbeszélő áramkörök tu'ter helts^gére való tekintettel és a be széigetések gyorsabb lebonyolítása ciljábl! úgy a belföldi, mint az Ausztriával való helyközi (távol­sági) távbeszélő forgalomban vál­tott áilaiui beszélgetések időtarta­mát négy egységre (12 percre kor­látozom. A megkezdett állami be­szélgetés ennélfogva a négy egysé­gen (12 percen túl csak akkor tart­hat, ha hasonló vagy magasabb rangú állami beszélgetés előjegyezve nincs. A folyamatban levő állami beszélgetést — ha hasonló, vagy magasabb rangú beszélgetés van előjegyezve — 12 perc leteltével bontani s erről a feleket megfelelően értesíteni kell. Kivétetnek tehát időtartam te­kintetűben nőm esnek korlátozás alá; őfelségéik, a kirá y és a ki­rályné, továbbá a nadseregfőparancs nokság beszélgetései ; azok a beszél getásek, amelyeket a magyar kirá­lyi kormány és az osztrák I ormány tagjai, vj'amint a horvát bán sze mély esen folytatnak. E reedaiet a háború tartamára érvényes. — Elfogott rablóvezér. A sátor­aljaújhelyi C3endőrsóg hosszú hetek óta folytatott fáradságos nyomo­zásának eredményéről számolhatunk be. Sikerü't ugyanis Kozma község­ben fegyverhasználattal elfogni Lé- nárt József ladamóci születésű 25 éves nyo'cszoros katona szökevényt, akinek lekét 84 betöréses lopás bü ne terheli és aki környék iakossait áilandá rettegésben tartotta. Hol itt, hol amott bukkant fel és éjjelrő1- ■éjjelre szaporította betöréseinek szá­mát, Ma már a környék lakossága szabadon lélegzik, mert a betörőve­zér szigorított ellenőrzés mellett a kassai katonai kerü'eíi fogházban várja megérdemelt súlyos büntetését. — Serét a vadászoknak. A fö d­müvelésügy i kormány 10 és 12 es serétet bocsát a vadászok rendelke­zésére még pedig 450 koronáért 100 kilogrammonként. Az eladással meg­bízott cégeket a vármegye alispánja szigorúan utasította, hogy minden irányú visszaélésit) tartózkodjanak, az e’őirt árnál többet ne követelje nek és a st rétet a méltányosság szem előtt tartásával lehetőleg első­sorban a társu'atok és nagyobb va­dász terii'etek birtokosainak bocsás­sák rendelkezésre, — A „Tiizpróaa“ sikere a mozi­vásznon. Drssche L'zár Alfrédnek, a kitűnő regényírónak nagy sikert ért regényét a „Tüzpróbát" tudva­levőleg a „Lux“ filmgyár és keres­kedelmi rt. budapesti filmgyár, a nyár folyamán vászonra rendezte. Mint most értesülünk a film teljesen elkészült s Budapesten e héten ál­talános érdeklődés mellett tartották mag a film hatásos bérautóját. A regény'' szépségei teljesen érvéuyre jutottak s a gyönyörű film osztatla­nul nagy tetszést aratott. Úgy a felvételek szépsége, mint a rendezés bravúrja, megnyerte a közönség let- -zisáí, De kivá'tképen dicséret j<*r ki a felvevő mozigyórpak azért, hogy azt az előkelő társada mi mii­jét, amelyet Dräsche Láiár Alfr-d a regényében oly élethűen és élet­látással rajzol meg, a legapróbb rész­letekig hűen tükröztette vissza íja mozivásznon. A főszereplők : dr. Torday Ottó, Mattyasovszky I ona, Bojda Juci az újonnan felfedezett mozicsiUag és Péchy Erzsi kitünően oldották meg feladataikat. — A világháború utolsó éve min­den jel szerint a most ránk követ­kező esztendő. Esi raényefefcel terhes idők következnek. Pe'hivjuk az rt a *. olvasóközönségünk figelmót a Pesti Hírlapra, hazánk legkedveltebb leg­elterjedtebb s a háborús viszonyok dacára is legbővebb taría'rau lap jára A Pesti Hírlap munkatársai közé sorolja az ország legtekinté- lyestbb publicistáit és 1 gkedve tebb szépirodalmi Íróit. Ma ügyetlen na­pilap sem elégíti ki a hö!gy-kö?ön- ség igényeit annyira szépirodalmi közlemények, novellák, és regények tekintetében, mint a Pesti Hírlap. Az Esti levelek, melyeknek írója Porzsolt Kálmán, a Pesti Hírlap köz­kedvelt spi ci vitása. Színház- és hír­rovata elismerten a leggazdrgabb. A Pesti Hírlap mindezen kivül külön kedvezményekkel is szolgál előfize­tőinek. Első e kedvezmények sora baD, hogy a Pesti Hírlap mind n negyedéves e'őfizetőjn ingyen és bérmentve megkapja karácsonyi ajándékul a Pesti Hírlap Naptárát. A Pesti Hírlap előfiz- tő kedvez ményes áron rendelhetik meg a Di vatszalon cimü kitűnő divatujságot, valamint az Érdekes Újság és Ké­pes Újság című, leggazdagabb tar talmu és mélynyornásu képekkel i! lusztra.lt szépirodalmi hetilapokat. A Pesti Hírlap «'«fizetési ára októbpr hórs 3 kor. 30 fillér, okt.—dec. ne­gyedére 9 kor. 50 fillér, félévre 19 korona. A Divatszalonnal együtt negyedévre 16 kor. A Képes Új­sággal együtt negyedévre 14 50. Mind a négy lap együtt negyed évre 25 korona 50 fillér. Közgazdaság. fi szőlőművelés rejormmja. Irta; Klncsessy Péter • szőlőbirtokos Sátoraljaújhely. A háború okozta gazdasági ne­hézségek, amelyek az ország külön­böző gazdasági ágaira nehezednek, úgy a megfelelő, ipegkivántató mun­kaerő csökkenés, valamint a meg­munkálásnál szükségeltető munkálta- tási eszközök és anyagok eddig el nem képzelhető hiánya és drágulása, daczára a termények áremelkedésére, amely azonban távolról sem közelíti meg az ipari termékek áremelkedé­sét, a gazdálkodó közönséget igen sok esetben olyan nehéz probléma elé állítja, hogy nem tudja kellőleg bemunkáltatni gazdasági területét s ebből kifolyólag vagy parlagon kell hogy hagyja a földjét, vagy elvonva tőle a megfelelő s megkivántatő mun­kát és anyagot, a terméshozamot a rendes mennyiségben előállítani nem képes, ami által a nemzeti produktiv közvagyon csökkenését is eredmé­nyezi. Á szőlőtermelés, amely úgy a munkaerő, valamint az évi anyag felhasználás tekintetében a legtöbbet igényel, igy a legtöbbet is szenved a fent említett körülmények folytán. Sokat foglalkozva ama gondolat­tal, hogy hogyan és miként lehetne ezen dolgokon segíteni, hazafias kö­telességtől is indíttatva, ez év tava­szán szőlőmben közel három száz szőlőtőkével kísérleteztem és most, amikor kísérletem teljesen bevált, sietek gazdatársaimnak kísérletem eredményét tudomására hozni, ami- által úgy az egyesnek, mint a nagy összeségnek, hasznos szolgálatot teljesítek s az ország szőlősgazda közönségének jelentős megtakarítást és anyagi hasznot biztositok, előre bocsátásával annak, hogy kísérle­tem úgy a homoki, a kötött talajú, az európai, vagy amerikai alanyu, a szálvesszős, valamint a csapos és sima metszésű szőlőművelésnél egy­formán alkalmazható, mert a szál­vesszős művelésnél meghagyható kettő rövid vessző, amely teljesen megfelel egy hosszú szál vesszőnek, sőt erőteljesebb és a tőke fejéhez közelebb lévén, a termőerő sokkal biztosabb, az ország bármely vidé­kén gyakorolható teljes eredménnyel e mellett a már régen égető probléma is teljes megoldást nyer, hogy mi­ként pótoljuk eredményesen szőlőin­ket, mert ezen művelési eljárásnál az uj egyed nincs elzárva sem a napsugártól, sem a levegőtől, s úgy teljes erejében felődhetik és vége szakad a már-már divatba jött rab­lógazdálkodásnak, hogy amerikai alanyra oltott szőlőket igen sokan az ojtványtőkék döntésével pótoltak, ami által ezek a szőlők elvesztvén a filoxera mint ellenállási képessé­güket, bizonyos időn belül az ország szőlőbirtok területét vissza dobták volna a nyolcvanas évek elpusztult állapotába, amikor is az ország sző­lőterületei a teljes pusztulás képét mutatták és kiszámithatlan nemzeti közvagyon pusztulást eredményeztek. Kísérletemnél a következő szem­pontok voltak főirányitóim: I. a szőlőnövény élettana. II. az évtizedes gyakorlatnál megfigyelt tapasztalati tények, III. és a következő év ter­més biztosítása. A növényélettani szempont az évi növény fejlődése, virágzása, ter­més kötése és ennek kifejlődése. A tapasztalati tények az egyes években előfordult abnormitások fi­gyelembe vétele, ezeknek kihaszná­lása és a más növényeknél alkal­mazott különleges eljárások. A jövő évi termés teljes bizto­sítása annyiban, hogy a szemek, amelyekben a jövő évi terméshozam raktározódik fel, miként fejlődik. Mindezek figyelembevételével kísérle­temmel teljes eredményre jutottam, mert úgy a növény teljessége, egész­séges fejlődése a termés teljes szép­sége és egésznek biztosítása, vala­mint a jövő évi termő szemek min­den várakozáson felüliek. Folyt. köv. Felelős szerkesztő: Landesmann Miksa, Szerkesztő: György Lajos. Őszi legeltetésre 300drb. szarvasmarhának prima 2-szer kaszált rét kiadó. búikat gutiykay Cászló földbirtokos Nagyrozvágy (Zemplénmegye.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom